Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)

1925-05-16 / 131. szám

2. oldal.

BACSMEGYEI NAPLÓ

1925. május 16.

Egy karrier története

Aratiszemitizmustól a bélyeghamisításig

Budapestről jelentik: A törvényszék pénteken tárgyalta Szalmás Piroska zongoraművésznőnek a Ma Este cimü színházi lap ellen indított poréi, amely érdekes fényt vet a grafológiával iizöti divatos szélhámosság üzleti oldalára.

Amikor a múlt év elején a grafológia divatossá vált Budapesten, a Ma Este elhatározta, hogy grafológiával szórakoztatja olvasóit. A grafológust csakhamar tnég is találta Szalmás Piroska zongoraművésznő személyében, aki elhatározta, hogy álnevet vesz fel és ezzel a szükséges feltételeknek máris eleget tett. Monsieur Julien Sorol név alatt kezdte meg működését és a színházi lap egy amerikai filnutjságből kivágta egy ismeretlen filmszínész arcképét és ezt mutatta he olvasóközönségének, mint Julién Soréi képmását. Julién Soréi hétről-hétre a legszáuz.ációsabb cikkeket iita. Néha - az újság szerint — clutazott rövid időre Budapestről, de az ni számban már ökölnyi betűkkel hirdették. hogy Julién Soréi Párisból repülőgépen újból visszaérkezett. A színházi lap női olvasóközönsége maid megbolondult a csinos fiatalemberért. Miután a fénykép azt bizonyította, hogy Julién Sörei a világ legszebb férfin, a lap szerkesztőségénéi telefonon és személyesen tömérdek hölgy kereste a grafológust, azonkívül pedig a levelek egész tömege érkezett címére. Nemcsak leveleket küldtek a nők. hanem virágcsokrokat is. Azoknak azonban, akik személyesen keresték Mr. Julién Soréit, azt felelték, hogy a grafológus senkinek sem áll személyeseit rendelkezésére.

Monsieur Szalmás Piroska és a lap kiadója között közben anyagi természeni nézeteltérés támadt, mire Julien Soréi kisasszony egyszerűen beszüntette működését. Csodálkozva látta azonban, hogy bár ö beszüntette a jóslást, a lapban tovább is megjelennek a grafológiai értekezések Julien Soréi neve alatt. Füzért Szalmás Piroska zongoraművésznő polgári pert indított a színházi lap ellen, azt állítva, hogy zongoraművész női és grafológusi jóhirnevének árt ez az eljárás, amely egyébként beleütközik

a tisztességtelen versenyről szóló törvénybe is, mert az ő álnevét jogtalanul bitorolják. Kérte, hogy a bíróság tiltsa e! a lapot attól, hogy az ö nevét jogtalanul használja és marasztalja el az újságot húszmillió korona kártérítésben. A bíróság ezután meghozta ítéletét, a

melyben eltiltotta a lapot, hogy Julién

Sörei neve alatt továbbra is cikkeket jelentessen meg. megállapítva, hogy ez a/, eljárás beleütközik a tisztességtelen üzleti versenybe. A kártérítés összegének meghatározásában később fog a bíróság dönteni.

A római zarándokút naptára

A püspöki adminisztratura elkészítette a zarándokút részletes programját

A suboticai bácskai apostoli adminisztratura zarándoklatot rendező bizottsága most készült el a romjai szentévi zarándokbucsu programjával, tűszerűit az első bácskai vonat május huszonnegyedikén indul. Gyülekezés Suboticáu. indulás 17.30 órakor. Novisadra érkezik 2i órakor. Indjjjára 22 órakor, Vinkovcéra 1.20 órakor, innen indul 1.37 órakor. Hétfőn. május 25-ikén Zagrebbe érkezik

8.25 órakor, indul 12.55 órakor.

A velikibecskereki bizottságnál jelentkezett zarándokok Becskcrekröl indulnak május 23-án 12,10 órakor, Suboticáu és Vinkovcén keresztül, akikhez csatlakoznak a beográdi zarándokok, kik I3eográdból 16.40 órakor vagy 20.05 órakor indulnak. A bácskai görögkatolikusok Bogojcvóu csatlakoznak 22.09 órakor.

MÁJUS 24. VASÁRNAP Sunjában 6.40 órakor csatlakoznak a banjalukai bizottságnak zarándokai, Zagrebbe érkeznek

8.25 órakor, itt kilenc órakor szentmise ;i Jézustársasági Atyák templomában. (Pahnacsiteva 33.) Indulás Z aj r ebből főpályaudvarról 12.55 órakor.

MÁJUS 25. HÉTFŐ. Érkezés Velencébe 5.20 órakor. Indulás Velencéből 31.30 órakor. Érkezés Páduába 12-25 órakor. Indulás Páduából 17 órakor.... t

A1ÁJUS 26. KEDD. Érkezés Romába <8.35 órakor. Autókon elszállásolás. Pihenő. Tizenkét órakor ebéd. Tizenöt órakor gyülekezés a szent Péter-téren, ahonnan együttesen a Bazilikába mennek. a jubileumi búcsú látogatására és a Bazilika megtekintésére. A szent Pétertémplpmban gyónni lehet. A gyónószékeken a gyóntatási nyelv feltüntetésével. Húsz órakor vacsora, azután nyugalom. A görögkatolikusok számára külön istentisztelet lesz a ruthén kollégium templomában.

MÁJUS 27. SZERDA. 5.30 órakor

vontatás a szent Jeromos-templomban.

6.30 órakor Szent misét mond P. Ródics Rafael,beográdi érsek, bánáti apostoli adminisztrátor. iMise alatt áldozás. Nyolckor reggeli. 8.30 órakor indulás a Szent Pál bazilikába külön villamoson. Cél: jubileumi látogatás és a templom illegte kintésc 11.30 óráig. 12.30 órakor ebéd. azután pihenés. J5 órakor indulás Mária Maggiore és szent János bazilikába, villamoson. Mindkét templomban jubileumi bucsulátcgatás és megtekintés. (Útközben Skala Santa megtekintése.) Mindez

18.30 óráig, azután visszatérés' villamoson. 20 órakor vacsora, azután nyugalom.

MÁJUS 28. CSÜTÖRTÖK. Hét órakor reggeli. 7.30 indulás S. Scbustionba a templom és katakomba megtekintésére. Szent Kallixt katakombái (Szent Tarzicius.). Szent Cecília. Pápai sir. Euliarisztikus jelképek. Via Appia. Autóbuszon a fórum Trajanumról. 12.30 órakor ebéd. azután pihenés. 15 órakor a niiszsziói kiállítás megtekintése. 20 órakor vacsora, azután nyugalom.

MÁJUS 29. PÉNTF-K. Hét órakor reggeli. 8 órakor mise Szent Péter bazilikában. Aztán a Vatikánba mennek, ahol 9—12 óráig ennek, megtekintése. 12.30 órakor ebéd és azután pihenés 15 órakor séta Rómában: Piazza del Popclo, Monte Picció. Trimita def Monti, Vilié Borghessc. Parlament, Pantheon. Gregorianum. Szt. Ignác templom, bibliai institutum. Germanicum. 20 órakor vacsora, nyugalom.

MÁJUS 30. SZOMBAT. Hét órakor reggeli, aztán közös mise 7.45 órakor.

tartja Bauer Antal zagrebi érsek szent Kelemen bazilikájában. (A felső és alsó bazilika, nemkülönben Szent Cirill és Method kápolnájának megtekintése.) 8.30—11 óráig előkészület a szent Atya audienciájára. Alkalom a megáldandó tárgyak megvételére és indulás audienciára. Ezután ebéd és pihenés. 15 órákor Szent Lorenzo íuoribe miora megtekintése, IX. Pius síremléke, Campo Verano. Megtekintés és visszatérés 15.30 óráig. 20 órakor vacsora utána nyugalom.

MÁJUS 31. PÜNKÖSDVASÁRNAP. .Hét órakor reggeli azután Szent Péter bazilikában pápai mise, utána ebéd és pihenés. 15 órakor Kosciusko szent Szaniszló temploma. Ouirinál Piaaza Venezia. Victor Emánucl nemzeti emléke, Azaloeli. Capitolium (mucztim, tarpci szikla ) fórum. Colosseum, Constantin és Titusz diadalíve 19 óráig. 20 órakor vacsora.

JUNIUS 1. PÜNKÖSDHÉTFŐ. 7 órakor reggeli. 7.30 órakor villamoson menet szent Ágnes templomába. Via Nomentuna, szent mise, .katakombák megte-kintésc, visszaindulás 11.30—12.30 óráig. Azután ebéd és pihenő. Délután tetszésszerinti séta a Janikulu&on. 20 órakor vacsora és készület a visszautazásra. 23 órakor indulás autón a pályaudvarra.

JUNIUS 2. KEDD. 0.20 órakor indulás Rómából. 5.30 érkezés Assisibe. 11.15 órakor indulás Assisiből. 16.15 órakor érkezés Ftorencbe. 22.25 indulás florencbői.

JUNIUS 3. SZERDA. Érkezés Triesztbe 12.30 órakor. Indulás Triesztből 13.30 órakor. Érkezés Fiúméba 16.25. Vámolás és azután vonaton Susákig. Kirándulás Terzattóba, Indulás Sasukról 23.30 óra-i kör.

JUNIUS 4. CSÜTÖRTÖK. Zagrebbe érkezés 6.30 ómkor. Indulás Becskerek felé 9.10 órakor. Vinkovcin és Subcticán keresztül. A banjalukai zarándokok Süniában elválnak. ahol rájuk vár a Bánjainkéból 16.33 órakor érkező vonat.

*

A suboticai apostoli adminisztratura kalauzt ad ki horvát és magyar nyelven,

amelyet még az elindulás előtt megszerezhet mindén érdeklődő.

Emberek között

Irta: Miklós Jenő

I.

Mikor kint az erdőben a pálosok régi zárdáját, lebontották, a sötét házikápolnában fából faragott, elfeketült szobrot találtak. Lehozták a városba és a polgármester kamrájába fektették.

Akkor történt, hogy a fiatal polgármesterné felgyógyult nagy betegségéből és a városban asszonyok, lányok közt hire járt. hogy a szobor gyógyította meg. A szobrot lesikálták és a kertbe, virágok közé állították. Térdén lekopott már a palást, félkarja is letörött, de szuette talapzatáról öreg. aranyozott betűk csillantak elő: ENGEM A SZERETET KÜLD KÖZÉTEK.

Eleinte néhány öregasszony, aztán beteg, vagy szerencsétlen fiatalasszony járt térdelni a szobor elé. Összeültek a város vénei, hogy a szobrot talán templomba kellene állítani. De nagy vitatkozások során a más-más bitnek összevesztek a szeretet hajléka fölött és a püspök sem akarta a kopott, szentet a maga fénylő szentjei közé sorozni.

Még csak arról lehetett szó, hogy valamelyik utcában, táján egy házszögletbe befalazzák.

De a gazdagok, az iparosok, 'boltosok; kocsmái; és koldusok utcája egyaránt követelte a szobrot, mely végül is egyikük közé sem került, •hanem a nagypiacon altitól iák fel. ahová az összes utcák betorkoltak.

Ott állott a templom is. A szentet feléje fordították.

De a rákövetkező éjjel a szobor oldalt fordult és ezen mindenki elcsodálkozott. Csak egy szegény bolond, aki a város konyháján éldegélt és cifra kalapot viselt, kezdte énekelni, hogy a szobor palástja alatt ... a bal oldalán . . . valami fagörcs lüktet néha ... A szobor üres szemével a gazdagok utcája felé nézett, de másnap éjjel elfordult megint és az iparosokkal állott szembe. Így forgott éjröl-éjre a boltosok. kocsmák és koldusok között, mig végül egészen eltűnt a városból.

Hová lett, senki sem tudta.

II.

Ám nemsokára egy öreg anyóka jelentkezett a városi tanács előtt és elmondta, hogy szép. fiatal leánya, szeme szebben, kéklett az ibolyánál, a folyóba ölte magát. Belekergctte az emberek szívtelensége. A fekete hullámok elkapták testét, hiába kereste sirját. De a kertek alatt a zajgó vizen apró ibolyavirágok bugyborékoltak fel. És ő azt gondolta, hogy minden ilyen felsodort virággal megkönnyebbül a halott leány bolyongó lelke. De egyre kevesebb virágot hányt fel a viz . . . Ö tehát a parton, bokrok és vad füvek között, ibolyát kezdett keresni, hogy a vízbe dobja leánya után. Szegény halottja után. De parton és mezőkön kevés ibolyát talált. Bogáncs szúrta, tövis tépte, vén szeme is kiapadt a .'■írástól. Akkor idegen jött véle szembe. Éppen lehajolt egy ibolyaszálért, az idegen rnegszólitotta;

— Mit keresgélsz?

— Ibolyát szedek.

— Kinek szivére?

— A lányom sírjára.

— Mennyi a virágod?

Mondja az öregasszony és kitárta

kötőjét:

—Alig hogy néhány szál . . .

Mondja az idegen:

— Hintsd el a vízbe!

És az öreg asszony beleszórta.

A sebessodru fekete viz hullámait

pedig parttól a partig apró, felbukkanó, égszínkék, ragyogó ibolyavirág lepte be. Kinyílt az ibolya a Halott lány sírján.

A tanács összenézett.

Ki, utána, az erdőbe!

Meg is találták. Erdei füvek között hevert, ég felé fordult. Felkapták és a városba cepelték.

De hogy megfut cl ne csavarogjon. palástja alatt egyik saras lábát a talapzathoz vasalták. Ahol aranyozott betűvel még mindig ott fénylett: ENGEM A SZERETET KÜLD KÖZÉTEK.

III.

A szobor üres szemmel nézett rájuk. Baloldalán kihasadt a faköpenye és ahol Isten az emberi szív számára helyet teremtett, öklömnyi nagysága. skarlátpiros darab kandikált ki a köpeny hasadékán.

Sokan úgy látták, hogy mozdul . . . piheg . . . vergődik. Él. Él és lüktet!

Sokan úgy látták, hogy nem látnak semmit.

A polgármester nézte.

Mintha a fadarab rubint tüzébeu izzott volna és reá meredne. Néhány tanácsos is látta. Hivták a püspököt. A püspök elfordult.

Összeültek, tanácskoztak.

És éjjel kihasították a piros darabot és a szivet az emberek közül kivittek az erdőbe, a pálosok régi zárdája romjaihoz. Titokban elásták az elhagyott oltár helyén.

Aztán hazatértek.

De a szív üzent. Itt-ott már hallották a dobogását.

Lopva kimentek megint. Hallgatóztak. Nagy követ hengeritettek rá. Hazaballagtak.

De a szív üzent. Az emberek nyugtalanul aludtak. Sokszor ébredeztek.

A polgármester elmondott mindent a feleségének.

Asszonyok, lányok mentek titokban az erdőbe, hogy visszahozzák a szivet. Hiszen ott nem érttik dobog. Hallották, hogy ver a kemény szikla aiatt. Sir. zakatol . . .

Kiásták és hozták titokban a városba. Simogatták, csókolták, magukhoz ölelték.

A szív egyre Csendesebben lüktetett.

Magukhoz kapták, melengették.

A szíV dermedni kezdett

Futottak vele a városba.

De mire odáig értek, a szív dermedt az asszonyok ölelő, karjai között.

Fagörcs lett megint. Néma, vas. érzéketlen.

Ez legendája a szívnek, mely szer. emberek közé tévedt.

megpuha

szuegy-