Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)
1925-04-12 / 100. szám
18. oldal BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1025 április T2, gieaikus szempontokat is figyelemmel kísérik itt, s ez az egy, amiben különbözik egyes kolostoroktól. Egyébként meglepő hasonlatosság van közöttük. Éjjel inspekciós őrszemek cirkálnak a cellák körül. Megállapítható, hogy inkább az előírásoknak tesznek eleget, semmint azért, mert erre szükség lenne. A cellák nappal rendszerint üresek. Bizonyos jegyekül büntetések esetén' található nappal is valaki bennük. A honvágy belege A mftrovicai {egyháznak létszáma ki- Icncszázuyolcvanketto. Ahol ennyi embert, szorítanak együvé» az él$t megfellebbezhetetlen körülményei, ott-nem csoda, ha .akadnak extravagáns fignrái az elesettek együttélésre kényszerltett brigádjának. Ezúttal a hatszáznyoicas szolgáltatta a látnivalók Ez a hatszáznyoicas csak if Így röviden számmal megnevezve, valami jelentéktelen gyengélkedés folytán cellájában pihent pár napig. Fiatal kamtjaid legény, alig huszonhat évvel a vállán. Friss, egészséges, pirospozsgás. A Csaruga előtti időkben bontogatta szárnyait az utonállás kezdetleges mesterségének, igen sikerült mesterfogásaival. Csendőrkézre került. A paragrafusok kétvállra fektették. Mitrovicára került. Ezerkllencszázhuszonkettő nyarán becsapódott mögötte a kapu nyolc kemény esztendőre. Azóta, mondják, sápad az arca, fonnyad és hervad. Az orvos megvizsgálta. Egészséges mellkas, acélizom, jólemésztő gyomor. Semmi elváltozás a szlavóniai paszták portyázó fián. Mégis betegeskedik. Néha láz üt ki raita. Ilyenkor didereg, neveket motyog és nyöszörög, akár az állatkert oroszlánja. Most is priccsén üi, fejét tenyerébe hajtja. Szeme lázas. Arca bánatos és szomorú. Nem bánt meg semmit. Embervér nem tapad a kezéhez. Ö a romantikus, későn született betyár, akin rettenetes erővel rágódik á szabadság utáni vágy. Jövő husvétot én már nem érem meg — mondja. Ez minden. Másról hiába kérdezem. Hallgat. Aki 43 bűncselekményt követett el A cella egyik kijáró ajtajához első pillantásra is rendkívül meglepő alak közeledik. Kövér, tekintélyes, pocakos, középkorú férfi. Alig párhónapos lakója a {egyháznak. Alakjáról messze kiabál a jólét. Elhízott, lomha testére külön mértéket kellett csináltatni, mert a raktárban nem tudtak számára megfelelő daróckosztümöt találni, ö az érdekes valutás- és siberegyénfség, aki rekordot teremtett a maga negyvenhárotnrendbcli csalásával, testhezálló slbolásával, csalárd bukásokkal, áruelrejtésekkel és hasonló, .jövedelmező - üzleteivel. Csajkát hoz a kezében, kissé ügyetlenül. Még gólya. A felügyelők remélik, hogy hátralevő öt évében majd hozzászokik. Nincs rossz dolga, ö a fegyház Ducibácsija, szerencséje, hogy {egyházban nem csinálnak éjclapot. Ebből egészen jól megélhetne. Csak amiatt panaszkodik, hogy nem használhatja az autóját. Egyébként stoikus bölcs lett, igyekszik hozzáidomulni ui életéhez és környezetéhez. Tesz, vesz. sürögforog, okosan és ügyesen amerikázik, szabotál és megalkuszik. Egyelőre ötven százalékra kiegyezett. Később talán többre Is. Sohse lehet tudni, mit hoz a jövő. A tömeg dolgozik és produkál A fegyház tekintélyes zöme tömegéletet él. Dolgozik, reggel ötkor kel, mű-; helybe siet, rendet teremt és otthonának j tekinti a fegyház épületét és kötelezői járás, hogy ehhez hasonlót — mint mondani szokás — még a legöregebb emberek sem tapasztaltak, sőt nem is igen hallottak hasonlóról. Magát Fiammariont is annyira meglepi ez a rendellenesség, hogy ott keresi magyarázatát; ahová a tudós hírnevükre féltékeny meteorológusok nem szívesen kalandoznak: a napfoltokban, amelyek alapjait képezik a mi idöjóslaíairrliuak is. Mi történt a napon? A "foltok, amelyek 1922-ben a napfelületnek meg 252 milliomodrészét fedték el, egy év alatt leszálltak í5-re, a következő évben, ahelyett, hogy még tovább apadtak volna, szeptember végéig viszont már 325-rc emelkedtek. Ilyen rohamos változáson eddig nincs példa. Volt rá. eset, hogy ily gyorsan apadt a napfoltok száma, némelyek a Juppiter uaptávolának tudják ezt be, ele akikor meg két évig tovább apadt s csak azután emelkedett — lassúbb tempóban mint most Arra is van példa, hogy ily rohamosan nagyobbodott, de akkor is iassu kisebb edés előzte meg a minimumot. Ilyen változást nem lehet előre látni, s ezért megdőlnek a korábbi jóslatok. Milyen lesz hát az Idő? Ha találunk olyan számítási módot, amely az elmúlt hónapokra megközelítő eredményt ad, ntegjósolhatjuk a következő hónapok időjárását is ugyanolyan fokú valószínűséggel. A múlt nyárra szóló ía Bácsmegyei Napié húsvéti számában 'közzétett). jóslatunk esős, hideg nyarat, az őszre kifejezett »vénasszonyok nyarát* jósolt — ami be is következett még nagyobb mértékben, mint ahogy a számadatok;bó! ítélni lehetett. A tél ugyan nem volt olyan enyhe, mint ahogy hisszük: uorv. 13-tól kezdve egész január végé!*» éjjeli fagyok voltak, kivéve csak dcc. 2—10-ét, lan 3—7-ét és 12—14-ét, Volt 7 C°-os hideg, többször napközben sóin emelkedett a hőmérő 0° fölé, sőt —3 C° fűlő sem — nálunk, a városban, do a hó hiánya nagyon feltűnő volt, — mindössze novemberben 5, decemberben ó mm. esett s most márciusban több csapadék volt. Ily kevés hó csak 1881— 82-ben esett, amikor a tél és az előző nyár is hasonló volt az ideihez, csakhogy akkor júliusban szárazság volt, az őszi hónapokon át pedig esett Nem sokkal több esett 1699—1990-bari sem, de akkor előzőleg május óta szárazság volt. Hasonló volt még a mostani évhez az 1913—14. óv, amikor a tél valamivel hidegebb »volt A. felsorolt esetek, egy kivételével, szaporodó napfolt idejéből valók — tehát már ez is valószínűvé teszi, hogy a lövő hónapok időjárása is a szaporodó napfoltok éveihez lesz hasonló. Itt azonban meg kell fontolnunk, hogy hány évre» számítsuk a szaporodási Rendesen négy év telik el a minimum és a maximum között. De fia tekintettel vagyunk a már észlelt hirtelen szaporodásra, nem szabad négy évre száerejü parancsnak a házirendet, amely kimért, katonai szigorával és fegyelmével úgyszólván minden percet. előírásszerűen kitölt. Évente igen tekintélyes összegű árut termel és nagyban hozzájárul a fenntartás költségeihez. Készítményei elsőranguak és versenyképesek és elismertek szakértő körökben. A háború, amikor katonai kórházzá volt átalakítva a fegyház, — megviselte az épületeket. Ma már ezt is mindenütt pótolták. * A közel egyórás körséta a társadalom kitagadottjai között tagadhatalanul kellemes impressziókkal zárult. De azért senkinek sem akarok kedvet csinálni a ínltrovicai {egyházhoz. Mcsterházy Ambrus. mitanunk. Sőt miután (1867 után) ilyen hirtelen szaporodás esetéin csak' két év telt el a minimum és a maximum túlzón, ezt a lehetősége: is figyelembe kell vennünk. A négy periódus közül, amelyekről pontos adataink vannak, az 188v. utáni periódust három évesnek vesszük A/. 1913. utáni szintéin három éves, a többi kettőt pedig összevonjuk hatom évisre. A nyert adatok középszámait összehasonlítjuk az 1881—1915. tvi bárom teljes periódus, (ez az ismert 35 évi magasabb periódus) közepsz imáivá! — mindezt a budapesti ..valókkal, de cem mutatunk ki abszolút 'zam kit, íantm különbségeket, amehek nagy táviiságra K állandóak. A mi csapadék «»a,amkst a szegedi 1871—1900. á de tavi középértékeivel hasonlítjuk össze. A múltra vonatkozó összeI,ascnlitást májastól kezdjük, mert a napfoltok akkor kezdtek előtünedezni s mert az idői Fás némi eltérését már azóta tapasztaltain. 1. A hóhiányt (ha < lejek’ rán értesültünk volna a napfoltok nagyarányú cló tűnéséről) kiszaímithrtuk volna előre is, — különösen februárra mennyiségileg is. A Januári különbség érthető, ha tudjuk, hogy a gyors fejlődés folytán átugrott első »szaporodó« év januárja » —46.0'AJ«. havat Jelez (a február *—2ó.3%«-ot}. 2. A két évre számított perlő lus adatai decemberre jobban megközelítik a valóságot, de a többi három hónapban nagyobb az( eltérésük. 3. A csapadék tekintetében ezek az adatok csak januárban és februárban mutatnak egészen ellenkező menetet — de itt is magyarázatul szolgálnak az elmúlt év adatai, amelyek a tényleg esett mennyiséget megközelítik, még deepmberbeu is. Az augusztusi esőbőséget azonban átlag utján nem lehet kihozni — bár éppen az 1879 utáni szaporodó napfoltu évek mutatnak fel hasonlót, sőt még nagyobbat is. — A csapadékot azonban egy-egy egész évszakra pontosabban jósolhatjuk meg: az elmúlt nyár (átlagos havi mennyiség százalékában fejezve ezt is ki) 10% fölösleget, az ősz pedig 2.8% hiányt mutat. Ily pontossággal a jö’őre nézve is jósolhatunk. Előrcöocsátva azt a megállapítást, hogy az elmúlt naptári év csapadékmennyisége valamivel meghaladta az átlagot (nálunk volt 580.9 mm, a szegedi átlag pedig 562.3): az a kérdés vetődik fel, hogy most tulajdonképpen esős vagy száraz évben vagyunk-e. Szaporodó napfoltok idejében veszedelmesen csapadékos csak egy év volt, az 1879- iki. Ezt azonban kiküszöbölhetjük, wart a napfoltok száma ebben az évben még csak oly kevéssel szaporodott, hogy ezt inkább még a napfoltminimum évének vehetjük. Az átmeneti évek tehát mérsékelten csapadékosak. Előfordul azonban szárazság is szaporodó napfoltok hatása következtében, mint amilyen az 1557-iki volt, Amely a mi vidékünkön is káros volt, baf*Sem annyira, mint az 1563-ikI, sőt még annyira sem, mint az. A szeszélyes időjárás okai ßtfilyen lesz az időjárás a nyáron és ősszel? Egy év óta olyan szeszélyes az időlS65-fld (a legyeszedeinas&dbb stórazságokait nálunk fogyó napfoltok Itéaik ő). S száraz volt az 1901 év is, amikor (Szegeuenj a tavaszi-nyári hónapokban 39?ó-nyi hiány volt Nem, fenyeget-e ilyen veszély, annál is inkább, mived az 1857. év (az 1858. is száraz volt) abban a »szaporodó« periódusban van, amely éppen 2X35 évvel van mögöttünk — annál is inkább, mivel 35 év, előtt, 1690-ben a ml vidékünkön több mint 10/ó-ny! csapadékhiány volt, a mely szintén károkat okozott Az én számításaim szerbit is a napfaltszaporodó periódus egy száraz évvel jár, még pedig száras nyárral, ami már veszedelmes. Ez azepban az idén nem következik be. A napfoítszaporoöő időszak második évében ugyanis számításaim nem adnak csapadékhiányt — legalább a nyár folyamán nem. Kiszámított adataim ugyanis márciustól kezdve havonként — a havi átlagos mennyiség százalékban kifejezve:-1-28.0 +2.4 +7.1, +40.4 +85.4, +22.2. +24.3, +10.3 +25.6, —15.6. Hiányt tehát csak a december mutat, csekély fölösleget az április és a május, nreg az október, ami csapadékos március után r.em lehet veszedelmes. Ha pedig az átmenet csak két évi, mint volt !869-ben, (akkor se volt csapadékhiány a második évben), akkor a harmadik év kifejezett nyári szárazságát eltünteti a második év fölöslege, amellyel összeveti a tik. A valószínűség teliét csapadékos hűvös nyár mellett van a következő Celsius foknyi eltérésekkel; —0.8, —0.4, +0.0 —00+0.4, —0.7. —0.6, +0.4,1—0.3 +0.1. Melegnek tehát csak a május, lulius, október és főleg a december tgérkezik. Ka a júniusi kis eltérést nem vesszük üsyektr.be, mondhatjuk, hogy a növényfejlődésre jó május—jul. lesz. Évszakonként — tehát több valószínűséggel — a következő kilátás van: csapadék a tavasz folyamán: +10.9%, nyáron +27.5%, őszkor +19.5%, hőmérséklet: tavasszal —0.1. nyárom —0.1, őszkor -0.2 C°. Hogy pedig tényleg ilyenek a kilátások, arra egy pozitív bizonyítékom Is van. Egy hónap előtt az volt olvasható a napilapokban, hogy a Gclf-áram olyan kevéssé meleg, amilyen nem volt 25 éve. A Golf-áramnak egy félévre van szüksége, amíg elér Európa partjaihoz. Az a szokatlanul csekély meleget hozó rész majd a nyár folyamán érkezik meg Izland vidékére. Nem lévén rendes a hőfoka, nem bírja majd fölolvasztani azon jéghegyeket, amelyek Izland felé nyomulnak, ezek lehatolnak alacsonyabb szélességi fokok alá s ott lehűtik a levegőt és Amerika partjain is. Ha pedig azon a vidéken hideg vau, nem képződnek barometrikus depreszsZiók. Ezek pedig ott szoktak képződni, s végigjárni Északenrópít — sőt gyakran eljutnak hozzánk is. De valószínű az is, hogy hideg hullámokat is kap Európa, s ha ezek nem is jutnak el egészen mihozzánk — annyi bizonyos, hogy a depressziók vonulási uija ezidén közelebb !e-z hozzánk és 'majd gyakrabban képződnek depressziók a Biscayal vagy a Eyoni öbölben. Bármilyen utat vesznek Is ezek, szárazságot a mi vidékünkre nem hozhatnak. Ha néha a Fekete tenget felé vonulnak, nálunk hűvös is tesz. Kései fagy jelentkezni fog, de nem lesz katasztrófáiis. A május ugyan szélsőségesnek ígérkezik, de a fősuly a júniuson és íuliuson van, ami már nem oly veszedelmes. Tavaszi árvíz csak a Tiszán lehet veszélyes — a nyári se lesz remélhetőleg oly kárthozó. mint amilyen a tavalyi volt, amikor mindakettőt még ez idötájban nagynak jeleztük előre. Bármennyi bizonytalanság van is ebben a jóslatban, annyi mégis bizonyos, hogy nem kel! a márciusi havazástól megijednünk, de nem kell az 1863. év csapásától sem tartanunk. Közepes, jó évünk lesz. Popovics György
