Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-08 / 96. szám

1925. április 8. BACSMEGYE1 NAPLÓ 3. oldal Kisebbségi Élet 6> ú. O A csúcsai cggezméng, amelyet az er­délyi magyar párt és Avarescu pártja kötött, élérik vita tárgya román politikai körökben. Vajda-Vojvoda Sándor volt miniszterelnök ezzel kapcsolatban a kö­vetkező érdekes nyilatkozatot tette a kisebbségi kérdésről: — Hogy az államban a produktiv munka zavartalanul folyhasson és hogy az állam jó hírnevét megőrizhesse, nyu­galomra és belső rendre van szüksége. Ez pedig csak úgy teremthető meg, ha az állam összes polgárai részt vesznek a közügyekben és politikai, gazdasági és kulturális helyzetük kialakulására ma­guk is befolyást nyernek. A kisebbsége­ket nem irthatjuk ki, de ha meg is te­hetnék és megtennék, ez az ország szét­­darabolását és a közjó lerombolását je­lentené. Nőm marad tehát más hátra mint hogy találjuk meg azokat az esz­közöket, melyeikkel az állam részére a kisebbségek legnagyobb fokú' teljesít­ményeit biztosíthatjuk és hogy egy oly állampoüjtlkát — és ne pártpolitikát — folytassunk, amely a kisebbségeket, az állam elégedetlen fiait, elégedett és hű­séges polgárokká tegye. — Ha a csúcsai egyezmény biztosit is a magyar pártnak néhány erdélyi man­dátumot, a nemzeti párt hasonló biztosí­tékot nem ajánlhatna sem Ugrón, sem Majláth, sem Bcrnády, sem Nagy Ká­roly, sem Roth, sem Csetri kedvéért. Ki nem tartaná a nemzeti párt részéről bohózatnak, hogy amikor a szabad vá­lasztásoknak, mint az alkotmányos ál­­iamélet alapjának, elsőrendű fontosságát hirdeti, akkor akár fiyiltan, akár a kas­télyok árnyékában bárkinek is mandátu­mokat Ígérjen. A képviselőket a polgá­roknak szabadon kell megválasztaniok szavazatukkal. Ha a magyarok a ma­gúit kebeléből fogják képviselőikéi meg­választani, ez annál jobb rájuk nézve. Az ő dolguk, hogy milyen képviselőt választanak; konzervativet-e, vagy pro­­gresszivet. A választások kizárólag a nép szavazatától függnek. Vagy a ma­gyar párt vezetői nőm kifogásolnák-e, hogy akármelyik kormány a választások Szabadságának megsemmisítésével egyes titkos szerződésekben előr.e kijelölt urak részére mandátumokat biztosítson? Kü­lönös értelmezése volna ez a kisebb­ség alkotmányos életének. . * Hivatalos lapot alapit az erdélyi ma­gyar párt. A felhívás, amelyet részvény­jegyzés végett az- országrész különbö­ző helyeire szétküldöttek, eredményesnek látszik, mert a felhívást aláirók nevében Kovács Kálmán unitárius püspöki titkár c hó 9wikére alakuló ülésre hivta össze az érdekeltekért. Hir szerint ezen a na­pon fognak dönteni a lap megindulásá­nak napjáról. A Keleti Újság ehhez az akcióhoz a következő kommentárt fűzi; — Egy ilyen hivatalos jellegű lap, ha őszinteséggel csinálják, bizonyára szá­mot tarthat az érdeklődésre. A román hivatalosság a magyar sajtó minden egves megnyilatkozásait állandóan úgy igyekszik felfogni, mint a magyar páf.t vezetőségének hivatalos állásfoglalását, viszont valóban akadtak is magyar la­pok, amelyek szivesen vettek fel és pró­báltak kamatoztatni ilyen hivatalos szí­nezetet. A magyar párt vezetői — amint most kiderült — azt tapasztalták, shogy csak vendégként látja őket szivesen a tőlük független sajtó s ezért olyan or­gánumot akarnak alapítani, amely a hi­vatalos kisebbségi fórumok véleményeit kritika és femtartás nélkül képviseli. Ha ilyen hlvatalosjellegü lap fogja hitelesen képviselni a vezetőség állásfoglalását, akkor a független sajtó még hatályo­sabban fogja tudni betölteni a maga ösztönző, tájnogató, kezdeményező és bíráló hivatását. Mert egyfelől a hivata­los álláspont a maga orgánumában vilá­gosan és félreérthetetlenül kifejezhető kel, a kritika nyilvánosságával szemben, ugyanaz lesz a vezetőség fegyvere is, a maga sajtójának a nyilvánossága. * A szlovenszkói magyarság politikai egységesítésének kérdése dominált most a csehszlovákiai magyar 'lapokban. Kor­­láth Endrének az a tervei hogy a ma­­gyarság ne külön nemzetiségi pártban, hanem a szlovenszkói őslakosság pártja keretében tömörüljön, általános vissza­utasításra talál. Még a kormánytámo­­gató Reggel is, amely a republikánus magyarság programját hirdeti, határo­zottan állást foglal a magyar nemzetisé­gi egység és önállóság gondolata mel­­itt és többek között ezeket írja: — Szent-Ivány a magyar egység jel­­zavát irta zászlajára. Még maga az gység sincsen megteremtve és máris lybá tűnik az egész akció, azokban a összhangokban, amelyeket az ellenzéki magyar pártok alvezére! szólaltattak mintha itt nem is a magyarság egységesítéséről volna szó, hanem a cseh, szlovák, ruszin, román, kommu­nista és Isten tudja még milyen össze­tételű ellenzéki front szorosabbra kap­csolásáról. — Mi nem kritizáltunk eddig. Feltet­tük Szent-Iványról, sőt nyiltan ntegvall­­juk, ma is feltesszük, hogy tényleg a szlovenszkói magyar kisebbség érdekei vezették arra a döntő lépésre, amelyet megtett. A republikánus szlovenszkói magyarság világnézeti álláspontja foly- j tán kívül marad azon a soropón, amelyet Szant-ívány párttömörülése köré vont, de sohasem fogja magát arra ragadtat­ni, hogy bármily becsületes törekvést, amely a magyarság politikai egységére irányul, még ha világnézeti és meggyő­ződésben különbségek is választják el attól, elgáncsoljon. De abban a pillanat­ban, amikor a magyarság vezérei idegen célokért egy tapodtat is feladnak saját nemzetük jogaiból, lehetetlen lesz tétle­nül nézni az egységesítés örve alá hú­zódó nemzetietlen, de reakciós tömörü­lést. A baloldali kartell saitóia is elis­meri. hogy — amint az Ere Nouvel­­le magát kifejezi — áll a csata és olyan veszedelmes a válság, amilset régen élt át a köztársaság. De Mamié s zán a Iád terve A minisztertanács hétfői ülécét! De Mónzie pénzügyminiszter kifej­tette szanálási tervezetét. A kor­mányhoz közelálló Paris Soir jelen­tése szerint a pénzügyminiszter elő­terjesztéséi vita követte, amely igen mozgalmas lefolyású volt. A szaná­lási tervezet intézkedéseiről az a hir járja, hogy a tőkét 10% vagyon­­váltsággal sújtja, a lerótt összegek­ért az állam 4%-ot fizet, a bankjegy­­kibocsátások határát ■ 41 millidrdröl 45 miiliúrdra tolnák ki, sőt ezt’ a ha­tárt voitakép már ki is tolták né­hány nappal ezelőtt. A pénzügyi tervezet dolgában tel­jes megegyezés jött létre a kabinéi tagjai között. Hivatalos kommünikét a minisztertanácsról nem adtak ki. Kedden Dmmergtie köztársasági elnök elnökletével ismét miniszter­­tanács volt. amelyen Harriot mi­niszterelnök tájékoztatta a kormány tagiait ama tárgyalásokról, amelyek a biztonsági szerződésről szóló ja­vaslat tárgyában .Németországnak adandó válaszról a szövetséges húr faltnak közt folynak. Ezután folytatták De Monzte pénzügyminiszter szanálási terveze­tének tárgyalását, amelyet a minisz­tertanács elfogadott. A határozat után a pénzügyminiszter a javaslatot i még a kamara délutáni ülésén be­terjesztette és kérte, hozv a sürgős­ségre való tekintettél azt azonnal utalják a v'-nziigyi bizottság elé. A kamara De i'Aonzie kívánságára agy ám(ötr: hogy már szerdán megkez­di a javaslat tárgyalását. Chamberlain feltűnő beszéde a „tegnapi ellenségekről0 Bizalmat kíván a garanciák fejében Londonból jelentik: Nagy hord­erejű politikai beszédei mondott tegnap Birminghambati Chamber­lain külügyminiszter. A beszéd az­ért fontos, mert ez volt az első eset, hogy hivatalban lévő brit külügymi­niszter a békeszerződés revízióidnak lehetőségére mutatott rá. Chamber­lain a következőket mondta: — Hat évvel ezelőtt íródtak alá a békeszerződések és az ember nem fordulhat meg európai államférfiak között anélkül, hogy ne hallaná, hogy ámbár már hat éve alá van írva a béke. még most sem állott elő tökéletesen a béke légköre. Az a fé­lelem lebeg Európa fölött, hogy ha nem is ma vagy holnao. de talán holnapután vagy olyan időben, ame­lyet például én már nem fogok meg­élni. de mindenesetben belátható időben újabb háború fog kitörni, ha nem sikerül a mostani gondolkozást megváltoztatni és ha nem vagyunk képesek az aggodalmakat eloszlatni, a bizalom, a biztonság érzetét meg­teremteni. Miután Chamberlain kifejtette, hogy a békeszerződések megoldat­lanul hagytak bizonyos kérdéseket, amelyekre nézve egyetlen nép sein hajlandó magát választott bíróság döntésének alávetni, igy folytatta: — Nincs módunkban biztonságot adni .szövetség formájában., amelyet tegnapról való barátainkkal kellene megkötnünk a tegnapi ellenségekkel •zömben. Azon fáradozunk, hogy felhasználva Anglia befolyásai a tegnapi ellenségeket belevonjuk egy kölcsönös paktumba, amelyben mi úgy akarunk résztvcnnl. bogy ga­ranciáink felében bizalmat kívánunk, ha már a békeszerződést módosítani kell. Ennek az évek során el kell következnie, mert a szerződés alá­írói maguk is azon a véleményen vannak, hogy módosítások kívána­tosak. ■»nil ■WHIM A fee ga választások eredménye The »mis a szocialisták sikere miatt beadia lemondását; Herriot fel akarja oszlattatni a francia kamarát A baloldali párfok meg1 akarják szüntetni a szenátust A kamara sürgősen tárgyalja De Monzie szanálási tervezetét Párisból jelentik: Herriot beszé-1 dének dz a részlete, amelv « kama-'' ra feloszlatására tesz célzást, poli­tikai körökben élénk kommentálás­ban részesül. Utalnak arra, hogy a szociáldemokraták hangulata olyan, hogy szívesen látnák a kamara fel­oszlatását. Az uj választásokba a baloldali blokk ezzel a jelszóval menne bele: A szenátus megszün­tetése és a parlamenti rendszer egy­ségesítése. Élénken foglalkoztatja a politikai köröket Millerand volt köztársasági elnöknek a szainai dédártemeníben a szenátusi' választáson aratott fölé­nyes győzelme is. Milleránd-t, az újonnan megválasztott szenátort fö­ladta a köztársasági e'^-^sülés. a melyhez mint tag tartozni fog. Che­­ron szenátor, elnpk üdvözölte Mil­­leraudt és szenátorrá való választá­sát az igazságosság és jóvátétel té­nyének nevezte. A köztársasági egyesülés célul tűzte ki, hogy a köztársasági tradíciókat fenntartja, minden rendszeres ellenzéki politi­kát távoltartson és a nemzeti egyet­értést biztosítja. MUlerand szenátor megköszönte az elnök szavait és a többek közt tesz. másfelől pedig a rni fegyverünk- ''kijelentette a következőket: beadia lemondását Brüsszelből írják: A belga válasz­tások végleges eredményét szerda előtt aligha lehet megtudni, talán csak csütörtökön. De az eddig is­mertté vált eredményeken már nem sokai változtatnak az ez utáni ada­tok. Az már eddig is «bizonyos, hogy a szocialisták nagy győzelmei arattak, továbbá, hogy a jobboldal eddigi birtokállományát megtartja, talán valamivel még szaporítja is, a baloldal ellenben nagy kudarcod szenvedett. A néppárt valamivel gyarapodni fog, a kommunisták vál­lalkozása ellenben teljesen sikerte­len maradt. A szociáldemokraták várathat nagy győzelmüket — úgy mondják — arra vezethetik vissza, hogy el­lenzéki mivoltuknál fogva igen ked­vező helyzetben voltak. A liberáli­sok kudarca abból magyarázható, hogy ennél a pártnál teljesen hiány­zott a párt eszméit képviselő fiata­labb generáció. A választások eddig ismeretes eredményei a következők: A szoci­alisták nyertek 12 mandátumot, méz pedig Löwent. Mechelent. Brügget. Ostendet. Alost-t. Charleroit. Tain-t. Tournat-t, Vernieri, fíuyt, Arlont és Namurt. Ellenben elvesztettek egy, mandátumot. A katolikusok nyertek négy mandátumot, veszítettek egyet, a liberálisok veszítettek ti­zenhármat, a frontpárt nyert kettőt, veszített egyet, hogy a kommunis­ták kapnak-e mandátumot, az még nemi bizonyos. A szocialisták váratlan előretöré­se következtében Themis miniszter­elnök már benyújtotta lemondását* — Ne sokat gondoljunk a múltra, hanem irányítsuk tekintetünket a jö­vőre. Franciaország teljes figyelmé­vel a szenátus felé fordul. Arról van most szó, hogy a nemzeti egységet ismét helyreállítsuk s ezért jöttem önök közé. hogy ebben a lehetőség szerint segítsek, Amikor Millerand belépett a sze­nátus üléstermébe, a köztársaság! egyesülés tagjai és a jobboldali sze­nátorok tüntetést rendeztek mellet­te, amire a baloldali szenátorok el­lentüntetéssel válaszoltak. Ilyeneket kiáltottak Millerand felé: — Renegát! Le a spaai emberrel! De Selves szenátusi elnöknek ne­hezen sikerült a rendet helyreállí­tani a. Herriot felveti a bizalmi kérdést Politikai körökben uev utdiák. hogy Herriot miniszterelnök a ka­mara keddi ülésén fel fogfa vetni a bizalmi kérdést. Ettől a szavazástól függ. hogy tarthatia-e magát a ka­binet. vagy átengedi helvét a balol­dali kartell egy más kombinációjá­nak Painlevé vezetésével és esetleg Loucheur. sőt talán Caillaax bekap­csolódásával.

Next

/
Thumbnails
Contents