Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)
1925-05-15 / 130. szám
2. oídal, BACSMEGYEF NÄPLÖ . pénzügynu'iászter szólalt fel és válaszolt az interpellációra. — Nem volt soha — mondotta — olyan dohányszüret, sem a háború előtt, sem azóta, hogy a termelők ne tiltakoztak volna a dohánybeváltási árak ellen. A jelenlegi panaszok azzal állanak összefüggésben, hogy lassankint kifelé megyünk a háborús és közvetlenül a háború utáni egészségtelen állapotból és a dohányárak esése csak a dinár emelkedését követi. Ez csak egyik esete annak, hogy a dinár értékemelkedésével párhuzamosan esnek az árak. Ami a dohánytermelést illeti, a múlt esztendőben minőségileg rosszabb volt ugyan a termés, mint az előzőben, mennyiségileg azonban jobb. Ez is egyik oka annak, hogy olcsóbb lett a dohány. Én egyébként kiadtam három rendeletet is a. dohánybeváltó bizottságoknak és utasítottam őket arra, hogy az állam pénzügyi érdekeit hozzák összhangba a termelők jogos érdekeivel. Természetesen nagyon óvatosan kell kezelni ezt a kérdést, mert az állami jövedékek alkotják az állam legfőbb jövedelmi forrásait. Ezek a jövedelmek évrölévre növekszenek. A külföldi szakértők figyelmeztették a monopoligazgatóságot, hogy a dohány osztályozásánál járjon el óvatosan. Rámutat arra, hogy sikerült eladni az 1922. és, 23-as termést és elkerülték azt a bajt. amit egyesek jósoltak, hogy tudniillik a dohány az állam nyakán marad. Végül hangsúlyozza, hogy a radikálispárt mint a múltban. úgy a jövőben is a gazdasági haladás utján fogja vezetni az országot. Agatonovics válaszában élesen bírálja a monopol-igazgatóságot, a mely vissza akar térni a háború előtti káros gyakorlathoz. A dohánytermelők elégedetlenek, ami kifejezésre jut a dohánytermelés csökkentésében is. A monopol szervei — mondja Agatonovics — zaklatják a termelőket és valóságos szabotázst űznek. Szerinte a pénzügyminiszter felelős azért, hogy a dohány minősége leromlott, mert ezt a dohány beváltásának a választások utáni időre való elhalasztása idézte elő. Kujundzsics (demokrata) a délszerbiai dohánytermelők sérelmeit ismerteti és rámutat arra. hogy azt a dohányt, amelyikért Délszerbiában 30 dinárt fizetnek kilogrammonként. Görögországban 70 dinárért adják el. Délután egy órakor az elnök a gyűlést félbeszakítja és folytatását négy órára tűzi ki. A délutáni ülés A délutáni ülésen az első szónok Vuics Dimitri je (földmivespárti), aki bánáti példákat hoz fel annak jellemzésére, hogy milyen károkat okoz a monopoligazgatóság a dohánytermelőknek. A monopol intézményének eltörlését és a dohánykereskedelem szabaddá tételét követeli. Szalics-Baljics (boszniai muzulmán) a boszniai, Zsebot és Sznwdelj a * szlovéniai, Uadzsi Ómen ÍRadicspárti) a hercegovinál. Vuletics (montenegrói föderalista) a montenegrói dohánytermelés bajait teszi szóvá, majd Srecskovics (radikális) védelmébe veszi a pénzügyminisztert. Kapetanovics-Gavran (muzulmán) beszéde után lezárul a vita. Agatonovics napirendi indítványt tesz. amely elitéli a pénzügyminiszter működését, míg Milodánovics (radikális) bizalmi nyilatkozatot indítványoz a pénzügyminiszter iránt. Milodánovics hosszabb beszédben okolja meg, amiből házszabály vita keletkezik. A többség végül Milodánovics bizalmi nyilatkozatát fogadta Az ülés Vs8 órakor ért .véget A pénteki ülés napirendjén a lakástörvény szerepel. Pasics és Nincsics a királynál Pasics miniszterelnök csütörtökön délelőtt tizenegy órakor kihallgatáson volt a királynál. Az audienciát összefüggésbe hozzák a Radics-párti mandátumok igazolásának kérdésével. Délben a király Nincsics külügyminisztert fogadta kihallgatáson. Nincsics a bukaresti kisantant konferencia munkájáról számolt be a királynak. Interpelláció a bolgár kérdésről és az antibolsevista frontról Marinkovics Voja demokrata képviselő, volt külügyminiszter interpellációt intézett a külügyminiszterhez a bolgár kérdésben. Az interpelláció bevezetéséül ismerteti Bulgária helyzetét különös tekintettel a hadsereg létszámának felemelésére. továbbá kiemeli, hogy a kormány újabb fvanus magatartást tanúsít a bolgár kérdéssel szemben. Felemlíti a bolgár emigrációval szemben tett intézkedéseket és Nincsics bukaresti kijelentését, hogy a kamiány morális támogatási nyújt Bulgáriának a kommunizmus elleni harcban. Ezekkel kapcsolatban nyolc különböző kérdést intéz a külügyminiszterhez. Az interpelláció végén Marittkovics annak a reményének ad kifejezést, hogy' a külügyminiszter fel fogja használni ezt az alkalmat, hogy részletes és preciz nyilatkozatokat tegyen a kormány külpolitikájáról. Különösen fontosnak tartja Nincsicsnek az antibolscvista frontról tett kijelentését, amely szerinte az ország egész eddigi külpolitikai irányának megváltoztatására vezetne. Pénzügyi interpelláció • Setyerov Szlávkó még néhány demokrata képviselőtársával együtt interpellációt intéz a pénzügyminiszterhez. Az interpelláció a költségvetési deficitek kérdését veti fel, amelyeket minden évben az utólagos'' Intelekkel idéznek elő. Kérdi tor vábbá, hogy az ezévi költségvetést és a multévi zárszámadást miért nem terjesztette még a kormány a parlament elé. Végül a Bleer-féle kölcsön tárgyalásokról és az állami tisztviselőfizetések rendetlen kiuta Sásáról intéz kérdést. „Nem jegyzők végzik a jegyzői teendőket“ Felülvizsgálják a bánáti jegyzők szakértelmét és vagyoni viszonyait Dr. Jaksics Zsarkó vizsgálóbizottsági elnök nyilatkozata Becskerekröl jelentik: Torontál-Temcsmegye közigazgatási bizottságának líatározata értelmében a hét elején kezdte meg az ad lioc bizottság- a bánáti községi jegyzők működésének felülvizsgálását. A bizottság, amelynek elnöke dr. Jaksics Zsarkó volt nemzetgyűlési képviselő, tagjai Ankics Bózsó ügyvéd és Beslics Nikola főmérnök járásonként idézik be a községi jegyzőket a vizsgára. A Bácsmegyei Napló becskereki munkatársa dr. Jaksics Zsarkóhoz, a bizottság elnökéhez fordult felvilágosításért a vizsgálat anyagáról, céljáról és eredményéről. Dr. Jaksics Zsarkó a következőket mondotta: — Elsősorban is ki kell jelentenem, hegy nincs vizsgáról szó. Csak annak a megállapítása folyik, hogy azok, akik jegyzői teendőket végeznek, alkalmasak-e erre a tisztségre, mert sajnos, nem jegyzők végzik a jegyzői teendőket. — A bizottság általános kérdéseket ad fel a közigazgatás legfontosabb ágaiból, főleg adó-, katona-, anyakönyvi-, árvaszéki- és szükebb értelemben vett adminisztrációs ügyekről. Segítségére vaníliák a bizottságnak a közigazgatási kérdések feltevésében NikoUcs Dusán, Petrov Száva tiszteletbeli megyei főjegyzők és dr. Nedeljkovics árvaszéki elnök, akik állandóan a bizottság mellett tartózkodnak. — Fontosnak tartjuk annak a megállapítását, hogy a jegyző, aki tulajdonképpen a falusi nép első bírája — hisz iigyes-bajos dolgaikkal először a jegy* zőt keresik fel a falusiak — rcndclkezik-e valamelyes jogi ismerettel; a jegyzők úgynevezett magánmunkáit, szerződések, végrendeletek készítését el tudja-c úgy végezni, ahogy megbízóinak érdeke kívánja. Amint a bábom előtti jegyzői tanfolyamok egyik legfontosabb tantárgya volt a közjog, érdeklődtünk az iránt, hogy a jegyzői teendőket végzők ismcrík-c az állam alkotmányát, a főbb közjogi kérdéseket és természetesen az állam hivatalos nyelvét is legalább annyira, amennyi munkájuk elvégzéséhez kell. — Be kell számolni a bizottság előtt az egyes községek igazgatásának jelenlegi helyzetéről, amiről egyébként a könyvekbe való betekintés utján is meggyőződünk. Minthogy minden köztisztviselő abszolút felelősséggel tartozik a nyilvánosságnak, az érdeklődés ilyenformán kiterjed a jegyzők vagyoni viszonyaira, mert a nyilvánossúgnak jogában áll megtudni, hogy a tisztviselő hogyan jutott vagyonához. Végül természetesen szóba kerül a kvalifikáció kérdése is. Fegyelmi vizsgálat és felfüggesztés A bizottság működésének céljáról szólva megjegyezte a Bácsmegyei Napló munkatársa, hogy teljesen kétséges, hogy a belügyminiszter tekintettel lesz-c a vizsgálat eredményére és nem lehetetlen, hogy éppen azokat bocsájtja el, akik kiválóan alkalmasaknak bizonyultak. Dr. Jaksics Zsarkó igy válaszolt: — A vizsgálatok befejezése után a bizottság jelentést tesz a közigazgatási bizottságnak, amely valószínűleg a jelentés alapján több jegyző ellen megindítja a fegyelmi vizsgálatot, sokakéit bizonyára fel is függeszt, azután ' módot fog találni, hogy az észlelteket a miniszter elé terjessze, lehetőleg élő szóban. Fel kell tételeznem, hogy a miniszter nem fog hivatalban tartani olyan egyéneket, akikről közigazgatási szakemberek és jogászok vizsgálata megállapította, hogy alkalmatlanok. Hatalma van erre a miniszternek, de erkölcsi jogalapja nincs. Egyébként a bizottság működését mi sem igazolja jobban, mint hogy — amióta nyilvánosságra került a dolog — sok faluban éjjel-nappal dolgoznak a restancia feldolgozásán és sok jegyző tamil olyan szakkönyvekből, a melyeknek azelőtt a címét sem tudta, de van olyan jegyző, aki hirtelen beadta lemondását, hogy ne kerüljön a bizottság elé. Ez már mindenesetre óriási eredmény a közigazgatás javára. Az eddigi eredmény Érdeklődtünk az első két nap lefolytatott vizsgálat közvetlen eredményéről is, amit azonban az elnök nem volt hajlandó közölni, csak amikor elmondottuk azt az értesülésünket, hogy a tizenöt jegyző közül kettő nem felelt meg, kettő viszont mindent kiválóan tudott, a többi átlagosan kielégitő, dr. Jaksics megjegyezte, hogy az eredmény ennél rosszabb és csak a kvalifikáció kérdésében jobb a várakozásnál, mert a tizenöt közül alig egy, vagy kettő volt érettségi nélküli. Dr. Jaksics ezt egyébként annak tulajdonítja, hogy a- vizsgá1925. május 15. latot a becskereki járással kezdték és a központi járásban mindig a legjobb volt a jegyzői anyag. Végül elmondotta még dr.. Jaksics Zsarkó, hogy a bizottság munkája most néhány napig szünetel, azután befejezi a becskereki járást, majd a többi járás jegyzőit idézik be, végül a bizottság végig járja a falvakat, hogy a legpontosabb képet nyerjen minden község igazgatásáról. Országos ünnepség Szaboticán Május 31-én avatják fel a szabóticai hősök emlékoszlopát Az S. H. S. királyságban egyesült szlávok elesett hőseinek Szubotica lakossága emlékoszlopot emelt a Vojvoda Putnik-téren. Az emlékoszlopot május 31-,én leplezik le díszes ünnepség keretében, amelyen az ország minden vidékéről részt fognak venni a nemzeti' szervezetek. Ugyancsak május 31-én szentelik fel a szuboticai Szokolegyesiilet uj zászlóját is. A rendezőbizottság nagy agilitással folytatja az előkészületeket a nagyszabású ünnepségre. A résztvevők számára a közlekedésügyi miniszter .ötven százalékos menetdij kedvezményt biztosított olyanformán, hogy az indulási állomáson egész jegyet váltanak és a visszatérésnél láttamozzák igazolványukat a szuboticai Szokol-egyesületnél és az állomásfőnökségnél. A szuboticail ünnep iránt országszerte nagy érdeklődés nyilvánul. Cigányok a bíróság előtt Főtárgyalás a szuboticai törvényszéken Sárközi Márkó cigány és Kovács Aranka cigányleány iólopással és egyéb tolvailásokkal vádolva állottak csütörtökön a szuboticai törvényszéken Pavlovics István törvényszéki elnök tanácsa előtt. Amikor az elnök az általános kérdések során megkérdezi Sárközi Márkétól, hogy mi az anyja neve, igy felel: — Hogy is no, a fene egye meg . . . Rosszul beszélek — mondja vontatottan Y- és nem jut eszembe. Nincs nekem senkim. Az ellene emelt lopási vádakban nem érzi magát bűnösnek. Az elnök: Kupuszinán két lovat, kocsival és szerszámmal ellopott. A vádlott: Én nem loptam, én vettem két lovat. — Hol vette? — Kulán, a vásáron, tizezer dináron. Cenzárkodtam. Az igaz, hogy passzusa nem volt a lovaknak, azt mondták, majd Beogradban megkapom a passzusokat. De én csak a ló három lábát vettem meg. — Hogyan, ezt nem értem — mondja az elnök. Három lába volt a lónak? — Nem, négy lába volt, de a negyediket magamnak tartottam. Én nem azért vettem lovat, hogy nálam lábon álljon, hanem, hogy tovább adjam. — A rendőrségen beismerte a lopást — mondja az elnök. — - Igen, mert egy hónapig mindig vertek. Kivertek az eszemből. A másodrendű vádlott Kovács Aranka kijelenti, hogy nem tud semmiféle lopásról. A rendőrségen beismerte a lopást, de azért, mert ott »harminckettőt kivertek a talpamra.« A bíróság a vádlottak után több tárult hallgatott ki, akiknek vallomása lényegeién volt. A bizonyftási eljárás befejezése után a bíróság meghozta Ítéletét, amely szerint Sárközi Márkot orgazdaság bűntettében mondotta ki bűnösnek és egyévi börtönre ítélte, amibe hét hónapi vizsgalati fogságot beszámítottak. Kovács Arankát a bíróság felmentette, ,
