Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)
1925-04-07 / 95. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. április 7. Agyonvert potya-utas Beográdi fiatalemberek izgalmas utazása Szombaton négy beográdi fiatalember, mind a négyen előkelő beográdi család sarja, átruccant Novisadra, hogy egy görbe éjszakát csapjon. A mu'atság a reggeli órákig tartott s a fiatalemberek lekéstek a Beograd-felé menő gyorsvonatot. Hogy még idejében Beogradbap legyenek, a novisádi pályaudvaron felkapaszkodtak egy indulófélben levő íehervonatra. Beskáig eljutottak anélkül, hogy a vasúti személyzet észrevette volna őket. Mikor a vonat Beskát elhagyta, az áliomásfőnök észrevette a potyautasokat, megá littatta a vonatot, mire a fiatalemberek leugrottak és futásnak eredtek. Az állomásfőnők abban a hiszemben, hogy vagonfosztogatók szöknek, revolvert rántott S a menekülők után lőtt. A lövés nem talált, mire az állom sfőnök betelefonált a községbe, ahonnan tizenöt gazda három kocsin ment a vasúti tolvajok után. Beska községtől mintegy öt kilométernyire akadtak rájuk s még mielőtt a fiatalemberek szóhoz juthattak volna, körülfogták őket s elkezdték ütni, verni. Közben az indiai csendőrséget is értesítették Beskáról, ahonnan egy trezinán négy csendőr ment a fiatalemberek elé. Mire a csendőrök megérkeztek, akkorra a beskai gazdák már majdnem agyonverték a négy jól öltözött beogradi ifjút. A csendőrök nagynehezen kiszabadították őket, de akkorra a kirándulók egyike, Gyurisics Vójó már eszméletlen volt s a többi is súlyosan sebesült. A fiatalemberek sebeit bekötözték s vasúton hazaszállították őket Beogradba, Gyurisics Vójó azonban már nem tért magához, vasárnap éjjel Beogradban, szüleinek lakásán, belehalt sérüléseibe. Gyurisics Vójó édesapja a beográdi vasúti fűtőház főnöke, akit fia tragédiájának hire annyira lesújtott, hogy most súlyos beteg. A milrovicai törvényszék vizsgáióbirája hétfőn kiutazott Beskára, ahol megkezdte a gyanúsítottak kihallgatását. Anovisadi ügyvédi kamara az uj lakástörvényről Négy évben kívánja megállapítani az uj törvény hatályát — Törvényellenesen állítják ki a szegénységi bizonyítványokat A noviszádi ügyvédi kamara választmánya szombaton hosszabb vitában foglalkozott a lakástörvény tervezetévé’, amelyet az oszijeki kamara azonos határozathozatal céljából küldött el a noviszadi ügyvédi kamarának. Most elsőizbm nyilt alkalma a kamarának a törvénytervezethez hozzászó'ni, miután az igaztágügyminisztérium törvénytervezeteket egyetlen esetben sem küldött el az ügyvédi kamarához, hogy annak véleményét kikérje. A dr. Adamovits István kamarai elnök elnökletével tartott választmányi ülésen a lakástörvénytervezetnek dr. Szekulics Milán volt az előadója, aki az egész törvényjavaslatot beható bírálatban ismertette és javaslatára a kamara elhatározta, hogy felírnak a kormányhoz, s kérni fogják 1. hogy az uj lakástörvény joghatályát minimálisan négy évben állapítsa meg- l 2. A közigazgatási lakásbizottságoknál szakbírók Ítélkezzenek és a kormány e célra szakbirákat nevezzen ki, illetve bízzon meg. 3. Az ügtjvédi karra is terjesztessenek ki á törvénynek az áíiamfcivatalnokokra vonatkozó korlátozásai és kedvezményei. Az ügyvédi kamara ezután a szegénységi bizonyítványok kiállításának módjával foglalkozott. A magyar belűgyminszter még 1914- ben rendeletileg megállapitotla a szegénységi bizonyítványok mintáját és szövegét. A szerb hatóságok ezt a szöveget a minta formájának szigorú megtartásával, szosierint lefordították és ilyeneket adtak ki a feleknek. De az 1923. évi novemberi pénzügyi törvény más mintájú és más szövegű szegénységi bizonyítványokat irt elő, amely többek között azt is tartalmazza a régi szöveggel szemben, hogy a község tartozik a bizonyítványban fel* tüntetni, hogy mely szakasz alapján, milyen ügyben és milyen célból állította ki a bizonyítványt. Bácsmegye alispán: hivatala, úgy látszik, elmulasztotta erre a községi jegyzőket figyelmeztetni, úgy hogy azok még ma is a régi űrlapokon töltik ki a bizonyítványokat, amelyeket azonban a bíróságok minden esetben mint meg nem felelőt, visszautasítanak. Számtalan esetben szenvedtek felek ilyen okból károkat. Az ügyvédi kamara dr. Szekulics Milán javaslatára elhatározta, hogy felkéri az alispán! hivatalt és kéri, bogy haladéktalanul utasítsa a községi jegyzőket megfelelő bizonyítványok kiadására. A kamara egyben elhatározta, hogy minden esetben, amikor a jegyző ezt megtagadja, fegyelmi feljelentést tesz a jegyző ellen. Dr. Latincsics János az ellen a lehetetlen állapot ellen szólalt fel, hogy a vajdasági bíróságok egy és ugyanazon jogterületen különbözőképen magyarázzák az illetéktörvényt. Az ügyvéai kamara elhatározta, hogy felkéri a noviszadi íelebbviteli bíróságot, mint felügyeleti hatóságot, hogy az iíletéklcrovást a Vajdaság összes bíróságainál egyöntetűen szabályozza. A kamara végül több fegyelmi ügyei ntézet. BE* Különítmény! tiszt volt Pödör cinkosa Okolicsányi László bűnei — Az Osztenbarg-különítménytől a borsodi rablóbandáig — Fogházban ismerkedett meg Okolicsányi Pödorrel és Hudacsekkel A Lcskeuccai rablógyilkossággal is Potórt vádolja Hudacsek lovag Budapestről jelentik: A Leirer-gyilkosság — mint a budapesti és kassai rendőrség együttes nyomozása egyre inkább nyilvánvalóvá teszi — egy szervezett, háromtagú rablóbanda müve volt. A triumvirátus tagjai: az időközben öngyilkossá lett Rakovszky-Pödör Gyula, lovag Hudacsek Károly, akit a rendőréé a tecske-accai gyilkosság elkövetésével is gyanúsít és Okolicsányi László, az Ostenburg-különitmény volt főhadnagya, aki alkalmasint értelmi szerzője volt Leirer Amália meggyilkolásának. A rejtélyes Okolicsányi Jtidacsek lovagot — mint a Bdcsmegyei Napló már jelentette — átszállítják Olmützből Budapestre és az előéletére vonatkozó adatokat csak megérkezése és kihallgatása után állítják majd össze. Okolicsányi Lászlót, akit a kassai rendőrség figyelmeztetésére tartóztattak le Budapesten, szombaton este csaknem szabadlábra helyezte, nagy bocsdnatkérések között, a főkapitányság. Az elegáns, úri külsejű Okolicsányi, aki a fővárosi elektromos-müvek élelmezési főnöke, erélyesen tiltakozott ugyanis minden gyanúsítás ellen, kijelentette, hogy Rakovszky-Pödört sohasem látta, büntetlen előéletű és csak névcseréről lehet szó. Már majdnem elengedték a rendőrségről, amikor egy detektív felismerte. Hamarosan kiderült, hogy a volt főhadnagy már ült egyizben jogerős ítélet alapján kilenc hónapot, mégpedig — Rakovszky-Pödorrel és Hudacsekkel egy cellában. Az Ostenburg-tíszt csempész-bülönitniényo Okolicsányi László a háború első éveiben a fővárosi elektromos müvek tisztviselője volt. Akkoriban, 1916-ban egész alantas hivatalt viselt, majd bevonult a katonasághoz, ahol altiszti rangja volt Az altiszti rang nem akadályozta abban, hogy a kommün bukása után az Ostenburg-különitménybcn mint főhadnagy bukkanjon föl. Az elegáns megjelenésű fiatalembernek azonban földbirtokosi ambíciói voltak, ezért nem maradt meg a pesti különítménynél, hanem levonult vidékre, Borsodmegyébe. Atyja, Okolicsányi Imre. ugyanis birtokot béreit a borsodmegyei Zabar község határában. Ezen a bérleten együtt gazdálkodott Ifjabb fiával, Okolicsányi Gáborral. Ide vonult le zz Ostenburgkűlönitményíő! Okolicsányi László, aki a határmentl birtokon nyomban megalakította a maga saját különítményét Mint karhatalmi parancsnok uralkodott ezen a tájon és főképpen .cukorcsempészettel foglalkozott. Amikor később csendőrosztagot Helyeztek erre $ vidékre, Okolicsányi László különítménye kissé óvatosabb lett, mert a csendőrök szigorúan ellenőrizték a csempészetet és kifogásolták Okolicsányi László működését Megalakult a borsodi rablóbanda E kisebb ügyek meátett 1920 januárjában történt, hogy a Gulácsy-biríok intézőjét Bótha Ferencet és három zabarkörnyéki kereskedőt, Reinitz Mórt, Márkus Mórt és Bernáth Bélát egy rablóbanda kirabolt. Mindenki tisztában volt a vidéken azzal, hogy a rablóbanda feje Okolicsányi Lászíó öccse, Gár bor volt és a bancla tagjai az Okolicsányi-bér!et cselédei. Miután azonban Okolicsányi László, a volt Ostenburgtisrt, a zabari különiíményparancsnok, a környék rettegett kiskirálya vdf, senki sem mert egy lépést sem tenni Okolicsányi Gábor és bandája ellen. A banda fölbátorodott a sikereken és most már tervbevették, hogy a határon is átrándulnak egy kis rablókalandra. 1920 március 14-ém a határtól pár kilométernyire fekvő csehszlovákiai községben, Várgcdén, megjelentek a rablók Bálint Llpót földbirtokos házában. Este kilenc óra volt, Bálint és családja a szomszédbirtokossal és a plébánossal ült együtt asztalnál, amikor károm bekormozott erén rabló toppant a szobába. Mindhárman revolverekkel voltak felfegyverkezve. Vezérük civilben volt, a másik kettő kafomarubában. A banditák fegyvert szegeztek Bálint mellének és életveszélyes fenyegetéssel követelték, hogy adja elő azt a pénzt, amelyet birtokáért kapott s amelyet lakásán rejteget. Bálint nem akarta megmutatni pénze rejtekhelyét, a rablók erre cgyba-főbe vertéit. A társaság összes tagjait agyonlövéssel fenyegették és hozzáfogtak a ház átkutatásához. Végül is négyszázezer csehszlovák korona értékű készpénzt és ékszereket vittek inasuk kai. Tíz év és kilenc hónap A kirabolt Bálint húszezer csehszlovák korona jutalmat tűzött ki a nyomravezetőnek. A jelentkező tanuk vallomása alapján a csendőrség letartóztatta Okolicsányi Gábort, aki a; vallatás során megtört és bevallotta, hogy 6 vdt a bekormozoét arcú rablók vezére. A balassagyarmati törvényszék Okolicsányi Gábort tiz évi fegyházra ítélte. Tettestársai vallomása alapján a bíróság arra a irreggyőződésre jutott, hogy' a rablóbanda tulajdonképpeni vezetője maga Okolicsányi László volt, őt azonban, minthogy a rablásban nem vett aktív részt, orgazdaságért ítélték el küenc hónapra. Pödör és Hudacsek, mint nientötanuk A balassagyarmati fogházban Okolicsájiyi László közös cellába került lovag Hudacsek Károllyal és Rakovszky- Pödör Gyulával. Összebaráíkazfctk és Hudacsek felajánlotta Okol icsány inak, hogy hamis tanúvallomást tesz ügyében a másodfokú tárgyaláson-. A tábla előtt Okolicsányi ügyvédje csakugyan be is jelentette mentötanunak Pödört és Hudacseket, akik azt vallották, hogy a bekormozott arcú rablóbanda két tagja —< Szabó József és Medve János — elmondták nekik a fogházban, hogy csak bosszúból keverték belő az ügybe Okolicsányi Lászlót, aki ártatlan. A tábla Pödör és Hudacsek vallomása alapján megváltoztatta a törvényszék Ítéletét és Okolicsányi László büntetéséi huszonegy napra szállította le. A kúria azután ismét fölemelte Okolicsányi László bűn-: tetősét kilenc hónapra. Kiszabadulása után Okolicsányi László visszatért az elektromos-müvekhez, ahol — Ostenburg-tiszti »hazafias« működésére hivatkozva — vezető állásba került. Amikor Pödör és Hudacsek kiszabadultak, mindkettőt alkalmazta az elektromos müveknél. Letartóztatták Okolicsányi sógorát A főkapitányságon vasárnap újból kihallgatták Okolicsányi Lászlót, aki még mindig fölényesen viselkedett, kijelentette, hogy csak mint alkalmazottait ismerte Pödört és Hudacseket, de róluk semmi gyanúsat nem tudott. Cseh-Szlovákiába néhányszor üzent velük rokonainak. Pódör előbb segédmunkás volt nála, később elömunkás lett. Hudacsek pedig háziszolga volt. , Kihallgatásakor, nem tett említést Okolicsányi arról, hogy Pödört és Hudácseket már a balassagyarmati fogházból ismeri és hogy ezek voltak koronatanúi a rablás miatti bünpörben. A rendőrség közben értesítést kapott a kassai rendőrségtől, hogy mik voltak azok az üzenetek, amiket Okolicsányi csehszlovákiai rokonainak küldött. A kassai rendőrség ugyanis letartóztatta Okolicsányi sógorát, Beiter Géza bár-: zongoristát, aki Rakovszky-Pödör Gyulát, amikor a Leirer-gyilkosság után Csehszlovákiába menekült, pénzzel el-, látta. Beiter elmondotta, hogy Pödör — Marcik néven — sógorának, Okolicsányinak levelével jelentkezett nála, aki azt irta neki, hogy lássa el Marcikot pénzzel, ő adott is Pödörnek - nyolcszázötven koronát. Később Budapesten járt látogatóban és egyik képesülság fényképe alapján rájött arra, hogy az állítólagos Marcik, aki nála járt, Rakó vszky-Pödör volt. Szemrehányást tett ekkor a sógorának, hegy miért érintkezik gyilkosokkal. Okolicsányi azít válaszolta a bárzongoristának, hogy ő nem tartja Rakovszky-Pödört gyilkosnak. Mentik Okolicsányit Ok/alicsányi László szabadiábrahelyezése érdekében mentőakció indult meg. Az Ébredő Magyarok Egyesületének egyik ismert ügyvéd tagja megjelent a főkapitányságon, felajánlotta Okolicsányi számára a védelmet, egyben pedig lépések történtek, hogy’ Okolicsányit szabadlábra helyezzék. A kilenc hónapra elitéit orgazdát — tekintettel különítményes tiszti múltjára — a legmagasabb helyről protszsálják. Okolicsányi vallomása Hétfőn este a detektívek kihallgatták újból Okolicsányit, aki rendületlenül tagadta, hogy orgazdaságért ült volna. Azt beismerte, hogy lovag Hudecseket ismeri és azt is, hogy Rakovszky-Pödört ő ajánlotta be az elektromos müvekhez. Feltűnő, hogy a Leirer-gyilkos-: Sággal kapcsolatban szereplő négy rovottmultu ember: Rakovszky - Pödör, Okolicsányi, Hudacsek és Bolla, mmd alkalmazottja volt az elektromos müveknek. Ezután Okolicsányit az iránt kezdték faggatni, hogy miért, milyen cimen és honnan küldött pénzt Pödörnek, ha nem volt vele olyan jó barátságban? — Én még a pénzt akkoriban küldtem, — mondja Okolicsányi — amikor sejtelmem, sem volt, hogy Pödört gya-
