Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)
1925-04-15 / 101. szám
2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. április 15, Gyorgyevics Dragoszláv suboiicai főispán marad Nem szűnik meg a suboiicai főispánság . Beogradi értesülés alapján megírtuk, hogy a belügyminiszter Győr gyevics Dragoszláv szuboticai főispán' Bács-Bodrog vármegye élére akarja helyezni. GyorgyeviCS Dragoszláv főispán ezzel a hirrei kapcsolatban a következő nyilatkozat közlését kéri: — Teljesen valótlan a szombori főispánná leendő kinevezésemről szóló nir.^Ha valaki foglalkozott ilyen kombinációkkal, az csak: *z imvctés köre - maros nélkül. Velem semmiféle kom* hinácio nem valósu hat meg a be!eőgyezé-em nélkül. A fenti kombinációba pedig nem egyeznék bele, mint hogy úgy személyi, mint politikai ambícióim Szubotic hoz fűződnek Tovább is megmaradok helyemen. Szübotica varos főispánt t.lLisir nem szüntetik meg Fóliák Lajos meghalt A suboticai z idókórház '’yászolja elhuayt a’apiíóját Kedden délután félnistvkor. nyolc ttaoijr tartó betegség: utárt spanyol nátha okozta tüdőgyulladásban meghalt Szuboticán Pollák Lajos, a Singer Bernát zsidó szeretetház alapítója és ügyvezető elnöke. Napok óta tartott Pollák Lajos halálküzdelme s napokon át Szubotica közönségének szeretete és aggodalma vette körül betegágyát Az emberek reggel, délben, este egymástól érdeklődtek, hogy mi Iveit a beteg állapota, s a javulásról szóló egyegy hir éppolyan osztatlan örömet keltett, mint aminö nieeilletödött fájdalommal hallgatta azt. hogv Pollák Lajos állapota rosszabbra fordult. A beteg Zrinszki-téri háza előtt állandóan érdeklődők voltak s messze vidékről is egyre jöttek a kérdezösködések állapota felől. Az érdeklődésnek ez a megnyilvánulása s az. hogy mikor kedden délután elterjedt a halálhír, mindenki fájdalmas szívvel fogadta s elfojtott sírástól fátyolos hangon adta tovább, bizonyság amellett, hogy az emberi ióság. a tiemesszivü áldozókészsésr s a 'mások baja iránti részvét hálát és szeretetet kelt a szivekben. . Pollák Lajosi élete maga volt a jóság és áldozókészség. Becsületes munkásságának eredményeit soha sem élvezte egyedül, hanem mindig részeltetett abban másokat is. A háború befejezése után. amikor a viszonyok legnehezebbek voltak, s a mikor az emberi önzés szinte korlát nélkül tombolt, megalakította a szuboticai zsidóság érdemes főrabbija emlékének megörökítésére a Singer Bernát szeretetház egyesületet semmiből megcsinálta a kórházat, a mely felekezeti és nemzetiségi különbség nélkül igyekezett gyógyulást nyújtani minden arra szoruló betegnek, s nem ismerve fáradságot, nem sokalva semmi munkát, létrehozta a kórház íentaríásának anyagi alapjait. Szerette családiát. s csa hídja tagjaként szeretette! törődött á kórházzal s minden beteggel és szükölködővel. Sok ezer ember hálája kisérte utján s sok ezer szem lesz most könnyes halála hírére. Polkák Lajos 55 éves volt. Egészséges szervezete, kedélyének nemes derűje benne is. másokban is azt a hitet keltették, hogv megadatik neki. befejezni ambicionált müvét, biztosítani a kórház fenmaradásái és fejlődését. Ö. aki minden beteggel együtt érzett s mindegyiken segíteni akart, jóformán soha nem volt be teg. Az elmúlt vasárnap megfázott s hirtelen ágynak esett. Az orvosok megáliapitották. hogy a soanvol nátha a tüdejét támadta meg s hiába volt hitvesének emberfeletti gondos ápolása, az orvosok igyekezete, a szive nem tudott megküzdeni a kórral. kétnapos halálküzdelem után kedden délután örökre lehunyta sze inét. vigasztalan gyászba borítva hitvesét. s rokoni és baráti körén túl azt az emberbaráti intézményt is. amely az ő szivióságát. ambícióját és alkotó képességét hirdeti. Temetése csütörtökön délután 4 órakor lesz. A boj kotláit Prónay Szerdán tárgyalják Nagy Pá! honvédíoparancsnok porét Prónay Pái ellen Budapestről jelentik: A törvényszék szerdán kezdi tárgyalni báró Nagy Pál tábornok honvédíőparancsnok rágalmazasi pőrét, amelyet Prónay Pál ellen indított. A pör elé nagy érdeklődéssel tekintenek, mert mindkét részről édekes leleplezések várhatók. Prónay annak bizonyítására, hogy a honvédíöparancsnokság ellene hajszát indított, becsatolta Nagy Pál legújabb, egy hónappal ezelőtt kelt titkos tiszti parancsát, amelynek rá vonatkozó része igy hangzik:. —.Tudomásomra jutott, hogy a tisztikar egyes tagjai Prónay Pál úrral. — akivel az érintkezés tilos, — érintkeztek. A tisztekre nézve mindenkor kötelező tapintatos fellépés. kényszerhelyzet esetén érthetővé teszi a kivételes érintkezést, ha ez véletlen és előre nem látott kényszerhelyzet következménye, de csak akkor, ha a tiszt Prónay Pá! urnák megjelenéséről előre nem tudhatott és ha az a formai érintkezés határán túl nem megv. vagvis, amikor a bszt a kötelező társadalmi formasápoknak csupán azért tesz eleget, nehogy annak megtagadásával a társaság más tagjait is megbántsa. vagy botrányt okozzon. Meghagyom a tisztikarnak, hogy aki ilyen kényszerhelyzetbe jut, arról esetenként szolgálati utón (nyugállomány közvetlenül) azonnal kimerítő jelentést tegyen, hogy magatartását és eljását az A.—46. szabály értelmében elbiráliassam. A 46-os szabály a becsületügyi eljárásról intézkedik és az a tiszt, aki ellene vét, rangját veszíti. A honvédfőparancsnokság becsatolta viszont az iratok közé azt a sürgönyt, amelyet Prónay Pál — aki a uyugatmagyarországi fölkelés alkalmával Lajta bánjává nevezte ki magát — a kormányhoz intézett, amikor felszólították arra, hogy támadja hátba IV. Károly Budapest leié vonuló csapatait. Prónay ekkor külügyminisztere utján a következő táviratot küfdte Budapestre: — A független Lajta-bánság szu vérén bánja nem avatkozik bele idegen államok beliigyeibe. Emiatt a távirat miatt vették el Prónaytól a különítményét és ez a kezdete a hadseregföparancsnoksdg Prónay között fölmerült cllentétekteknek. A tárgyalástól sok egyéb leleplezést is várnak. —uww snHmnMi A tizenketled torvény rejtelmei Szemelvények az április 1-én életbelépteteti pénzügyi törvényből Irta; dr. Fischer Jákó I. közlemény Megszoktuk már, hogy a tizenketted törvényben az állami kiadások és bevételek előirányzatán kivtil olyan intézkedéseket is tartalmaznak, amelyek nóvumok s amelyek fontos életviszonyokat szabályoznak. Az április 1-én életbe léptetett s az április—május—júniusi tizenkettcdekről szóló törvény nem változtat ezen a rósz szokáson. Alább ismertetjük a tizenketted-íörvény egyes intézkedéseit. Kvalifikáció nélküli végrehajtók A törvény 50. • §-a felhatalmazza a énzügyminisztert arra, hogy a kvalifikációval nem biró adóvégrehajtókat a Dalmáciában, Boszniában. Hercegovinában és Szlovéniában működő olyan szolgákkal pótolják, akik öt éven át jvégrehajtói teendőkkel foglalkoztak. Gondolkozóba esik az ember, hogy a törvény ezen rendelkezése tulajdonképpen milyen célt kíván szolgálni? Ml vajdaságiak fájdalmasan érezzük, hogy nálunk adóvégrehajtókban nincsen hiány. (Hogy van-e ezeknek kvalifikációjuk vagy sem. azt nem tudjuk és netn keressük, csak azt látjuk, hogy feladatukat buzgón tudják teljesíteni. Olyan buzgón, hogy ha a részvénytársaság j vagyonában nem tatáinak fedezetet, lefoglalják a részvénytársaság igazgatóinak privát vagyonát is. Miért kell te- 5 hát messze vidékekről idehozni olyan kvalifikációval nem biró szolgákat, akik egészen más légkörben nevelkedtek fel, akik az itteni jogszabályokkal, emberekkel és viszonyokká} teljesen ismeretlenek? Nem kvalifikált végrehajtókra, vagy f val iikácló nélküli, dalmáciai szolgákra van szükség, hanem az adórendszer olyan átalakításra, amely a polgár teherviselő képességét tu! nem haladja és az adóknak óvről-évre való rendszeres kivetésére. Nem szabad megtörténni annak. hogy 7—8 év után vessék ki az adókat és nem szabad alkalmat adni arra, hogy az adókötelezettség felhalmozódjék. De különös gondot kell fordítani arra, hogy mindenki állandóan tisztában legyen az adóiának nagyságával, amelyet úgy mint a háború előtti időben, évnegyedenkiut és rendesen beszolgálalott. 12%-os késedelmi kamat Az 1924/25. évi pénzügyi törvény felemelte a késedelmi kamatot 52»-ról 8%ra. A mostani iizenkettedekröl szóló törvény 57. §-a ezt a kamattételt további négy százalékkal 12%-ra emeli lel 1925. évi április elseji hatállyal. A kamatszámítás az egyes országrészekben szokásos módon eszköziendö. Nálunk tehát az évnegyedenként esedékes adóra hat heti halasztás van engedélyezve. A késedelmi kamat csak azoktól szedhető, akik ezen hat hét alatt sem tesznek eleget fizetési kötelezettségüknek. Amíg a pénzérték eső tendenciát mutatott, addig méltányosnak lehetett tekinteni azt, hogy aki rosszabb pénzzel, késedelmesen fizetett, az a valutaromlást nagyobb késedelmi kamattal kárpótolja. Most azonban, amikor a dinár állandóan emelkedő tendenciát mutat, a mikor a késedelmes fizetésből az államnak haszna van, akkor erre a rekompenzációra szükség nincsen. De számításba keli venni azt is, hogy az adófizetések összetorlódása, melyet nem az adózó idézett elő. hanem az adókivetések késedelmes bekövetkezése, lehetetlen helyzetbe hozta a kincstár adósait. A deflációs politika, a jegybanknak szűkkeblű benyújtása, a pénzforráséit elégtelensége egyenesen szorult helyzetbe hozza az adózókat. {Ezt a szorult helyzetet a kamatláb felemelésével kihasználni, ellenkezik a sezonnal és méltányossággal. A kincstári érdekek előtérbe helyezését mutatja az a körülmény is, hogy a kormány mereven elzárkózott a magánjogi követelések után járó törvényes kamatlábnak felemeléséről, habár erre számtalan kérvényben hívták fel a kereskedelmi testületek a kormány figyelmét. Az áru, vagy váJtóhiteiező még ma is csak 5, illetve 6%-os késedelmi kamattal torolhatja meg a rosszhiszemű adós szerződésszegését, • ellenben a kincstár az önhibáján kívül bajbajutott jóhiszemű adósát 12?o-al büntetheti. Mindez ugyanakkor történik, amikor a Narodna Banka úgy az aktiv, mint a passzív kamattétel leszállítását kényszereszközök és fenyegetések alkalmazásává! kívánja elérni. Adóbehajtási illeték A törvény 58. §-a az adóvégrehajtást illetékeket minden kiszállás után 4%-ban lil'apitja meg, amely összeg az államkincstárnak lesz beszolgáltatandó. Ez a végrehajtói dij 50 dinárnál kevesebb jjnem lehet. . törvényszakasz szövegezése nem elég világos és kétségeket ébreszt Eddig a végrehajtás foganatosítása után 0%, az árverés foganatosítása után A% volt fizetendő, ami összesen 10%-ot jelentett. Aki a 100.000 dináros adó, vagy illeték tartozását csak árverés utján egyenlíti ki az 10.000 dinár bírságot tartozott fizetni. Most ez az összeg — úgy látszik 8000 dinárra száll le. de egyben az árverés kitűzését díjtalannak minősíti azon meghatározás folytán, hogy díjazás csak a helyszínére való kiszállás után számítható fel. Minthogy az adóvégrehajtók intézményének fentartási költségei aránytalanul ceskélyebbek a végrehajtás és árverés foganatosítása után beszedett összegeknél. — nyilvánvaló, hogy ezek a végrehajtói dijak nem egyebek, mint leplezett adóemelések. Szenfai vendéglősök karca a várossal Megtagadták a vigalmi adó behajtását Szenta város vendéglőit, kávéházait, éttermeit és korcsmáit az elmúlt hét szombatján egy városi számtiszt fegyveres őrséggel járta be, hogy ellenőrizze a helyiségek tulajdonosainál a városi viga'mi adónak pontos beszédé'ét. A vendéglősök és kávésok erélyesen tiltakoztak a íöosleges apparátussal való ellenőrzés ellen és küldöttségben keresték fel Markovics Szvetozárt az állami adóhivatal főnökét, akit intervencióra kértek fel a várossal támadt konflikíusukban. A vendéglősök kijelentették, hogy . már egy év óta a várostól észpénzen vásárolt blokkok segítségével szedik be ezt a vigalmi adót, de az adó további beszedését szerdától kezdve megtagadják és azt kívánják, hogy a város állítson maga adószedő közegeket. A vendéglősök panaszának meghal’ga-, tása után az állami adóhivatal főnöke azt a kije'eníést tette, hogy a városnak nincs is joga vigalmi adót szedni. A vendéglősök küldöttsége ezután fölkereste Knezsevics Milos dr. polgármestert, akivel közölték, hogy a városi vigalmi adót tovább nem szedik be. A polgármester tárgyalásra hívta meg a vendéglősöket, kik azonban bejelentették, hogy elhatározásuk megmásíthatatlan és semmiesetre sem hajlandók többé a város adószedői lenni. A vendéglősök elhatározták még, hogy amennyiben a város nem teljesiti kérésüket, valamennyien lezárják helyiségüket kilenc órakor.
