Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)
1925-05-06 / 121. szám
4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ T925. május 6. KQ2BE52QLR5 Amikor a Hudozsesztveni-Teater első ízben játszott Szubotícán, azt olvastam a' Báesnicgyei Naplóban, hogy ez a színtársulat egyik zsebébe telteti a budapesti Vígszínházát, a másik zsebébe a Nemzeti Színházat. Most nteg azt olvasom a finom, a tamilt, a pompás iráskészségü Szentcieky Kornél cikkében, hogy most látja, milyen könnyelműen tékozoltuk el a dicséret jelzőit Varsányi Irénre, Moissira — Dúséra' — amikor Germariövaasszonyról ás Pavlov úrról kell írnunk. Bátrak vagyunk ezt az ítélkezést megfelebbczni. Oh, ne legyen félreértés, amit a liudozsesztvcni-egyiittes produkál, az valóban a tökéletességig viszi törekvéseiket s vállalt feladatuk megoldásának módját. Amit Germanova és Pavlov- és, Sarov és a többiek produkálnak, az kétségtelenül maga a színpadi művészet. Amit ez az együttes a mozdulatnak, hangnak, gesztusnak; a jajgatásnak és kétségbeesésnek összehangolásában nyújt, ahhoz valóban eljöhet tanulni —~ nem Moissi és nem Ousc - de a világ valahány rendezője. Ne áltassuk magunkat, mi itt Szuboticán, Becskereken, Noviszadon, vagy Szivácon messzire kiestünk azoknak a meg-mcgnjuló törekvéseknek, szent lázaknak s álmokért vívott harcoknak sodrából, melyeknek összecsendülése, egy ritmusban összedobbanása az európai kulturfejlödés fázisait jelöli: Mi itt partra vetődtünk s nem ragadnak tovább magukkal azok az áldott viharok, iné- Ivek a haladás magvait szórják szét a világon s melyek minden megújuló nap ui tájakat, uj néprétegeket és" pj Csudákat tárnak fel. Mi itt partra vetődtünk, ki húsz, ki harminc, ki negyven éves korában s éljük tovább azt az életet, valljuk tovább azokat a meggyőződéseket, hisszük tovább azokat a hiteket., amelyet a partrajutás pillanatában éltünk s a partrajutás pillanatában hittünk és vallottunk. Egy-egy külföldi ut. két-három fájdalom, már csak időtöltésül olvasott — jó könyv nem képesek.már öszszeforraszrani a szétszakadt kapcsokat. Ne tagadjuk el, hogy ítélkezéseinket már néni a sub specie aeternitatis szempontiái vezeti, megállapításaink a megszokottság és belctörődöttség szűk horizontjainak és kicsinyes szempontjainak Prokrustes ágyában látják meg a napvilágot. Elméretezünk mindent. Vagy a konvenció szokványhazugságai, vagy az önbizalom localszinei, vagy a lelkendezés eiefantfázisra vezetik sivatagba művészetet szimatoló szöuliunkat, vagy magasztaljuk lelkezve értékén és érdemén felül a komoly és nemes eredményeket is. Ezért van az. hogy gyerekes, torz, jelentéktelen műkedvelő próbálkozásokat a • jótékonycél a fontos s nem az. a. kusza zagyvaság, amit összehordanak* — jelszóval magasztalunk, holott tudván tudjuk, hogy mit cselekszünk, de ezért van az is, hogy az igazi eseményekkel szemben akaratunk ellenére is elveszítjük a mértéket s a lelkendező csodálkozás, az áhitatos hódolat s az a határtalan öröm, amit az igazi művészet földerít bennünk, a szupcrlativuszok tulságaiba. a kritika kritikátlanságába s a mérték kilengéseibe szédít mindamiviunkat. A Hudozscsztveniek valóban tökéletesen szolgálják a maguk törekvéseit, de talán ők maguk sem hárítják el a vitát abban a kérdésben, hogy azok a törekvések, melyeket tagadhatatlan tökéletességgel valósítanak meg, nem egy túlnőtt színpadi irány, művészi elv szolgálatában állnak-e. Amit ők alkotnak, az tökéletes, de ez a tökéletesség megállt a meiningenieknek. megállt Brahm Ottó-, nál és — bármilyen groteszkül hat is, megálli íjtaniviaskynál. Amit ők'mutatnak, az a veszteglő naturalizmusnak — Alfred Kéné ez a szó — Eniskeitszugja, de — Rafael is maga volt a tökéletesség s melyik festő mer ma Raíael-képet iesteni s Rembrandt is maga az utolérhetetlcnség s csak az akadémiai növendékek festenek ma Rembrandt modorában. A Hudozscsztveniek valóban megrázó biztonsággal ábrázolják nemcsak a pszihologiai, de a fiziológiai embert is. az ö — megint egy Alfred Kerr-i szó, mintha nagyherreskedök volnánk - Armeleutstil-juk az emberábrázolás tökéletessége. de megint lehetne vitát kezdeni tkkor, hogy amikor a leeresztett szuffiték között egy szék szobát s egy léc ke-i rifést és uccarészletet — szimbolizál, jogosult-e a naturalizmus örökérvénjrfisegét s korlátlan szabadságát orrpiszkálással, fiiltisztogatással és a test ülésre szolgáló részének vakarásával bizonyítani. Brahni Ottót detronizálta Reinhardt, a naturalizmust a szimbolizmus, (Ijogy az expresszionizmusról ne is essék szó), de a Hudozsesztveniek még a naturalizmust és Brahmot szolgálják, igaz,. hogy nemcsak felülmulhatatlanuT, de utólérhetétlenül is. Ennek a művészi iránynak tagadhatatlanul szirtészóriások álinak alázatos szolálatában, de ne ltigyjük azt. hogy ha olyan s'zinészzsenik, mint amilyen Pethcs Imre, Fenyvesy Emii, Nyáray Antal, vagy Mitterwurzer voltak, vagy amilyenek Szcntgyőrgyi István, Jászai Mari, Odry Árpád, vagy r- Moissi állnának össze egy teremtő, uj utakat föltáró rétldezőzseni vezetése alatt s hat éven keresztül összesen csak tizenkét darabot játszanának, úgy, hogy minden színész nemcsak saját szerepét, de az egész darabot tudja kívülről, nem éppen ilyen tökéletesen, éppen- ilyen megrázóan, éppen ilyen fölülmulhatatlanul valósítanák meg — a vezető gondolatnak és vezető rendezőnek minden törekvését. A Hudozsesztvenieké legyen minden hódolatunk, szórjuk elébiik a dicséret tömjénes szavait, mert amit adnak, valóban komoly és nemes művészet s ahogyan adják, az világitó példája lehet az emberábrázolást a tömeggesztus curitmuSáig a színjáték tökéletességének, — de a művészet nem Kronosz, hogy felfalta saját gyermekeit s a iludozsesztveniek nem bűvészek, hogy zsebükbe tüntessék el testvéreiket a művészetben. Dettre János Együtt a halálba Egy subo'icai magántisztviselő Novisadon agyonlőtte feleségét és önmagát Noviszadról jelentik: A Fehér Hajószálló egyik szobájában kedden délelőtt öngyilkosságot követett el egy fiatal házaspár, amely néhány nappal ezelőtt szállt ott meg. Tiz óra tájban Séhiüteisz Mária szobaasszony két egymást köyetö dörrenésre lett figyelmessé, a mely a szálló 5. számú szobiából hallatszott. Bcrsirt György pincér be akart hatolni a szobába, annak ajtaja azonban zárva volt. Miután többszöri felszólításra sem nyitottak ajtót a bentlévök, a pincér felfeszitette az ajtózárt és belépett, a szobába: A pincér elé ■ borzalmas látvány tárult. A szoba, lakói, amint a bejelentökönyvböl megállapították, Pálíív József magántisztviselő és felesége vértől ellepve, megüvegesedett szemekkel hevertek a megvetett ágyban. A pincér- nyomban értesítette a rendőrséget és Malencsics Bogoljub rendőrkapitány rendőrorvos kíséretében kiment a helyszínére. A rendőrséggel egyidejűleg kiszállt a helyszínre Skrbliin Iván vizsgálóbíró, valamint Vukovoljác Zsarkó ügyész is. A nyomozás vezetői megállapították, hogy padlón hevert a revolver. Az asszony holtteste a férfié mellett feküdt, falfelé fordulva. A rendőrség az asztalon levelet talált, amelyben az öngyilkos házaspár csupán annyit ir, hogy közös elhatározásból végeznek magukkal és kérik a hatóságokat, hogy kilétük megállapítására ne indítsanak nyomozást. A búcsúlevélnek ez a része azt a g.vamit keltette a nyomozás vezetőiben, hogy az öngyilkos házaspár hamis néven jelentette be magát a szálló portásánál. Az ebben az irányban kiterjesztett nyomozás eredménye azután igazolta a rendőrség feltevését. Megállapították ugyanis, bogi’ az élettől megvált házaspár Molnár József szuboticai magántisztviselő és felesége, akik április elején távoztak el Szuboticáról. Molnár Szuboticán a Rajcsics-malomnál volt alkalmazásban és a Szombori-ut 39. szám alatt lakott feleségével együtt. Kiderült, hogy Molnárék már régóta készültek Amerikába vándorolni, azonban nem tudtak bevándorlási engedélyt szerezni. Valószínű, hogy efölötti elkeseredésükben végeztek magukkal. A rendőrség tovább öngyilkosság történt. A férfi, közvetlen If oly táti » a nyomozást a kettős öngyiiaz ágy szélén feküdt, az ágy mellett alkosság ügyében. György herceg külföldre akart menekülni Végrendelkezett a királyi herceg Beogradból jelentik: Györgye herceg Beliére való szállításával egyidejűleg, mint jelentettük, a beogradi rendőrség házkutatást tartott Angyeikovics Milivoj nyugalmazott ezredesnél, aki Davidovics Ljubának veje. Prodánovics Jása volt miniszternél. a köztársasági, párt vezetőjénél és Petrovics Mihajló egyetetemi tanárnál. A házkutatások lefolyásáról és eredményéről a Politika a következő tudósításban számol be: A délutáni órákban megjelent Angyelkovics lakásán Sztevaaovics rendőrtiszt egy Írnokkal, egy tisztviselővel. két csendőrrel és két tanúval. A rendőrtiszt kézbesítette Ángyéi kovácsnak a rendőrség végzését és rögtön hozzáfogott a kutatáshoz. Előbb megmotozták Ángyéikovácsot, a. íját és a cselédjét, azután tüzetesen átkutatták a lakást A házkutatás este tiz óráig tartott. Átvizsgálták a könyveket, papírokat. a levelezést, azokat a holmikat pedig, amelyek átvizsgálására már nem jutott idő, egy kosárba lepecsételve a rendőrségre szállították, ahol másnap Angyeikovics jelenlétében felbontották a kosarat. A rendőrség semmi olyan nyomra nem akadt, ami Angyeikovics személyét kompromittálná és erről kedden hivatalos értesítést adott ki. Angyeikovics lakásában megtalálták Györgye herceg két leplombált ládáját, amelyeknek kulcsait Györgye herceg őrizte. Ezeket a ládákat a herceg mindig Angyeikovics ezredesnél szokta hagyni, amikor külföldre utazott. Györgye herceg valószínűleg most is útra készült, mert Ángyéi kavicsnak levelet is irt, a melyben kérte, hogy a ládákat őrizze meg visszatéréséig. A két ládát Szintén a rendőrségre szállították. Angyeikovics követelte, hogy erről értesítsék Györgye herceget. Megtalálták ezenkívül Angyeikovics lakásán Györgye herceg végrendeletét is. A végrendelet egy ötszörösen lepecsételt fehér borítékban van, amelyre Györgye herceg sajátkeziUeg irta fel: Utolsó akaratom. Angyeikovics kijelentése szerint Györgye herceg azt kívánta, hogy halála esetén végrendeletét a bíróság bontsa fel. Azt a körülményt, hogy Györgye herceg már végrendeletet készített, szintén a herceg üldözési rögeszméjének tulajdonítják. Az a kényszerképzet. hogy üldözik és állandóan veszélyben van. indította Györgye herceget arra, hogy folyton változtassa étkezési helyét. Gyakran még a legbizalmasabb barátai házában sem mért enni, sőt a beogradi vízvezeték vizéből sem mert inni, hanem automobilon kijárt az Avalaliegyhez és onnan vitt magának haza vizet. A rendőrség Prodánovics Jása lakásáról is sok kéziratot és egyéb iratokat vitt el. Az iratokat a rendőrségen Prodánovics jelenlétében tanulmányozták át. Ez a vizsgálat csak kedden fejeződik be, de Prodánovics ellen sem találtak kompromittáló anyagot. A feacskogradistei Jegyző merénylői a noviszadi felebbviteli bíróság előtt Uj bizonyítást rendeltek ei Novisadró! jelentik : Még 1923 október 21-én történt, hogy Pefrovics Gyúró és Russki Gavra nyolc más bácskogradistci fiatalemberre! megvárták, amikor Csakra Csedomir községi jegyző este.a hivatalából hazament és baltákkal agyha-fobe verték, úgy, hogy Csakra hónapokig élet és halál közt lebegett, de csak hosszabb idő után gyógyult meg, Csakra Csedomir jegyző feljelentésére a csendőrség elfogta a tetteseket, akik beismerték cselekedetüket és előadlak, hogy nekik Popovits Milán bacskogradisíei jómódú mészáros és Csolics József ottani földmives, a helyi szrnao szervezet vezetői parancsolták meg, hogy „össze kell törni“ a jegyzőt, aki nagy magyarbarát, nem jó hazafi, aki nem engedte egy nagy szerb nemzeti ünnepet megülni. A novisadi törvényszék 1924 február hó 5—7-ig tárgyalta a bűnügyet és PetíPvits Gyúrót, mint tettest őt évi fegyházra, Russki Gavrat, mint tettestársat három évi fegyházra, Popovits Milánt, mint felbujtót öt évi fegyházra ítélte. A novisadi felebbviteli bíróság keddi tárgyalásán dr. Szekutics Milán védő előterjesztésére a bizonyítás kiegészítése végett a tárgyalást elnapolta. Ä hadifogoly bigamiája Két házasságért — egy hőnapi fogház Sztipics Béla, szuboticai földmives 1916-ban az orosz fronton hadifogságba jutott és Oroszország belsejében a rezanskai kormányzóságban levő' Dulravka faluban, egy orosz báró birtokán kapott, mint földmunkás elhelyezést. Később, a bolsevisták uralomrajutása után Agopov Konstantin birtokán talált elhelyezést, ahol munkaadójának 18 éves Evgeni je nevű ieáuya halálosan beleszeretett a csinos szuboticai legénybe, aki elhallgatta, hogy neki Szubotícán felesége és gyermekei vannak. Sztipics Béla ugyan most azt állítja, hogy a Szép Evgenije tudta róla, hogy házas és családja van, viszont Agopov Evgenije azt állítja, hogy Sztipics Béla elhallgatta előle nős és családos állapotát. Tény azonban, hogy * Oroszországbau orosz egyházi szertartás szerint megeskiidíek és a háború befejeztével Sztipics Béla visszatért Szuboticára, ahova elhozta második feleségét is. Az uj asszony csak itt tudta meg, hogy férje nős. Az orosz asszony erre az oiosz emigrációs szervezethez fordult, amely Sztipics Bélát feljelentette az ügyészségen: s Sztipics Béla és Agopov Evgenije ellen bigámia miatt bűn-, ügyi eljárást indított. Evgenije később meghalt. A szuboticiai törvényszék 1923 január 16-án felmentette Sztipics Bétát, mert a vádlott mentségéül elfogadta, hogy élete megmentése érdekében vette el feleségül az orosz leányt, különben a bolsevisták kezébe került volna. A noviszádi felebbviteli bíróság kedden tartott tárgyalásán, a rendkívüli enyhítő körülményekre való tekintettel egy havi fogházra ítélte Sztipics Bélát.
