Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)
1925-05-17 / 132. szám
I 24 OLDAL » ARA 3 DINAR PoStarina plaćena! BACSMEGYEI NAPLÓ XXVI. évfolyam Subotica, VASÁRNAP 1925 május 17. 132. szám Megjelenik minden reggel, ünnep uiáa és hétfőn délben Telefon szánts Kiaddhivatul 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul, l.(I.elbach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ni. 4. (Rossia-Fonciére-pnlota) Egykor és most A beogradi Vremét, a szerb sajtónak ezt az elterjedt és tekintélyes orgánumát nem kell az ellen a vád ellen megvédeni, hogy magyarbarát. A Vreme állásfoglalásának súlyét elég sokszor éreztük olyankor is, amikor a tények súlyát nem kellett volna ereznünk. Amit a Vreme a magyarországi szerbek kulturális mozgalmáról ir, abban bizonyára nincs túlzás, nincs nagyítás és szépítés — Magyarország javára. A Vreme arról ir, hogy Budapesten a szerbek milyen emelkedett és zavartalan kulturális életet éltek. A szerb irók legkiválóbbjai, köztük Muskatirovics János, Vidakovics Milcvan, Vitkovics Milan, Pavlovics Tódor, Szubotics János s még többen éltek a magyar fővárosban s ezeken kívül sok magasállásu tisztviselőt, előkelő és gazdag kereskedőt és nemzeti érzésű asszonyt leheteti találni a budapesti szerbek között. Budapesten alakult meg 1826-ban a Szerb Matica is, a melyet 1864-ben Noviszadra helyeztek át. Budapesten alakították meg a „Boz de Nanna" egyletet a szerb iparosok továbbképzésére. Budapesten alakult meg a Tökölyi Száva alapítvány (Tekelianum) a szerb diákok felsegéiyezésére, a szerb lányok továbbképzését tette lehetővé Dungyerszki Lázár Angyelija alapítványa s a szerb diákoknak is meg volt a magujc külön szerb egyesületük, amelynek „Kolo miadih srbo“ (Ifjú szerbek köre) volt a neve. A szerb polgároknak és az iparos, kereskedő osztálynak S'.oga (Egyetértés) dalegylete is működött Budepasten a háború előtt. A háború kitörésekor valamennyi pesti szerb egyesületet feloszlattak, a háború befejezésével pedig a budapesti szerbek többsége Jugoszláviába költözött, aminek következtében Budapesten a szerbek szép kulturális élete hanyatlásnak indult. Most azonban —- írja a Vreme — összejöttek a Budapesten maradt szerbek s újra megalakították Sloga névvel a szerb kereskedők és iparosok dalegyletét, mely már három évtizeden keresztül fejtett ki áldásos missziót. Az uj dalegyesület alapszabályai szerint ennek a magyarországi egyesületnek a Budapesten tartózkodó jugoszláviai honosságú szerbek is tagjai lehetnek. A Vreme cikke s a budapesti példa több irányban nyújt megszivlelésre érdemes tanulságot. Akik azt mondják, hogy a háborús közszellem pusztította e! a türelemnek azt a melegágyát, amelyben a kisebbségi kultúra intézményei kisarjadtak, azoknak azt feleljük, sem akkor nem volt háború, amikor Magyarországon megalakult a Szerb Matica s a Thökölyanum, se most nincs háború, amikor a szuboticai magyarság Jókai-ünnepélyét betiltják s a vajdasági magyar irodalmi egyesület megalakítását nem engedélyezik. Nem mi, de a világpolitika reprezentánsai követelik : legyen vége már annak az osztályozásnak, mely minden életlehetőséget, minden kuiturtörekvést a győzelem és csatavesztés katonai szempontjaihoz mér. Ma Budapesten az ott élő s nem magyar honos szerbeknek módjuk van kúlturegyesületet alakítani s ha ez a kulturegyesület zavartalanul folytathatja immár harminc évre visszanyúló működését, akkor úgy gondoljuk, nem a reciprocitás elve, de az SHS. királyság állami méltósága, a Beogradból jelentik : A politikai életben a parlament elnapolásával ismét szélcsend uralkodik. Alekszander király szombaton délben a királynéval pár napi tartózkodásra a szerbiai Topóiéra utazott. Az uralkodó elutazása előtt kihallgatáson fogadta Pasics miniszterelnököt, majd utána Pribicsevics Szvetozár közoktatásügyi minisztert. Az audiencia után a két államférfi a miniszterelnökségre ment, ahol közel egy óra hosszat tanácskozott. A tanácskozásról sem Pasics, sem Pribicsevics nem volt hajlandó nyilatkozni az érdeklődő újságíróknak, akiknek Pribicsevics csak annyit jelentett ki, hó:;y az elemi iskolákról elkészült törvényjavaslatot beszélte meg a miniszterelnökkel. Beavatott helyen azonban úgy iudják, hogy a tanácskozások során szóba került a radikálisoknak a Radics-pártta! kötendő megegyezése is. Dolgoznak a parlamenti bizottságok A délelőtt folyamán a parlament néhány albizottsága tartott ülést, köztük az a bizottság is, amely a földmiveshitelekrői szóló javaslatot tárgyalja. A bizottság ülésén résztvett Radies Pavle, a horvét parasztklub vezetője is, aki bár nem tagja a bizottságnak, nagy érdeklődéssel kiséri a bizottság tárgyalásait, miután a javaslat, amely uj alapokra fekteti o mezőgazdasági szervezetek működését, őt, mint a horvát földműves-szövetkezetek vezetőjét, közelről érinti. szerb demokrácia hagyományainak őszinte tisztelete követeli meg, hogy a vajdasági magyarság kulturtörekvéseinek se legyen hatósági akadálya. A megyarorszégi szerbeknek voltak kultúrintézményeik, volt színházuk, voltak nevelő intézeteik, irodalmi és kultúrköreik, voltak dalegyleteik és voltak társadalmi egyesületeik. S a jugoszláviai magyarság nem alakíthat irodalmi társaságot s a szuboticai magyarság nem vehet részt azon az ünnepségén, mellyel Helsingforstól Szófiáig a kuituremberiség internacionáléja hódol a százesz tendős Jókai emlékének. Akik őszintén törekednek arra, hogy e jugoszláv nemzeti büszkeséget és állami méltóságot még a legenyhébb ítélkezés se árnyékolja he, törődjenek azzal is, hogy ebből az összehasonlításból is az SHS. királyság kerüljön ki diadalmasan. A törvényhozó bizottságnak az az albizottsága is folytatta munkáját, amely a községek szervezetéről szóló törvényt tárgyalja le. A pártklubok igen kihaltak. A képviselők nagyrésze elhagyta Beogradot és a pártvezérek közül is sokan kiutaztak kerületeikbe. Némi élénkség egyedül a demokraták klubhelyiségében volt, ahol több képviselő hosszasan tárgyalt a párt vezérével, Duvidovics Ljubával, aki a napokban hagyta el betegágyát. A délután folyamán Pasics megjelent a miniszterelnökségen, ahol a kormány tagjai, köztük Grizogono miniszter is felkeresték. Nincsics nyilatkozata Nincsics Momcsillo dr. külügyminiszter szombaton délután fogadta a sajtó képviselőit, akik előtt beszámolt a bukaresti konferencia munkájúról. — A kisantant — mondotta — hatodízben tartott most konferenciát s megelégedéssel konstatálható, hogy egyik konferenciától a másikig erősödnek azok a törekvések, amelyek a kisantantállamok közeledését célozzák s nemcsak a kormányoknál, hanem a nép szélesebb rétegeinél is a kisantant együttes politikai törekvései megértésre találnak. Azok, akik a bukaresti konferencián részt vettünk, megállapíthattuk, hogy Romániában őszinte szimpátiával beszélnek államunkról s nagy jelentőséget tulajdonítanak a velünk való politikai együttműködésnek. Mint jellemző tényre mutatott rá Nincsics arra, hogy az eddigi hat konferencián a három szövetséges államot mindig ugyanaz a három külügyminiszter képviselte. Nehéz volna Európában még három államot találni, amelyben három év alatt ne változott volna a külügyminiszter. Ebből is megállapítható, hogy a három államban milyen stabilak a politikai viszonyok. A konferencián három kérdéscsoportról volt szó. A középeurópai kérdések közül Ausztria és Magyarország, a Balkán államok^ közül Bulgária kérdése volt, amely foglalkoztatott bennünket. Ez azonban nem jelenti azt, mintha ezt a három államot mi még most iS' ellenséges államként kezel nő Ft. A kisantant államainak együttes érdekei vannak s ezek szempontjából kell a középeurópai helyzetet vizsgálni. Ausztria kérdésében nem csak az SHS. királyság és Csehország, hanem Olaszország is éppúgy érdekelve van, a melynek ugyancsak érdeke, hogy a békeszerződések teremtette állapotok ne változzanak. Ausztria kérdésében állandó k'ontaktusunk van Olaszországgal. Különös aktualitást az osztrák kérdésnek azok a jelentések adtak, amelyek Ausztriának Németországhoz való közeledéséről szólnak. Magyarországra nézve azt állapítottuk meg, hogy ez az ország nem teijesiti a békeszerződésből folyó kötelességeit, különösen katonai tekintetben. Megállapítottuk, hogy Magyarország költségvetése nem valódi s hogy nagyon sok olyan tétel van, amely olyan hiteleket rejteget, amelyek más célokat szolgálnak, mint amit a költségvetés megjelöl. Bethlen, magyar miniszterelnök kijelentései a békeszerződések revíziója tekintetében kínos benyomást keltettek. A külügyminiszter ismertette Bethlen beszédét és rámutatott arra, hogy a magyar miniszterelnök nem érvelhet azzal, hogy a békeszerződéseket Magyarországra rákényszeritették, mert egész természetes, hogy a legyőzött államokra rákényszeríti a győztes a békeszerződést, különben a háború tovább folytatódik. Magyarország különben is akkor, amikor 8 népszövetségbe felvételt nyert, kötelezettséget vállalt a békeszerződések feltétlen betartására. — Különbén, — mondotta a külügyminiszter, — nincsenek különösebb terveink Magyarországgal szemben, sőt az a kívánságunk, hogy a normális és jó szomszédi viszonyt fentartsuk. Ehhez azonban elsősorban az szükséges, hogy magyar részről kerüljenek el mindent, ami jogosult bizalmatlanságot kelthetne. A bolgár, kérdésre; tért r.4 ezután Nkiesius külügyminiszter nyilatkozata a bukaresti konferenciáról Pasics és Pribicsevics a királynál
