Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-03 / 91. szám

2. oldal. B ACS MEGYEI NAPLÓ 1925. április 3, ítészt be arról, hogy a kormány mi­ért nem terjesztette —- salát Ígére­teinek és valamennyi alkotmányos ténvező altat annyiszor megismételt nyilatkozat ellenére - a rokkrní­­törvényt és a földműves-hitelekről szóló törvényjavaslatot. Yécül elha­tározta a bizoU-ág. Iioítv až ellenzék mega fog beterjeszteni törvényit­­vuslatot a korrupció Időréséről. Ha a kormány nyomban a parlament ■összeillése titán nem terjesztené elő munkaoroKraniját. uzv az ellenzék az első alkalommal vitát indít a par­lamentben az ország külpolitikáid - ról. ltoícy ily módon kénvszerjtse a kormányt arra. hogy nyilatkozzék a inasra túlságosan határozatlan ma­ga tartásáról. Raáics Pavle Lorkovics beszédéről Dr. Lorkoyics Ivánnak legutóbbi parlamenti beszédét szembeállítva Radios Pavle nagy beszédével, so­kan úgy tüntetik föl. mint a Radics­­párt és a Zajednica közti ellentét bizonviíékát. Radics Pavle erre vo­natkozólag a kővetkezőképp nyilat­kozik a Jutarni Listben: — Lorkovics beszédével annál is Inkább egyetértek, mert a beszéd Számára a főbb motívumokat ón ad­tam meg. A kormánynak a Radjcs­­nárti mandátumokról hozott határo­zata Után szükségesnek tartottam annak hangsúlyozását, hogy senki sem várt a kormánytól ilven választ az én beszédemre- Azért is szükség volt Lorkovics beszédére. _ hogy megcáfoljuk azokat a téves feltevé­seket. amelyeket különböző oldalról az én beszédemhez fűztek. Klerikális támadás a Radics-párt ellen A klerikális-párt vezető lapja, a ljubljanai Slovene vezércikkében éles támadást intéz a Radics-párt ellett — A Radics-párt és Radics Ist­ván — Írja a lap — Canossát jár­jak. Tekintettel azokra a pártokra, amelyek együtt küzdöttek a horvát parasztpárttal a nép szuverenitásá­ért és az autonómiáért, sokkal op­­portunusabb lett volna, ha a Radics­­párt ezt a fontos lépést kevésbé ön­megalázó módon tette volna meg. A nemzeti megegyezés blokkja már a múlt év eleje óta arra törekedett, hogy revideáltassa Radiccsal a ma­ga programját és tegyen ilyen érte­lemben nyilatkozatot. Amikor a kormány Davidovics Ljuba kezében volt, Radics nem akarta ezt meg­tenni, pedig akkor nem kellett vol­na megalázó módau kapitulálnia. Radics akkor szidta a barátait, mert tudta, hogy azok nem fogják üldöz­ni és politikai kalandjaival, elha­markodott nyilatkozataival nyereg­be segítette a Pasics-Pribicsevics­­rczsiniet. A’ Radics-párt képviselői­nek mostani nyilatkozata jóval tul­­ment azon, amit a nemzeti. meg­egyezési blokkja a maga nyilatko­zatában megiormulázott. Radicsék annyira messze mentek, hogy rnajd­­neni elismerték a vidovdáni alkot­mányt és csaknem a famózus »nem­zeti egység« alapjára helyezkedtek, ami pedig kizárja az igaza és teljes autonómiát a chef gouvernement-ek értelmében. A Radics-párt egyik végletből a másikba esett. Pcsics és Pribicsevia tanácskozása Pastes miniszterelnök csütörtökön délelőtt hosszasan tanácskozott Pri- Licscvics Szvetozár közoktatásügyi miniszterrel. Á tanácskozást össze­függésbe hozzák a kormány küszö­bönálló rekonstrukcióiával, amivel kapcsolatban uiból rendezni kell a radikális-párt és a független demo­kraták közt fennálló viszonyt ■ * processzus igen nehéz, de a Németor­szághoz való csatlakozás terveit nem tartom szükségeseknek. Nem tartom szükségeseknek a dunai konföderációra, vagy vámunióra vonatkozó terveket sem. Az uj középeurópai államok gaz­dasági nehézségeinek és problémáinak egyedül helyes megoldása a szoros gaz­dasági közeledés, a legutóbbi osztrák­­cseh kereskedelmi szerződés szellemé­ben, amelynek elvei továbbfejlődhetnek az iiiető államok teljes gazdasági és po­litikai szuverenitása megóvása mellett. Bcnes végül belejcntette, hogy a kis< antant legközelebbi értekezletét május havában Bukarestben tartják meg és hogy ezen az értekezleten újból meg-Benes az utódállamok gazdasági közeledésének szükségességéről A cseh külügyminiszter expozéja a garancia egyezményről Prágából jelentik: Dr. Benes külügy­miniszter a szenátus külügyi bizottságá­ban részletes expozét mondott az euró­pai biztonság megszilárdítása és a béke állandósítása érdekében megindult dip­lomáciai küzdelemről. Dr. Benes előbb részletes történelmi visszapillantást vetett c kérdés eddigi diplomáciai fejleményeire, majd a raj­nai határok biztosítására és a döntőbí­rósági szerződésekre vonatkozó német emlékirattal foglalkozott A mi informá­ciónk szerint — mondotta Beues — a német memorandum lényege abban áil, hogy Németország nyugaton véglegesen és ünnepélyesen elismeri a status wot, valamint a versaillesi békeszerződés rendelkezéseit, a keleti határok tekinte­tében azonban ugyanarra az álláspont­ra helyezkedik, amelyet valamennyi francia kormány a l^smótyji háború előtt Elzási-Lotaringia tekintetében el­foglalt. — Amennyire a dolog bennünket érint — mondotta Benes — a biztonság kér­désének megoldását legjobbnak akkor tartjuk, ha az a genfi jegyzőkönyv ut­ján történik, azonban elvileg nem uta­sítják el sem a német javaslatot, sem a döntőbírósági szerződés mérlegelését, mert mindkettő bizonyos mértékben ha­ladást jelent az általános békemunká­ban. Mindazonáltal, mielőtt kötelező lé­pést tennénk, elsősorban ismerni óhajt­juk az ilyen paktum, valamint a java­solt döntőbírósági szerződések pontos szövegét. Lehetetlennek tartjuk, hogy a garancia-egyezmény megformulázásánál a békeszerződés akár a saint-germainl, akár a trianoni békeszerződés által biz­tosított jogaink bármi módon érintesse­nek vagy gyöngittessenek. A béke és a békeszerződések stabilizálásának uj írszakát jelentő garancia-egyezmény szükséges kiegészítésének tartjuk Né­metországnak a Nemzetek Szövetségé­be való belépését. Benes ezután.megjegyezte, hogy a bé­kebíztositékok végleges rendezésének teltétele az is, hogy Oroszország is ve­gyen részt. Az osztrák problémával szemben el­foglalt álláspontot Benes változatlannak mondotta. Bizonyos, hogy a szanálási erősítik és hangsúlyozzák a kisantant eddigi politikáját. Benes igy fejezte be beszédét: Szilárd elhatározásunk, hogy nem mondunk le egyetlen jogunkról s elért biztosítékaink egyikéről sem. Mint eddig, úgy ezután is az általános béke erősítésén fogunk munkálkodni. Benes külügyminiszter expozéja után a szenátusban beható vita indult meg, amelynek végén az expozét elfogadták, A cseh pártok vezérszónoka Anglia el-: len fordult. Vrabec (szociáldemokrata),' beszéde során azt mondta, hogy Cseh­szlovákiának két vitális problémája van mostan. Az egyik, hogy Magyarország maradjon meg mai határai között, a má­sik pedig az, hogy Ausztria maradjon meg mai konstellációjában és ne csat­lakozzék Németországhoz. Ezután Bencs külügyminiszter szólalt még egyszer fel és visszautasítja az Angolországot ért támadásokat Kijelenti, hogy minden ál­lamnak legszentebb joga saját érdekei-: nek a védelme. Zimak szociáldemokrata szenátor kér­désére Bcnes a magyar i első házról és a Habsburgok felsőházi tagságáról kije­lentette. hogy ebben a tekintetben érte­süléseket szerzett, az ügyet továbbra is követni fogja és mihelyt a kérdés olyan idiómban lesz, hogy jogi szempontból a törvényjavaslat tényleges szövege "vizsgálható és ha ez a szöveg a szövetségesekkel kötött szerződéseknek Is kötelezettségeknek ellentmond, akkor a megfeleld fórum előtt eljár abban az >:inyban, hogy ezt az ügyet kellőkép­pen oldják meg. Föellenőr Irta: Falu Tamás I. — Készülsz valahová? — kérdezte Tófalvyné az urát — Lemegyek egy kicsit sétálni, — hangzott a válasz. — Jól teszed. De mit veszel föl? — Épp azt válogatom. Bizony ez nehéz feladat is volt. Sok kopott ruha lógott a szekrénybe«. Mind­egyiknek belegázolt már a* becsületébe az idő. Valamikor azonban jobb napokat láttak, jó szabó műhelyéből kerültek elő, s most hálálgatták szerényen az egykori gavallériát Tófalvy felöltözött. Végigjárta a lakást. Nem kellett el­fáradnia. A négy szobából már csak kettő volt meg. A két nagyobbik szobát tavaly eladták. — Próbaséta, — mondta kesernyésen a feleségének, aki egy eladásra szánt kézimunkán dolgozott. — Egész nyugodtan lemehetsz igy — bátorította a feleség. — Majdnem ele­gáns vagy. Majdnem! Tófalvy lement a körútra, a napfény­ben sütkérezni. RáéTt. Nem volt hivata­la, nem volt foglalkozása. Tekintélyes tőkéjét megette az idő. Úgy jöttek fel Pestre, hogy nyugalomba jönnek. Szé­pen, csendesen, boldogan élni. Dehát... Egyszerre a nevét hallotta.-- Jó napot, Miska bácsi! Megfordult. Egy unokaöccse állt előtte. Nini, csak néni a Péter? Hát te már visszajöttél Hollandiából? — Vissza bizony, bátyám. Csaknem egy éve. Nagy gyáram vaui ít. Mivel foglalkozik Miska .bátyám? — A múlttal. Együtt mentek karonfogva tovább. — Ejnye, Miska bácsi, — ütött hom­lokára Péter, mikor kezet fogtak, — volna egy eszméim Maga ráér, betölt­hetne nálam egy bizalmi állást Nem lesz sok dolga, az idejét sem köti le nagyon. Hivatalos óra délután háromtól-négyig. Föellenőr lenne nálam. Szigorúan bizal­mi állás. Megbízom ugyan az embereim­ben, kiválóan képzett mérnök az igazga­tóm, elsőrendű ember az ellenőröm, mil­­liárdokat bíznék a pénztárnokomxa. De, tudja Miska bácsi, az ember mégis csak ember. Jó, ha valaki van az üzemnél, alti rokon is aki az eleven lelkiismeretet képviseli a vállalatnál. Én sokat utazom, többnyire külföldet járom. Miska bácsi szépen el fog járni naponta a hivatali szobájába, leül a kényelmes karosszék­be és ott lesz délutánonként háromtól­­négyig. Embereket nem igen fog látni, nem fogja zaklatni senki. Jön, leül, el­szív egy szivart és megy. A dologban az a fontos, hogy a hivatal megterem­tődjék. A Minimax-készülék sem azért van a mennyezet alá erősítve, hogy tűz legyen, hanem, hogy biztonságot nyújt­son. Miska bácsi is ilyen biztonsági ké­szülék lesz a vállalatomnál. Ami pedig a honoráriumot illeti, azonnali nyugd’j­­képességge! annyit biztosítok, amennyi elég lesz a megélhetésre. Tetszik tudni, nagyon jövedelmező a vállaltom, s ne­kem mindent megér, ha nyugodtan utaz­hatom. . Tófalvy boldogan ment haza. Átölel­te a feleségét, s lelkendezve mondta: — Találokztam Péterrel . . . Iüdod . . . Föellenőr . . . II. Tófalvy elfoglalta hivatalát. Szép vilá­gos szobát kapott az öccsétöl, aki várta az iroda előtt. Nagy amerikai Íróasztal előtt állt a karosszékc. Jobbról-balró! leboritott írógépek komolykodtak. A fa­lon berámázott fényképek hirdették a gyár nagyságát. Az iratszekrényben duzzadtak az irományok. A párnás ajtó titokzatosan zárta a szobára a csendet — Ez lesz a hivatalos helyisége, bá­tyám. S ezt is átadóra. És egy kartonlapot nyújtott át, a bel­ső zsebéből véve azt ki. Nagy betűkkel volt rányomtatva: Főellenőr. — De valamire kérnem kell, bátyám. Ezt a zsebében hofza és viszi mindig. Amikor megérkezik, kifüggeszti az aj­tajára, s amikor el megy, leakasztja és a zsebébe teszi. Mondtam már, hogy hivatala szigorúan bizalmas jellegű. Tu­lajdonkénen azt sem akarom, hogy a többi hivatalnok tudomást szerezzen lé­tezéséről. Bántaná a hiúságukat, sér­tené az önérzetüket, hisz tetszik ismer­ni az embereket ... IN. Tófalvyba visszatért az élet. Szép fizetést kapott. Eléldegélhettek belőle kettecskén nyugodalmasan. Uj ruhára is tellett már, uj cipőre is. Nem kellett mindig összhangot keresni a régi ruha­darabok között egy-cgy nevezetesebb kirándulás előtt. . Szép, nyugodt álmok következtek, jóízű ebédek, kellemes va­csorák. A hatvanéves öreg ur tíz évvel "fiatalabbnak érezte magát Sok dolga miatt sem kellett panaszkodnia. Sohasem nyitott rá egy lélek sem a hivatalos óra alatt. . — Nagyszerű ember ez a Péter, — mondta a feleségének. — Bámulatos rendben megy ott minden. Minden em­ber a helyén, minden szög a helyén. Csodálatos pontosság. Nem tudom, ez előtt is igy volt-e, de mióta én ott va­gyok, egyetlen paraszt sem hallottam. Elfelejtettéit: a nagy veszteségeket, a. vagyoni romlást, a tönkremenést, a sok nekibusnlást És nem sajnálták a szép kis birtokot, melyet tőkévé tettek és a tökét, amelyet megcsufolt a szerencsét­lenség. —• Látod, — mondta az öreg, — min­den rosszban megvan a jó. Ha nem mentünk volna tönkre, nem lenne ez a szép bizalmi állásom, s unatkozhatnál«, mint egy nyugalmazott generális . . . IV. — Ezt a cédulát találtam az ajtómon tegnap, — mondotta az ellenőr Péter­nek. — Ejnye, ejnye, — nevetett Péter,— az öreg felejtette a zsebébe tenni. Tudja, kedves ellenőr \ ur,van egy sze­gény rokonom, aki valamikor jobb na­pokat látott. Alamizsnát nem adhatok neki, adtam tehát neki ezt a címet. Ak­kor jön, amikor az urak már nincsenek itt. § nincs más dolga, mint hogy elszív­jon itt egy szivart a karosszékben. Be­csaptam szegény öreget aki nagyon ön­érzetes s inkább éhen halna, semhogy' könyöradományt fogadna el bárkitől fs. Hanem, ha önt bántja a főellenőri cim, kinevezem őt holnap, mondjuk, felügye­lőnek

Next

/
Thumbnails
Contents