Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)

1925-05-17 / 132. szám

Z oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1925 május 17, Nincsics. Marinkovics Voja, — mini mondotta, — interpellációt terjesz­tett be hozzá erre vonatkozóan, a .mire nagyon könnyű lesz válaszol­nia. A parlamentben részletesen fog Marinkovics kérdésére felelni, any­­nyit azonban már most is közölhet; hogy Bukarestben megegyeztek ab­ban, hogy nem kell semmiféle cse­lekedettel sem gyengíteni a bolgár kormányt, amely harcot folytat a Ili. Intemacionálé destruktiv agitáeiója ellen. Másrészt azonban úgy talál­ták, hogy teljesen felesleges a bol­gár hadsereg katonai létszámának felemelése a békeszerződésben en­gedélyezett kontingensen felül. Ezzel kapcsolatban a külügymi­niszter rátért azokra a támadások­ra, amelyek őt azon a cimen érték, hogy az európai antibolsevista blokk megalakítása érdekében beutazta egész Európát, illetve, hogy Anglia vezetése alatt ő ilyen blokkot akar­na létrehozni. Kijelenti, hogy ilyen antibolsevista front létesítésének terve egyáltalán fel sem merüli. Nem is tartja ö maga sem szüksé­gesnek közös akció indítását a 111. Intemacionálé ellen, mert meg van arról győződve, hogy minden euró­pai állam önmagában is elég erős a kommunista agitáció visszaveré­sére. Hivatkozik Észtország példá­jára, amely közvetlen szomszédja Oroszországnak, alig van hadsere­ge, éppen ezért a legalkalmasabb terület a kommunista agitáció szá­mára, mégis huszonnégy óra aiatt el tudták fojtani a bolsevista felke­lést. Ebbői is látható, hogy milyen sikerre számíthat egy bolsevista ak­ció bármely másik európai állam­ban, például Bulgáriában, amely ko­moly, katonai erővel rendelkezik. — Egyáltalán nem 'értem, ’— mon­dotta a külügyminiszter, — a III. Intemacionálé dühös törekvéseit forradalmi akciók előidézésére, a mikor ők maguk is tudhatják, hogy sikerre nincs kilátás. Kár a sok pénzért, amit erre a célra elkölte­nek. A pénzt sokkal jobban felhasz­nálhatnák az, oroszországi nyomor enyhítésére. Bukarestben arról is tárgyaltunk, — folytatta Nincsics, — hogy az utóbbi időben Bécs lett a központja és rejtekhelye minden kalandornak, akik politikai merényletekre és bűn­cselekményekre készülnek. Arra a kérdésre, hogy' miért hú­zódnak olyan sokáig a Görögor­szággal folyó tárgyalások, a kül­ügyminiszter a következőket vála­szolta: — Fontos érdekek bírtak rá ben­nünket a politikai kollaboráció lét­rehozására. A tárgyalások e tekin­tetben még folyniuk, mert az olyan jellegű tárgyalások, amelyeken kü­lönböző nagyon kényes kérdések is megoldásra várnak, nem fejeződ­hetnek l>c olyan gyorsan és ezért lehetséges, hogy ezek a tanácsko­zások niég hosszabb ideig fognak tartani. A tárgyalások mindkét rész­ről a legbarátságosabb szellemben folynak és teljes megegyezéssel biztatnak. Ezután egyes belföldi és olaszor­szági lapok közlésével szemben megállapítja Nincsics, hogy a S. ff. S. királyság és Olaszország közt a legbardtságosabb viszony áll fenn, különösen a barátsági szerződés megkötése óta. Az olaszokban min­denütt ahol Jugoszláviát érdeklő kérdések kerülnek szóba, barátokra találunk és minden fontosabb kér­désben számíthatunk Olaszország diplomáciai támogatására, éppen­­ugy, mint az olaszok is a miénkre. Éppen ilyen barátságos Olaszország viszonya a kisantant többi államai­val is. Közölte még a külügyminiszter, hogy a biztonsági egyezményről is tárgyaltak Bukarestben, különös te­kintettel arra, hogy ez a kérdés lesz a Népszövetség legközelebbi konferenciájának együk legfontosabb tárgya. A kisantant következő konferen­ciáját Beogradban fogják megtarta­ni, nincs azonban kizárva, hogy a szeptemberi népszövetségi ülés al­kalmával Genfben tartanak tanács­kozást a kisantant államainak kül­ügyminiszterei és csak a tavasszal kerül sor a beogradi konferenciára. Nagyon elismerően nyilatkozott végül a külügyminiszter a jugoszlá­viai sajtó és újságírói kar. működé­séről. Hangsúlyozta, hogy. mennyire fontos az újságíróknak a nemzetközi konferenciákon egymással való érintkezése és megígérte ebben a tekintetben a kormány teljes támo­gatását. „A kisantant okozta Kozép-Európa gazdasági összeomlását .4 csehszlovákiai német szociá!demokraia-párt a kisaniant ellen niészet, fogászat, gyermekosztály, venereás betegek osztálya és a bak­­terológia talált elhelyezést s itt van a tüdőbeteggondozó is. ' Ezek az osztályok már fel is van­nak szerelve. A felszerelést a né­met jóvátóteli számlára szállította Németország s az nemcsak a leg­modernebb, hanem a legtökélete­sebb is. A kórház személyzete még nincs kinevezve. Az igazgatói teendőket egyelőre dr. Petrovics Milenkó vár­megyei tiszti főorvos látja el s mint vezető orvosok dr. Grigorievics Emil városi tiszti főorvos, dr. Jovi­­csics Dusán és dr. Popovics Ehisán szerepelnek. Az ápolószemélyzet még szintén nem érkezett meg, váriák a zagrebi apácákat, akik ápolónők lesznek. A hivatalos megnyitás májas 24- ikén lesz, amelyre az eddigi tervek szerint a királyi pár is Szomborba Prágából jelentik: A német szociál­­deinokrala-párt, amely harmincegy man­dátummal a csehszlovák szociáldemo­krata-párt után a második legerősebb pártja a csehszlovák törvényhozásnak, szombaton ülést tartott, amelyen fog­lalkozott a kisantant bukaresti konfe­renciájának határozataival. A párt végrehajtó-bizottsága tiltakozó határo­zatot hozott a bukaresti fegyvercsörge­­tés eilen és sajnálkozását fejezte ki azon, hogy Benes külügyminiszter is közreműködött a kisantant határo­zatának létrejövetelében. A párt hatá­rozata többek közt a kővetkezőket mondja : — A kisantant külügyminiszterei bá­mulatosan félreismerik a viszonyokat és /álságosán nagy fontosságot tulajdoníta­nak a maguk államszövetségének, ha azt hiszik, hogy parancsokat osztogat­hatnak a szomszédos államoknak, meg­szabhatják, hogy erkölcsi tekintetben miképpen viselkednek, sót fenyegetőzni is mernek. .4 bukaresti konferencia ille­téktelenül beleavatkozott más országok kelügyeibe. A kisantant, amelynek államai mene­dékhelyet nyújtanak a szomszédos or­szágok reakciós elemeinek, nem jogo­sult arra, hogy megparancsolja Ausztriá­nak, szabad-e területén idegeneket meg­tűrnie és megengedhetetlen, hogy mi­kor a kisantant államai óriási összege­ket költenek hadügyi célokra, Ausztriát utasítják, hogy állami költségvetésének közhasznú tételeiből mit tartozik tö­rölni. A kisantant volt a föokcr annak, hogy az osztrák nép a gazdasági nyo­morúság lejtőjére jutott, tehát nincs joga elzárni előle azt az egyetlen utat, amely gazdasági fellendüléshez vezethet, a német birodalommal való csatlakozás útját. A kisantant okozta Közép-Európa gazdasági romlását és az egész gazda­sági zűrzavart, tehát nincs joga Ausztriá­nak megszabni, hogy milyen gazdasági politikát kövessen. A háború idején a kisantant országai a népek önrendelke­zési jogát hangoztatták, ma pedig eluta­sítják magúktól ezt cr-s elvet és meg akarják akadályozni ntós országok né­pét abban, hogy önként határozzon sorsa fölött. Május 24-én nyílik meg az uj szómban közkórház A királyi pár is résztvesz a megnyitó ünnepen Három évvel ezelőtt, amikor Aleksander király őfelsége és Ma­­riora királynő házasságot kötöttek, B ácsmegye közgyűlése úgy határo­zott, hogy a vármegye koronázási ajándékul egy monumentális kór­házat épit, amely a királyi pár ne­vét viseli s amely a szenvedőknek és a heteseknek gyógyulást lesz hi­vatva adni. A királyi pár a házassági aján­déknak ezt a formáját kegyesen fo­gadta s hozzájárult ahhoz, hogy az uj kórház Bács-Brulrog vármegye Alek­sander és Marlora közkórbáza nevet viselje. Az elhatározástól a megvalósulá­sig azonban hosszú az ut és alig volt valaki’, aki bízott benne, hogy a kórház egyhamar fölépíti. A vár­megyében alispán-válság volt, majd a politikai rendszer változott s a községek nem siettek, a felajánlott koronázási ajándékot befizetni, csu­pán dr. Petrovics Milenkó várme­gyei főorvos erélye és kitartása állt őrt az eszme felett s iparkodott a tervet megvalósítani. Ö egymaga pótolta a kórházi bizottságot, agi­tált. fáradozott, hogy a felajánlott összegek befolyjanak s mikor ez nem volt elég, ő eszközölte ki, hogy a közegészségügyi minisztérium is járuljon hozzá államsegéllyel a kór­ház építéséhez. A kórházat Popovics Dáka novi­­szadi mérnök tervei alapján építet­ték. Popovics Dákának a politiká­ban sok ellenfele van, azonban szak­májában, a mérnöki szakmában, ál­talánosan elismert s mérnöki hírne­vét a szomibori kórházzal csak öregbítette. A tervek alapján két évvel ezelőtt kezdte meg az épí­tést Ángyéi Nándor szombori mű­építész s a kórház már készen vár­ja a megnyitást. A kórház építése és felszerelése eddig hét és félmillió dinárt emész­tett föl. ebből hatmillió a vármegye és a községek ajándéka, egy és fél milliót az egészségügyi minisztéri­um folyósított. A kórüiáz impozáns épülete ott áll a vasút közelében, a Kralj Petra ulica végén s az ambulatoriuruá már működik is. A fontos közegészségügyi intéz­mény még nincs befejezve. A kór­ház mai alakjában, mint polikliinka működik, azonban a vármegyének még rendelkezésére áll a Szemző fstván-ié\e alapítvány, amelyet az alapitó kórház céljaira hagyott. Az alapítvány vagyona földekből áll, a melyeket azonban az agrárreíorm, nem számolva a nemes céllal, le­foglalt. Most erőteljes akció indult meg arra nézve, hogy ezeket a föl­deket mentesítsék az agrárreform alól. Erre annál is Inkább kilátás van, mert az alapitó rendelkezései szerint, ha a kórház öt éven belül fel nem épül. az alapítványi vagyon átszáll a Magyar Tudományos Aka­démiára. A most felépült kórházban a sze­érkezik. A megnyitással kapcsolatban köz­egészségügyi kiállítás is lesz. Á ki­állítás anyaga már együtt van s most a kórház szobáinak falain a vajdasági közegészségügyi intéz­mények fotográfiái láthatók. Kinevezték az adófelszólamlási bizottságot 1919 óta nem működőit a felszólamlás! bizottság — Egyelőre a részvénytársasá­gok felszólamlásait tárgyalják A pénzügyminiszter most egy rég sérelmezett anomáliát szüntetett meg azzal a rendeletévei, amely elrendelte, hogy az adófelszólamlási bizottság kezdje meg működését s kinevezte a bizottság tagjait. Az SHS. állam megalakulása óta a ÍII. osztályú kereseti adókivetés ellen beadott sok ezer adófelszólamlás még eddig nem volt tárgyalható, mert a pénzügyminiszter mindeddig nem ne­vezte ki az adófelszólamlási bizottságok tagjait és ezek ennekfolytán mindmos­tanáig nem működhettek. A III. o. kereseti adót megállapító bizottságok ezidig két ciklust: az 1920—21—22. évit és az 1923—24—25. évre szóló kereseti adókat állapította meg, melyek közül az első az 1918—19. évi csonka ciklusra a harmadosztályú kereseti adót is kivetette. A nyolc évre szóló adókivetések ellen úgy a kincstári képviselők, mint a megadőztatoüak ré­széről nagy számban beadott felszólam­lások mindmáig elintézetlenek. A pénzügyminiszter a nemzetgyűlés által legutóbb elfogadott és a tizenket­­tcdekről szóló pénzügyi törvény 69. §-a alapján ezéví április—julius hónapokra a részvénytársaságoké s nyilvános Szám­adásra kötelezett vállalatok III. o. ke­reseti adómegállapitásai ellen beadott felszólamlások elbírálására Zagreb szék­hellyel Horvát-Szlavonország és a Mura­köz számára, Novisad székhellyel pedig a Vajdaság és a Szerémség számára adófelszólamlási bizottságokat alakított, amelyek működésűket azonnal meg is kezdik. A pénzügyminiszter a vajdasági, illetve szerémségi adófelszólamlási bizottság elnökévé Matics Vásza tartományi pénz­­ügyigazgatót, helyettesévé Beljanszki Bózsó inspektort, a bizottság tagjaiul Bugarszki Tódor inspektort, Sijacski Gábor pénzügyigazgatósági titkárt, az ipar- és kereskedelmi kamara előter­jesztésére pedig Majinszki Koszta bank­­igazgatót és dr. Königstüdtíer Ottó gyá­rost nevezte ki. A suboticaiak több ízben kérték, hogy a suboticai adók ellen beadott felebbe­­zéseket itt Subolicán tárgyalja le a bizottság. A miniszteri rendelet azon­ban erre vonatkozólag nem intézkedik. ILLATOS MOLYIRTÓ „HERMELIN“ a neve, kérje mindenütt DEPOT „S0A“ DROGERliA NOVISAD

Next

/
Thumbnails
Contents