Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)
1925-05-15 / 130. szám
12 oldal !» Ara n dinar PoStarina «slftéaiía! BÁCSMEGYEI NAPLÓ XXVI, évfolyam Suhotica, PÉNTEK 1925 május 15. Í3Ö. szám Megjelenik minden reggel, ünnep otán é* hétfőn délben Telefon szám: Kiaddhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetést ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Sufcotíia, Aleksandrova al.l.fheibach-paioU) Szerkesztőség: Aleksandrova uL 4. (Rossia-Fontiéra-palota) A sün Most, hogy a kisantant külügyminisztereit a párrtás vonatok visszavitték székhelyeikre s hogy a félhivatalos és ellenzéki lapok vezércikkeinek zenekarából felharsog a hozsanna, a megelégedettségnek s az elégedetlenség diszharmóniájának akkordja, számot lehet már vetni azzal a kérdéssel, amire Közép-Európa közvéleménye a kisantent valamenynyi konferenciája után feleletet vár. Az egyik csehszlovákiai lap szerint a kisantant, mely anynyira szeretbüszkéikedniprogramjának pozitív oldalaival, most az egyszer hivatali kötelességét negativ módon fogta fel. Elfelejti, hogy a védelmi szövetség, amilyen programjához képest a kisantant, meddő és ingerlő tilalmakon kivul egyéb feladatokat is köteles lenne vállalni. A sündisznó, mely tüskéit minden irányban mereszti ki, korlátolt szociális hasznú teremtmény. Ha Benes koncepcióját Csehszlovákiában nevezik sündisznónak, ha a kisantantot a cseh sajtó tartja korlátolt szociális hasznú intézménynek, — holott eddig jóformán csak a cseh politikának, a cseh törekvéseknek adott a kisantant presztízst és tribünt — akkor nehéz elzárkózni annak feltevése elől, hogy a kisantant gondolatát vagy nem igazi szükségesség hivta életre, vagy pedig ez a koncepció nem tudott alkalmazkodni a változott idők változott feladataihoz. Talán nem is lehet joggal szemrehányást tenni azért, hogy a kisantant nem alkalmazkodott a változott viszonyokhoz, hiszen a változás elleni védekezés hivta életre s a status quo nunc fentartása határozza meg akcióit. De kell-e szövetség, keii-e hatalmi kooperáció a mai rend konzerválásához? A kisantantnak igazi problémái sohasem voltak. Külpolitikai agilitását látszatfeladatok határozták meg. Magyarország lefegyverzése, Oroszország elismerése, a besszarábiai kérdés uralták eddig a kisantant-konferenciák napirendjét, holott ezeket a problémákat — amíg problémák voltak — a kisantant minden állama a maga egyéni érdekeihez képest intézte el. Benes elismerte Oroszországot, Nincsics pedig megszervezte az antibolsevista blokkot. Románia már mozgósított Oroszország ellen s az SHS. királyság már semlegességi nyilatkozatot tett egy esetleges oroszromán összeütközés esetére. Ha', van a kisantant célja, feladata, politikai koncepciója, mely legalább a közös problémákban adna egysiku megoldást ? Mióta a genfi jegyzőkönyv, melynek megteremtésében Benesnek jelentékeny része volt, Anglia ellenállásán meghiúsult, az európai biztonsági egyezményben a kisantantnak úgyszólván semmi szerep sem jut. Mi maradna a régi koncepció melleit feladatul a kisantant számára ? Kiépíteni a regionális szerződéseket? De kivel szerződnek? De a Lengyelországgal való szövetség programja nem elég összetartó erő s nem méltó feladat az uj Szentszövetséghez. Maradna az Ausztriával, Németországgal s Magyarországgal való szerződés? Demi lesz a kisantant gondolatából, mi lesz Benes koncepciójából, ha azokkal kötnek szövetséget, akik ellen szövetkeztek ? A kisantant előtt egyetlen feladat áll: Középeurópai szövetséggé keit kimélyülnie. Engedelmeskednie kell a gszdasági élet imperatívuszainak, Közép-Európában nem a győző és legyőzött államok tarkán egymás mellettiségét, hanem közösen fogyasztó, közösen termelő s egymásra utalt emberi társadalmat kell látnia s akkor fe! fogja ismerni azt az utat s azt a vezető gondolatot, mely reális feladatot és történelmi hivatást ad elcsökevényesedett programjához. De ehhez ki kell vetkőznie a sün tüskéiből. Ehhez bátornak kel! lennie, mint az oroszlán és 'békeszeretőnek, mint a galamb! Radics PavSe tanácskozása Pasicscsal Megsürgette a mmisTterelrúiJtnél a- horvát mandátumok igazolását — Kedvező az ankétbizottság jelentése A parlament ülése Beogradból jelentik: A parlamenti vizsgálóbizottság visszaérkezése után újból megkezdődtek a tárgyalások a Radics-párt és a radikálisok között. A tárgyalások egyelőre a kulisszák mögött folynak, úgy, hogy a politikai közvélemény egyáltalán nem is tudja, a megegyezés kilátásai javultak-e, vagy rosszabbodtak. A jelek mindenesetre azt mutatják, hogy a parlamenti bizottság zagrebi útja igen előnyös helyzetet teremtett a paktum létrehozására, ami abból is kitűnik, hogy a Radics-párti képviselők feltünöenpaszszívül viselkednek a parlamentben és nem vesznek részt, vagy csak igen tartózkodóan azokban a jelenetekben, amelyeket a többi ellenzéki párt rendez a kormány és a radikális-párt ellen. A parlament folyosóján egyébként csütörtök délelőtt Makszimovics Bózsó belügyminiszter hoszszabb beszélgetést folytatott a horvát parasztpért vezetőivel, Radics Pavleval éá Nikics Nikolával. A délután folyamán Radics Pavle a miniszterelnökségen Pasics miniszterelnököt is felkereste, akivel közel egy óra hosszat tanácskozott. A horvát parasztvezér a tanácskozások után nem volt hajlandó nyilatkozni, de jól informált körök úgy tudják, hogy Radics Pavle ezalkaiommal megsürgette a miniszterelnöknél a vizsgálat alatt levő horvát mandátumok igazolását. Hogy Pasics miniszterelnök miben állapodott meg Radics Pavleval, arra nézve semmi hir sem szivárgott ki, tény azonban, hogy a kormánynak egyelőre nem érdeke siettetni a dolgot, miután a vizsgálat befejezésére kitűzött határidő csak május második felében jár le, ezenkívül a kérdés nyitvahagyásával a radikálisok a tárgyalások alatt igen jó! sakkban tarthatják a Radics-pártot. Markovics Lázár dr. nyilatkozata a zagrebi vizsgálatról A zagrebi vizsgálat eredményéről a bizottság elnöke, dr. Markovics Laza a következőket mondotta munkatársunknak : — A vizsgáló bizottságnak az volt a megbízatása, vizsgálja ki, milyen szerepük volt a vizsgálat alatt álló képviselőknek a paraszt párt 1924. augusztus 3-iki határozatának meghozatalában, milyen viszonyba voltak a parasztinternacionáléval és a kommunizmussal és általában milyen befolyást gyakoroltak a horvát népre. A parlamentnek ezekre nézve ugyan is nem voltak közelebbi adatai s ezért a küldöttség Zagrebba utazott, hogy a helyszínen gyűjtse össze a szükséges adatokat. A vizsgálat két irányban haladt: egyrészt azt kellett kikutatni, milyen volt a képviselők magatartása az augusztusi határozat meghozatala elején és milyen volt a határozat után. A legtöbb anyagot a zagrebi bíróságtól szerezte a bizottság, amelynek aktéiból vettük ki mindazt, ami a horvát parasztpárlnak a parasztinternucionáléhoz való viszonyára vonatkozott. Az iratok áttanulmányozása után a bizottság a tanuk kihallgatására tért át: kihallgatta Radics Pavlet és elhatározta, hogy kihallgatja azokat a disszidens Radics-párti képviselőket is, akik a határozat miatt léptek ki a pártból, névszerinti dr. Horvátot, Jalzsabeticset és Lovrekovicsot. Horvát dr. külföldön tartózkodik és igy nem volt kihallgatható, a másik két politikus azonban rendkívül érdekes vallomást lett a bizottság előtt, amelynek tartalma egyébként a sajtó utján nyilvánosságra került. — A bizottság mindezek alapján pontosén megállapította a képviselők magatartását az c.ugusztust ülésen. A képviselőknek a néppel szemben való magatartása kérdésében két ut állott előttünk, még pedig vagy végigutazni egész Horvátországot és alaposan meggyőződni a dolgokról, ami rendkívül hosszadalmas lett volna, vagy kisebb csoportokban felkeresni egyes helyeket és az ott szerzett tapasztalatokból összeszedni az adatokat. A bizottság azért az utóbbit választotta, « legjobb benyomásokat szerezte és megállapította, hogy egyetlen Radicsperit képviselő sem folytatott a határozat meghozatala alán komolyabb propagandát és nem használt komolyabb módszereket a nép között. A vizsgálat alatt álló képvi-' selöknek nem voll más összefüggésük a parasztinlernacionaléval, mint az, hogy megszavazták azt a határozatot, amely kimondja a horvát parasztpárt belépését a moszkvai internacionáléba. A bizottság nefejez-vén a vizsgálatot, kidolgozott egy jelentést, amelyet már be is terjesztettünk a parlament elnökségének. A hangulat a horvát nép között, legalább is a bizottság megfigyelése szerint, teljesen nyugodt és nem tapasztalható ma már a régi harcias szellem. — Folytattak a bizottság tagjai politikai tárgyalásokat Radicsékkal ? — Nem, — válaszolta Markovics — de természetes, hogy miután politikusok állottak szemben politikusokkal, folytak bizonyos megbeszélések. Ezeknek azonban nem volt tárgyalás jellegük. — Hogy fogadta a horvát nép Radics Pavle és Superina Banjanin doktor parlamenti felszólalásait ? — A nép ezeket a felszólalásokat teljes mértékben helyeselte és azokat, az események, véleményem szerint, nem is fogják meg-, cáfolni. Minthogy a horvát nép teljesen megbízik a Radics pért uj vezetőiben, a szóbanforgó parlamenti nyilatkozatokat teljes ériéküeknek kell elfogadni. Markovics Lázár egyébként hosszasan referált Pasics miniszterelnöknek a bizottság működéséről, azonkívül' benyújtotta Trif» kovics Markonak, a parlament elnökének a bizottság írásbeli jelentését. A parlament ülése A nemzetgyűlés csütörtöki ülését teljesen kitöltötte Agatonovics Radoszláv demokrata képviselőnek a dohánybeváltási árakról szóló tegnapi interpellációja fölötti vita. Napirend .után Síojadjnovjcs. Milán
