Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)
1925-04-23 / 109. szám
12 OLDAL » ARA, DINÁR PeStarteft pííée&Xi m BAGSME6YEI NAPLÓ XXVL évfolyam Subotica, CSÜTÖRTÖK 1925 április 23. 169* sgám resti Megjelenik uiinska te-ggel, öimep atáa és hétfő» délben t elefon számi Ki&dókivatal S—56« , öze'tessiőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Sabot!«,*, Aleksandrova nL 1.(Leibatjt-palc'a) Szerkesztőségi Aleksandrova ni. i, (Ro*sia-Fonciéie»»eÍ9Í3 ’ A vér uralma Bulgaria ban újra roll angolt s forradalom. Katedrálvsok dőlnek össze, bombák robbannak, sortiizek ropognak, az emberek szájai fetrengenek vérben, ezreket tartoztatnak le, százakat végeznek ki egyszerű parancsra s százakat a hivatalos formaságok betartása mellett. Az élet megállt, a vér folyik. Portugáliában újabb forradalmat vertek- le a kormánycsapatok. A forradalomban részlvett tiszteket kivégezték, a közkatonákat letartóztatták. Lisszabon uccasarkaira géppuskákat állítottak fel. Katonaság, rendőrség készenlétben, A vidéki városokból is vétes összeütközések érkeznek. Az élet megállt, a vér folyik. Az élet megállt, a vér folyik. Ez a helyzetkép a Itáboru szinegf-s befejezése utáni hetedik esztendőben. A frontokat hetedik eve mir éih-gyták o katonák s hé'-edit .<>'■’■} *BÖr> 'hogy vérzik, a hinterland. Pótolni kellene a mulasztásokat, fölépíteni mindent, amit értékben, anyagban, intézményekben és illúziókban a háború rombolt, megvetni az uj világ fundamentumait, szállást csinálni a békének, hajlékot emelni a testvériségnek s — az élet megállt s a vér folyik. A világ közvéleményéhez, az európai civilizációhoz fordulnak azok, akik uccai harcokban konok ellenségként állnak egymással szemben, morális propaganda megindítását sürgetik az európai nyilvánosság előtt azok, akik otthon dinamitfal és karóba húzással küzdenek egymás ellen. Az emberi civilizáció nem avatkozik, azok küzdelmébe, akik barrikádon küzdenek egymás ellen. A jog és erkölcs nem adhat támasztékot* azoknak törekvései elé, akik dinamittal robbantják fel politikai ellenfeleiket s egy század katonaság puskacsöve elé idézik a más meggyőződésen lévőket. Az emberi civilizáció elfordul a vérontástól s cgyforsvtián ítél el minden gondolatot, mely vérontásra uszít s minden tervet, mely leölt áldozatok hekatombái fölé akarja kitűzni győzelmi lobogóját. Aki fegyvert ragad, fegyver által pusztul el. Hiába szólaltatnák meg a kulturemberiség lelkiismeretét, az a hatalom, mely véres talajba építette le uralmának fundamentumát, vérbe fog füladni maga is. Ha fittóhomokra építik uralmukat, szilárdabb alapot választanak, mint ha véráztatta .sziklákon építkeznek, Nincs rombolóbb erő, mint az erőszak s nincs sikamlósabb talaj, mint a vérre! beáztatott föld. Forradalom csak azokban az országokban lángol föl, ahol erőszak vetette meg az uralom alapját s ahol a tömegeket akaratuk j ellenére kormányozzák. A Niagara fölött át lehet menni drótkötélen, de a vér patakja fölött nem. Nincs olyan ekvüibrista-hataiom, amelyik a szuronyok hegyén sokáig meg tudná őrizni az egyensúlyt. A tömegek életében a kormányozhaíatían és befolyásolhatatlan fizikai törvények uralkodnak. Minden erőkifejtés energiát szül s minél nagyobb az erő hatáss, annál nagyobb az energia is. Minél ■ nagyobb erővel akarják a tömegeket kizárni saját sorsuk intézéséből, annál nagyobb erővel fog az törekedni önrendelkezési jogának megszerzésére. Ha jogtalan az elnyomás, jogtalan utakra terelődik a felszabadulás vágya is, A törvenytipró erőszakkal szörpben törvény* tipró módon védekeznek a tömegek is. Minden uralomnak egyetlen biztos alapja varr: a demokrácia. Az az állampolgár, aki legális utón érvényesítheti akaratát,,aki — legalább meggyőződésének kijelentésével, & választó! jog gyakorlásával —- részt vehet az állam ügyeinek intézésében, soha nem fog földalatti terveket melengetni s forradalmi szövetségre lépni. Csak az erőszakkal elnyomott meggyőződés, csak a terrorral elfojtott vélemény, a puskatussal elnémított szó menekül le a föld alá s meri más ut nincs számára, a kétségbeesés elszántságának tanácsait követi. Forradalom és vér segítette uralomra Bulgária mai kormányzatát, forradalom és vér ingatja most meg ennek a kormányzatnak alapjait. Ha az uraiom mögé nem állhatnak oda a széles népről egek s n demokratikus követelések megvalósításával nem ágyazzák be az uralmat a tömegek együttérző helyeslésébe s szabadon megnyilatkozó meggyőződésébe, akkor nem gondoskodnak azokról a feltételekről sem, mely .minden hatalomnak megadja a biztonságot és állandóságot, Mindén, uralomnak egyetlen f biztos alapja van : a demokrácia. A miniszterek visszatértek Beogradba Az első minisztertanács az ünnepek után Beogradból jelentik : A politikai élet az ünnepi szünet után ismét kezd élénkülni. Szerdán a kormány hat tagja tért vissza Beogradba, ahova megérkezett már a képviselők nagy része is és maga Trifkovics Markó, a parlament elnöke is megjelent már a szkupstina elnöki hivatalában. Megindultak az előkészületek a napokban ismét összeülő parlamenti munkára és este fél nyolckor o kormány is ülést tartott, a melyen nyolc miniszter jelent meg és Gyuricsics Marko miniszterelnök-helyettes elnökölt. A rövid minisztertanács kizárólag a rokkant-törvény javaslatával foglalkozott, amelynek első 35 szakaszát változtatás nélkül elfogadta és tárgyalását a csütörtök délelőtt tiz órakor összeülő minisztertanácson folytatja. Szerdán kellett volna ülést tartania a törvényhozó bizottság sajtótörvényt előkészítő bizottságának, ez az ülés azonban elmaradt és azt 25-ikére halasztották. A törvényhozó bizottság plénumát csütörtökre hivták össze és ezen az ülésen az albizottság által mér elfogadott lakástörvényt fogják letárgyalni. Az ellenzéki vezetők közül dr. Polics szerdán érkezett meg Beogradba, aki a demokrata-párt több vezetőjével, igy Dividovics Ljubával és Kuntanudi Kosztéval, továbbá Jovánovics Jócóval, a feüdmüvespárt vezérével tárgyalt. Feltűnt szerdán a parlamentben Lá~ zícs Vojának, a földmüvespárt volt vezetőjének az alakja is, aki a választáson tudvalevőleg’ elvesz* tétté mandátumét, azonban a párt főbizottságának továbbra is tagja és a parlamenti klubhelyiségben a földmuvespárti képviselőkkel tanácskozott. Az ellenzék képviselete a párisi interparlamentáris konferencián Kumanudi Koszta volt pénzügyminiszter szerdán felkereste 777/-' IcoviCs Márkot, a parlament elnökét, okit arra kért, hogy a Parisban májusban összeülő interparlamentáris konferencián a jugoszláv delegációban az ellenzék ugyanolyan számmal legyen képviselve, mini a kormánypártok, mart ez felel meg a parlamenti erőviszonyoknak. Az ellenzék nem látná szívesen, ha a jugoszláv delegációt Jankó vies Velizár volt közoktatásügyi miniszter vezetné, aki a mostani római kereskedelmi interparlamentáris konferencián résztvt ő jugo-ri- ■ dc!cg>’He is vezetöj-. 'i «L'kovics Mdrko semmiféle kőtelező Ígéretet nem tett Kumanudinak és az ügy elintézése Pasics miniszterelnök visszaérkezése utánra marad, A beogradi jogászegylet tiltakozása a sajtótörvény ellen A beogradi jogászegylet szerdán memorandumot intézett a törvényhozó bizottsághoz, amelyben követeli, hogy a bizottság a sajtótörvénytervezetet utasítsa vissza és terjesszenek be uj javaslatéi. A jugoszláv újságíró-egyesület ttk dójának, amely a társsdalm egyesületeket a sajtótörvény, eben tiltakozásra szólította fel, ez az első eredménye A jag a szia V'görög tárgyalások A Görögországgal folyó szövetségi tárgyalások, amelyek huzamosabb ideig szüneteltek, csütörtökön újból megkezdődnek. Szerdán már megérkezett Beogradba Kahlajmdosz londoni • görög követ vezetésével a görög delegáció. A jugoszláv delegáció vezetője, Boskovics Máté szerdád tanácskozást folytatott helyettesével, Gavrilovics Pánté athéni jugoszláv követtel és Anl:cs Milán fciii ügy minisztériumi osztályfőnökkel, aki szintén -tagja a bizottságnak. A szociáldemokrata-párt főbizottsága szerdán befejezte több nap óta folyó tanácskozásait. A ..part{vezetőség megállapította, hogy a legutóbbi politikai 'fordulat következtében a szociáldemókrat»-pát t nagyobb aktivitására lesz szükség, mert a radikálisok és a horvát parasztpárt megegyezése következtében elsimulnak a nemzetiségi ellentétek és igy a munkásság ügyelnie sokkal inkább osztályérdekeinek érvényesítése felé fog fordulni. Jugoszláv politikus a bolgár eseményekről . Beogradból jelentik; \ bulgáriai eseményeket politikai körökben nagy érdeklődéssel kisérik. A külügyminisztérium 'újabb kommünikét' adott ki. amelyben tiltakozik az, ellen, hogy a pokolgép két'elhelyezője, át-szökött volna Jugoszláviába. Az ellenzéki földmives-nárt véle menyét a bulgáriai eseményekről Jovánovics íócó volt londoni követ a következőkben ismertette: •— Itt két mentalitás küzdelméről van szó. Az egyik a reváns-politika hive, a másik politikája a békeszerződések alapján áll és a délszláv népek teljes egyesülését kivárna- Hinni lehet abban, hogy végül is diadalmaskodni fos az Uj generáció és .néhány évtizeden belül létrejön a nagy délszláv egyesülés. Azon nem lehet csodálkozni, hogy ennek az eszmének a győzelme nem meftv oly könynyen. különösen a macedón szervezetek miatt. : amelyek’ tudvalevőleg önállóságra igyekeznek. Az yj ál* lamalakulás. amely az egyesülésnek lenne a következménye, érdeke anagyhatalmaknak is. mert csak ezáltal lehetne a Balkánon megszüntetni a háborús- veszedelmeket. A nagyhatalmak be fogják látni, hogy teljesen jogos és természetes a délszláv népeknek azon ' törekvése, hogy az aegei-tensrerre kiutat találjanak. ami csak az egyesülés létrejöttével valósítható meg.
