Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)

1925-05-17 / 132. szám

I 24 OLDAL » ARA 3 DINAR PoStarina plaćena! BACSMEGYEI NAPLÓ XXVI. évfolyam Subotica, VASÁRNAP 1925 május 17. 132. szám Megjelenik minden reggel, ünnep uiáa és hétfőn délben Telefon szánts Kiaddhivatul 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul, l.(I.elbach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ni. 4. (Rossia-Fonciére-pnlota) Egykor és most A beogradi Vremét, a szerb saj­tónak ezt az elterjedt és tekinté­lyes orgánumát nem kell az el­len a vád ellen megvédeni, hogy magyarbarát. A Vreme állásfogla­lásának súlyét elég sokszor érez­tük olyankor is, amikor a tények súlyát nem kellett volna erez­nünk. Amit a Vreme a magyar­országi szerbek kulturális moz­galmáról ir, abban bizonyára nincs túlzás, nincs nagyítás és szépítés — Magyarország javára. A Vreme arról ir, hogy Buda­pesten a szerbek milyen emelke­dett és zavartalan kulturális éle­tet éltek. A szerb irók legkiválóbbjai, köztük Muskatirovics János, Vi­­dakovics Milcvan, Vitkovics Mi­lan, Pavlovics Tódor, Szubotics János s még többen éltek a ma­gyar fővárosban s ezeken kívül sok magasállásu tisztviselőt, elő­kelő és gazdag kereskedőt és nemzeti érzésű asszonyt leheteti találni a budapesti szerbek kö­zött. Budapesten alakult meg 1826-ban a Szerb Matica is, a melyet 1864-ben Noviszadra he­lyeztek át. Budapesten alakították meg a „Boz de Nanna" egyletet a szerb iparosok továbbképzésére. Budapesten alakult meg a Tö­­kölyi Száva alapítvány (Tekelia­­num) a szerb diákok felsegéiye­­zésére, a szerb lányok tovább­képzését tette lehetővé Dun­­gyerszki Lázár Angyelija alapít­ványa s a szerb diákoknak is meg volt a magujc külön szerb egyesületük, amelynek „Kolo mia­­dih srbo“ (Ifjú szerbek köre) volt a neve. A szerb polgároknak és az iparos, kereskedő osztálynak S'.oga (Egyetértés) dalegylete is működött Budepasten a háború előtt. A háború kitörésekor vala­mennyi pesti szerb egyesületet feloszlattak, a háború befejezésé­vel pedig a budapesti szerbek többsége Jugoszláviába költözött, aminek következtében Budapes­ten a szerbek szép kulturális élete hanyatlásnak indult. Most azonban —- írja a Vreme — összejöttek a Budapesten ma­radt szerbek s újra megalakítot­ták Sloga névvel a szerb keres­kedők és iparosok dalegyletét, mely már három évtizeden ke­resztül fejtett ki áldásos missziót. Az uj dalegyesület alapszabályai szerint ennek a magyarországi egyesületnek a Budapesten tar­tózkodó jugoszláviai honosságú szerbek is tagjai lehetnek. A Vreme cikke s a budapesti példa több irányban nyújt megszivlelésre érdemes tanulsá­got. Akik azt mondják, hogy a háborús közszellem pusztította e! a türelemnek azt a melegágyát, amelyben a kisebbségi kultúra intézményei kisarjadtak, azoknak azt feleljük, sem akkor nem volt háború, amikor Magyarországon megalakult a Szerb Matica s a Thökölyanum, se most nincs há­ború, amikor a szuboticai magyar­ság Jókai-ünnepélyét betiltják s a vajdasági magyar irodalmi egyesület megalakítását nem en­gedélyezik. Nem mi, de a világpo­litika reprezentánsai követelik : legyen vége már annak az osz­tályozásnak, mely minden élet­­lehetőséget, minden kuiturtörek­­vést a győzelem és csatavesztés katonai szempontjaihoz mér. Ma Budapesten az ott élő s nem ma­gyar honos szerbeknek módjuk van kúlturegyesületet alakítani s ha ez a kulturegyesület zavarta­lanul folytathatja immár harminc évre visszanyúló működését, ak­kor úgy gondoljuk, nem a re­ciprocitás elve, de az SHS. királyság állami méltósága, a Beogradból jelentik : A politikai életben a parlament elnapolásá­val ismét szélcsend uralkodik. Alekszander király szombaton dél­ben a királynéval pár napi tar­tózkodásra a szerbiai Topóiéra utazott. Az uralkodó elutazása előtt kihallgatáson fogadta Pasics miniszterelnököt, majd utána Pri­bicsevics Szvetozár közoktatásügyi minisztert. Az audiencia után a két államférfi a miniszterelnök­ségre ment, ahol közel egy óra hosszat tanácskozott. A tanácsko­zásról sem Pasics, sem Pribicse­­vics nem volt hajlandó nyilatkozni az érdeklődő újságíróknak, akik­nek Pribicsevics csak annyit jelen­tett ki, hó:;y az elemi iskolákról elkészült törvényjavaslatot be­szélte meg a miniszterelnökkel. Beavatott helyen azonban úgy iudják, hogy a tanácskozások so­rán szóba került a radikálisoknak a Radics-pártta! kötendő meg­egyezése is. Dolgoznak a parla­menti bizottságok A délelőtt folyamán a parla­ment néhány albizottsága tartott ülést, köztük az a bizottság is, amely a földmiveshitelekrői szóló javaslatot tárgyalja. A bizottság ülésén résztvett Radies Pavle, a horvét parasztklub vezetője is, aki bár nem tagja a bizottságnak, nagy érdeklődéssel kiséri a bi­zottság tárgyalásait, miután a ja­vaslat, amely uj alapokra fekteti o mezőgazdasági szervezetek mű­ködését, őt, mint a horvát föld­műves-szövetkezetek vezetőjét, kö­zelről érinti. szerb demokrácia hagyományainak őszinte tisztelete követeli meg, hogy a vajdasági magyarság kul­­turtörekvéseinek se legyen ható­sági akadálya. A megyarorszégi szerbeknek voltak kultúrintézményeik, volt színházuk, voltak nevelő intéze­teik, irodalmi és kultúrköreik, voltak dalegyleteik és voltak tár­sadalmi egyesületeik. S a jugo­szláviai magyarság nem alakíthat irodalmi társaságot s a szuboticai magyarság nem vehet részt azon az ünnepségén, mellyel Helsing­­forstól Szófiáig a kuituremberiség internacionáléja hódol a százesz tendős Jókai emlékének. Akik őszintén törekednek arra, hogy e jugoszláv nemzeti büszkeséget és állami méltóságot még a legeny­hébb ítélkezés se árnyékolja he, törődjenek azzal is, hogy ebből az összehasonlításból is az SHS. ki­rályság kerüljön ki diadalmasan. A törvényhozó bizottságnak az az albizottsága is folytatta mun­káját, amely a községek szerve­zetéről szóló törvényt tárgyalja le. A pártklubok igen kihaltak. A képviselők nagyrésze elhagyta Beogradot és a pártvezérek közül is sokan kiutaztak kerületeikbe. Némi élénkség egyedül a demok­raták klubhelyiségében volt, ahol több képviselő hosszasan tár­gyalt a párt vezérével, Duvidovics Ljubával, aki a napokban hagyta el betegágyát. A délután folyamán Pasics meg­jelent a miniszterelnökségen, ahol a kormány tagjai, köztük Grizo­­gono miniszter is felkeresték. Nincsics nyilatkozata Nincsics Momcsillo dr. külügy­miniszter szombaton délután fo­gadta a sajtó képviselőit, akik előtt beszámolt a bukaresti kon­ferencia munkájúról. — A kisantant — mondotta — hatodízben tartott most konferen­ciát s megelégedéssel konstatál­ható, hogy egyik konferenciától a másikig erősödnek azok a tö­rekvések, amelyek a kisantant­­államok közeledését célozzák s nemcsak a kormányoknál, hanem a nép szélesebb rétegeinél is a kisantant együttes politikai törek­vései megértésre találnak. Azok, akik a bukaresti konferencián részt vettünk, megállapíthattuk, hogy Romániában őszinte szim­pátiával beszélnek államunkról s nagy jelentőséget tulajdonítanak a velünk való politikai együttmű­ködésnek. Mint jellemző tényre mutatott rá Nincsics arra, hogy az eddigi hat konferencián a három szövet­séges államot mindig ugyanaz a három külügyminiszter képviselte. Nehéz volna Európában még há­rom államot találni, amelyben há­rom év alatt ne változott volna a külügyminiszter. Ebből is meg­állapítható, hogy a három állam­ban milyen stabilak a politikai viszonyok. A konferencián három kér­déscsoportról volt szó. A közép­európai kérdések közül Ausztria és Magyarország, a Balkán álla­­mok^ közül Bulgária kérdése volt, amely foglalkoztatott bennünket. Ez azonban nem jelenti azt, mintha ezt a három államot mi még most iS' ellenséges államként kezel nő Ft. A kisantant államainak együttes ér­dekei vannak s ezek szempont­jából kell a középeurópai hely­zetet vizsgálni. Ausztria kérdésé­ben nem csak az SHS. királyság és Csehország, hanem Olaszor­szág is éppúgy érdekelve van, a melynek ugyancsak érdeke, hogy a békeszerződések teremtette álla­potok ne változzanak. Ausztria kérdésében állandó k'ontaktusunk van Olaszországgal. Különös ak­tualitást az osztrák kérdésnek azok a jelentések adtak, amelyek Ausztriának Németországhoz való közeledéséről szólnak. Magyarországra nézve azt álla­pítottuk meg, hogy ez az ország nem teijesiti a békeszerződésből folyó kötelességeit, különösen ka­tonai tekintetben. Megállapítottuk, hogy Magyarország költségvetése nem valódi s hogy nagyon sok olyan tétel van, amely olyan hi­teleket rejteget, amelyek más cé­lokat szolgálnak, mint amit a költségvetés megjelöl. Bethlen, magyar miniszterelnök kijelen­tései a békeszerződések revíziója tekintetében kínos benyomást keltettek. A külügyminiszter is­mertette Bethlen beszédét és rá­mutatott arra, hogy a magyar miniszterelnök nem érvelhet az­zal, hogy a békeszerződéseket Magyarországra rákényszeritették, mert egész természetes, hogy a legyőzött államokra rákényszeríti a győztes a békeszerződést, kü­lönben a háború tovább folytató­dik. Magyarország különben is akkor, amikor 8 népszövetségbe felvételt nyert, kötelezettséget vál­lalt a békeszerződések feltétlen betartására. — Különbén, — mondotta a kül­ügyminiszter, — nincsenek különö­sebb terveink Magyarországgal szemben, sőt az a kívánságunk, hogy a normális és jó szomszédi viszonyt fentartsuk. Ehhez azonban elsősorban az szükséges, hogy ma­gyar részről kerüljenek el mindent, ami jogosult bizalmatlanságot kelt­hetne. A bolgár, kérdésre; tért r.4 ezután Nkiesius külügyminiszter nyilatkozata a bukaresti konferenciáról Pasics és Pribicsevics a királynál

Next

/
Thumbnails
Contents