Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-03 / 91. szám

XXVI. évfolyam Sabot* ca, PÉNTEK, 1925 április 3. 91. szám 12 oldal » Ara n dinar Poltarfna jtkZesal megjelenik tcinden sfetgel, ünnep után és hétfőn délben Telefcn szám: Kiadóhivatal S—58. Szerkesztőség 5—19 tlöfizetési ár negyedévre 135 dinűr Kiadóhivatal: Subetica. Aleksandrova oh 1.‘Lelbach-»akna) Szerkesztőség: Aleksandrova nJL 4. (K»i:s*FwŰ8 i-patíla) (+) A tizenkettedekről folyta­tott parlamenti vitából Pr bicse­­vics közoktatásügyi miniszter is kivette a maya részét és mint vérbeli politikai harcot, huszáró» San nekiugratott ellenfeleinek. Vá­gásaival .beletalált a vele szén ben álló pártok Achilles-sarkíiba. Ez­úttal is kitűnő debaíternak bizo­nyult, a jobboldalt zajos tapsra lelkesítette, a baloldalt heves el lentmondásokra ingerelte. Az a közjogi ellentét, amely a/ államalkotó pártok harcát füii, nem tud mély bben benyomulni a magyarság érdeklődésébe. Nem azért, mintha a magyarságnak közömbös volna a belpolitikai viszonyok alakulása, hanem azért, mert figyelmét a kisebbsé ú mi­voltával összefüggő problémái kötik le és mindeddig, mig ezek a kérdések megoldatlanok, a nagy pártok mérkőzésében csupán a bomouzion éshomoiuzian meddő párbaját látja. A t ^nzitiségi szer­vezkedés tél*intőiében nincs vé­leménykülönbség Pribicsevics éd Grol között és a blokk kormány­zása idején sem valósult meg az anyanyelv szabad érvényesülése az iskolában. A parlamenti pár­tok a kisebbségekkel szemben mind hajlamosak az irredentizmus vádjára, amelyet, mint a csiga a szarvait, kidugnak vagy vissza­húznak, aszerint, amint a kisebb­ségek velük tartanak Vagy elle­nük fordulnak. A magyarság csak akkor foglalhatna állást a közjogi kérdések körül folyó alkotmányos küzdelemben, ha erre vonatkozó joga független volna a kormá­nyozható értelmezésektől és vál­takozó áramlatoktól. Épen ezért a parlamenti csatáknak csak azokra a mozzanataira rezonél élénkebben, amelyek az ő nem­zetiségi helyzetét érintik. Annál az okfejtésnél, amellyel Pribicsevics kimutatta, hogy a blokk pártjait nem tartja össze a világnézleti és közjogi felfogás egysége, sokkal jelentősebb a magyarság szempontjából a mi­niszter nyilatkozata az iskolaügy­ről. Beszédének ez utóbbi része a németekhez van ugyan címezve, de a magyarságnak is szól. ám­bár a magyar tannyelvű osztályok a választás után sértetlenül meg­maradtak. — Nem szabad elfelej­teni, hogy ez az ország a szerbek, horvátok és szlovének nemzeti állama — mondotta Pribicsevics. Ezt a tételt a magyar szülők sohn sem vonták kétségbe és a maguk részéről is súlyt helyeztek arra, hogy gyermekeik az államnyelve! teljes mértékben elsajátítsák. Szük­séges*© azonban, hogy az állam­nyelv elterjesztésének nemzeti ér­dekét szembeállítsák a kultúra sza­badságával, az anyanyelv jogával és az iskolai munka eredményes­ségével? Nem lehet e a nem­zetiségi ifjúságot megtanítani az államnyelvre anélkül, hogy anyag tudásán, tudományos előképzett­ségén nagy folytonossági hiónyo kai lyukasztanának ? A szombori és noviszadi gimnáziumnak ez untig ismert névvegyeiemzés kö vetke/tében nincsenek magyar osztályai, holott a legutóbbi be­iratkozások még a Pribicsevics­­ellenes kormányzat aUtt folyta le. Magyar anyanye vü tanuló nagy tömege kényszerült a kö­­z-piskolák szláv osztályaiba ős . nnek a körülménynek sulyo tanulmányi hátrányait még tetéz­ték azzal, hogy a magyarul is tudó tanárok egy részét elbocsá­tották, vagy Ószerbíába helyez­ték. Pribicsevics készségét nyil­vánította arra, hogy az osztrák példát követve, kétnyelvű elemi iskolákat állítson íe! a németlakta vidékeken, de nem beszélt a kö ^piskótákról, ohol a nemzetiségi nyelvnek, mint természetes peda­gógiai kisegítő eszköznek hasz­nálatát meghiúsítják és ezzel a Vajdaságban a diósok nagy há­nyadát alig leküzdhető nehézsé­gek közé sodorják. Kiemelte a közoktatásügyi mi­­íszter, hogy semmiféle nemzet­közi egyezmény nem kötelezi az országot nemzetiségi tannyelvű iskolák fentartésára. A magyar­ság ezzel a megéllap ássál anm 1 evé-bbé szál! perbe, mert nem tulajdonit gy-ttkorlati értéket azok­nak a szándéknak, amelyek o békeszerződések pergamenjén é> a népszövetségi alosztályok zsöly­­iyéibtn őrködnek a kisebbségi jogok épsége fölött. A magyar­ság a szerződések klauzuláink* a konvenciók paragrafusaira tvalő tekintet nélkül arra törekszik, hogy hűségéi, törvény tiszteletét és állampolgári kötelességei hiány­talan'teljesítését a jogokst' szű­kítő korlátok lebontásává!'' ismer­jék éh A választás után , illetékes he­lyekről számos olyan kijelentés hangzott eí, amibő! arra lehet következtetni, hogy úgy a kor­mány, mint az ellenzék pártjai meg vanr.ek elégedve u magyar­ság magatartásával. Nem csök­kentem: az államalkotó pártok missziójának suyát és ez ország ígj ődésének csak haszna volna belőle, ha ez oz elégedettség o nemzetiségekkel szemben alkal­mazóit politika, szépséghibáinak kiküszöbölése által kölcsönössé válna. A király kihallgatáson fogadta Madics Pavlet Az audiencia három óra hosszat tartott — A honát parasztpárt parlamenti klubjának emSke az íualkodéinál vácsüráÉoíf •-%* k^-ítlgdNfet Táfóodcs Márké házéinak készítette elő Az ellenzéki pártok vezetői a blokk egységének megóvásáról tanácskoztak Beográdból jelentik: A politikai életnek csütörtökön váratlan szenzációja támadt: a király több ont három óra hosszat tartó kihallgatáson fogadta Radien Pavlet, a horvát parasztklub elnökét. A királynál iJzunovics Nikola, a nemzetgyűlés alelnöke jelent meg először audiencián, majd délután bat órakor Radics Pavle járult az ural­kodó elé. A horvát parasztpárt parlamenti klubjának elnöke kilenc óra után távozott az udvarból. Politikai körökben óriási meglepetést keltett Radies Pavle audien­ciája. A minisztertanács, amely délután hat órakor ült össze, este kilencig együttmaradt, azonban a kormány tagjai nem győzték kivárni a kihall gatás végét és szét­oszlottá^. Az ellenzéki blokk vezetői a kihallgatás hírére sietve összegyűltek a parlament épületébe, ahol fél kilen­cig várakoztak Radics Pavlera. Radics Pavle a kihallgatás befejezése után sem távozott az udvarból, mert a király magánál tartotta vacsorán. Már csütörtökön délelőtt sut­togták politikai körökben, hogy n király fogadni fogja Radics Pav­let és az estilapok csütörtök dél­után már bejelentették az audien­ciát, azonban ezek o hitek nem íu- Uiltak hitelre. A kihallgatás ilyen­formán egészen váratlanul kö­vetkezett be. Radics Pavle audienciáját Trii­­kovics Márké, a szkupstirsa el­nöke készítette e!ö, aki szerdán délután hosszason tárgyalt o horvát parasztkiub el nőkével és nyomban azután ki hallgatáson jelent meg az ural­kodónál. A hézelnök hosszasan referált az uralkodónak, aki előtt csütörtökön délelőtt újból meg­lel ént. A király ezalkólómmal kö­ri) te Trifkaviccsal, * hogy Radics Pavlet hajlandó fogadni. A horvát parasztpárt vezéreinek királyi audienciája tulajdonképpen már azóta esedékes, hogy a hor­vát parasztképviselők ráléptek a megegyezés útjára. Mér a Davi­­dovics-kormány idején szó volt arról, kogy a Radics-párt — ak­kor még horvát köztársasági pe rasztpárt — vezetőit az uralkodó kihallgatáson fogadja, azonban erre nem kerülhetett sor, meri a Radics-párt akkori vezetői nem voltak hajlandók arra, hogy olyan nyilatkozatot tegye­nek, amely királyi audiencián való megjelenésüket lehetővé tette volna. Radios Pavle ismeretes parla­menti deklarációja után, amely­ben elismerte a monarchikus ál­lamformát és a Karagyorgyevics­­dinasztiáty természetesen megvál­tozott a helyzet és most már semmi akadálya sem volt annak, hogy a Radics-párt második gar­nitúrájának reprezentánsa — a vizsgálati fogságban üiö Radics István unokaöccse — kihallgatá­son jelenjen meg az udvarban. Az ellenzéki blokk vezetőinek ülése A parlament elnapolása után meg­kezdődnek egyébként a csendes na­pok. Csak e hó végefelé a partement itibóli 'összeillése alkalmával várba-' tők - újból nagyobb események. A csütörtöki nap azonban még mutat némi élénkséget mert délelőtt az el­lenzéki blokk vezérlőbizottsága kon­ferenciát tartott. Ez a bizottság tud­valevőleg az ellenzéki mártok há­­rom-hárbrn vezetőtaeiábó! áll és ezek közül’‘a csütörtöki értekezle­ten Davidovics Liuba. Velikovics Voja, Radics Pavle. dr. Potícs Vla­­disziáv. dr. Trumbics Ante. Korosec, Spaho és Rehmen vettek részt Az értekezleten az ellenzéki blokk pártjai közötti, az utóbbi napokban némiképp megzavart viszonyról volt sző. majd az ülés befejezése' után a pártvezérek tartottak tanács­kozást. Az ellenzéki blokk ezekről a „tanácskozásokról' a következő kommünikét adta ki: —- A nemzeti megegyezés és a parásztdcnrokrácia blokkia tágab'o bizottságának mai ülésén meghall­gatták Davidovl.es Liuba- közléseit az általános politikai helyzetről és megállapították a blokk további ma­gatartását. Megállapították, hogy a kormány a parlamenti mankó szá­mára semmit sem készített elő. s& méz programszerű deklarációval se lépett a parlament elé. amint az kö­telessége lett volna. ngy. hogy telje- I sen bizonytalan, miiven munkát akar a kormány elvégezni. A bizott­ság elhatározta, hogy, a parlament első ülésein ezt a kérdést szöbahoz­­za és egyidejűleg Mert*et[dci& te*«

Next

/
Thumbnails
Contents