Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-08 / 96. szám

BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. április 8, 8yen alakulásával, mert ezáltal is­mét a Radics-pärt lesz a leebalolda­­libb horvát párt. minthogy a Frank­éért a radikálisokhoz való csatlako­zással elveszíti tiszta horvát karak­terét és nem folytathat olvan politi­kát. amely a tömegeknél ronthatná a Radics-oárt népszerűségét. A de­­mokratanárü lapok elitélik a radi­kálisoknak ezt a lépését amely sze­rintük még arra sem lesz alkalmas, hogy végre keresztülvigye a radiká- U$-párt megszervezését Horvátor­szágban. de életrekelti a már ve­szendőben lévő nagyhorvát soviniz­must Kedvezőtlen hatást keltett a meg­egyezés hire a horvátországi radi káiis-oártnál. valamint a Frank-párt egy részében is. Az elégedetlen Frank-pártiak hir szerint Hrvoj és P.rebeg vezetésével külön pártba tö rnörülnek. ha a megegyezés valóra válik-Huszezer dollár — Rózsa Lajos életéért Az operaénekes özvegye megnyerte kártérítési porét a clevelandi Imperial» szálló eilen ' Newyorkból jelentik: Most tárgyalta a clevelandi bíróság Rózsa Lajos, a budapesti Opera vo'it művésze ö vegye­nek kártérítési porét az o'tani Imperial­­szálloda ellen. Mint emlékezetes ugyanis, Rózsa Lajos az imperial-szálÚjban ren­dezett banketten husmérgezést kapott és ennek következtében meghalt. 'A művész felesége, aki fő'je halála után C'eve’andban vendéglőt nyitott, melyet még ma is vezet s melynek kö­zönsége elsősorban a clevelandi magya­rokból kerül ki, az ímperial-szálló ellen pert indított 20.000 dollár kártérítés írént. A clevelandi bíróság megállapí­totta a szálló vétkességét s kártérítési kötelezettségét, az elhunyt művész öz­vegye részére 20.000 dollár kártérítést ítélt meg. 2. oldal ——— ■ - -A Daily Mail tudósítója Bürgozdön Irta: Laczkó Gáza —. Mennyi idős lehet a nő? — kérdez­tem öreg barátomtól, aki az ujságiró­­klub sivár halijának egv kényelmes ka­rosszékében ülve gondolatokba süpped­ten kavargatta feketéiét. — Negyvenen túl van. —• Lehetetlen! — Sőt. pontosan is megmondhatom! neked ... tiz év a háború ... na s| azelőtt még tiz év. az. húsz ... s ak­kor. lehetett ő huszonöt éves . . . — Mikor »akkor«? — Amikor megismerkedtem vele. — Te ismered személyesen? — kérdez­tem mélyen elcsodálkozva, mert sehogy sem tudtam mezérteni, honnan ismeri ez az öreg kopott bagolv Catherine Ave­­ieyt. a leghíresebb amerikai dizőzt — Bürgözdön ismerkedtem meg vele. 5— folytatta öreg barátom, nem is fi­gyelve rám. — Tessék? — kérdeztem némi sértő szándékú éllel. —■ Húsz évvel ezelőtt, aztán tizen­négyben találkoztam vele Bécsben és... most nem fogom felkeresni . . . miért? , . . nézz meg: öreg vagyok, kopott és keserű ... és borzasztóan sajnálom, hozv nem vittem masammal, mikor ve­lem akart szökni . . . — Megőrültél? Ez a ragyogó, világhí­rű angol nő. királyok barátnőié, király­nők barátja . . . veled? — Ne nevess, öcsém! Leszel még te Is Para Lizike vőlegénye s neked^ is meglesz bizonyára egyetlen emléked érv pillanatról, amikor a kalandos naev élet szólított s te állásocskádra. zicc­­flei sedre hivatkozva kitértél előle, hoev aztán maid hetvenéves szikkadt fejjel meséld el a klub feketéje mellett agv rőbörő Öcséduradnak . . . Annvi vidám keserűség volt szavában Hocv akaratlanul is. tisztelettel elhall­gattam ő pedig beszélt: — 1904-ben, egy döglött augusztusi í ék tán azt mondja a szerkesztőm, hogy Noviszadon felemelik a pótadót 124°/o lesz a pótadó — Húsz százalékos tisztviselőredukcio A Bácsmcgyei Napló már jelentet­te. hogy a városi számvevőség a? 1924. évi költségvetés munkálatai­val elkészült és azok — negyed” havi városi pénzügyi ex-lex után — a kiszélesített városi tanács költség­­vetési bizottsága elé kerültek, amelv mai ülésén fogja a költségvetés tár­gyalását befelezni. Még a kiadások rovatának személyzeti tételei van­nak már csak hátra és itt akar'a vá­rosi tanács a kiszélesített városi ta­nács radikátispárti többsére kíván­ságának eleget tenni, amikor bizo­nyos mérvű tisztviselőleémtést kez­deményez. amely által elért megta­karítást a meglevő tisztviselők és városi alkalmazottak fizetésének 50—20 százalékos javítására kivan fordittatni. A városi tanács ecélból kimondot­ta, hogy a városi alkalmazottak lét­számának megállapításánál az 1913. évi állapotot veszi alapul. Amig ma a városnak közel négy­száz tisztviselője és alkalmazottja van. amely számban benne van a száz főnyi rendőrlegénység is. 1913- ban csak SO rendszer esitett tisztvi­selő volt. amelyhez hozzá kell még számítani az akkor csak 76 főnyi rendőrlegénységet és a szoigasze­­mélyzetet. A városi tanács azonban — ha az 1913-ik évi állapotot is veszi bázi­sul — a rendőrséggel egvütt össze­sen 9/ főnyi létszámleszállitást ter­vez, Százalékban a legnaevobbmér­­víi leszállítás a rendőrségnél van tervbevéve. ahol a legénvsée létszá­mát 24 százalékkal, a detektívek számát 50 százalékkal kivánja apasztani. Tervbe van véve egy ta­nácsnoki. egy árvaszéki ülnöki. 1 műszaki rajzolói, több dünoki. egy­két bábaasszony! állás megszüntß­­tése és a tanács ennél a iétszám­!c kéne ruccanni Bürgözdre. valami ta­karékpénztári csalás volt ott. hozzak róla egy mérges háromkohunnás ripor­tot. Na ló! Magam mellé vettem a Ban­dit és leutaztunk Bürgözdre még azon éltek Reggel tízkor érkeztünk meg. Be­megyünk a káyéíiíz-ba. hát. kérlek, ilyen volt az én szerencsém . . la. igaz. mi­vel én akartam a dologban nyomozni s hogv ezért a kényelmes háttérben ma­radhassak. a Bandi kérdezgetett, éo hallgattam ... hát mit mondjak, ilyen az én szerencséi1 tiz perc alatt elol­vadt a szenzáció kisült, hogy mindent elsimítottak, kifizettek nincs anvag. nincs riport. Na. ott ültünk »megfüröd­­ve«. Mit csináltunk? A Bandi már be­­széH az összes pincérekkel, uagvon üevesen. uSvhozv észra sem vették, hogy tulaidonképen mi érdekel bennün­ket a sok hiilveséc közül, amit eléri tá­laltak, Der aztán visszajött a. főpincér és most már ő kezdett el érdeklődni, miért iöttünk mi Bürgözdre. Bandinak kitűnő ötlete támadt, hogv megmentse a hely­zetet Nehogy azt hieviék. hogv mi ilyen piti kis szenzációért iöttünk le Bürgözd­re . . amiről kisült, hogy nem is szen­záció. egyszerűen bemutatott mint a Daitv Mail tudósítóját, aki beutazza Ma­gyarországot . . . Azt gondolta a bitang, hogy engem is zavarba hoz vele. mert ezv szót sem tudok angolul: maid ő be­szél és az én rovásomra mulat, aki per­sze hallgatni fogok. — Na hát én akkor édes öcsém föl­találtam a halandsát: angolos kieitéssel név hadartam az angol hangzású értel­metlenségeket. mint a vízfolyás. Pompá­san mulattunk. Ebédre, kénzelheted már a polgármesterékhez voltunk hivatalo­sak. Maid megvesztem az egész idő alatt a visszafogott nevetéstől. — Késő délután volt. amikor elszaba­dultunk. Elmentünk a szállodába, szobát nyittattunk, kényelembe helyeztük ma­gunkat és nihentünk és aludtunk és fő­leg röhögtünk, benne voltunk az ügy­ben. másnap a városi tanyákat kellett volna megnéznünk, délután valami ása­tásokhoz kivonulni, ahol árpádkori leie­tekre bukkantak, mit tudom én egy hćtr« előre megcsinálta a programot a apasztásnál azt a szempontot tartja szem előtt, hogy mindazokat az al­kalmazottakat építi le. akiknek sení nyugdíj-, sem végkielégítési igényük nincs. Kivételt tesz azonban az ár­vaszéki ülnökkel, akit nyugdíjaznak, mert egy és ugyanazt a munkakört ma ketten látják el. Megszüntetik a műszaki rajzolói állást, de az eddigi műszaki rajzoló ezentúl a areométer állását fogia betölteni. A 91 állás megszüntetésével a vá­rosi tanács 1.4 millió dinár megta­karítást ér el. Az eddigi személyzeti kiadások 6.899.398 dinárra rúgtak, úgy. hogy az 1.4 milliós létszám­­apasztási megtakarítás 20 százalé­kos kiadásredukciónak, felelne meg. A városi tanács az egész 1.4 millió tíináros megtakarítást a tisztviselők és alkalmazottak fizetésiavítására kívánja fordítani és pedig a tanács­nokok. hivatalfőnökök 50—50 száza lékos. azok helyettesei 40 százalé­kos. a számvevők, rendőrkapitá­nyok. pénztári ellenőr 30 százalékos és a több:ek 20—20 százalékos fize­­tésjavitást kapnának, amely fel­emésztené a megtakarított összeget. Az elmúlt évben 98 százalék volt a pótadó. Novemberben rendezték a tisztviselők fizetését, aminek folytán a személyzeti kiadások 124 száza­lékra szöktetik fel a pótadót. Az 1925. évi költségvetés Iwvéte­lei 13.600.757 dinárban* * kiadásai' Í8.421.505 dinárban vannak előirá­nyozva. úgy. hogy a költségvetési hiányt kitevő 4.820.748 dinárt 3.9 millió dinár állami adót alapul véve 124 százaléknak felel meg. A városi tanács arra az esetre, ha a radi­kális-párt nem fog hozzájárulni ah­hoz. hogy a pótadót 9S százalékról 124 százalékra emeljék fel. a Kraljl­­ca Mária-ut feltöltésére előirányzott egy millió dinárt, nem amint erede polgármester. Mi azonban jobbnak lát­tuk eliszkolni és el is határoztuk, hogy az esti gyorssal észrevétlenül megló­gunk. — Barátom, sötétedett, amikor egy­szer csak kopogtattak az ajtónkon . . . s beiön. kérlek . . . nem a rendőrség, nem! . . . haním eev fiatal nő s azt inondia Bandinak, hogv az angol úrral néevszemközt szeretne beszélni . . . — Én némán helvet mutattam a hölgy­nek s az. kérlek, elkezdett beszélni — angolul. Sokáig tartott, hü. örült sokáig. Egv megveszekedett szót nem értettem az egészből, néha-néha közbebigevesz­­tetterru hogy »ves« ^ . . A nőnek könv­­nvek jelentek meg a szemében, össze­kulcsolta két kezét s úgy kért valamire, a ió ég tudta, hogv nu>e . . én min­denre csak azt mondtam hogv »ves«... Egv óráig tartott. Vs?iil aztán fölkelt, elém lépett, megfogta mind a két keze­met — a könnvek csak ugv csurogtak az arcán — s valamit nagyon megkö­szönt. annyira hoev végül a keblemre is borult. Aztán elment. — Na. volt vagy kilenc óra. Bandit fel Daloltam — fáit már a hasa az ál­latnak a sok nevetéstől — egv kocsira, ki az állomásra, be a pesti gyorsba . . . érmen indulni akart, amikor kínó­­-’ék elsöosztálvu fülkénk ablakán . . . s kit látok? . . . rohan a nő egy kis kézi­táskával. diszkréten moso!vo»va int fe­lém. mint akik össze vág vünk tanulva. *s felugrik eev tőlünk ió távol eső má­sodik osztálvu kocsiba. — Ml ez? — ' érdeztem magamtól — ez is utazik? Hát utazzék! . . . Bandi elővette a kár­tyát s én úgy elfelejtettem a nőt mint vizözönt. — Szürkületkor érünk Pestre, kiszál­­h:nk .s egyszerre csak ott terem mehet­tem. belém karol a nő ... Ez már kint volt a Baross-téren . . , Engem elöntött a düh. nekiálltam: — Hát mondin tulaidonképen nagy­sód. mit akar m'>»’“»? — rinnkodtam rá. ' nő hót az sóbálvánnyá változott — Csrdóp-o.rik. — mondom neki — hogv n Daílv Mail tudós’tnia magvarul beszél? Hát hogyne beszélne, mikor egv büdös magvar újságíró, aki akkor lássa a ma­íilesr tervezve volt. egy év alatt fog­ják amortizálni, hanem az egy mil­liót kölcsönképp felveszi a törzsala­pokból és annak törlesztését több évre osztják. Ebben az esetben a pótadó alig haladná meg a száz szá­zalékot Az eredménytelen tanítás okai Tarthhlány és a magyar tagozat hirtelen meg» szönieitse miatt nem tud eredményt elérni a szuboticsi kereskedelmi akadémia Az utóbbi időben sok szó eseti a szuboticai kereskedelmi akadémián uralkodó állapotokról, egyrészt egy diák öngyilkosságával kapcsolatban, másrészt egy beográdí tanügyi in­spektor látogatása alkalmából, aki megállapította, hogy az intézet ta­nulmányi eredménye szokatlanul si­lány. Egy szuboticai szláv lap Mila­­dinovics Mihajlot, az iskola igazga­tóját, teszi felelőssé a bajokért, éles támadást intéz ellene és haladékta­lan eltávolítását követeli. A Bácsmegyei Napló munkatársa a szuboticai kereskedelmi akadémiai tanítás eredménytelenségének okai­ról illetékes helyen a következő M« világositást kapta: — Tény az, hogy a tanulóknak, feltűnően nagy százaléka bukott el, de ennek egyik oka az, hogy d ke reskedelmi akadémia magyar tago­zatát egyszerre olvasztották bele a szerb tagozatba és a diákok hirtelen nem tudták eléggé elsajátítani az oktatás nyelvét. Azonkívül ennek az iskolának majdtein sohasem volt elég tanára és így egyes tantárgya­kat rövidebbríiosszabb ideig nem le­hetett tanítani. — Ami a legutóbbi diák gyilkossá­got illeti, maga a diák megírta hát­rahagyott leveleiben, hogy* öngyil­kossága íőokának titkát magával viszi a sírba. tok Bürcozdiét amikor az angol király fog ott nyaralni és nekem hagyjon bó­két mit akar tőlem? gyerekem var és feleségem és egyébként sem érek rá büreözdi Bovarvnénak Pesten ciceroné­­•a lenni és alázatos szolgája! . . . Ezzel otthagytam. Mikor a villamosra felug­rottam. még visszanéztem és láttam, hogv ott áll. ahol állt és egy zsebkendőt nyomogat a szálához. — . . . Hát. édes öcsém, a többit csak tizennégyben tudtam meg Bécsben. ott megnéztem, aztán bementem az öltöző­iébe. hogv metrjüeriuvdiam a világhírű Catherine Avelevt . . . Elkezdi mondani az életét, hogyan szökött meg Bürgözd­­tőI aho! ő. a magyar leány, már akkor fériíjól volt. egv tanítónak volt a felesé­ge. magánszorgalomból megtanult ango­lul már akkor szépen énekelt, első mestere a férte volt. iött egv angol új­ságíró. a Daiiv Mail tudósítója, azzal Pestre szökött, az angol aztán kivitte először Bécsbe. onnan Berlinbe, maid Parisba, végül Londonba utaztak, ké­rőbb kikerült Amerikába . . . — Én elkezdtem óvatosan kérdezget­ni — ő nem ismert meg engem, de kü­lönben éji sem ismertem a ragyogó szi­­!és.-nőben a büreözdi szökevényre — és kérlek, kiderült, hogy ő volt az. aki megjelent a szállodában az angol uiság­­irónál, écrc-főldre kérte szöktesse meg, nem szerelmet koldul, sőt visszautasítja. s»k vigve el magával Loudonba . . . na hát részleteket mondott, hogy nem tett kétség, ő volt az. aki a .szállo­dában ott sirt a keblemen . . . — Nem, mondtam meg neki. hogy ki vagyok . . . széliveltém magamat . . . de hogv hazudnak a nők. látod! Én ott hagytam a Baross-téren a fakconéi. és ő mégis azt meséli hogy a Daily Mail tu­­dósiióia szöktette ki némi kerülővel Londonba ... S én sosem fogom mes* mdni életének ezt a részét Az öreg itt elhallgatott, maid hosszabb ezütjet után i?v szólt: — Ha most érv zsakettem lenne s érv rendes kemény gallérom, azt hiszem felmennék hozzá és leleplezném maga­mat ... Mit gondolsz, kirúgna, vagy pénzt adna? .,,

Next

/
Thumbnails
Contents