Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-25 / 111. szám

4. olđaL BACSMEGYE1 NAPLÓ 1925. április 25. rényletet. Tudni fogják a kötelességüket, mit legyenek az elnyomó kormánnyal szemben. Ezekre a szavakra óriási láma tört ki, amely csak percek múlva csillapo­dott. Ezután Walió kijelentette, hogy a magyarok alatt ilyen dolog nem tör­ténhetett meg. Ezekre a szavakra ele­mentáris erővel tőrt ki a vihar s a kor­mánypárti szenátorok mindenféle sértő megjegyzést kiabáltak Waüó felé, aki végűi azzal fejezte be beszédét, hogy pártja minden erővel küzdeni fog az elnyomás és a .kormány vallásellenes politikája ellen. Óriási zajban hagyta cl az emelvényt és ia lárma csak jó ne­gyedóra tudva szűnt meg. . Ezután a szenátus többsége gyorsított tárgyalásban ckö és második olvasásban elfogadta a javaslatot. A szlovák nép­párt a szavazásnál újabb zajos jelenete­ket provokált. Az ülés a késő esti órák­ban ért véget. A fekeiiesi kommunistákat beszáiiitotiák a noviszadi ügyészség fogházába Két vádlottat szabadlábra helyeztek és kötelezte, hogy pénzbeli elégtétel címén a sértettnek tiz millió koronát, ügyvédi költség címén pedig egy millió koronát fizessen. Az ítélet indokolása szerint az a ki­jelentés, hogy a MÁV titkár a britanniá-Btüsszelbő! jelentik : A belga szo­cialista párt választmánya pénteken délután ülést tartott, amelyen azzal a kérdéssel foglalkoztak, hogy a szo­cialisták vállalkozzanak-e kormányala­­khásra. Az ülés előadója Vanderve'de volt, akit a király tudvalevőleg megbízott a kormányalakitássai. Vantíervelde beszámolt a polgári pártokkal folyta­tott tárgyalásairól és eimocdotta, hogy <2 liberális párt nem fogadta el azo­kat a feltétekkel, amelyeket ö elé­­bük terjesztett. A dezignált minisz­terelnök kijelentette, hogy ilyen körül­mények között nem vállalja sok közé tartozott, alkalmas arra, hogy valódiság esetén öt a közmeguetésnek tegye ki. Az ítélet ellen Boross és védője fel­lebbezéssel éltek. Az Ítélet indokolása bízást és azt ajánlotta pártjának, hogy mive! a liberálisok meghiúsítot­ták a szocialista párt kormányraju.tá­­sát, ők is foglaljanak állás! a libe­rálisok esetleges kabinetalakitúsa ellen. A pártválasztmány kimondotta, hogy nem akar a polgári pártok nélkül tiszta szocialista kormányt alakí­tani. Ilyen körülmények között nine, más megoldás, mint a most válasz­tott kamarát feloszlatni és aj álta­lános választásokat hírlapi. A szocialista párt határozatáról! Vandervelde szombat reggel referál a i királynak. nagy feltűnést keltett jogászkörökben. A belga szocialista-párt nem vállalja a kormányalakítást Feloszlatják a két héttel ezelőtt választott kamarát a meg­"mmummSt kapcsolatban a kiengesztelödést Német* országgal és szövetségeseivel. Több iztJen tárgyaltunk vele hős»* szabb párisi tartózkodásunk alatt és megállapítottuk, hogy a jó francia ha­zafiban egyúttal önzetlen barátot is ta­lálhatunk. — A párisi sajtó konzervatív része persze a Figaro szerkesztőjének halála, de különösen Caillaux politikája miatt bosszúért kiáltott Caillaux le is mondott miniszterségéről, de a párisi esküdtszék csakhamar fényes elégtételt adott neki, midőn feleségét felmentette. Ml a tár­gyalás elhúzódása miatt csak a háború kitörése előtt két nappal tudtunk elin­dulni. Sajátságos volt, hogy alig 48 órá­val a hadüzenet előtt Parisban egy pár beavatotton kívül alig. beszélt valaki a háború lehetőségéről. Ezt a Caillaux--; Cahnette-pernek lehetett betudni. Lovászyt és engem haaautaztunkban Innsbruckban, ért a hadüzenet hire és egész utón az járt eszünkben, hogy mi­lyen könnyen el lehetne hárítani a vi­lágról a veszedelmet, ha az országok sorsát intéző államférfiak úgy gondoi- i koznának, mint Caillaux. Ä lakásuzsora ellen Caillaux és a magyar politika Amikor Caillaux ellenzéki magyar politikusokkal tárgyalt Lovászy Márton és Abrahüm Dezső a Caillaux-Calmeite-perben Mint már közöltük. Feketicsen tiz embert kommunizmus és állam elleni izgatás gyanúja miatt letartóztattak és beszállították őket a rroviszadi rendőrséghez. A tiz vádlott közül hármat: Bordás József ácsmestert. Benő László cipészt és Molnár Lajos munkást beszállítottak n szuboticai ügyészség fogházába. ,A többi hét gyanúsítottat, és pedig Udvari Antal munkást. Kerekes József zenészt Sovondi Gábor munkást. Vég Bálint munkást. £ri Gábor villanyszerelőt. Bordás János földművest és Hor­­uyák Lajos napszámost szabadlábra helyezték. A szuboticai államügyészség azzal \ adóija őket. hogy az elmúlt év vé­geidé Feketicsen a független mun­kásság szervezetének leple aiatt til­tott kommunista agitáclót folytattak, áilameltenes röpiratokat terjesztet­tek és Lenin halála emlékére titkos összejövetel keretében ünnepélyt tartottak. Bordás Józsefet. Benő Lászlót. Molnár Lajost szerdán Szuboticáró! átszállították a noviszadi ügyészség fogházába. A vádiratot a noviszadi ügyészség csütörtökön nvnitotta be a törvényszékhez, amely a főtánrva­­lást rövidesen kitűzi. A „britanniás" ebevezés raeggyalázó A budapesti törvényszék érdekes Ítélete, Budapestről jelentik: A budapesti törvényszék pénteken tárgyalta .Jagrr Kálmán magyar áüamvavuli titkárnak rágalmazás! pőrét Hr. Boros László, az Esti Kurír szerkesztője elten. Boros lap­jában „A Britannia történetéből“ cím­mel 'cikksorozatot irt és egyik cikkében azt állította, hogy Jäger Ernő is a Bri­tanniában teljesített s:o!'-á'fltot és a Britannia vasúti és hajózás; ügyeit tézte. Ezért Jäger rágalma ’.isi port ditott dr. Boros eilen. A pénteki tárgyaláson Jäger ügyvédje kijelentette, hogy azok között az em­berek között sorolta fel a cikkíró Jäger Károlyt, akik ma mór börtőntölteiékck és akkor is már annak a színvonalán állottak. Erkölcsi kártérítés címén tízezer aranykorona megítélését kérte. — Nem is tudtam — mondotta Ba­ross, — hogy azokban a politikái kö­rökben, ahova a sértett ur tartozik, olyan nagy sértésnek tudják azt be, ha valaki britarmiás volt. • A bíróság Ítéletében bűnösnek mon­dotta ki Boross Lászlót a rágalmazás vétségében, ezért nyolcnapi fogházra és egymillió korma pénzbüntetésre ítélte Most, hogy a bebörtönzött és meg­bélyegzett Caillaux ismét minisztere lett Franciaországnak, nem lesz érdek­telen íöleJeveniteiH azokat a kapcsola­tokat, amelyek Caillauxt a háború előtt a magyar politikához fűzték. Mint emlékezetes, közvetlenül a há­ború kitörése eJőtt történt, hagy a fran­cia konzervatívok lapja, a Figaro, Caij­­huxt úgy külügyi, mint belügyi radiká­lis politikája miatt állandóan támadta. Ezek a támadások, amelyeket a lap főszerkesztője, Calmette irányított, még családi ügyeit is napfényre vitték. Cal­mette arra törekedett, hogy a magán­ember Caillauxt kompromittálja, hogy ezzel Btint politikust Is lehetetlenné tegye. Leveleket hozott nyilvánosságra, amelyek Caillaux feleségét érintették. A büszkeségében és hitvesi érzésében megsértett asszony elment a Figaro szerkesztőségébe és izgalmas vita után revolverrel lelőtte Calmettet. Feleségét igazolandó, Caillaux meg akarta világítani Calmette valódi lényét és ekkor információkért megkereste a ragyar ellenzéket is. A függetlenségi párt nevében akkor Lovászy Márton és P. Abrahám Dezső utaztak ki Parisba és igen értékes bizonyítékokat adtak át a francia miniszternek. Caillaux-val való tárgyalásai és találkozásai felől kérdést intézett budapesti munkatársunk P. Ábrahám Dezsőhöz, a szegedi kor­mány volt miniszterelnökéhez, aki a következőket mondotta:- A francia esprit kifinomodott kép­viselője most is élénk emlékezetemben van. A szerencsétlenség ióbban össze­fűzi az embereket, pedig Caillaux ak­kor súlyos helyzetben - volt. A magyar ellenzék. a Függetlenségi és 48-as Párt az áníántta! való megértést követelte. Hangot adott ennek már a delegációban is. Caillaux is ezen az állásponton volt, ezért volt része üldözésben is. — A magyar külügyi propaganda vagy csak a mindenkori miniszterelnökök arc­képeinek közlésében merült ki. vagy sgv-etry nagyobb külföldi lap leborra­­va'őzásában. Caillaux bizonyítani akar­ta, hogyf Cahnette sem vetette meg az ilyen pénzeket, holott ántántpolitikát hirdetett. Szüksége volt Caiflauxnak en­nek bizonyítására a felesége elleni bűn­­perben is. Igazolni kívánta ezzel. hogy. Calmette-ct az ebene indított hajszá­ban nem vezette a teljes*önzetlenség. Evégből a magyar ellenzékhez fordult, amely ki is küldte Lovászy Márton és P. Ábrahám Dezső személyében. két tagját, hogy a párisi esküdtszéken fo­lyó biinperben igazolják, hogy <iz ország közvéleményének nagyrésze n Caillaux álláspontjára helyezkedik. — 1914 július havában meg Is évköz­­tünk Parisba, nem sokkal a szerajevó! merénylet után. A francia fővárost a Caillaux—.Calmettc-per tartotta állandó izgalomban. Nem is törődték vele, hogy’ Poincaré, a köztársaság akkori elnöke, már Péterváron van, hogy háború ese­tére az orosz szövetséget biztosítsa. Egy hang sem hallatszott a háborúról, pedig rohamléptekben közeledett. Pá­­rist jobban érdekelte az, hogy a pénz­ügyminiszter feleségét miként szállítot­ták a fogházba. — Midőn a Grand Hotelben, az opera közelében szállást vettünk, én azonnal felhívtam telefonon Caitlaux-t, aki mind­járt magához kért bennünket és rögtön elkMte hozzánk titkárát. Csendes, előkelő uriház előtt állott meg kocsink, al;o! rövid ismerkedés után a felesége szalonjába vezetett ben­nünket, hogy ezzel is igazolja — mi­lyen érzékenység és milyen előkelő úri érzés kellett, hogy vezesse nejét vég­zetes tettében is. Ez csakugyan meglát­szott a lakosztályon, mert szinte nehéz volt járni a puha, vastag keleti szőnye­geken és alig győztünk betelni a renais­­sancekorabeíi és későbbi olasz és spa­nyol mesterek gyönyörű képeivel. Alig foglalkoztunk magával a biinperrei, hisz a legszorosabban összefüggőt az a poli­tikával. — A vékony, alacsonyabb termetű, mozgékony francia államférfi rendkívül tájékozottsságot árult el az osztrák­magyar és német politikai viszonyokat illetőleg. A két hatalmi csoportot már akkor a triple alliance (hármas szövetség) és ántánt-szavakkal jelölte meg. Midőn ml magyar politikusok a békés megér­tés lehetőségét és az antanthoz való közeledés szükségességét hangoztattuk előtte, ő teljesen magáévá tette ezt az álláspontot, sőt már akkor hangsúlyozta, hogy mindent el fog követni ennek a programnak az érvényesüléséért. A gazdasági érdekközösséget szinte .nélkülözhetetlennek mondotta és ezzel A szuboticai readö'rség akciót indít a lakások eladásának megaSíadá­­lyosására Talán sehol az országban nincsenek olyan súlyos lakásmizériák, mint Szubo­­ticín. Egész sereg szuboticai tisztviselő és egyéb kőaréposztálybeli egzisztencia kénytelen Palicson lakni, mert a város területén nem jut lakáshoz. Ha elköltö­zés folytán egy-cgy lakás megürül, arra sem lehet a mai gyakorlat mellett • szá­mítani, mert, mint mindenütt, ahol nagy a lakásin-.ég, Szuboticán is- kifej­lődött a lakásintézkedésnek az a módja, hogy a megürülő lakást a régi bérlő drága pénzen eladja. A szerény anyagi viszonyok között élő középosztály természetesen nem bkja megfizetni a magas lelépési össze­geket és így a felszabaduló lakások nem azoknak jutnak, akiket elsősorban megilletnének, hanem azoknak, akik olyan anyagi helyzetben vannak, hogy az uzsoraárat megfizethetik. Mint értesülünk, a szuboticai rendőr­ség elhatározta, hogy erélyes intézke­désekkel gátat fog vetni ennek az el­harapózott lakás-spekulációnak. A rend­őrség figyelemmel fogja kísérni, hogy hol milyen lakás szabadul fel és a többi illetékes hatóság támogatását szándéko­zik igénybe venni annak a tervének megvalósításához, hogy a megürülő la­kú okát lelépési díj fizetése nélkül árok fog’alhassák el, akiknek a városban jo­gos igényük van lakásra. Mussolini háromfelvonásos színdarabot ir „Uraim, kezdődik az előadás /“ Rómából jelentik: Benito Mussolini miniszterelnök, aki ifjú korában egy re­gényt irt, melyet azonban utóbb letaga­dott, most Amerikában mint színpadi szerző fog bemutatkozni. Egy Olasz-' országból származó amerikai színésznő­nek, Bazzinak ígéretet tett, hogy ir. számára egy háromfelvonásos drámát. A drámának a cimc ; „Uraira, kezdődik az előadás!“ A három felvonásból kettő már kész is s a harmadik is már mun­kában van. A dráma cselekménye cigánykömye­­zetben játszódik le. Égj' fiatal cigány­­leány, aki védelmezőjét apjának tartja, ennek hozzájárulását kéri eljegyzéséhez és ekkor tudódik ki, hogy a férfi sze­relmes a leányba. Hogy ez a bonyoda­lom hogyan nyer megoldást, az még ismeretlen. Annyi már most is bizonyos, hogy a dráma a címben foglalt mondattal fejeződik be, A drámában a cselekmény, !hir szerint, az élet egész körfutását megjárja s magában foglalja a szerel­met és a halált

Next

/
Thumbnails
Contents