Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-23 / 109. szám

1925 április 23. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. old«!. Kisebbségi Élet a $9© Elbocsátott magyar vasutasok port indítottak a csehszlovák vasút ellen jogaik érvényesítésére. A kassai vasút­állomáson szolgálatot teljesített tisztvi­selők közül Gerő Alfréd vasúti főelleu­­őft, Pál János. Dittel János, Moscsák István, Tóth András, Szita László, Hazslinszky Ede és Varga József főtiszt­viselőket 1919 júliusában elbocsátották állásukból annak ellenére, hogy a foga­dalmat szabályszerűen letették. Ötödik esztendeje már, hogy az elbocsátott • vasúti főtisztviselők semmi fizetést nem kap­nak a vasúttól. Az elbocsátás inegoko­­lása az volt, hogy ajz illetők megtagad­ták a katonai eskü letételét. Az elbo­csátott vasutasok peresítették a vasút elleni követelésüket, minthogy a legfel­sőbb közigazgatási biróság kimondotta, hogy laz elbocsátások jogosulatlanok voltak és az abból eredő igények a bi­róság előtt érvényesíthetők. A kassai járásbíróság, megítélte a vasutasok igé­nyét és elrendelte 1919 augusztus else­jétől az összes esedékes fizetések meg­fizetését. Kötelezte a vasutat egyben arra is, hogy helyezze vissza állásaikba az elbocsátott vasúti tisztviselőket. A vasút felebbezése folytán az elbocsá­tott vasutasok ügye a törvényszék íe­­lebbvitéli tanácsa..elé került, amely ma­gáévá tette azt a jogi álláspontot hogy az illetők a katonai eskü megtagadása miatt nem voltak elbocsáthatók s • hely­benhagyta az elsőfokú ítéletet. Az elbo­csátott vasutasok ügye most a briinhi legfelső biróság elé került. * Az erdélyi magyar egyházak felír á­tot intéztek á román közoktatásügyi miniszterhez és a semmitőszékhez, ki­fejtve, hogy az érettségi törvény a fele­kezeti középiskolákra nem alkalmazható. Az egyházak ezt az álláspontjukat az alkotmány törvényre alapítják. Az alkot­mány 137-ik pontja ugyanis az újonnan csatolt területeken a régi törvények ha­tályát. mindaddig fentartja, altiig azo­kat megfelelő felülvizsgálat után az al­kotmánnyal összhangba nem hozzák. Eszerint tehát csak egységes kodifiká­lás után lehet uj intézkedéseket életbe­léptetni, tehát elkülönített egyes esetek­re ötletszerűen nem. A középiskolai oktatást illetően a Magyarországtól ál­csatolt területeken meghatározott ren­delkezések szabályozták a középiskolai tanulmányokat befejező vizsgálatok mód­iát. A kormányzótanács ezeket a rendel­kezéseket továbbra is érvényben hagy­ta az egységesítésig. Éppen ezért von­ják. de a magyar egyházak főhatóságai azt . a konzekvenciát, hogy az érettségi törvény reájuk tipm vonatkozhaíik. A . semmitőszékhez intézett feliratban á magyar egyházak az alkotmány 103. paragrafusa értelmében annak kimondá­sát kérik, hogy az érettségi törvény, mint az. alkotmánnyal ellenkező, az egy­házi főhatóságok felügyelete alatt álló Iskolákra nem alkalmazható. Csikország havasai között megzajdult az élet Autók surrannak csendes havas­ait! falvak köves utcáin, városi urak ad­ják egymás kezébe egyszerű portákon a kilincset. Magyar urak, román urak gyűjtik össze majd itt, majd amott a kérgestenyerü, havasi levegőn ' barnult székely népet, hogy kioktassák, milyen cédulával, milyen módon kell leadnia a maga voksát, hogy ezentúl boldogabb lehessen, mint idáig .volt. A kolozsvári Újság ebből az alkalomból a következő kérdéseket veti fel: — Most kel! felvilágosítani ezt a né­pet, egy választási kampány tizenkette­dik órájában? Most kell -értésére adni, hogy magyar párt is van a világon? Most kel! megtudnia, hogy. csendőrrel, finánccal, szolgabiröval, jegyzővel foly­tatott állandó és egyenlőtlen harcában ten áll egyedül, mert van a magyar­ságnak egy közössége, amely tömeg­erejének és értékeinek teljes súlyát tudja, barcbadobni mindenütt és mindig, valahányszor a népközösség' tagjai rá­szorultak? A megfélemlített, lapteh­­nyomon megzsarolt, alázatossá, sőt szervilissé görnyedt nép ámulva néz a magyarpárti urak autói után. Hát vannak? Es megvakarja a fejét: igen, vannak és csakúgy meg jelennek, mint régen, amikor a voksimk kellett. De mikor arról van csak szó, hogy köz­­birtokosságuuka t drei orma! jói:, tn iko: arról, hogy legelőinket megvédelmez­zük: nem szaladgálnak' itt az autók. Nem jönnek közénk, hogy a mi kétség­beesésünknek hangot adjanak, amelyet megtizezerszereznéiiek a mi elfojtott, árva hangunkkal, hogy verjék vissza a havasok vén Czohárdtól a Mogyorós­tetőig. Pedig ebből ismernők rneg egy­mást s ha jön a választás napja, nem kellene minket külön-kiUön felvilágosí­tani. Diktálná a mi szivünk hangos fel­dobbanása, hogy kire szavazzunk, ha odaátró! aranyhegyeket ígérnek is. Újból megjelent a Slobodni Dom Felelős szerkesztő: Radios Pavle — A horvát paraszipárt megfejelt jelszavai Zagrebból jelentik: A Radics-párt hivatalos lapja, a Slobodni Doni, a melynek megjelenését a rendőrség az obznana alapján több hónapon át megtiltotta, szerdán ismét megjelent A lap újbóli megjelenését Radios Pavle és fícdekovics zasrrebl rend­őrfőnők között hosszabb tanácsko­zás előzte meg, amelynek eredmé­nyeképpen a Slobodni Dóm lapfeién néhány változtatást eszközöltek. Fe­lelős szerkesztőként Radios Pavle jegyzi a lapot kiadó: a »Szláv könyvkereskedés«. amelv Radios István tulajdona. A lap tetején meg­szokott jelszó: >'A köztársaság az egész világ büszkesége« helyébe ez a jelszó került: »Az egész kit!hírvi­lág a népszuverenitásért«. »A. horvát köztársasági; parasztpárt! közlönye« elnevezést »A horvát parasztpoliti­ka közlönye« helyettesíti. Az ui Slobodni Doni első száma az amerikai Courreni Historic cimu lap cikkét vészit át a balkáni államok politikai helyzetéről, továbbá Petro­­vies Nasztáz ismeretes cikkét a Da­­vidovics-kormány és a Radícs-párt megegyezéséről. végül a zagrebi törvényszéknek dr. Mocsok és társai ügyében hozott határozatát. Ezt kö­veti Radies T. Iván cikkek amely a horvát parasztpárt mostani politiká­ját fejtegeti és megállapítja, hogy a párt nem a formális köztársaságért. hanem az or száz vaUtmenn vi volta­rának szociális és mfitikai egyenjo­gúságáért harcol. A politikai jegyzetek között vála­szolnak a beogradi Szamoanrava egyik cikkére, amely a horvát pa­­rasztoártot felszólította, hosrv hagy­jon fel a panaszokkal. A Slobodni Dom erro vonatkozólag a1 követke zőket ina: .—.. A Írorvát' parasztpárt is azon van. hogy ne bocsáitkozzon rekrP minációkba, de ehhez szükséges, hogy szűnjön meg az a botrány, hogy egy népet átadnak azoknak a botozóknak kénye-kedvére. akik mandátumaik felét lopott golyóknak köszönhetik. A horvát Darasztpártra érvényes az az elv. hogy minden po­litikai nyilatkozata egv politikai cselekedet. Bolgár eileukormány alakult Katonai diktatúra vette át a hatalmat a Cankov-kormányíó Boris királyt internálták a palotájában — A király Romániáin akar menekülni A szobranje jóváhagyta az ostromállapot elrendelését Szófiából jelentik: A merényletek következtében támadt anarchikus1 ál­lapot -egyre fokozódik. A kormány már nem ura a helyzetnek, a hata­lom mindinkább a hadsereg kezébe megy át. A hadsereg főparancsnoka, Lazarov tábornok, diktátort hata­lommal uralkodik az országban és Cankov miniszterelnök — sőt a ki­rály — csak báb a mindenható tá­bornok kezében. Lazarov elrendelte, hogy Boris király nem hagyhatja el valutáját és nem fogadhat senkit ki­hallgatáson. A királyi palotát erős katonai őrséggel vették körül és az uralkodót hermetikusan elzárták a világtól. Ennek az intézkedésnek az a magyarázata, hogy a király a me­rényletek következtében megrendült lelkiállapotában olyan tervekkel fog­lalkozott. hogy rnenesztt a Cankov­­kormányt és koalíciós kormánytj alakit a mérsékelt iobb- és baloldali Pártokból. A Cankov-kormány és a reakciós tisztek természetesen halla­ni sem akarnak ilyen megoldásról, amely az ország békéiét az ő hatal­múié megdőlése árán biztosítaná és ennek megakadályozására Boris ki-. rály detronizálásátől sem riadná-) nak vissza. A fiatal király, akinek életét im­már nemcsak a forradalmi pártok részéről fenyegeti veszély, szeretne! külföldre menekülni. Bizalmas em­berek révén értesítést küldött a ro­mán udvarhoz, hogy láviák meg Bu­karestbe látogatóba; azt reméli ugyanis, hogy a katonai diktatúra sem teheti meg. hogy egy ilyen meghívást vrsszautasitsorc Mint a bukaresti Lupta jelenti, a román ki­rály a bulgáriai események követ­keztében párisi 'utazását elhalasztot­ta. A sinajai királyi kastélyban nagy előkészületeke t tesznek vendégek fo­gadására. A román király, a lap sze­rint már meg is hjvta Boris bolgár királyt hogy a további eseményeket Sinajában biztonságban várta be. EUenkormány alakult Várnában A forradalmárok Várnában ellen­­kormányt alakítottak, amelynek mi­niszterelnöke Rustow oarasztpárti képviselő. Az eüenkormánv. Szófiá­ban és az ország nagyobb városai­ban röpcédulák utián adta tudtul megalakulását, kiadott tnaniíesztu­­máfoan pedig, bejelenti a harcot a Cankov-kormány ellen. Az ellenkor­­mány kapcsolatba jutott a bolgár emigránscsoporttal amelyek paraszt elemekből álló katonai alakulatok fe­leit is rendelkeznek. A terror A Cankov-kormány a katonai dik­tatúrával vállvetve tiizzel-vassal igyekszik elnyomni minden ellenzéki megmozdulást. A terror leírhatatlan. A bolgár városokban a lakosság sze­mélyes szabadsága csaknem teljesen megszűnt, az üzletek Zárva vannak, az uccák néptelenek. úgy. hogy min­den teljesen kihaltnak látszik. A rendőrfőnökségen a csendőrök és a milícia katonái tiz-tteenötös csopor­tokban állandóan viszik 1c a foglyo­kat, köztük nőket is a pincékbe. A le­tartóztatott emberek szánalmas lát­ványt nyújtanak, pontos számokat megállapítani inam lehetett, mert annyi bizonyos, hogy Bulgáriában ma mindenkit letartóztatnak, akit kommimistasággal vádolnak. Az amerikai és az angol követ közbe­léptek a bolgár hatóságoknál abban az irányban, hogy bánjanak ember­ségesen a foglyokkal és állítsák őket mielőbb rendes biróság. elé. Olyan hírek terjedtek cl ugyanis, hogy a le­tartóztatott embereket kiviszik Szó­fia környékére és ott »rövid utón« intézik el. vagyis agyonlövik őket. A hatóságok természetesen mindent megígértek, de az egyéni akciók vál­tozatlanul folynak tovább. ■\ szobraidé jóváhagyta az ostromállapotot Ebben az atmoszférában bivja ösz­­sze a kormány a szobraniét abból a célból, hogy a kér napnál ezelőtt ki­hirdetett ostromállapot jóváhagyá­sát megszavaztassa. A nemzetgyűlés külső képe teljesen magán viselte a katonai diktatúra képét. A parla-' mentet katonaság vette körül, ágyuk­kal és gépfegyverekkel, a karzatokat is; rendőrök és a milícia tagfai töltöt­ték meg. Polgári hallgatóságot nem engedtek be. csak u diplomaták pá­holyában foglalt helyei az S. fi. S. királyság diplomáciai képviselője, Rakics szófiai jugoszláv követ egyesegyedül. A szobraidé tagjai1 közül százhet­vennyolcai) jelentek meg. a kommu­nista képviselők természetesén tá­volmaradtok. ellenben a szociálde­mokraták. főként vedig a forradalmi parasztszövetség hívei nagy szám­ban feleinek meg. Az ellenzéki kép« viselők — érthető módon —j- passzív magatartást tanúsítottak az ülésen és pápua], nézték végig a kormány be­vonulását. Az elnök rövid beszéde után Can­kov miniszterelnök szólalt fel és az asztalt csapkodva a szobranie jóvá­hagyását kérte a kormáuv intézke­déseihez. ' -— Szégyeiem magam. — mondot­ta ezután — hogy akadt bolgár em­ber. aki ilyesmit elkövetett, hogy akadt bolgár ember, aki Bulgária el­­!enségein$k szolgálatába, állott.Száz­negyven ember, férfi, asszony és gyermek esett ennek a hitvány me­rényletnek áldozatul. A gondviselés különös szerencséje azonban, hogy magát Bulgáriát sikerült megmen­teni. A pokolgépes merénylet kö­vetkeztében tizennégy tábornok vesztette életét., akiket a háború .alatt az ellenséges golyók megkí­méltek. A miniszterelnök szavaira a kép-, viselők felemelkedtek helyűikről és. percekig ünnepelték a halott tábor-, riokokat. Cankov ezután részletesen léirta a merénylet lefolyását, maid így folytatta: Amikor vérbeborulva elhagy-, tarn a templomot, megpillantottam. Vibov tábornokot. Akkor őröltem, hogy legalább a hadsereg megmene­kült. Harminc év óta Bulgária ellem ségei az ország elpusztításán dol­goznak. Most pedig elvetemült bol­gár emberek nyújtottak segédkezet nekik. Válaszunk erre csak az lehet, • hogy most két hónapig Bulgáriának ne legyen más pártja. csak Bulgária megmentésének pártja. Ma a hadse­regé a sző. Ellenségeink megölhet­nek bennünket, de Bulgáriát nem. A miniszterelnök után Rnsew bel- - ügyminiszter számolt be a hatósá­gok nyomozásáról, maid Máliitov. a liberális ellenzék és Vasilov. a kor­mánypárt nevében követelte az os­tromállapot íentartását. Sakadov szocialista szónok kijelentette, hogy noha pártja általában ellenzi az os­tromállapotot. ezúttal a kormány mellett fog szavazni. A parasztsző­­vetség vezére szintén bejelentette, hogy pártja az ostromállapot törvé­­nycsitése mellett foglal állást. Végül a szobranie a kormány ál­tal életbeléptetett összes rendszabá- 1 lyokat tudomásul vette és törvénye-, tette.

Next

/
Thumbnails
Contents