Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)

1925-05-16 / 131. szám

Kisebbségi Élet © a © Az erdélyi Magyar Párt él, dolgo­zik, A pártelnöki tanács a legutóbb Ko­lozsváron tartott konferenciát, amelyen foglalkozott a csíki választás kérdésével és felháborodással vette tudomásul, hogy a szenátus igazolta Florea mandá­tumát. Szóba került az ülésen a csúcsai paktum körül kitört vita is és ebben a kérdésben az elnöki tanács arra' az ál­láspontra helyezkedett, hogy a magyar párt köteles a diszkréciót megőrizni, ha néppárt részéről ezt meg is sértették, le­szögezte azonban, hogy a paktum nem tartalmaz a gyulafehérvári határozatok­kal szemben jogfcladást, csupán az a célja, hogy a magyarság kisebbségi jo­gai a gyakorlatban is érvényesüljenek. Az iskolajavaslat kérdésében abban álla­podott meg a konferencia, hogy miután az egyházak közös akciót indítanak azok ellen az intézkedések ellen, ame­lyek felekezeti szempontokkal sértenek, a magyar párt csak azokban a részek­ben fejt ki akciót, amelyek általános ki­sebbségi kérdésekre vonatkoznak. A konferencia végül elhatározta, hogy a legközelebb újabb manifesztummal for­dul a román pártokhoz. * A ruszinszkői földbirtokosok Romá­niába átesett földjeit a román agrárre­form még az elmúlt esztendőkben kisa­játította és román telepeseknek szétosz­totta. A súlyosan érintett földbirtokosok nagyszabású akciót indítottak’ a földek visszaszerzésére és megbízottjuknak dr. Korláth Endre képviselőnek intervenció­jára a prágai kormány megtette a szük­séges diplomáciai lépéseket, amelyet nemrégiben egy; csehszlovák—román egyezmény megkötéséhez vezettek. Az egyezmény értelmében a ruszinszkői földbirtokosok kivétel nélkül visszakap­ják azokat a földjeiket, amelyek a ro­mán határtól számított tiz kilométeres övben fekszenek. A román kormány egy­úttal kötelezettséget vállalt arra is, hogy visszaadja mindazokat az úrbéri1 erdőket és közlegelőket, amelyek tulajdonkénen ruszinszkői községeket illetnek. * A román felekezeti iskolák ügyé­ben, mint az erdélyi lapok írják, döntő fordulat készül. Anghelescu miniszter, aki eddig elzárkózott az elől. hogy a magyar egyházak javaslatait meghall­gassa, olyan kijelentést tett. hogy nem ragaszkodik a javaslat eredeti szövegé­hez és hajlandó minden indokolt ellenvé­leményt megfontolás tárgyává tenni. A miniszter kijelentése összefüggésben van az erdélyi magyar egyházak megbízott­jának dr. Zombory László bukaresti ut­­jával, aki tárgyalt Anghelescu minisz­terrel, sőt fölkérésére dr. Cizar bukares­ti római katholikus érsek is interveniált a közoktatásügyi miniszternél a magyar felekezeti oktatás érdekében. # A kisebbségi színházak nevében }(mo­vies Jenő dr. Bukarestben tárgyalásokat folytatott Lepedatu kultuszminiszterrel, aki most készíti az uj színházi törvény­­javaslatot. A miniszter felebbezésére Ja­­novics Jenő hat pontban foglalta össze a kisebbségi színházakra vonatkozó ja­vaslatait.. melyek a miniszter ígérete sze­rint külön fejezetekül fognak szerepelni a javaslat szövegében. Az első pont biz­tosítaná a kisebbségi színházak műkö­dését a miniszter által megállapítandó városokban és kerületekben, a kisebb­ségi nép létszámának aránya és a lakos­ság kultursziikséglete szerint. A második pont azt javasolja, hogy a kisebbségi színházak is csak annyi adót fizessenek, mint a román magánszínházak, a har­madik a kisebbségi színházaik taglétszá­máról az idegen állampolgárok játszási engedélyéről és arányszámáról, vala­mint a vendégszereplések szabályozásá­ról szól. A negyedik pont a müsorössze­­állitás szabadságát, ellenőrzésének mód­ját szabályozza, valamint szól arról is, hogy a magyar színházigazgatóknak a kulturközeledés és egymást megismerés 1925 május 16. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal céljából műsorukba román irók müveit is fel kell venniök. Az ötödik pont a szin­dikátusi szerződési minták használatát teszi kötelezővé. A hatodik pont a szín­igazgatók és színészek egymásközti vi­szonyát szabályozza. * Az amerikai evangélikus egyházak megbízottjai, akik a múlt évben bejárták Erdélyt, mint ismeretes, egy vaskos röpiratot adtak ki angol nyelven, amely­ben részletesen ismertették az erdélyi kisebbségi egyházak helyzetét. A jelen­téssel, amely erősen támadja a román kormányt, foglalkozik a bukaresti sajtó is, amely igyekszik lebecsülni az ameri­kai protestánsok kellemetlen röpiratának jelentőségét. A »Cuvantul« gúnyosan emlékezik meg a Románia kormányát támadó angol brosúráról, elmondja, hogy kétmillió példányban jelent meg. Az an­golt idézőjelek közé teszi, mert — mint irja — igen gyanúsnak találja, hogy az amerikai Cornisch-nak Korniss nevezetű névrokonai élnek Erdélyben, magyarul: annak a nézetnek ad kifejezést, hogy a mister Cornisch álarca mögött egy Kor­niss ur áskálódik a román állam ellen. Végül pedig szemrehányásokat tesz — nem Anghelescunak —, hanem Dúcának, a külügyminiszternek, vagy ahogyan aposztrofálja, a kancellárnak, hogy nem ellensúlyozza azt a propagandát, mit a »Korniss« urak űznek Románia ellen. szerződést. Anglia most azt követeli, hogy Oroszország mondjon le minden propagandáról. Csicserin kijelentette, hogy Oroszországnak nincs semminemű propagandája, sem az orosz állapi, sem szervei nem űznek semminemű propa­gandát. Ami pedig a keleti politikát illeti, számára valami Dawes-tervezetfé­­lét akar teremteni, Csang-Cso-Lin tábor­nagyot Anglia erre igen alkalmas dik­tátornak tartja. A keleti népek csak­hamar be fogják látni, hogy egyetlen barátjuk Oroszország. Anglia szövetségközi konferenciát hív egybe A nagyköveti konferencia csak a jövő hét elején válaszol Németországnak A német szövetséges államok elnökei Hindenhurgnál Braun porosz miniszterelnök üdvözölte az uj elnököt lön kívánságait tekintetbe fogja Berlinből jelentik: A tizennyolc szövetséges német állam elnökei és miniszterelnökei pénteken meg­jelentek Hindenburg előtt és az egyes államok nevében üdvö­zölték az uj köztársasági elnököt. Az üdvözlő beszédet Braun szo­ciáldemokrata porosz miniszter­­elnök tartotta, aki hangsúlyozta, hogy az egész birodalomban visszhangot keltett Hindenburg­­nak az a kijelentése, hogy az egye3 német államok jogos és kii-Budapestről jelenük: Kormánypárti és ellenzéki körökben egyaránt érthető visszhangot keltettek Apponyi Albert grófnak az ellenzékkel kapcsolatos meg­állapításai. Az ellenzéki folyosón úgy értelmezték ezt, hogy gróf Apponyi részben a passzív ellenzéket okolja a választójogi küzdelem sikertelenségéért és úgy látja a helyzetet, hogy nem kel­lene feladni minden reményt, ha a passzivisták idején revideálnák állás­pontjukat s bevonulva a parlamentbe, tevékenyen vennék ki részűket a küz­delemből. Ebben az esetben komoly remény van arra, hogy a kormány meg­fontolás tárgyává tenné a titkos szava­zás kérdését. Rassay Károly véleménye szerint egységes ellenzéki fellépés esetén a kormányt arra lehetne kényszeríteni, hogy a klotürhöz folyamodjék, ami máris er­­kö'csi vereséget jelent a kormány ré­szére. Rassay Károly kedden vagy szer­dán fel fog szóla’ni és hosszabb beszéd­ben indokolja meg álláspontját és ugyanakkor ünnepélyes felszólítást intéz Moszkvából jelentik : A szovjet-kon­gresszus ülése napirenden kívül váratlan meglepetést hozott. A meglepetés Csi­­cserínnek külügyi expozéja volt, amely részletes áttekintést nyújtott az egész világpolitikai helyzetről, amely azonban csak háttere egy hatalmasan kibonta­kozó angol-orosz küzdelemnek. Csicserin fejtegetésein annak a hangsúlyozása vo­nult végig, hogy Oroszország békére törekszik és minden diplomáciai tevé­kenysége nem támadásra van kiélezve, hanem védelemre. Szembeszállt azzal az angol híreszteléssel is, hogy a közép­­azsiai köztársaságokat Oroszország tá­maszpontul akarja kihasználni egy később eljövendő támadás esetén. Oroszország­nak nincsen semminemű támadó célja, nincsen még Lengyelországgal szemben Venni és minden jogos kívánsá­guk sikerét elő fogja mozdítani. Hindenburg hosszabb beszéd­ben válaszolt az üdvözlésre és abban többek közt kiemelte, hogy legfontosabb feladatának azt te­kinti, bogy a német birodalom egyes államai közti jőviszonyt előmozdítsa. Ennek érdekében mindent el fog követni — mon­dotta — és kéri ehhez az egyes államok támogatását. a passzív ellenzékhez a passzivitás fel­adása céljából. Ugyanezt az álláspontot vallja Szilágyi Lajos is. Cserty József és Nagy Ernő’ után Bárczy István is megjelent pénteken a parlamentben. Félre nem érthető jelek vannak arra is, hogy Vázsonyi Vilmos és hívei sem ma­radnak sokáig passzivitásban. Vázsonyi Vilmos sohasem titkolta, hogy nem hive a politikai bojkottnak s egyelőre csak azért nem lépi át a parlament kü­szöbét, mert most a fővárosi választás ügyét tekinti fontosabbnak. Kétségtelen azonban, hogy május 22-ike után Vá­zsonyi Vilmos is résztvesz a parlamenti küzdelemben, Nagyon aggasztja a kormányt, hogy nemcsak az ellenzék soraiból, hanem a pártonkivüliek és a kormányt támo­gató keresztény gazdasági párt tagjai közül is számosán részt akarnak venni a választójogi vitában. Ha ezenfelül még a passziv ellenzék is résztvesz a küzde­lemben, a kormány feltétlenül engedni lesz kénytelen az egységes ellenzéki állásfoglalásnak. sem. Csicserin ezután kifejtett egy alapvo­násaiban nagyszabású tervet, egy euró­pai-ázsiai blokkról, amelyben a:: egyik oldalon állana Franciaország, Lengyel­­ország, Oroszország és Japán, a mási­kon pedig Anglia, amely — úgymond — nagyon igyekszik Németországot is belevonni a maga szövetségébe. Ezt a konstrukciót Csicserin a reakció harcá­nak nevezte a szovjet e’len. Ennek a reakciós szellemnek Anglia és Amerika a fő támaszai, hiszen mór most is lát­juk, hogy Amerika egyre jobban igyek­szik magát európai ügyekben döntőbí­róvá feltolni. Csicserin részletesen ismer­tette azokat az okokat, amelyek miatt az angol konzervatív kormány nem hagyta jóvá a Macdonald-dal kötött Parisból jelentik : A nagyköveti kon­ferencia csak a jövő hét elején küldte meg a válaszjegyzéket Németországnak a leszerelés kérdésében. London és Paris között ez ügyben a nagykövetek közvetítésével pénteken eszmecsere folyt, úgy hogy a két kormány között még fennálló nézeteltérés már csak arra vo­natkozik, hogy milyen módon és formá­ban közöljék Németországgal a külön­böző föltételeket. A legfőbb pontokban a két kormány között teljes egyértel­műség uralkodik, így a legfontosabb kérdésben, Kőin kiürítésére vonatkozó­lag Franciaország és Anglia közölni fogják a jegyzékben, hogy a kölni zónát csak akkor üríthetik ki, ha a békeszer­ződés leszerelési klauzuláját már teljesen végrehajtották. A válaszjegyzékhez különben egy másik jegyzéket is csatolnak. Ebben Franciaország Németország biztonsági ajánlatára válaszok A válaszjegyzék ki fogja emelni, hogy a biztonsági jegyzék megkötésének elengedhetetlen feltétele Németországnak a Népszövetségbe való belépése. A békeszerződések feltételeit a biztonsági szerződésnek nem szabad érintenie. A Reuter-iroda közlése szerint az angol kormány azt kívánja, hogy a garanciapaktummal kapcsolatos kérdé­sek végleges rendezése előtt össze kell hívni egy szövetségközi konferenciát, amelyen Németország is képviselve lenne. A felkelők súlyos vereséget szenvedtek Marokkóban A francia offenziva sikere Párisból jelentik: A hadügyminiszté­rium épületében Painlevé miniszterelnök elnöklésével rendkívüli minisztertanács volt, amely a marokkói kérdéssel fog­lalkozott. Az ügyet nem a hadügymi­niszter referálta, hanem a külügyminisz­ter, aminek nyilvánvalóan csak az lehet az oka, hogy az elhagyott spanyol zóna jövendő sorsáról esett szó, mégpedig abban a vonatkozásban, hogy ezt a kérdést Spanyolországgal és Angliával meg kell tárgyalni. A legutóbbi amerikai jelentések sze­rint a franciáknak sikerült még a csa­­paterősitések megérkezése előtt négy francia katonai állomást a marokkói ostrom alól fölszabadítani. A marok­kóiak jelentékeny veszteségeket szen­vedtek. A megindult hadműveletek eredménye, hogy Bibane megerősített hegytömbjét teljes mértékben felszabadították. A riff-lakók, akik erélyes ellenállást fejtet­tek ki, végül is rendetlen menekülésbe kezdtek északi irányban Ouedanceur és Hamouda völgyein keresztül. Azdour falvát szuronyrohammal bevették. Poi­­ten, Bidine, Dar-Kemich, Amzez és Taienza falvát felszabadították. Colom­­bat tábornok oszlopa berendezkedett a Bibane csúcsán. Franciaországban-a sikeres hadműve­letek hire nagy örömet kelt és remélik, hogy a felkelést rövidesen leverik. Vázsonyi feladja a passzivitást A magyarországi ellenzék parlamenti harcot indít a titkos szavazásért Csicserin európai blokkot akar alakítani Anglia ellen Franciaország, Lengyelország és Oroszország szövetségét készíti elő a szovjetdiplomácia

Next

/
Thumbnails
Contents