Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)

1925-05-15 / 130. szám

1925 május 15. BACSMEGYE1 NAPLÓ 3, oldal. Kisebbségi Élet ® _j c Az aradi szobrok kicserélése, mint az erdélyi lapok írják, újból elhalasztódott Barabás Béla volt aradi főispán kezde­ményezésére a magyar és román kor­mány még a múlt évben megállapodott abban, hogy a történelmi értékű szobro­kat Románia minden ellenszolgáltatás nélkül kiadja Magyarországnak. A tár­gyalások során az átadás napját is megállapították december 10-ikében, a kicserélés azonban nem történt meg, mert időközben Arad város a szobrok ellenében bizonyos román vonatkozású történelmi tárgyak kiadását kérte Ma­gyarországtól. Az uj tárgyalások még nem indultak meg, de a lapok szerint kilátás van arra, hogy a megegyezés hamarosan létrejön és a szobrok átke­rülnek Magyarországra. * „Az állam több, mint nemzet“ dinen feltűnést keltő cikket irt az egyik prá­gai lapban Dyk nemzeti demokrata kép­viselő. A cikkben azt fejtette ki, hogy az államot úgy kell berendezni, ahogy a nemzet helyzete megengedi, nenj pe­dig úgy, ahogy az autonomisták kíván­ják. A »Tribuna« hasábjain a cikk állí­tásaival szemben állást foglalt Koréi Jiše képviselő, aki hangsúlyozta, hogy a csehek önállóságának nem lehet célja a magyarok, németek és lengyelek el­­csehesitése és birtokaik kisajátítása. Nekünk — irja — nemcsak azt jelenti az állam, hogy csehesitsiink, hanem az a főcélunk, hogy az államot fentartsuk és megszilárdítsuk. 'Az pedig egyáltalán nem javítja az államrezont, ha a ki­sebbségeket .politikailag elnyomjuk gazdaságilag proletariatjuk és általában olyan politikai módszerekkel élünk! ve­lük szemben, amely a demokráciával homlokegyenest ellenkezik.« * A magánoktatásról szóló törvény­javaslat, amelyet Anghelescu most ké­szített el, nemcsak taz erdélyi rnagj’ar­­ság jogait konfiskálja el teljesen, ha­nem a. zsidó-iskolák autonómiáját is ve­szélyezteti. Az erdélyi zsidóság négy évvel ezelőtt felállította az országban az úgynevezett talmud-iskolákat, mi­után az akkori kormányzattól kellő ga­ranciát kaptak arra, hogy mintegy öt­évi szünetet kapnak, amely idő alatt magyarul taníthatnak, de utána kötele­sek áttérni a héber nyelvre. Anghelescu miniszter refidelete a zsidó iskolákat egyáltalában nem ismeri el és a tör­vényben egyszerűen kijelenti, hogy a zsidó tanulók anyanyelve a román. A zsidó nemzeti szövetség a sérelmes törvény ellen manifesztumban fog til­takozni, amelyet a napokban fog közzé­tenni. * Az erdélyi magyar párt köreiben élénk vita folyik a csúcsai paktum körül, amelyet sokan még a párt vezetői kö­zül sem ismernek. A rendkívül érdekes vitát a legutóbb még jobban kiszélesí­tette a magyar párt alcímekének, Sán­dor József kamarai képviselőnek nyilat­kozata, amelyben bejelentette, hogy a paktumot az ő tudta nélkül kötötték meg. »Most, amikor a csúcsai paktum pontjai — mondotta — rendre nyilvá­nosság elé kerülnek, szükségesnek tar­tom a magam részéről kijelenteni, hogy a csacsaí egyezményt tudtom és meg­kérdezésem nélkül kötötték meg. Azt sem tagadom, hogy meglepetésszerűen ért a paktumkötés. Meglepetésem an­nál kínosabb volt, mert Jósika Samu báró felhatalmazása alapján tárgyalá­sokba kezdtem a nemzeti párttá!, több­ször folytattam tanácskozást Maniu Gyulával s akkor jött « paktum Ihre. Azok között, akik az egyezményt ’létre­hozták és aláírták, nem voltam ott és annak letárgyalásáhrn sem vehettem részt, mert azt sem az elnöki, tanács, vagy az intéző bizottság, annál kevésbé a közgyűlés nem tárgyalta, acm ratifi­kálta. Véleményemet a paktumról abban adom meg, amikor testületi tárgyalás alá kerül.« Sándor József nyilatkozatá­val szemben Grandpierre Emii, a ma­gyar párt volt ügyvezető alelnöke, a következőket mondotta: »Sándor József képviselő ur tévedésben van, mert a Néppárttal mi teljés felhatalmazás alap­ján tárgyaltunk s az egyezményt annak rendje és utódja szerint bemutattuk az intézőbizottságnak, amely ahhoz hozzá is járult. Szerintem tehát nem fér két­ség ahhoz, hogy a paktum teljes érvé­nyű s 3> Magyar Párt a benne foglalt kötelezettségeket, amint eddig is vállal­ta azt, vállalni fogja ezután is.« A szovjetkormány jegyzéke az SHS kormányhoz A pétervári Zálogban!* Beogradba került arany- és dhrágake­­letéteinek kiadását követelik Beogradból jelentik : Az orosz szov­jetkormány külügyi népbiztossága szikra­távirattal fordult a külügyminisztérium­hoz a pétervári Zálogbank Beogradban levő értékei ügyében. A pétervári Zá­logbank arany-, ezüst- és drágakő-letét­jeit ugyanis a forradalom kitörésekor Déioroszországba, majd a Wrangel-féle ellenforradalom bukása után Konstanti­nápolyim és onnan Kattaróba szállítot­ták, ahol Wrangel tábornok a kincsek egyrészét eladta angol mágnásoknak és bankároknak. Az igy szerzett pénzt Wränge! részben a saját udvartartására, részben pedig katonái ellátására fordí­totta. Amikor a szovjetkormány értesült erről az üzletről, Csicserin külügyi nép­biztos jegyzéket intézett Beogradba és hangsúlyozta az orosz kormány tulaj­donjogát a pétervári Zálogbank érté­keire. A kormány ekkor bizottságot ne­vezett ki a Zálogbank megmaradt va­gyonának felügyeletére. Az értékek ez­­időszerint a Jugoslovenska Banka és a külügyminisztérium trezorjaiban vannak őrizetben. A felügyelőbizottság felhívást adott ki, hogy a letétek tulajdonosai hat hónapon beiül jelentkezzenek és vegyék át ékszereiket. Minthogy eddig még csak kevesen jelentkeztek — a tulajdonosok nagyrésze Oroszországban van — ezt a határidőt valószínűleg meghosszabbítják. A szovjetkormány azonban ugylát­szik nem nyugodott meg ebben az el­intézésben, mert most Litvinov külügyi népbiztoshelyettes szikratáviratában a következőket hozza a kormánynak tu­domására : — Oroszországban magánszemélyek és bankok felszólításokat kapnak jugo­szláviai bankoktól, amelyek közvetítő­nek ajánlkoznak a leningrádi zálogbank letétbevett értékeinek kiváltására. Az egyesült szovjetköztársaságok kormánya megállapítja, hogy a SHS királyság kormánya azzal, hogy a Zálogbank ér­tékeit átvette őrizetre, ahelyett, hogy átadta volna a szovjetkormánynak, ma­gára vállalta a felelősséget is ezeknek az értékeknek megőrzéséért. ,4 szovjet­­kormány követeli a Zálogbank javainak visszaadását és tovább is közvetlenül felelősnek tekinti az SHS királyság kor­mányát e vagyon megőrzéséért. A szovjetkormány úgy véli, hogy e va­gyon iránt tett intézkedéseknek nincs igazi jogalapja és fenntartja magának a jogot, hogy ellenkező esetben kamatos kártérítést követeljen úgy a maga, mint az egyesült Szovjetköztársaságok pol­gárai nevében. Litvinov jegyzékével szemben a kor­mány, mint jelentik, a Zálogbank érté­keit tovább is magántulajdonnak és nem a szovjetkormány nacionalizált javának tekinti. A külügyminisztérium ebben az értelemben fog válaszolni az orosz szovjetkormánynak. ellen is bolgár merénylet készül és a messzemenő biztonsági intézkedé­sek ennek elhárítására szolgálnak. A merénylettervek miatti általános felháborodást illusztrálja f Politika vezércikke is, amelyet Bozsovics Grgur nemzetgyűlési képviselő irt,’ A cikk a vendégjog szentsége ne­vében követeli, hogy a bolgár emi­­gránsvezérek testi, épségének meg­óvására mindent tegyenek meg. Fi­­yeímezteti a kormányt hogy a me­rénylők a bolgár emigránsvezéfek' után Pasics miniszterelnököt és a. kormány többi tagjait is sorraivehe­­tik. Követeli, hogy idejekorán hív­ják. haza Ráfdcs Milán szói úti bo­x'etet, akinek élete ott nincs bizton­ságban. Felhívja végül Vakarelszki beogradi bolgár követet, hogy sa­ját érdekében igyekezzék megfé­kezni a merénylőket. Újabb óeogra­­di jelentés szerint a fővárosban: nagy felháborodást keltett az a hir, hogy harminc főből álló reguláris bolgár csapat betört a Negotíh mel­letti Cnie-Savac községbe. Az ösz­­szeütközés folyamán Athanasov György bolgár emigráns meghalt. Bolgár merényletterveket leplezett le a beogradi rendőrség Meg akarták gyiikoini a bolgár emigráns vezéreket és Pasics miniszterelnököt ? Szigorú közbiztonsági intézkedések Beogradban Beogradból jelentik: A főváros lakosságát és a politikai köröket nagy izgalomban tartja a beogradi rendőrség legutóbbi leleplezése, a mely szerint bulgáriai merénylők meg akarták gyilkolni Atanaszov, Sztojanov és Obov volt minisztere­ket, a jugoszláviai bolgár földmives­­emigráció vezetőit. A rendőrség megállapította, hogy az utóbbi idő­ben nagy számban érkeztek Beo­gradba gyanús bolgárok, akik beje­lentés nélkül tartózkodnak itt, vagy emigránsoknak adják ki magukat Az egyik ilyen gyanús bolgárt, a ki kedden reggel a Gundulicseva­­uccában Atanaszov és Sztojanov volt bolgár miniszterek lakása előtt ólálkodott, egy detektív igazolásra szólította fel, mire ez macedón táj­szólással, zavartan azt felelte, hogy nincs igazolványa. A detektív a gyanús embert bekísérte a rendőr­ségre, ahol az kijelentette, hogy Hrisztov Nikolának hivják és egy macedón komitácsiszervezet tagja volt. Elmondta, hogy 'a délszerbiai Prilepből származik, de az Impe­rium változás után átszökött Bulgá­riába és ott Brio Jován komitácsi­­vajda csapatában résztvett a múlt évi hafármenti harcokban. Nemrég kilépett :: csapatból és emigránsok­kal átjött Jugoszlíbánba. hogy Beo­­dban valami foglalkozást keres­sen. Tagadta azt, hogy az emigráns ’ miniszterek ellen merényletet .szán­dékozott volna elkövetni. A vallomással szemben a rendőr­ség megállapította, hogy' Hrisztov Nikola a bolgár katonai liga megbí­zásaiból ment Beogradba és útköz­ben Viddin és Kula bolgár”városok­ban látogatást tett a macedón szer­vezet ottani vezetőinél is. Hrisztov­­val együtt még két merénylő érke-, zeit Beogradba, akiknek azonban nyoma veszett. Ugyanaznap, amikor Hríisztovot elfogták, Obov Alekszander lakása előtt is egy gyanús embert vettek észre. A detektív, igazolásra szólí­totta az ismeretlent, akinek zsebé­ből az igazolvány keresése közben egy parabellum-rendszerü revolver látszott ki. Hirtelen sikerült az Ide­gennek elmenekülni a detektív elől, akjvüldözőbe vette, de eredményte­lenül. Lazarevics beogradi rendőrfőnök értekezletre hívta össze a beogradi kerületi rendőrségek vezetőit és a legszigorúbb ellenőrzési intézkedé­seket rendelte el. Szigorú megfigye­lés alá helyezik a Beogradban tar­tózkodó idegeneket és a Beograd­ba érkezei vonatokat, hajókat gon­dos ellenőrzésnek vetik alá. Óbov miniszter állítólagos merénylője után a Icgszéiesebbkörü nyomozást indították. A Politika értesülése szerint a ka­tonai és rendőrhatóságok megáüa- _ pitották, hogy Pasics miniszterelnök' Oroszország nem készül háborúra Rykov beszámolója a szovjetek kongresszusán Moszkvából jelentik: A szovjetek kongresszusának legutóbbi ülésén Rykov, a szovjetek szövetségének el­nöke utak az Olaszországgal és Ja­pánnal kötött szerződésekre és rámu­tatott arra, hogy a szovjetkormány amerikai cégekkel is olyan magán­­természetű szerződéseket kötött, ame­lyek a magántulajdon szempontjá­ból is megállják helyüket. A frandía kormány ígérete ellenére sem adta. vissza a lefoglalt orosz kereskedelmi hajókat, mert azoknak visszatartásá­val akar nyomást gyakorolni Orosz­országra. hogy a cári adósságokat el­ismerje. Ezeknek a tartozásoknak az elismeréséről azonban csak akkor le­het szó. ha Franciaország pénzügyi támogatásban részesíti Oroszországot. A besszarábiai kérdésről kijelen­tette Rykov, hogy e területek miatt emberi számítás szerint nem fenye­get háború. Az Oroszországgal szom­szédos államok azonban lázasan ala­pítanak fegyvergyárakat és állandóan kardot csörtetnek, ezért volt kényte­len a szovjetkormány is katonai ja­vaslatot terjeszteni a kongresszus eié. A csíki választás a román szenátus előtt A szenátus elvetette a magyar párt panaszait Bukarestből jelentik: A szenátus le­tárgyalta a csíki szenátorválasztás elles benyújtott panaszokat, köztük az er­délyi magyar párt petícióját is, amely bebizonyította, hogy a magyar jelölt, Gyárfás Elemér szavazatait éjszaka as urnákból kilopták és a kormanyjelŐlt borítékjaiba csempészték be. A nemzeti párt részéről Daianu lel­kész ismertette a csiki választáson tör­tént visszaéléseket. Felolvasott egy közjegyzőileg hitelesített jegyzőkönyvei, amelyből kitűnik, hogy az urnákat éj­szaka feltörték a kormányjelölt bizalmi­­emberei. Azt javasolta, bogy a szenátus küldjön ki egy bizottságot a visszaélé­sek megállapítására. Poligrat liberális szemére vetette Daianunak, hogy a román érdekek ellen véteti, amikor a magyar párt jelöltjét támogatta. Kijelentette, hogy az ország hálás lehet, hogy Florea jutott a szená­tusba ás nem Gyárfás Elemér, aki állameiienes politika képviselője-A szenátus végül a petíciót-elutasí­totta.

Next

/
Thumbnails
Contents