Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)
1925-04-15 / 101. szám
1925. április 15. 8ACSMEGYEI NAPLÓ 3.ÄS Kisebbségi Élet © a« Az erdélyi magyar párt április 27-ére tűzte ki intézőbizcíisáüi ülését, amelynek legfontosabb tárgya az ügyvezető alelnöki állás betöltése. A párt elnöksége az ülés engedélyezése iránt kérést intézett a kolozsvári hadtestparancsnoksághoz, amely az engedélyt megadta annak bejelentésével, hogy az ülésen a hadsereg egy kiküldöttje is Jeáen lesz. A magyar pán vezetősége azonban nem hajlandó az ülést hatósági asszisztencia nseílett megtartani és táviratot küldött Bratlann miniszterelnökhöz, intézkedést kérve, hogy az intézőbizottság ülésén ne legyen jelen sem a hadsereg, sem a. szignranca. sem a rendőrség megbízottja. Ha a kormány nem tesz eleget a pártvezetésén kérésének, akkor elhalasztják az intézőbizottság! ülést vagy olyan helyen tartják meg, ahol a staíáriális rendelkezések nincsenek érvényben. * Himnnszpör volt ismét Csehszlovákiában, Filep István elbocsátott beregszászi hivatalszolga még 1921-ben, a határrendező bizottság megjelenésekor belekezdett a magyar. hlmnnjsz éneklésébe. A csendőrség azonnal leártóztatta és az ügyészség megindította ellene az eljárást. Az első tárgyaláson Filep Istvánt egyhavi fogságra Ítélték. Felebbezás folytán az ügy a brünni legfelsőbb bíróság elé került. A legfelsőbb bíróság helyt adott a védő érvelésének; mely szerint Filep István csak az első sort énekelte a nemzetei! énes részhez már nem ért el, mert mielőtt a második sort elénekelhette volna, letartóztatták. A brünni legfelsőbb bíróság az ügyet visszaküldte a beregszászi törvényszékhez s utasította a törvényszéket, hogy uj tárgyalást tartson. A törvényszék! tárgyaláson Filep Istvánt felmentették •* Az emberi jogók ligája eikáidl Romániába főtitkárát Guernut-t, alti utazása céljáról a következő nyilatkozatot tette a íDlmiaeaúi* párisi munkatársa előtt: rAleg akarom ismerni Romániát, melynek összes problémái Jrr»züJ egyelőre a k&ebbFdgcké éráé’.cl legjobban, lagt filc Lalim .v: o metnor.fidtunckat, korvényeket és '.őzletuéityeke* kap a romániai kisebbség kérdésében, cl? mi nem akarunk ítélkezni mindaddig, míg mindkét pártot meg nem hallgattuk és á dolgokat mélyükben akarjuk tanulmányozni. Mi elfognldtlrr.nl a helyszínen akarlak a kérdést njegviísgáíni.» nt A szászok nem ,hajlandók végrehajtani az uj román érettségi örvényt, amelyet Anghelescu közoktatásügyi miniszter már erre az évre életbeléptetett. Az Iskolafenntartó kisebbségi egyházak kénytelenek voltak úgy az érettségi, mint a felvételi vizsgákra vonatkozó intézkedéseket megtenni és- ezeknél az Intézkedéseknél csak a törvény szövegére támaszkodhattak, mintán’ a végrehajtási utasítás még nem jelent meg. Maga a törvény sok. olyan, rendelkezést tartalmaz, ami pedagógailag lehetetlen helyzetet teremt és ezért valószínű, hogy a végrehajtási utasításban lényeges módosítások lesznek. Ennek a késedelemnek szintén az iskolák és a tanulók adják meg az árát. A szász kisebbség energikusan állást foglal a törvény végrehajtása ellen. A szászok több ízben kijelentették, hogy semmi olyan intézkedést Esem hajlandók végrehajtani, amely az Iskola! autonómiájukkal ellentétben áll. Hír szerint ehhez az állásfoglalásukhoz az érettségi törvénynél is ragaszkodni fognak. * Jorga Miklós párisi tartózkodása alatt kétórás előadást tartott a romániai magyar kisebbség kultúrájáról, történelmi múltjáról és jövendő szerepéről. Az előadásban Jorga nagy elismeréssel nyilatkozott a kolozsvári színházról. Dicsérte és példánként állította e színház, teke« avunkáíá.t. s színészik tehetségét. a művész! fegyelmet, amelynek! gyümölcseként a legkényesebb Igényeket is túlszárnyaló előadásokat produkál a színház. Leszögezte, hogy a kolozsvári magyar színház előadásait olvan nagy tetszéssel s olyan lelkesedéssel fogadta Bukarest közönsége, amire ni ég nesi volt példa s hozzátette, hogy mindezt a kitűnő társulat teljes mértékben megérdemelte. Janovics Jenő. a kolozsvári magyar színház igazgatója levélben köszönte meg a dicséretet Jorgának, aki a kővetkező levéllel válaszolt: Mélyen meghatottak az ön szeretetreméltó és figyelmes szaval. Párisi előadásomban én nemcsak az öp • minden csodálatra érdemes színtársulatát dicsértem, amely igaz! mintaképe a nagyszerűen fegyelmezett, lelkes és tehetségekben olyan gazdag művész! együttesnek, hanem elismerésemet teleztem ki aziránt a nemes nemzet iránt is, amely kéz ön is tartozik és amellyel meg kellene már keresnünk a megértés átlát az egyenlő jogok alapján és azoknak a tradícióknak az alapján, amelyekből eddig — sajnos — mindig csak az ártalmasakat láttuk meg. Támadják Macdonaldot m aagol munkáspárt kongresszusán A Ziaovjev-Jevél újra napirendre került Londonból jelenük: Gtochesterben hétfőn nyílt meg a Labour-non. harmincharmadik kongresszusa. Clifford elnök megnyitó beszédében ismertette azokat az eredményeket amelyeket a munkáspárt Macdonald kormányzása alatt Anglia számára elért, mert a háború óta először mutatta ihee Európa népeinek a jog. a békülékenvség és a kölcsönös együttműködés útját mindamellett azonban a munkásság helyzetén nem tudott javítani. A mmkásviszonyok Angiidban súlyosabbak, mint valaha is voltak és félő, hogy az Ivari kerületekben zavargásokra kerül a sor. bár a munkások nem forradalommal, hanem fokozatos fejlődéssel akariák céljukat elérni. A pártvezetosése évi jelentését tárgyalták ezután, amelynek során különösen a Zinoviev-Jövetről' szóló jelentésnél elkeseredett yita támadt. Élesen .támadták ezzel kaoósotatban Macdonaldot, akii azzm vádoltak, hogy eljárása nem volt kifogástalan. A Dártgyü'és emiatt '286 szavazatta! 269 ellen elvetette a jelentésnek a Zinoviev-levélre vonatkozó részét és utasították a pártválasztmányt, hbgv ebben as ügyben itt vizsgálótot, folytasson Je. Egyéb ügyekkel kapcsolatban szemére vetették Mac-, cocáidnak és a volt munkáspárti minisztereknek. hogy nyolc hónapi uralmuk alatt a szocialista programnak egyetlen Doniját sem tudták törvényerőre emelnj. A Dawes-térvet is élesen bírálták. mert ennek a szónokok szerint az lett az egyetlen eredménye, hogy a német munkásságot a nemzetközi tőke és nagyipar rabszbl-gájávd tette, Macdonald nyugodtan hallgatta végig a támadásokat és hosszú beszédben válaszolt azokra. Nevetségeseknek mondta az ellene és kormányának volt tagjai ellen emelt vádakat. Figyelmeztette a munkásságot. hogy mást jelent esv államot kormányozni, mint vári gyűléseken határozatokat hozni. A munkáspártnak kormány raiuujsakor sokféle előítélettel le kellett számolnia, mert négy a különbség a párteszmék hirdetése és azok megvalósítása közt. A beszéd nagy hatást, keltett és a támadások megszűntek. A párígyülés továbbá során szoba ’'erűit a bányászok minimális bére is. .amelynek, kapcsán a,kongresszus 398 szavazattal 139 elten utólag szmkdoncüta a ■mmkáskorinány ténykedéseit. Macdonald uiahb felszólalásában kijelentette, hogy a mtínMskormány soha többé nem veszi át a kormányt, ka nem rendelkezik a parlamentben dbszolut többség fölött, inert nem akarja a nyakát beledugni a hurokba, fcoev a többi pártok szorosra húzhassák a kötelet A francia kormányválság 3d <intl nem vállalta a kormányalakítást — A szocialista-blokk Briar.á ellen Parisból jelentik: A francia kormányválság csak nehezen halad a megoldás felé. A súlyos gazdasági viszonyok következtében a Hcrriotkonnány bukása után a súlyos és fenyegető problémák megoldására senki vem vállalkozik szívesen. Painlevé jelöltsége, akit a ma többségben levő baloldali blokknak mind a négy pártja egyformán tisztel, az első pillanatban adva volt. De Painlevé, az! agg tudós nem az a kemény és nkaraíerfts férfin, aki ilyen nehézségek között a pénzügyi reformokat tető alá tudja vinni, egyébként sem az a tisztaagyu, lucidus I értelmű ember, aki Loucheurrel és Brlanđdal szemben meg tudná állapi a elyét A Ffavas-üaytiöicség jelenté«® szerint' Painlevé a kabinetalakitdsrc váló megbízatást elutasította. Donmergae elnök erre Aristide Briand-t hívta meg. Briartd lehetetlennek tartja a kabirseíalakitást anélkül, hogy előzőleg a tekintetbe jövő pártok meghízható és állandó egviittmmkdlkoddsáról mee ne győződött volna; jelesül követeli az 1924 május íl-i többség részéről való támogatást. Briand kedden mintegy háromne- 2ved óráig tartó tanácskozási folytatott Dowmtgm efaStofké A? Elysée-palotia elhagyása után Biland kijelentette, hogy nézete szerint ideiglenes kormány alakítása nehezen volna megvalósítható. Briand ezután de Monzle volt nénzügy miniszterrel tanácskozott, aki azt javasolta rteki. hogy a btuikjegvforgalorn rendezésére ideiglenes kormányt alakítson, amelynek egyetlen föladata az volna, hogy a bankjegyforgalom emelésére vonatkozó törvényjavaslatot a kamarával és szenátussal elfogadtassa. Brianđ e terv, ügyében hétfőn tárgyalt a kamarai és szenátusi' pénzügyi bizottságok elnökeivel és előadóival. Brianđ erélye, sima és óvatos taktikája segítségével a síiker nagyobb reményével vehetné föl a harcot, de Brianci miniszterelnöksége a Szocialistáknál idézne fel nagyobb ellenállást s egyelőre nagy kérdés, vájjon a 'jobboldali ellenzék részéről tudna-e Bríar.c! annyi hívei szerezni kormányának, hogy a szúda- Pstiík támogatásának a hiányát velők pótolja. A H® triót ellen hetek;kel ezelőtt megkezdett koncentrikus támadás, a vatikáni követség kérdésében tartott kétszínű beszéde, s Fferriot bukása.' után a baloldali blokk szétugrasztási kísérlete mind arra vaß, hogy Brianej hosszú ideje ’készül arra, hogy, ffétrrtot örökébe üljön. De a (szocialistákon feStrBK ugylátszik a. francia nagyipar se látná szívesen Briand minisztereir.ökségét Loacheur, nemigen foglalna helyet Briand kabinetjében., már csak azért sem, mert • Briand-® s»lycs anyagi áldozatokkal jáarí* pénzügyi reformok kérdését*?«* nem adna szabad kezet A húsvéti ünnepek ala# Brib'd íovább folytatta tanácskozásait Leos Blumiroál és a szbciá!demcírrara-párt több vezetőjével, akikei rá akart bírni. hogy a párt vegyen rési* az ni kormányban- Az egyesük szocialista-párt nemzeti tanácsa kedden tartóit ülésén • egyhangúlag ygv döntött hogy Briand ajánlatát visszazttasüfa és a konnánvdlctkitásban nem vész részt. Briand emiatt kedden este visszaadta a kormányaiakižđsi ’megbízást Domnergue éjtaökpek, •-----—^xrr.-T ■» Végleg meghiúsult az crosz-nsagyav kereskedelmi szerződés terve A szovjei mxa hajlaadü a iegíafc» kedvezményt biztositaM Kagya?««wágn*fc Budapestről jelentik: A .Magyar Te* virsli iroda ? kovethevo íühivatafós jelentést adta ki: — Minthogy március . végén nyilván* valóvá vált, hogy az 1 $24, szeptemberében megkötött magvar—orosz szerződés, az 1925. évi április , 12-ikébeu megállapított határidőre neje, lew ratifikálható, a magyar kormány javaslatot Jetii c. határidőnek hat hónappal való meghosszabbítására. Az orosz kormány az elhalasztáshoz azzal a feltétellel volt hajlandó hozzájárulni, ha a szerződésben foglalt legtöbb kedvezmény eins etejteiik. A . magyar kormány, tekintettel arra, hogy a'Jzavf dés legfontosabb vésze « legtöbb kedvezmény, olyan érteledbe» váiasiolt, hogy ilyen módosítással nem volna módjában a szerződési raiijikállatni. E közléssel kapcsolatban beavatott helyen a következő nyilatkozatot tették.: A magyar kormány annak idején éppen a legtöbb kedvezménynek Magyarország számára való biztosítása érdekében határozta el magát az Oroszországai való kereskedelmi szerződés megkötésére és a kedvezmény nélkül nincs abban a helyzetben, hogy a szerződés becikkelyezését a nemzetgyűlésnek javasolja. A kormány kellő időben tette meg a lépéseket a ratifikálás időpontjának elhalasztása iránt, ami asért vr.lt szükségessé, mer? a szerződés törvényhozási tárgyalása nem volt beilleszthető a nemzetgyűlés már előzőén megállapított programjába Ökolicsányi a tromf 7 Leirer Aziália gyilkosának neOéve' agitál az ellenzék a budapesti községi választásokon Budapestről jelentik: A demokratikus ellenzéki, blokk vasárnap tartotta 'nagygyűlését Budán. A gyűlés első jtzóaoka Fábián B éla sztír’áteiie, hogy a . Leirergyiikosságelkövetésével gyanusitottOkolicsrnyi László, miután rablásért és orgazdaságért kilenc hónapig ült börtönben, magas állást kapott a Wol/f-párt jóvoltából a fővárosi elektromos müveknél. Kí volt- az. a magasfengu. férfiú, — kérdezte beszédéber! ■ aki ezt .a züllött frátert,' csak azért, mert Icllőnitmányi tiszt volt, protezsálta ?- Egy biztos, hogy hadai ftffess volt — kiáltott közbe Fényes László a blokk budai listavezetője. Fényes szólalt fel ezután és úgy jellemezte a Wöíff-pártot, mint amelynek az Oko’iesársyjak a védszentjei, A harmadik felszó'aló bifaiti Horváth fános ugyancsak Okolicsányit aposztröíáíta é» kijelentette, hogy most már érti, miéit kellett a villamosjegyek árát oly magasra emelni, hogy ar Okoficíásyiax'ri jő! jővede-meiő állásokba "elmí.t. tőbe-vezni
