Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)

1925-05-16 / 131. szám

1«dal K Ara n dinar PoStarfna plaéena! XXVI. évfolyam Subotica, SZOMBAT 1925 május 16. 131. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után é* hétfőn délben Telefon számi Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica,Aleksandrova ul. l.(Leibach-palota) Szerkesztőségi Aleksandrova ni. 4. (Rossía-Focciére-paloía) KqzbeszólAs Az erdélyi magyar pártnak vannak képviselői a román törvényhozásban, akik hittel és vitézül verekednek az erdélyi magyarság követeléseinek tel­jesítéséért és sérelmeinek orvoslásáért. Az erdélyi magyar pártnak van ha nem is választói számának megfelelő parlamenti képviselete s az erdélyi magyar párt mégis kevesli szená­torainak küzdelmét. Amikor a hata­lom erőszaka a csíki magyar válasz­tók szavazatait megsemmisítette, az erdélyi magyar párt román nyelvű proklamációval fordult az ország nyil­vánosságához, bár a szenátus elé panaszt nyújtott be a választási atro­citások ellen s bár a kamarában is szóvátették a választási visszaéléseket. A román közoktatásügyi miniszter törvénytervezetet készített az iskola­­reformról. Ez a törvénytervezet sérti a kisebbségi iskolákat és nem ismeri el az anyanyelven való oktatás köte­lességét. A törvénytervezet ellen bi­zonyára komoly és bátor harc indul majd meg a törvényhozásban s bizo­nyosnak kell tekinteni, hogy az erdélyi magyar párt parlamenti képviselete erején túl fog résztvenni a küzdelem­ben. Az erdélyi magyar párt azonban nem elégszik meg a parlamenti harc­cal, a párt vezetősége ismét mani­­fesztummal lép a közvélemény elé s az ország román népét román nyelvű kiáltványban világosítja fel törekvései igazságáról, panaszai jogosultságáról s a tervezett rendelkezések céltalan­ságáról és jogellenességéről. Az erdélyi magyar pártnak van parlamenti képviselete s az erdélyi magyar párt vezetősége mégis prok­­lamációkkal, manifesztumokkal és kiáltványokkal is vesz részt a politi­kai küzdelemben s nem csekély ered­ményeket ér el a fölvilágositás lebe­­csülhetetlen munkájában. A jugoszlá­viai magyar pártnak nincs parlamenti képviselete. Talán ez a fájdalmas tény arra ösztökéli a pártvezetőséget, hogy parlamenten kívüli harccal pótolja azok munkáját, akik kimaradlak a nem­zetgyűlésből? Talán ez a szomorú valóság fokozza a munkakedvet, me­legen tartja a lelkesedést s önfeláldo­zásig fokozza az áldozatkészséget? Oh nem. Az erdélyi és jugoszláviai magyar pártok között az is a különb­ség, hogy amíg az erdélyi magya párt nem elégszik meg a magyar szenátorok parlamenti küzdelmével s a parlamenten kívül is harcol, küzd, lelkesít és verejtékezik, addig a ju­goszláviai magyar párt február 8 ika óta ugyanazt végzi, mint amit a nem­létező parlamenti képviselete. # Ha nem tenne megrikatóan. szo­morú, jóleső derűvel kellene fogadni azt a magyarázatot s azt az igazolást, amit a magyar pártvezetőség mai politikájának védelmére a legelszán­tabb újságolvasó kap. Az csak mo­solyt kelt, amikor „hozzánk érkezett levelek százai'-ra hivatkoznak — egyetlen érvül. Ezeket a „hozzánk érkezett levelek“-et soha senki nem irja meg és soha senki nem adja föl. A fantáziátlan vezércikkíró néha „kemény szavú, nehéz mozdulatu magyar“-t állít oda az íróasztala elé. Mi már, fájdalom, tudjuk, hogy ez a magyar, legjobb esetben, a szerkesztő­ségi szolga. S ami levéltöredék oly­kor az utóbbi időben egyre sűrűbben megjelenik, az ott készül a szerkesz­tőségben. Nem létező levelek szá­zaival s szerkesztőségben készült le­véltöredékekkel akarják igazolni azt a passzivitást, amit rákényszeritenek a magyarságra ? Stilus mindenesetre van bennük : a nemlétezö aktivitást nemlétező levelekkel igazolják. # S az egyetlen érvük az, hogy — ime, bizonyság Isten előtt — a ma­gyar nép nem tiltakozik ez ellen a politika ellen. Ez igaz : a meg nem kérdezett magyar nép nem válaszol, a meg nem hallgatott magyar nép nem beszél. A tunyaság politikája fá­radttá teszi a népet iS. . Ha a veze­tőkben meghalt- az agilitás, mozdu Iatlanná fárad a nép is. Miért nem mondják ki inkább a passzivitást ? Hiszen lenne erre is indok, erre is lehetne találni érveket s a fölkorbá­csolt fájdalmakkal meg lehetne szé­píteni azt a kényelmes semmittevést, amit a passzivitás mögé elbújtatnak. De ha a kormányzati politikával szemben vállalt passzivitás helyett saját népükkel szemben mennek pasz­­szivitásba, hogyha azért, mert cselek­vésre képtelenek, megfosztják cse­lekvő képességétől a magyarságot is s hogyha azért, mert irtóznak az ak­tivitástól, passzivitásba kényszerűik a magyarságot is, akkor a magyarság föltartóztathatatlan biztonsággal elér­kezik oda, hogy ne tartsa vezetőinek azokat, akik magukat még annak tartják. A parlament elfogadta a lakástörvényt Május 25-ig elnapolták a szkupstina üléseit A parlament pénteki ülését a la­kástörvény tárgyalása töltötte be. Tekintettel arra, hogy ez a törvény a törvényegységesités keretébe tar­tozik, a parlament plénuma az úgy­nevezett rövidített eljárás formájá­ban foglalkozott a törvényjavaslat­tal. úgyhogy minden párt csak egy szónokkal szerepelhetett a vitában, így sikerült a javaslatot egy ülésen letárgyalni. Az ülést délelőtt tizenegy órakor nyitotta meg dr. Szubotics Nikola alelnök. Napirend előtt az elnök be­jelentette, hogy a parlament által kiküldött vizsgálóbizottság beter­jesztette jelentését a Radics-párti mandátumok ügyében. Az elnökség elrendelte a jelentés kinyomtatását, amit ki fognak osztani a parlament tagjai között. Bejelentette az elnök, hogy a következő interpellációkat terjesztették be: Setyerov Szlavkó a pénzügymi­niszterhez az ország pénzügyi poli­tikájáról, Nikolics Milán az egészségügyi miniszterhez az egészségügyi mi­nisztérium uj palotájának építéséről, Marinkovics Voja a külügyminisz­terhez a bolgár kormánynak a had­sereg létszám-emelésére vonatkozó akciójáról. Áttértek ezután a napirenden leVő lakástörvény tárgyalására. Bngarsz­­ki Lázár dr. radikális felolvasta a törvényhozó bizottság többségi je­lentését, amely elfogadásra ajánlja a javaslatot, kiemelve, hogy az ha­ladás az eddigi lakástörvénnyel szemben és célja a magántulajdon elvének megerősítése a lakáskérdés szabályozásánál. Polics Vladiszlav dr. (horvát pa­rasztklub) felolvasta a törvényhozó bizottság ellenzéki tagjainak együt­tes kisebbségi jelentését, majd az egyes pártklubok nevében Kremzsár klerikális, Vuics íöldnuvespárti, Alics muzulmán, Mijovics demokrata és KraJjics Radics-párti külön-külön deklarációt olvastak fel, amelyben bejelentették, hogy a törvény ellen fognak szavazni. Dr. Grizógono a szociálpolitikai miniszter helyettese ezután rövid beszédben védelmébe vette a javas­latot. Hangsúlyozta, hogy a javas­lat szociális szükségletet elégit ki. .lói tudja, hogy a törvényjavaslattal sem a háztulajdonosok, sem a lakók nincsenek megelégedve, azonban szerinte éppen ez bizonyít a javas­lat tárgyilagossága és jósága mel­lett. A háztulajdonosok és lakók az elmúlt öt év. alatt már megegyez­hettek volna, ehelyett azonban mint ellenségek állnak egymással szem­ben, tehát szükség van a lakáskér­désnek törvényben való szabályozá­sára. Ilyen törvény csaknem min­den országban' van és különösen Beogradban szükséges, ahol az utol­só öt év alatt mindössze 1074 lakás épült, ezzel szemben a lakosság száma százezerrel emelkedett. Az elnök ezután névszerinti sza­vazást rendelt el, amelynek során 157 szóval 70 ellenében a parlament elfogadta a lakástörvényjavaslatot. Megválasztottak ezután még egy parlamenti bizottságot a hadikárpót­lási törvény módosítására, majd el­határozták. hogy a következő ülést május 25-én tartják meg, Nincs munkája a parlamentnek A parlament elnapolását az ülés alatt megtartott minisztertanácson határozták el. A kormány az ülésen megállapította, hogy a parlament nincs ellátva kellőkép törvényjavas­latokkal és ezért időt kell adni a bi­zottságoknak, hogy az előttük fek­vő javaslatokat sürgősen letárgyal­hassák. A minisztertanácson szóba került a költségvetés mielőbbi elké­szítése i's, amelynek beterjesztését türelmetlenül várja az ellenzék. Politikai körökben a parlament ülésszakának megszakítása többféle kommentárra adott alkalmat. Tény az, hogy miután egyetlen törvéuy­­javaslattal sem végeztek a bizott­ságok, a parlament törvényhozói működését nem folytathatja, az el­lenzék ezért is a kormányt teszi fe­lelőssé, különösen a költségvetés beterjesztésének elmulasztását vetik a szemére. Ellenzéki körökben rá­mutatnak arra is, hogy a parlament elnapolásával a kormány kivonta magát az alól a kellemetlen köte­lesség elől. hogy a benyújtott fontos interpellációkra választ adjon, pedig főként Marinkovics Vojának a bol­gár kérdésben benyuitott interpellá­ciója igen fontos kérdést tett fel Nincsics külügyminiszternek, akinek válaszától a bolgár-kérdés kedvező kialakulását várták. Radies Pavle a királynál Délután hat órakor Radios Pavle kihallgatáson jelent meg Alekszan­­der királynál. Az audiencia egy tel­jes óra hosszat, egészen este hét óráig tartott, azonban utána Radics Pavle nem volt hajlandó az ujság­­iróknak nyilatkozni a kihallgatás le­folyásáról, hanem a Petrograd-szál­­lóba sietett, ahol a rá várakozó Ra­­dics-párt vezető tagjainak referált az audienciáról. Radics után Maksi­­movics belügyminisztert, majd Nin­csics külügyminisztert fogadta a ki­rály kihallgatáson. A Radics-párti képviselők nagy része egyébként a péntek esti vonatokkal elutaztak Beograd hói, kivéve Radics Pavlét. Radics beogradi tartózkodásának az a magyarázata, hogy a parlamenti szünet alatt tovább fognak folyni a tárgyalások a radikálisok és a Ra­­dics-párt között a radikális—Radics­­párti koalíció nehézségeinek elhárí­tásáról. A kormány tanácskozásai A kormány radikálispárti tagjai pénteken délután értekezletet tartot­tak, amelyen az általános politikai helyzetet beszélték meg. Utána a minisztertanács tartott ülést, - ame­lyen Nincsics. külügyminiszter refe­rált a bukaresti konferenciáról. A bizottságok munkája Délután több parlamenti bizottság folytatta tárgyalásait. A földmives hitelekről szóló törvényjavaslatot tárgyaló bizottság folytatta munká­ját és ülést tartott a mentelmi bi­zottság is. amely Popovics Velja ra­dikális képviselőt választotta meg elnöknek. Újra megkezdődnek a jugoszláv magyar tárgyalások Szombaton kezdődnek meg a hosszabb ideje szünetelő jugoszláv­­magyar tárgyalások. Délelőtt tiz. órára plenáris ülésre hivták össze a két delegációt és az ülés napirend­jén az adósságok és tartozások kér­dése szerepel. A két delegáció ve­zetője Perics Ninkó és Wodianer Rudolf az utolsó két napon többször tárgyaltak a Tanácskozások njunka­­prograrnjáróL

Next

/
Thumbnails
Contents