Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)
1925-04-15 / 101. szám
6. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ T925. április 15 CIRKUSZ • es © Keresztrejtvény Reggel a gyerek későn ment az iskolába. Elvesztette a nadrágtartóját, pedig már előző nap szólt a kisasszonynak. Tizenegykor, mikor hazajöttem, a Maris ! bőgött, a kisasszony pakolt, hogy elmegy, a nagyságos asszony még az ágyban van. Nahát ez már mégis hallatlan, ami ebben a házban van. Ne tessék bemenni, már ötödször csenget, hogy ne zavarják, amikor olyan mélyen alszik. Micsoda beszéd ez, hát ez mégis tűrhetetlen. I'eJrántoni az ajtó.. — Mi az isten csudája van azzal a nadrág tartóval?! Önagysága kísérteties arccal emelkedik fel. —■ Nadrágtartó!... Persze, ez lesz azl De azután csüggedten legyint. — Nem jó . . . Tizenegy betű, pedig csak kilenc lehet. Maghökkenve nézek rá. Aztán részvét fog el. Persze az más. — és én megharagudtam rá! Dehát tegnap még semmi baja sem veit. Átvillan raitam egy cikk emléke, amit a villamosban olvastam, hogy ez a náthaláz állítólag könynyeu a fejbe megy. óvatosan becsukom az ajtót, igyekszem iecsendesitenl a kedélyeket. A nagyságos asszony nem jól érzi magát, rézzé fiam, legyen kímélettel. Ne bőgj Pistike, délután jön a doktor bácsi a mamához, ba rossz leszel, téged is megvizsgál. Eltűnődöm. Persze, milyen szórakozott vagyok, ha az ember egy kicsit jobban törődne a feleségével, hamarább észrevehettem volna. Hiszen már éjszaka kezdődhetett a folyamat. Két óra felé, odajött az ágyamhoz és felkeltett: — Svédországban van és meg lehet gyilkolni, hat betű '• izszititesen. Gondolám, rosszat álmodott, igyekeztem megnyugtatni és visszafeketiem az ágyába. Még cialvás előtt bosszankodt un is magamban, minek vannak teic ezek a lapok azzal a sok ostoba gyilkossággal. Majd szólni kell a Málcsi néninek, hogy jöjjön át délután. Kérem, kisaszszony nem hallja, bogy már egy félórája síól a telefon? Kicsoda? A Manci nagysága? A fene ezt a sok barátnőt! Már örültem, hogy a bankból telefonálnak. Mondja neki, hogy a feleségem beteg és dutazott. Hogy menjek én a telefónhoz? Mi 3z istent akar tőlem? Be utálom ezt a sok barátnőt! — Halló drága Mancikám, kezedet sokaüom (ez tudniillik a nagykezil Manci), mit parancsolsz velem, drágám? A feleségem borzasztóan sajnálja, hogy nem jöhet a telefónhoz, Svédországba ment. — Jaj de sajnálom. írd meg neki, hogy valuta és hangszer az lira . . . — Tessék?! — Hát akkor szervusz. Jaj. pardon, tenger alatt van, de azért rá lehet ülni, négy betű függőlegesen, nem tudod véletlenül? A kagyló megrándult a kezemben, de hamar összeszedem magam. Persze, hiszen még mondta a feleségein, hogy biztosan a Mancitől kapta azt a náthát. Meg kel! nyugtatni, nem szabad ingerein!. — Kérlek, majd utána Járok. Majd telefonálok, nekem vannak ismerőseim a tengerésztisztek közt. — De e! ne felejtsd- függőlegesen. — Igen, igen, persze, hogy függőlegesen. Magától értetődik, csak feküdj le és vegyél be aszpirint, nem lesz semmi baj. Vigyázva leteszem a kagylót Rettenetes bömböiés a gyerekszobából. Ml van itt? Kérem, házitanltó ur. már többször megmondtam, ho^y az erkölcsi érzéken keresztül tessék a gyermekre hatni. Pofozni itt vagyok én. Ahoz nekem uem kell tanerő. — Hát kérem, cégvezető sr, akkor én nem vállalom a felelőssé get A fiú nem irta meg a leckét és tiszteletlen, azf mondja, hogy lépcsflházban lógok és büdös vagyok, vízszintesen. Kérem, én ehez aem vagyok hozzászokva. Na megállj, édes fiain, majd ellátom én a te bajodat Elmen: <.i eszed? És mi az, hogy vízszintesen? Hogy mered te a (tanító urnák azt mondani, hogy ö vízszintesen büdös? Pisti bömböl. — Hát a Málcsi néni tegnap egész délután faggatott, hogy mi az, hogy iépcsőházban lóg és büdös, vízszintesen hat betű. Hát tanító, az hat betű. Mi ez? Mi ez? Ez már nem uáthaláz, hiszen az egész ház meg van örülve. Na, doktor ur, éppen kapóra! Mondja, kérem, mi a csuda ez, hogy vízszintesen, meg függőlegesen? Pardon — tessék? Nem figyelt ide? Talán tessék egy pillanatra letenni az újságot — a tőzsderovatot nézi, ott hátul? — Dehogy, kérem — ezt a micsodát nézem itten, egye fene: mi a csuda az, hogy mindenkinek van, mégis mindenki híját érzi, nyolc betű, de a közepén í-nak kel! lenni, mert függőlegesen, jobbra t harmadát, asc csak madár lehet. Szent isten — a doktor w la?. Ml történt ebben a városban. Hogy mi történt? Hát ez a kieresar rejtvény, kérem. Az embereket most nem a tőzsde érdekli, nem a trianoni béke revíziója, nem is a gyilkosságok, hanem a keresztrejtvény, U... úgy!... Tudom már — ezek a pepita pacnik, amikért most minden lapban látni lehet? Az hát. A keresztrejtvény Amerikából jött be. Ott mindenki keresztrejtvényeket fejt. És még csodálkozik, hogy a családi élet felborul! Tekintse egy uj kereszteshadjáratnak, amit Amerika indított Európa ellen. Jó, jó, tekintem — de micsoda eszme nevében tört ránk ez a kereszt? Hogy micsoda eszme? Holló, én már tudom! Találja ki maga is: nyolc betű függőlegesen, háziállat, meg lehet unni. de nem lehet bevenni, a van benne és á és irtsd kezdődik és ság-gal végződik. Karinthy Frigyes A szuhoticaiak nem számíthatnak adókönnyítésre A szabaticaí Lloyd küldöttsége Beogradban Beogradból jelentik: A szuboticaí Lloyd tiz tagú küldöttsége kereste fe! kedden délelőtt dr. Radonlcs Jován képviselő vezetésével a pénzügy- és a belj ügy minisztériumot, hogy az egyesület tiltakozó memorandumait, a magas adókivetések és az utlevélszerzés körüli nehézségek ügyében átnyújtsa Sztojadino lies pénzügyminiszternek és Maximo vlcs belügyminiszternek. A küldötséget a pénzügyminiszter távollétiben Sztojunovics vezérigazgató fogadta, aki tudtára adta a küldötíségnak, hogy a szuboticaí kereskedők nem számíthatnak általános intézkedésekre, amelyek az adótörvényeken túlmenő kedvezményeket biztosítanák. Megígérte azonban a vezérigazgató, hogy a minisztériumhoz érkező felebb ekéseket és panaszodat a legnagyobb tárgyilagossággal fogják kezelni Maximovics belügyminiszter kedden szintén nem tartózkodott Beogradban és igy a küldöttséget Trifanovtcs Ráülj kó államtitkár fogadta. Az utlevélnehéz^ságekre vonatkozóan Trifunovics államtitkár kijelentette a küldöttségnek, hogy iáelüket múlták azok az intézkedések, a melyekkel nacionalista szempontok miatt megnehezítették a külföldi utazásokat. Megnyugtathatta a küldöttséget, hogy a lövőben megkönnyítik az uttevélszerzéshez szükséges eljárást. A városi pótadók aránytalanságaira vonatkozólag Trifunovics államtitkár azt válaszolta, hogy a községi pótadók emelésében netn a kormány, hanem a város polgárai a hibásak, akik megszavazták a pótadó emelését. Felhívta a szuboticaí kereskedőket, hassanak oda, hogy a város a községi kiadások tekintetében jobban takarékoskodjék. Végül megígérte, hogy a pótadó ügyekben beérkező feiebbezéseket gondosan át fogja vizsgálni. A küldöttség úgy a pénzügy- mim a belügyminisztériumban kapott válási i megelégedetten vette tudomásul. Sajtobotrány Szerbia háborús felelőssége köri! A „Balkán“ ára'ássa! vádolja Jovanovicsot — Seaton Watson ismét nyilatkozattételre hívja fel a kormányt Jovánovics L,juba folytatja a Növi Zsivot-bon fejtegetéseit a háború előzményeiről, A fejtegetése' ben Jovánovics bizonyítja Szerbia ártatlanságát a báliéra előidézésében és cikksorozatát egyúttal vá ászul szánja arra a kamppányra, amely az angol sajtóban épen Jovánovics Ljuba egyik nemrégiben megjelent memonrszerü cikke alapján indult meg az SHS. királyság ellen. Ez a harc, amelynek eddigi fázisait ismertettük, most újabb frontokra csapott át. Bccgradba megérkezett Seaton Watson, a hírneves angol publicista, akinek ismeretes nyúlt levele indította jovánovics Ljubái arra, hegy foglalkozzék a vádakkal és aki most újból felhívja a kormányt, hogy nyilatkozzék a szarajevói merénylet előzményeiről. Ugyanekkor a beogradi szélső sajtó elkeseredett támadásokat intéz Jovánovics Ljuba ellen, akit a vita előidézése miatt súlyosan megvádolt. „Ha Tisza lett volna Bosznia kormányzója.. Legújabb cikkében Jovánovics Ljuba arra a kérdésre keres feleletet, hogy Szerbia bécsi követe, Jovánovics Jóca, a mostani főldmivespárti képviselő, annak idején miért nem közölte Berchtold külügyminiszterrel azt, amit a szarajevói merénylet előkészületeiről kormányától tudott. Ennek a mulasztásnak vádja ugyanis az első helyet foglalja el azok ban a támadó Írásokban, amelyek Jovanovics Ljubának a „Krv Slovenstva" cimö almanachban közreadott emlékezései nyomán jelentek meg külföldön. A feleletet Jovánovics — Szerbia békés politikájának ismételt hang-ulyo zásával — abból a mag atartásban talál ja meg, amelyet Berchtold gróf a szerb állam képviselőivel szemben tanúsított. Idézi a lengyel származású Biiinszhj Leo volt osztrák-magyar közös pénzügyminiszternek emlékiratait, amelyekből kiderül, hogy Berchtold gróf nem akar te kihallgatáson fogadni Basics miniszterelnököt, amikor ez a Balkán-háború kitörése előtt Becsben járt. „A szerencsétlen Berchtold megtagadta Pasicstó! az audienciát, csak azért, mert azt hitte, kosry ebből Massaryk proviziót akar huzni!“ — írja Bilinszky. „Milyen fátum — Írja tovább — hogy Berchtold. akkor nem értett egyet velem, aki min Bosznia-Hercegovma kormányzója ebben az annyira komoly ügyben legerősebben voltam érdekelve.“ És Jovánovics hozzáteszi: — Meggyőződésem, hogy a boszniai kormányzónak ez az ignorálása — és még néhány más bécsi hiba — nem történt volna, ha most is, Kállay Béni után, a közös pénzügyminiszter és Bosznia-Hercegovina kormányzója egy magyar: Tisza, vagy másvalaki lett volna, nempedig a lengyel Bilinsky. Minden szláwal szemben akkoriban a Duna mentén sok minden megengedhető volt, amit nem tettek meg egy némettel, vagy egy magyarral. Bilinsky ennek kapcsán, mindenesetre túlozva, ezt mondja: „Ki tudja, vájjon egyáltalában sor kerüli-e volna a szarajevói merényletre és a világháborúra Berchtold könnyelműsége nélkül“. Más adatokat is idéz Bilinskytől, amelyekből kitűnik, hogy jovánovics Jocával, a szerb követtél, Berchtold külügyminiszter sohasem folytatott közvetlen tárgyalást, hanem mindig Biinskyre bízta az ilyen megbeszéléseket. Ugyanez történt Pasiccsai is 1913-ban, az albán konfliktussal kapcsolatban, amikor Berchtold fogadta ugyan Pasicsot, de — Bilinsky memoárjai szerint — elfelejtette tanácsolni neki, hogy Szerbia ne támadja meg Albániát. Utóbb Biiinskyt kérte fel, hogy mondja ezt meg Pasicsnak, • Azt hiszem — fejezi be cikkét Jovánovics — a szerbeknek ezek után nincs mit mentegetőzniük a vádaskodásokkal szemben, hogy jovánovics Joca 1914-ben, Vidovdan elölt, miért Bilinsky pénzügyminiszter és nem az erre illetékes Berchtold külügyminiszter utján tanácsolta, hogy Ferenc Ferdínánd ne menjen Szarajevóba. Seaton Watson nyilatkozata Seaton Watson, aki husvćtkor Beo* gradba érkezett és be fogja járni Szer” biát, Vajdaságot és Horvátországot, a háborús felelősség kérdése körül keletkezeit vitáról a „Politika“ számára a következőképen nyilatkozott: — Nem hihetek annak helyességében, amit Jovánovics Ljuba, a „Krv Slovenstva" című könyvben irt, mert ha ez igaz volna, valamennyi argumentumunkat, amelyekkel a háború alatt és a háború után operáltunk, megdőnthetné. Ha miss Durham azt állítja, hogy a Pasics-kornaány résztvett a Ferenc Ferdinánd elleni összeesküvésben, ezt komolytalan állításnak lehet tekinteni és még ha való volna is az, amit Jovánovics irt, ez sera mentené fe! Ausztriát és Németországot a háborús felelősség alól. De sajnálatos volna, ha n jugoszláv kormány tovább is hallgatna azzal az állítással szemben, hogy tudott a szarajevói merényletről, mert eléggé komoly állítás az, amelyben én nem hiszek, hogy a szerb kormány tudott a raerényetről, de semmit sem tett annak megakadályozására. A „Balkán“ támadása Jovánovics Ljuba ellen Általános feltűnést kelt az a váratlan állásfoglalás, amellyel az ügynek ebben a stádiumában a szélsőséges nacionalista „Balkan“ jovánovics Ljuba ellen fordul. A „Balkan“ id ézi jovánovics sokszor emlegetett memoár-töredékét és megállapítja, hogy Jovánovics Ljuba ezt csupán Pasics megrágalmazása, diszkreditálása végett irta és Szerbiának ártott vele. Fe'hivja ezért a „Balkan“ a radikális-pártot, hogy vonja felelősségre Jovánovics Ljubát Szerbia megrágalmazósB miatt. Á szenvedélyes hangú cikk végül a hatóságokat is felszólít ja, hogy jovánovics Ljubát — hazaárulásért állítsák biróság elé. Aki vérszegény, sápadt vagy aki egyáltalín gyenge, az egészségét csat-is a lcgulabb eyóyvszerre! nverheti v.ssza, melynek neve Ferrodovini“. Kitűnő gyógyszer és vaiódi áidfc a mocsaras ts vizenyós termetek lakosainak, ahol fiatal és Breg egyaránt szenved a maláriától és egyéb betegségektől. A FERRODOVIM etoell az étvágyat és bátmely betegnek vlssz-isdja erejét, írísseségét és Ismét egészségessé tesii a vért. Mér 2—3 üveggel biztos eredmény érheti el. Ennek u áldásos gyógyszernek áz eladását a VfizegtszsígOiyl oilnlittértuta engedélyeit*. Magrendaléaeket elfoaad és a gyógyszert utárrvéttal és portó-mentesen kfiidi 3175 pharm, nr, Bogd&nSogdanoviőgyógyszerész Mostar (Hercegovina) Epy Üreg ára kimerítő használati ntaaltáaaal 40 D.
