Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)
1925-04-21 / 107. szám
12 OLDAL % ARA 1’L DINÁR Poštaripa piacénál U ■ 5» a. XXVL évfolyam Subotica, KEDD 1925 április 21. 107, szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délbei Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—1 tlőfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatalt Sufccitica, /Uckssniliova ul. 1.(Lelbach-peleit? Szerkesztőségi AJeksaiulrova ui. 5, (Ros*iaü’oaciére=paloU)Csak a magyar párt nem? A beogradi Vreme feltűnést keltő cikkben ismerteti a szerbhorvát megegyezésre vonatkozó tárgyalások eddigi lefolyását s várható eredményeit. A lap közlése meglepő objektivitással foglalja össze a tényeket, amelyek alapján joggal lehet várni a szerbek és horvátok testvéri harcának befejezését. Ma már az ország valamennyi politikai tényezője számol a Radics-párt megváltozott taktikájával s politikai eszközeit és taktikáját minden párt a megváltozott viszonyokhoz módosítja. Aki politikus, annak valóban CZ a kötelessége. Mint ahogy az időjáráshoz szabjuk ruházatunkat a nyáron nem járunk bundában s télen nem sétálunk kisgazda-pyjamaban, épen úgy a változó idők változó követelményeihez kell szabnunk politikánk eszközeit, a küzdelem tuódsretéirtr harci fegyverek és szövetségesek mögváfo* gátasát —- ha magn n végnél, a program változatlan is marad. A Radics-párl kormányképosségének, a szerb-horvát megegyezés közeledésének ténye revízióra utasította valamennyi pattnak taktikai kérdésekben eddig vallott álláspontját. Nemcsak a Radiospárt változtatott hangnemén, a kormány sem állítja mór, hogy a Radics-pórt bolseviki agiuiciót űz s nem erre a belátásra alapítja a kormány sem elhatározásait és intézkedéseit. A magyar párt volna az egyetlen, melyet érintetlenül hagyna ez a nagy politikai változás, az SHS, királyság politikai történetének az államalákulás óta legnagyobb eseménye ? A magyar párt jövendő működéséről a magyarság körében lehetnek eltérő vélemények, lehetnek divergáló álláspontok. De nincs o'yan álláspont és nincs olyan vélemény, amelyik azt követelné a magyar párttól, hogy ne csináljon semmit. Azok, akik n február 8-iki csatavesztésben nem látják az eddigi háremód alkalmatlanságának igazolását, azok, akikben a magyar párt eddigi működése s a működés eddigi eredményei a legteljesebb megelégedés érzését keltik, akik azt hirdetik, hogy sem a harc eszközein, sem az eddifz járt utón nem keli változtatni, még azok sem mondják azt, hogy a magyar párt elvégezte munkáját s most munka nélkül is várhatja u megérdemelt sikert. Még azok is, akikben a február 8-iki események egyetlen uj gondolatot sem ébresztettek, akik közönyösen tudnak elmenni a február 8*iki események s a február 8-iki események tanulságai mellett, még azok is azt mondják folytatni kelt a szervezkedés munkáját s minden magyart engedelmes és áldozatkész pátüagá keil lenni. De február 8-ika óta egy semmitmondó kommüniké világgá bocsájtásán kivüí mit tett a magyar párt vezetősége ? Nekünk fájdalmas leírni azt a szét, amit a tények diktálnak : semmit. A magyar párt vezetői semmit nem tettek sem azoknak a feladatoknak megvalósítása érdekében, melyeket a magyarság zöme a február 8-iki választás eredményéből kiolvasott, de nem tett semmit annak a célnak érdekében- sem, amit a magyar pártnak az együgyű hitben boldog elégedettjei jelöltek ki az uj munka elé. Már pedig lehetnek eltérőek a vélemények a választandó taktikai kérdésben, de nem lehetnek éltéi űek annak belátásában, hogy ez a semmittevés, ez a mozdulatlanság, ez a szófián« sági mtndefí iminkdíiük ez u iá kilét megszüntetése. — nem a magyarság érdeke. Meddig tart még ez a hallgatás, mikor töri már meg szó vagy cselekedet ezt a siri csöndet ? Vagy „a lelkek további halk öszszerezdülése“ gyakorlati programjának idejét éljük, avagy „incapsx eszmélyeklesznek csöpüíve" ? Milyen eseménynek keli jönnie, hogy a magyar pari Tétlenség salaim fenekleíí szekerét kirántsa a kátyúból és n'eküóditsn uj utjának? Talán meg kell várni a négy év múlva bekövetkező választásokat s meg kell várni a négy év • utáni választás iegititnacijn-rendszerét, hogy legyen mivel vigasztalódni s legyen mi-, ve] takargatni a tétlenség és lelki restség égbekiáltó bűneit ? Ha az a nagy belső átalakulás, amin most megy át az SHS. királyság belpolitikája, még csak gondolatot sem ad, még csak meg sem indítja annak az adminisztrációnak működését, mely a pórt nevében hivatott határozni és cselekedni, akkor mitől várhatja a jugoszláviai magyar nép pártja megbénult működésének újjáéledését ? A magyar párt félreállásónak, önkéntes izoláltságának, „pártoktól való függet!enségé“-nek legfőbb s majdnem egyetlen oka áz o meggondolás volt, hogy amíg a nemzeti megegyezés létre nem jön s ómig a szembenálló hatalmi csoportok politikai szervezeteinek h'ol egyik, hol másika juthat uralomra', a magyar nép nem vállalhatja a legyőzőit sorsát. Ez a stiiisztikailag kifogástalan s retorikailag hatásos mondat vált akadályává annak, hogy a magyar párt keresse valamelyik országos pántul a megegyezés módozatait, Hányszor mondtuk, ittuk magunk is, amikor a szászok s a régi magyarországi nemzeti kisebbségek példáira történt utalással tárták fel a magyarság előtt az országos pártok kapuikat, hogy alakuljon meg ebben az országban is az a kormányzópárt, melynek nem kel! ettől tartania, hogy lesodorják az uralomtól s szüntessék meg a magyarságnsk azt az indokolt félelmét, hogy nem akar a legyőzőitek sorsában os: - tozkodni — s meg fogják könynyiteni, sőt lehetővé fogjuk tenni a magyarság száméra az uj orientációt, A magyarság e hivogatő szónak mindig ezzel a vá'asszai állt ellen, hogy könnyű volt az erdélyi szászoknak a régi magyarországi szabadelvű pártban elhelyezkedni, mert a szabadelvű párt évtizedeken keresztül volt kormányon s nem is lehetett arra gpndolni, hogy valaha ellenzékbe' szorul. De nmig itt évekén keresztül viaskodtak a hatalomért a szembenálló blokkok, melyik csatlakozás mentette volna meg a magyarságot a legyőzőitek sorsától. A politikai helyzet azonban gyökeresen változott meg, hogy a magyarság ezt a feleimet bátran kikapcsolhatja elhatározásai motívumai közül. Az országos pártokkal való megegyezésnek rna már nem ára az a kockázatvállalás, amely a magyarságot a legyőzőitek szánni való sorsában részeltetheti. Ha létrejön az a nemzeti megegyezés, ami ma már a küszöb előtt sürgeti bebocsaítatását,' létrejön, az a kor-Beográdból jelentik : Hétfőn istenesen ünnepi csend volt e poli tikai életben, annál is inkábbmert úgy a kormány tagjaiéin mint a képviselőknek legnagyobb része távot van Beográdbói és a húsvéti ünnepek alatt politikai tanácskozások sem voltak tervbe véve, A Beográdban tartózkodó politikusok érdeklődését egyébként elsősorban a bulgáriai események kötik le és nagy nyugtalanságot okoznak bizonyos körökben a bolgár katonai diktatúráról érkező hírek. Különösen az ellenzéket nyugtalanítja a bolgár hadügyminiszternek az n kijelentést', amelyben beismeri, hogy Bulgáriának a SHS királyság fein e>u halárain a katonai őrségekéi megerősítették. Ellenzéki körökben helytelenítik, hogy a beográdi kormány ez ellen azonnal nein tiltakozott, ha másképp nem, legalább is egy komeaimiké forrná* manyzótöbbség is, mely arra oz időre, amivel e politikában számolni lehet, n kormányzás és uralom állandóságát biztosítja. Ezt ntn már mindenki , belátja, ennek következményeivel . -mindenki számol. Csak a magyar párt nem ? Vállalhatják-e az időmúlás ódiumát, az újra elmulasztott alkalmaknak az egész magyarságra sulyosodö köveikezménjeú azok, akik a magyarságtól ti győzelemre kapták a megbízást S n vereség után is kezükben tartják — a tétlenség és mozdulatlanság vezetését. A magyarság joggal elvárhatja azoktól, akik vezetőinek' hiszik magukat, hogy a-magyár népnek a lettering gyilkos atmoszférájából való kivezetésével tegye? ,nok bi/onysugot vezér! lüvafqlíságuk mellett. A magyarság cselekvőképtelen politikusokra nem. erőszakolhat ja rá a cselekvést, A saját. személyében mindenkinek joga van félreállni s gega van mind önkinek' rn ég gr mctfvítá?: halotti leple alatt • is passzivitást vállalni. De a magyarság rnegnyi- Uítkozüsa, a magyar nép akarnia nélkül senkinek sincs- joga akár. meggyőződésből, akár cselekvésre való képtelenségből, akár munkára való restségből meddő passzivitásra kényszeríteni az egész magyarságot. Lempndani joga van simák, aki nem akar dolgozni, de senkinek sincs joga, hogy semmittevéssel, kényelmes tétlenséggel töltse be azt a helyet, melyet a munkavállalás ős munkavégzés kötfiességei jelöltek ki száméra. Pastes kedden visszaérkezik Beogradba Kormány körökben elíerjedhirek szerint Pdsics miniszterelnök kedden indul vissza Cavtafból Beegradbn. Nincs kizárva, hogy o miniszterelnök Saraievóban ismét megszakítja utazásét és audencian jelenik meg a királynál-Nincsics külügyminiszter, aki tudvalévőén Susnkon tölti az ünnepeket, valószínűleg kedden, vegy szerdán érkezik Beogradba és újra átveszi a külügyminisztérium vezetését. Tanácskozások a külügyminisztériumban A külügyminiszter távollétebei, hétfőn Markovics Jovan, a külügyminiszter helyettese fogadta Bodrero tábornok beogradi olasz követet, aki most tért vissza OrahoVicáról, ahol a beogradi dip!ojában. A jugoszláv határon megerősítették a bolgár őrségeket Nyugtalanság a beogiacU politikai körökben — A* olasz; követ a bulgáriai eseményekről tárgyalt a UiSIugymimszteriombssn
