Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-07 / 95. szám

1925. április 7, BÁCSMEGYE! NAPLÓ 3. ©Ma?, Kisebbségi Elet * 3® Goga Gcíavián «zászrégm mafldátu­­saa körül, amelyet Ady Endre lelkes hí­ve a magyaroknak köszönhet, nagy sajtóharc fob !k a román lapokban, Nemcsak a nemzeti párt lapjai támadják igen élesen Gogát, hanem a pártonkivüli lápok is. A román nemzeti párt kolozs­vári hivatalosa, a Patria, vezércikket közölt, amelyben azt fejtegeti, hogy a kisebbségeknek nem szabad az egyes román pártokkal paktumokat kötni. »A kisebbségeknek, —< írja — ha politikai­lag létezni akarnak, vagy állandó ellen­zékben keil lenniök, mint volt a román Eemzeti párt a régi Magyarországon, vagy az oporíunizmus elvét kell köveí­­iiíök, mint ahogyan a szászak tették. De egy kisebbség bekebelezése egy román politikai pártba, akár ideiglenes együtt­működése is, nagy politikai hiba. A ma­gyaroknak bármely román párthoz való lekötéséi veszededtnesnek tartjuk magá­ra a magyarságra is.« A Neamul Rotna­­r.esc, Jorga Miklós lapja, szintén erősen támadja Gogát. Idézi a Keleti Újság cik­keit és ezekből azt kívánja megállapíta­ni, hogy Gogának a magyar tömegeket kell képviselnie a kamarában. »A magyar tömegek vállaln a romár, nemzeti eszme légi harcosa végre mandátumhoz jutott, -- írja a lap. — A támogatás világos, nyílt, bevallott. Uegának ezután joga és kötelessége lesz, különösen a magyar kisebbségek nevében beszélnie. Egy in­­teanzigens és teljes nacionalista számá­ra, uj magatartásának mindenesetre megvan a maga egyéni ize.« A magyar postások sorra buknak az államnyelv-vizsgán Csehszlovákiában és Romániában. A ruszinszkóiak kassai vizsgáján á munkácsi postaiőpökhelyet­tts kivételével mindnyájai; elbuktak.' A cenzor durván rárivait a szegény pos­­tásuí.-a, akik a szakmáinkban elsőrangú Emid;, ; produkálnak 'ugyan, de nincs te­hetségük egy te nyelv hibátlan elsejátf­tíiSai cl« — Maguk a mi kenyerünket fúlják és nem is bőszéinek a mi nyelvünkön! A vizsgán megbukott tnagy.tr posta­tiszteket, iio y no falják továbbra is a csehszlovák uli.tm kényeiét, elbocsátják, ahogy, elbocsátották a romániai magyar postásokat is. Erdélyben azonban máris baj van a postai forgalom körül az el­bocsátások miatt. Az uj nagyváradi pos­­stai kézbesítők például kitünően tudnak románul, de a postai munkához nem ko­rty Kanak. agy hogy a közönség nem kapja meg a leveleit, ami sokkal na­gyobb baj, mint ha a levélhordók csak törve beszélik az államnyelvet. A nagy­váradi postaigazgató ezért kénytelen volt visszahívni az elbocsátott postáso­kat. Ez fog történni Ruszinszkóban is, mert az állam nem tud meglenni gya­korlott és bevált postások nélkül, akár­mit mond is a goromba kassai cenzor. * .4 szlovenszköi magyar írók megszer­vezésére két losonci magyar iró, Si­­mándy Pál és KoirJós A'adár, mozgal­mat indítottak. Negyvennégy szlovensz­köi magyar Írót felszólítottak, hogy vá­lasszanak hetes bizottságot az irói szer­vezkedés előkészítésére. Körlevelükben többek között ezt Írják: — A szlovcnszkói magyar irodalom régóta szükségét érzi egy olyan egye­sület megalakításának, mely kizárólag Írókból áll és szigorúan művészi szem­pontok figyelembe vételével választja meg tagjait. Csak egy ilyen egyesület volna hivatott arra, hogy az itt élő irók erkölcsi és anyagi érdekeit képviselje és a szlovenszköi irodalom évek óta vajúdó kérdéseit megoldáshoz segítse. Hogy pedig a tervezett irodalmi társa­ság tagjai valóban elfogulatlan irodalmi értékelés alapján választassanak meg, ez utat látjuk a legcélszerűbbnek, hogy maguk az irók válasszák meg azt a hét­tagú előkészítő-bizottságot. melynek fel­adata lenne a társulás gyakorlati kbdte­lét előkészíteni. Ugyancsak ez a bét em­ber alkotná a leendő társulás inagvát, s az alakuló közgyűlésre meghívandó írók névsorát ők fogják összeállítani. A felszólított negyvennégy iró közül harminc adta le szavazatát és a hetes­bizottság tagjai letted:: Egry Viktor, Ka­­ezér Illés, Komlós Aladár, Máraj Sándor, Mécs László, Simándy Pál és Sziki ay Ferenc. Az előkészítő-bizottság tnegválasztotr tagjai hús vét másodnapján gyűlnek ösz­­sze tanácskozásra Losoncon. . * A kisebbségi politika csak liberális le­ket _ mondja Makkay Sándor erdélyi református püspőkhelyeítes. — Az er­délyi magyar irodalomban például — folytatja nyilatkozatát a püspöheiyettes nincs tábor és nincs ellenség, csak tehetség var: és aniííaleatum. Erre a li­beralizmusra engem elkötelez egyházam minden hagyománya. Az én konzervati­­viZJttusom pedig annyi: a régi értékek megőrzésével jöjjenek az uj értékek. Ezzel összefér az aj hitem is, hogy a polgári magyarságnak kötelessége íen­­tartani a legszorosabb kontaktust, a ma­gyar munkássággal. —• A református i magyarság hosszú időn át voit a haia- Idás televénye s vezetői az evolúció ro I hamserege; Makkay Sándor piispökhe­­liyettes most újból megmutatta, hogy tovább kell haladni a korral: ami két­száz év előtt haladást jelentett, ma már maradiság lehet Három recens helyettesíti a beteg román királyt Fér dinárul hiráiy hosszabb üdu Kontra indul Bukarestből jelentik : Ferdinand román király állapota nem vált kedvezőtlenebbé, betegsége azon­ban természeténél fogva könnyen visszBeshetik és így igen gondos orvosi kezelést igényéi. A király­nak nagy nyuga’omra vnn szük­sége és egészségének helyreállta után három hónapi üdülésre Fran­ciaországba utazik. A kormány kebelében tanács­kozás folyt, hogy ű király tnvol­­léie alatt régensf, sőt regensekel állítsanak az ország élére az áilam­­iigyek vezetésére. A király helyettese us?yar>i<! nem egy szemé'y lenn*», hanem bárom, pnienny'ben Aftir/űkirálynó, Károly trónörökös és a kormány elnöke együttesen vezetnék az or­­sznrot az összes királyi elójo­­pofekal. Azokat a híreket, hogy Ferdi­nand király betegsége miatt le akar mondani, heavatott körökben meocrfoUák. a. nemzeti köztársaság! Ihr« lapjai »Kezdődik a revans« címen azt fej­tegeti. hogy Millerand győzelme hi­deg zuhany volt Her riot számáig« aki vasárnap Fontainebleauban haty,­­tyudaUü énekelte el. A baloldali kartell saitóia nem is igyekszik szépitgetni a vereséget csak magyarázza, még pedig azzal, hogy az egyetemi sztrájk és a hirte­len kitört pénteki miniszterválság: érthetően befolyásolta a Szaina-ke­­rittet választóinak hangulatát, azon­ban a baloldali kartel jól tudja, hogy a csatát sokkal szélesebb arc­­vonalon fogják megvívni, mint ami­­nő a szájnál deroartemení. Ezzé! a kormány lapjai arra céloznak, hogy Herriot Fontainebleauban beharan­gozta az általános választásokat. A legközelebbi napok tehát nagy poli­tikai eseményeket hoznak Francia­­országban. Marx mellett döntöttek a német demokraták Hí«iilesib arg visszaírta, iíotta a jelöltséget Berlinből jelentik: A német biro­dalmi élnökválasztásról rendelkező törvény értelmében a március 29-ére kitűzött első választás eredményte­lensége következtében a pártoknak április 6-ig kellett a népszavazás vezetőjénél bejelenteniük ni elnök­jelölteket. az elnökválasztás pedig április 26-án lesz. A weimari koalí­cióban egyesült pártol: között végle­ges az a megállapodás, hogy dr. Marx volt birodalmi kancellárt ielö• lik közös jelöltül és a demokrata­­vári birodalmi választmánya a va­sárnapi ülésen ezt a jelölési megpe­csételte. A jobboldali pártok nagy zavar­ban vannak, tiindenbars nevével akarták fel vermi a mérkőzést, de a tábornagy Hannoverből táviratozott a oártválasztmánynak hogy netr. akar politikával foglalkozni és nem vállalja a jelöltséget. Ilyen körülmé­nyek között egyelőre Janes Károly áll előtérben. ... A helyzet tehát az. hogy a. balol­dali vártok blokkja egyesíteni fogja a demokraták, a centrum és a szo­cialisták szavazatait. Ilyenformán valószínű, hogy Marx kancellár túl­nyomó többséggel fog kikerülni a legközelebbi népszavazásból. Herriot elődjeit vádolja Franciaország katasztrófája miatt „Poincaré, Müierand és Clémencean imperialista politikája . vészesebb volt, mint maga a háború“ Uj választásokat várnak Franciaországban Parisból jelentik: Herriot minisz­terelnök vasárnap Fontainebleuben hosszú beszédet mondott, amelyben szokatlan hevességgel támadta Poin­­carét, Millerand és Clemenceaut. Azzal vádolta őket, hogy az impe­­riadizmus katasztrófapolitikáját csi­nálták, amely romlásba vitte Fran­ciaországot. — Ne a mostani kormányt okolják, — mondotta Herriot — a frank kríziséért, Iranern.azt a politi­kát, amely rövidlátásával és ma­kacsságával vészesubb volt Fran­ciaországra, mint maga a háború. Egy ország, amelynek akkora füg­gő adóssága van, mint Franciaor­szágnak, már nem ura teljesen bel­ső politikájának és külföldi tarto­zásai miatt nincs meg a teljes sza­badsága a külpolitika terén sem. Ez az igazság és ezt kimondani haza­fiul kötelességem. Az összefogásra irányuló felszólítására az volt a vá­lasz. hogy a reakció egységére tö­rekszenek, mint a régi kamara ide­jén. Én azonban nem fogok tágítani, a kormány egységes, helyreállította a költségvetés egyensúlyát és be fogja bizonyítani, hogy elég erős a pénzügyi bajok orvoslásához. Va­lamennyi franciához fordulok, hogy fölismerve kötelességeiket és érdekeiket, mindent kövessenek el a frank javítására és a francia adós­ság törlesztésére. Nem lesz vasryonváltság F tanéi aországban De Monzie pénzügyminiszter már elkészítette azokat a törvényjavas­latokat amelyeket kedden tárgyal a minisztertanács. Ezek a javasla­tok hír szerint nem nyúlnak sem a vagyonváltsdg, sem az infláció esz­közeihez. hanem különböző mono­póliumok bérbeadásával és a köz­vetlen adók emelésével akarja sza­nálni a francia közgazdasági és pénzügyi bajokat De Monzie pénz­ügyminiszter négy milliárd értékű ideiglenes államjegyet akar kibo­csátani, hogy a tezaurált tőkéket napvilágra kényszerítse. Nagy politikai nehézség a Her­­riot-kormány számára, hogy az uj pénzügyminiszter ragaszkodik a va­tikáni követség föntartásához. A helyzet tehát az. hogy míg a jobb­oldal szívesen látja De Monzie pénzügyminiszterségét, a carte! gauche a kormány politikájának föladása miatt panaszkodik. Herriot két malomkő közé került és ha ügyes taktikával e] is tudná odázni a kormány bukását, a lemondás bármelyik nap bekövetkezhetik. % Millerand uj harcot hirdet Millerand volt köztársasági elnök­nek a szájnál departementben va­sárnap történt szenátorrá való meg­választásával a jobboldalnak ismét erőteljes vezetője lesz. Millerand vasárnap még nem jelent meg a sze­nátus ülésén, amely a költségvetés tárgyalását folytatta. A hírlapírók­nak azonban azt mondta hogv a hétfői ülésre már elmegy. Előzete­sen fölvétette magát a szenátusi köztársasági unió pártkötelékébe és vele most már két volt elnök van ebben a pártban, ö és Poincaré. A sajtó képviselőinek a választási győzelem után azt mondta Mille­rand. hogy megválasztatásának na­gyon örül. Az eredményt nem kell dicsérni, beszél az maga helyett is. A szavazási arány számaiból önként adódik a következtetés. Most mi­után szenátorrá választották, nem­csak beszélni foe, hanem cseleked­ni is. Érthető, hogy a jobboldali ellen zékt sajtó lelkesen uiiong Millerand _ győzelmén. Az Avenir, Millerand és' Románia háromnapos ultimátumot intézett Németországhoz Bukarestből jelentik: A külügy­minisztérium hivatalosan jelenti, hogy a jóvátétell bizottság elhdri­­t dia magától a román-német kon­fliktusban a döntéshez való illeté­kességei. A jővátételi bizottság ha­tározata megegyezik Románia ál­láspontjával. Ezért a kormány fe.­­hivja Németországot, tegyen közve­títő javaslatot a vitás kérdések meg­oldására. Bratianu Víntila pénzügyminisz­ter és Dúca küiügyminisi'ter be­hatóan tanácskoztak a Németor­szággal szemben teendő hivatalos lépések ügyében, Minilfogy Né­metország kérte a jóvátételi bi­zottság döntését, amelyet magára «rézve kötelezöleg elfogadott, ö döntés után Románia három napig vér Németország válaszára, ami azonban nem érintheti a román követelések jogosságét. Amennyiben Németország három napon beiül nem tesz javaslatot a kérdés békés megoldására, úgy a kormány berlini követe utján ér­tesíti a külügyminisztériumot á már tervbe vett gazdasági megtorló intézkedéseit életbelépését őt.

Next

/
Thumbnails
Contents