Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)
1925-04-04 / 92. szám
12 OLDAL * ARA VI DINAR ToWbaäm BAGSMEGYEI NAPLÓ XXVI. évfolyam SuSotica, SZOMBAT, 1925 április 4* 92, szám J2ÉÍJ91E3B Megjelenik minden seggel, öncső ntáa és háti de dél bee telefon színss KiadábOTata! 3—58,Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár as gyzdévre ISfi dinár Siadéhivntkl: Soiotica,ÍUekzzsár ara al.S.(I.«Ižsae5s*'^aloža5 Sre:-k«sztősegj Aleksa»d»va aL 4, ^Koróz-Foueisrevsaletá!) Vannak uj kérdések Irtás Vegíi Lajos dr. dönteni. A többség akarata legyein a kisebbségre feltétlenül mértékadó. Ez az egység és egyúttal a siker titka. A nyájat együtt keü tagion:. A jó számadó gazda a juh ászlegényeken kívül a csaholó pulikat. |s felhasználja. Erre persze nemcsak a kampós dorongot használja, fcs&tem megreszkiroz egy k!& szajónnaöőrrel bélelt • kenyéröájat is. A feketicsi levelező-nek annyiból mégis hálás vagyok, hogy egyáltalán visszhangja költ a cikkemnek. Bár bátran hozzáfűzhetem a versiró szavait: »Anyám,- én nem ilyen 'lovat akartam«. j De talán nem is biztos, bogy F*kéíicsen kelt a hevenyészve fésült levél. Naponta olvassuk az újságok.bän, , hogy Fekéöcsrei Kinyi, jiriajt amiyv magyar asalád vette' a .kezébe a vánóorhoiot, .Nekem ajákflotta 'a, 'levelező, hogy »elkcyérefijem«';a'inagyár emberek közé? 6n visszaajárJom: keveredjék csak 6. mert közelebb éri a feketicsi vándor magyarokat Ezeken keresztül tolás játóbb és fogékonyabb lesz a lelke |és 'ő..is i'dícópz uj kérdéseket És ekkor -szent lesi a béke. Szerb-hoffát megegyezés Iciiszöbén Radics Pavle két óra hosszat tanácskozott Pasiccsal A horvát parasztibb elnöke interveniált a letartóztatott vezérek érdekében A Magyar Párt vezetősége teljes tudatában van annak, hogy — van nak uj kérdések. A választás utáni üléseinek ezek az uj kérdések képezték a megbeszélés anyagát Ezért ütődtem meg azon a fonákságon, hűgy épp a »Hírlap«, melynek irányítói egyúttal a Magyar Bárt vezetésében is előkelő helyet foglalnak el, olyan készséggel adott helyet a feketicsi levél-nek. A feketicsi levél személyeskedése nem tbaj. A veszély abban van, amit a levél a kérdés lényegére vonatkozóan tartalmaz. De ez is csak azért, mert a »Hírlap« sietett azt saját álláspontjaként beharangozni; úgy, hogy arra a téves felfogásra adhat alkalmat, mintha ez egyúttal a Magyar Párt vezetőségének volna az álláspontja, Reméltem, hogy a Magyar Párt vezetőségének egyik vagy másik tagja alkalmat keres kijelenteni,, (hogy nem azonosítja magát a íekéticül levél-lei. Nem mintha a feketicsi tevél-nek ilyen fontosságot íulájdonitana, hanem mert ez a »Hírlap« bekonferált vezércikke volt. A Magyar Párt vezetősége nem védekező eíik azzal, hogy nem fontos a »Hírlap« politikai állásfoglalása. A sajtónak minden megnyilatkozása fontos, akármilyen csekély is publicitása. Miről is van szó tulajdonképen? Én azt mondtam, hogy a választási kampány a maga egységes megnyilatkozásában kell, hogy újabb megfontolásra késztesse a gyakorlati politikusokat. Revidídlni kell az álláspontokat nemcsak az egyik oldalról megnyilvánult kényszerűség nyomása alatt, hanem a párt szélesebb rétegeinek netáni kívánsága miatt is. Álláspontot csak abban az iránybari foglaltam, hogy minden körülmények között megőrzendő, illetve megerősítendő a párt egysége. Ezzel szemközt feketicsi ifjú testvérem dogmaként szögezi le, hogy a Magyar Párt helyes utón járt. Ezentúl is ezen kell járnia! A »pillanatnyi« sikertelenség nem számit. Csak konokul üssük a fejünket továbbra is a Iáiba, ha a mienk elpusztul. annál keményebb lesz — az unokánk feje. Mert cinikus egoizmusnak stigmatizálja, ha a mai nemzedék nem akar elpusztulni a jövő nemzedék jővoltáért Szép az idealizmus — a művészetben, de nem a politikában. Én akkor végzek helyes munkát áz unokáira érdekében, ha a magam és fiam pozícióját erősítem. En dolgozom a máért, a fiam — a holnapért, az unokám — a holnapuiánért. A ma munkairánya mindenesetre más, mint a holnapé, és a hotnaputáné. Ebben domborodik ki még szembeszököbben az a tétel, hogy a politikában elsősorban a ma gyakorlati lehetőségei az irányadók. Ha mi jól megalapozzuk a ma érdekpolitikáját, megkönnyíti ük, avagy lehetővé leszr’szük utódainknak, hogy a saját ■ érdekpolitikájuknak más útjait járjhassák, f Ha tehát van a politikának dogmája, ez csak az lehet, hogy kövesse az adott viszonyokhoz alkalmazott lehetőség politikáját. Minden más: utópia. Klasszikus példáját látjuk ennek a politikai jogfelfogásaak a horvátok mostani politikai harcában. Rátértek a ma politikájára, hogy eljuthassanak politikai programjuk aaoa részéhez, amelynek megvalósítására csak holnapután kerülhet a sor. Hibásain hivatkozik a feketicsi levelező a németjeink politikájára. A németpárt vezetősége hívén állott a választóközönsége .egységes kívánságának a szolgálatában. Ezt a. Magyar Párt vezetőségére — sajnos — nem foghatjuk rá. Sajnos ez azért, mert a Magyar Párt vezetőségének nem yojt mpdiáhan Agáját válásétóival eziránt érintkezésbe lépni, és vele szerves kontaktusba kerülni. A németpártnak erre módja volt Megszerezte ezt már az első választási kampány ügyes taktikájával. Ez juttatta őket parlamenti képviselethez. A Magyar Párt akkori vezetőinek egyik szárnya ugyanilyen taktikával kívánt operálni. De énp ezt hiúsította meg az akkori «Hírlap« erindiszkrécióval, amely »Erkölcstelen paktum« ríinü vezér pikk alakjában talált ott napvilágot. Én nem látom olyan vitán felül állónak, mint a feketicsi levelező, a németpártnak a mai politikáját. Távol áll tőlem, hogy e fölött éli itt kritikát gyakoroljak, csak azokat a tényeket fogom felsorakoztatni, amelyek azóta következtek: Zsombolya elkapcsoldsa, német iskolák mesrendszábályozása, a Kulturbund feloszlatása és a németnevü tisztviselőknek tömeges felmentése. Ezzel szemben rámutatok az erdélyi szászok vezetőire, akiknek úgy a magyarországi, mint a mostani romániai politikáját nem érheti gáncs, csak dicséret és köszönet a saját népe részéről. A Magyar Pártnak is meg kell találni és meg fogja találni azt a magasabb platformot, amelyen lábát megvetve, egységesre tudja hangolhatni. a diszharmonikus lelkeket Magához kell rántania és szintén lábai vetni azon a szőnyegen, amelyen árulva másoknak sikerült nagyobbszámu kuglicákra szert tenni. Est modus in rebus-; de nem csűr döngölővei, amely alkalmas eszköz lehet az eflenyéleményes koponyák beszakajtására, de nem megfelelő hangszer ap ellentétes vélemények egybecsendiié«ére. És olyan hangszerrel, amely ikettétörött nem tehet harcosokat szólítani a küzdelembe. Szívleljük meg. hogy vannak uj t’érdé^ek, még pedig életbevágó uj kérdések, arnelvek felett érett megfontolással kell tárgyalni és személyi •kérdések háttérbe szorításával kell Beugródból,jelentik: A politikai ! események az utóbb! napokban! sokkai gyorsabb . ütemben haladnék a v-ágsp: ■ kjbohta’fozáa íété, semmint a§z a legbesvasettabb körökben is gondolták. Különösen a radikális pártnak Radicaékhos való közeledése halad mindjobban előre olyannyira, hogy — amire néhány nappal ezelőtt még senki sem gondok — Pasics miniszterelnök maga közvetlen érintkezésbe lépett a horvát parasztpártial és pénteken kétórás tanácskozást folytatóit Radics Pavieval, a horvát képviselőt klub elnökével. Ennek a tárgyalásnak politikai körökben igen nagy jelentőséget tulajdonítanak és messzemenő Kombinációkat fűznek hozzá. Pasics miniszterelnök délután fél ötkor kihallgatáson jelent meg a királynál. A kihallgatás több mint egy óra hosszat tartott A miniszterelnök audienciáját öszszefüggésbe hozzák Radics Pavlenak csütörtöki kihallgatásává'. Politikai körökben arról is beszélnek, hogy az audiencián Pasics benyújtotta a királynak a választási kormány lemondását. Mivel azonban a miniszterelnök az udvarbó egyenesen a minisztertanács ülésere ment és közben semminemű lynatkozatot n^m tett, ennek a hírnek a valódiságát a késő esti órákig nem lehetett ellenőrizni. A minisztertanács ülése közben felhétkor megjelent a miniszterenökségen Radics Pavle, mire Paste• azonnal elhagyta a minisztertanácsot és fogadta a Radics-pártklub •inakét, akivel félkilencig tanácskozóit. Rádiós Pavle a minisztereinökségvől való távozásakor kijeeníette az újságírók előtt, hogy Pasiccsal folytatott tárgyalásának nem kell nagyobb jelentőséget tulaj donitani, miután csak a h rvát országi viszonyokró folytatott megbeszélést nagy általánosságban a miniszterelnökkel és néhány sürgős ügyben interveniált nála. Ennél többet nem vált hajlandó kö* acini a tanácskozásról. Politik«! körökben Radics Pavlé kijelentésével szemben an a ?n«* •gyará.:aict fűzik 'a minisvierelnök' és a horvát parasztkluö elnökének tárgyalásihoz, hogy ez.alkalommal konkrét formában szóba terült a Radics-párira iái erjesztett obznana felfüggesztése és a párt letartóztatod vezetőinek szabadonbocsú♦ fása, mintán etikai okokból lehetetlennek tartják, hogy enélkill komoly és eredményes tárgyalásokat folytathatna a Radics-párt a radikálisokhoz való közeledésről. Kihallgatások a királynál A király pénteken délben kihallgatáson fogadta Stojadinovics pénzügyminisztert, aki referált e a költségvetési' tizenketted-javasn lat elfogadáséról, az ország pénzügyi helyzetéről és a függőbenlevő kü'földi kölcsöntérgyalások* ról. Délben Trifkovics Mérkó, a parlament elnöke jelent meg audiencián. Politikai körökben Trifkovics kihallgatását összefügg gésbe hozzák a kormány küszöbön álló lemondásával és a kabinet rekonstrukciójával, mivel ilyen esetekben az uralkodó elsősorban a parlament elnökét hallgatja meg. A sajtótörvény a törvényhozó bizottság előtt A törvényhozó bizottságnak a sajtótörvény-tervezet letárgyalására kiküldött albizottsága pénteken délután ülést tartott, amelyen szétosztották a törvényjavaslat zövegét a bizottság tagjai között. Ezután vita indult meg arról, hogy milyen sorrendben tárgyalják le a javaslatot. As egyik indítvány úgy szólt, hogy előbb általánosságban tárgyalják le a törvényjavaslatot, a másik pedig, hogy azonnal kezdjék meg & részletes vitát. Vet ÜS is tekintettel arra, hogy a törvényegységesiiő miniszteri tárcát ideiglene* en betöltő Gyurisics Márkő szociálpolitikai miniszter nem volt jelen az ülésen, a- ’bizottság fel-
