Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-12 / 100. szám

40 OLDAL » ARA 4 DINAR PoStcrfea plaleas! XXVI. évfolyam Suhotica, VASÁRNAP 1925 április 12. ICO. szám. &cgjeicnik minden reggei, ünnep után és hétfőn délben Telefon érám: Kiadóhivatal 8—SS. Sr<s/ke*rtö*ég 5—10 Előfizetési ír aegjsdévie 135 álad? Kiadóhivatal: Snbotiea, Aleksusdrova cl. MLeibaeiroalota’; Sierfittdítéji Aleksandrova oL 4 (Rossia-Fbaettré-palota]» Magyarok vagyunk Irta: Dettre János Szimbolum-e, vagy valóság c Nagyhét kálváriojárósa, a meg­hurcoltatás, megostoroztat is, ke­­resztrefesziíes és kinhelál ? Sziro­­bo!um-e, mely n feltámadásban s az örök élet hitében magasztoso­­dik fel, vagy a vérnek, verejték­nek, viaskodó gondolatnak és kínzó, kétségnek valósága ? Szimbólum és valóság most egyet jelent. Testvérek vagyunk hitben és sorsbari s n hit szim­bólumát s a sors valóságát ös­szeegyezteti az élet parancsa, mely a kálvária stációira párán­­csőit. Keresztet rakott sebes vál­tunkra s ecettel és epével itet, mikor mi a jog és kuiíure üdítő, egészséget adó, életet tápláló tiszta vizeire szomjazunk. Oázisok délibábjait ringatja ked­­bö!c*<5ben az eiérheretlen messze­ség. Tavaszi hajnalokon a jótékony szellő vizpáták üzeneteit hajtja felénk, míg mi engedelmes szív­vel, de erőfienedő tagokkal von­szoljuk életünk maradékát az ös­vényeken, miket a történelem je­lölt ki s a sors tett rögössé. Megállunk olykor s révetegen körültekintünk. Nem tévedtünk-e el az életrengetegben, ezer láb­nyom, ezer lesüppedt sir s ezer letaposott! virág között megtelál­­juk-e az Igazság Ösvényét, — ezer sikoltozó kiáltás, zűrzavaros jóslat és káromkodó imádság ze­nebonájából kihallatszik-e a csal­hatatlan kinyilatkoztatás, az igaz utakat kijelölő s igaz célokat ki­tűző ? A sors testvérekké tett ben­nünket, kik ugyanannak az útnak vagyunk tévelygővándorai, ugyan­annak a célnak álmodó harcosai, kiknek vállára a sors ugyanazt n keresztet és korbácsot készítette elő s kiknek lábai előtt egyfor­mán merültek el az utak, aludtak el a világosságok és némultak el a harang hivó szavai az éjszaka fojtó sötétjében. A sors testvérekké tett ben­nünket, —■ vélemény, meggyőző­dés, hit, yilágnézlet tehet-e ben­nünket egymás ellenfeleivé ? Le­het-e a gondolat hatalmasabb, mint a testnek és vérnek közössé­ge ? Szétválaszthatja-e a meggyő­ződés azokat, akiket a nyelv kö­zösségének aranyszálai s a sors közösségének acélkapcsai fognak össze ? S ha még alapvető meggyőző­dések, principális gondolatok á­­lanénak közénk. De a célban, munkavállalásban, feladatban mindannyian megegyezünk. Mind­nyájan — egyetlen kivétel nélkül — azt vailjuk, teljessé keli tenni a fiogyar életetJogért, földért és kultúráért indultunk el, a gazda sági, kulturális és politikai sza badság világosságait akarjuk el­érni. Egyikünk kezében sincs kard, egyikünk sem rejteget di­­namitoí. Nincsenek földalatti szán­dékaink és nincsenek földalatti eszközeink. Szivünkben csak béke van s minden tervünket, minden álmunkat az engedelmes meg nyugvás talajába vetjük. A tör­vénytisztelet és alkotmányos­ság vezeti minden lépésünket és hangolja szavunkat. Nem széliünk perbe a sorssal, nem vagyunk engedetlenek a történelem paran­csaival szemben. Csak egymásnak lennénk el­lenségei? Suta kérdések, csip­­csup nézeteltérések, tünő-muló­­vessendő jelentéktelenségek, apró­­cseprő iHemszsbé!y®k válaszfalak ­ként közénk állhatnak, szakadé­kokként eitáüyogosodhevnak. ami­kor ugyanez a hit és ugyanaz á meggyőződés hív. bennünket el a' magyar kultúrának, magyar nyelv­nek, a jogok teljességének s az alkotmányos szabadság korlátlan­ságának szolgále’ára? Engedel­meskedünk jóídlskkel, keresztény, megnyugvással a sors parancsá­nak. De a sors nem csak azt parancsolja, hogy legyünk hü fiel hazánknak, hanem azt is, hogy maradjunk hívek a fajunkhoz is. S ha az uj parancs maetartásé­­ban nincs köztünk különbség, ha állarnhüség és megbízhatóság te­kintetében nem lehet közöttünk osztályt tenni, a régi1 parancs be­tartása meghonthatjo-e sorainkat s ellenségévé teheti-e testvért a testvérnek ? Ha a magyar hűségben nincs köztünk különbség, akkor nem emelhet közénk válaszfalat a né­zetek és vélemények különbsége sem. A csalhatatlanság dogmája senkit nem véd tévedések ellen s senkit nem illet meg az a jog, hogy magyar testvére magyar ér­zésének, hűségének és íojszerete­­tének bírója legyen. Magyarok vagyunk s magyarok vagyunk ak­kor is, ha tapasztalatunk és tu­dásunk máskép olvass® is ki a sors könyvéből a mai napra ren­delt evangéliumot. Jobb magyar vagy te, testvérem, mert azt mon dód ma, amit én tegnap mond­tam? Jobb magyar vagyok én, mert falán csak holnap fogom be­látni annak igazságét, amit te mér ma hirdetsz ? Jobb magyar vagy te, mert a közös célt gyors rohanással akarod elérni s rosz­­szabb magyar vagyok én, meri óvatos haladást és megfontolt körültekintést ajánlok ? A magyar sors, a magyar jövendő, a kisebb­ségi küzdelem végcélja független n máról-holnapra, évről-évre, s talán még a nemzedékről nem­zedékre változó, módosuló, meg­születő és eíhanyatló terv, szán­dék, alkalom, feladat, elhatározás és cselekedet sokaságától. Hogy veheted hát szádra a förtelmes szót, hogy a magyarság árulója az, aki nem árul veled egy gyé­kényen? Hogy veheted kezedbe azt az inkvizitori jogot, hogy ké­telkedjél magyar testvéred ma gyár hűségének tisztaságéban, csak azért, mert a közös Holnap érdekében ma mást tart helyes­nek, mint te ? Mi a te csalheta'­­lanságüd forrása s mi a testvéred hüt'enségének mértéke, ha ma­gyar érzésben, magyar fajszere­­leiben s a magyar sors köteles­ségeinek vállalásában nincs köz­ietek különbség? Miért van a te kezedben korbács s miért éujíss vele megver testvéredre, amikor a sors egyformán korbácsol ben­nünket ? Nincs közöttünk bíró és nincs közöltünk vádlott, nincs közöttünk csalhatatlan próféta és esendő bűnös — egyformán átesettjei, tévelygői, tudatlanja! és járatlanjai vegyünk sorsunk útjainak. Ha sze­retni nem tudjuk egymást, ne gyű­­öljük, ne ostorozzuk, ne feszítsük keresztre magyar testvéreinket A magyar egység oltárét a gyűlölet vályogéból nem lehet fölépíteni, Ha a magyarságnak nincsenek Judésai, ne legyenek Pilátusa! I sem. Homogén radikális kormány alakul ? A radikálisok szakítani akarnak Prífeicsevicsékkef Ä Radics-párt bajlaedé sgyÖffműködni a sieti» nép többségével Ä húsvéti ünnepek alatt seal-' loft csönd’ felszíné alatt > jélentöá események varasa lappang « beo­­gradi politikában. Rülömhözőkom­binációk vannak forgalomban e kormány nemsokára bekövetkező rekonstr-kciójával kapcsolatban. A legjelentősebb esek közül az a verzió, amelyről a radikálisok a legnagyobb titokban beszélnek egymás között. B szerint Pasics a rekonstrukció alkalmá­ból ki fogja szorítani PribiCs©­­vicsékat és homogén radikáüs­­kormány.t fog alakítani. Ennek a tervnek keresztülvitele lehetséges volna anélkül, hogy a radikális párt más párttal koope­rálna. A Radics-párti mandátumok nagy részének érvénye ugyanis mint ismeretes, vizsgálat alatt áll és mindaddig, írtig ezek a man­dátumok nincsenek Igazolva, a 142 főnyi radikális-pártnak abszo­­'ut többsége van a parlamentben. A mandátumok bizottsági felül­vizsgálása két-három hónapig is eltarthat és ez alatt egy homogén radikális kormány zavartalanul működhetne a parlamenti több­ség birtokában, minthogy a nem igazolt képviselőknek tudvalévőén nincs szavazati joguk. A homogén radikális kormány ezután sokkal előnyösebb feltété ek mellett tárgyalhatna megegye­zésről a Radics-párttal, mintha fennmaradna a jelenlegi kor­mánykoalíció, mert, a Radics-párt nagy sikernek könyvelné el, hogy a radikáli­sok felbontották a pártszövet­séget Pribicsevleesel és ennélfogva más téren nagyobb engedményekre volna hajlandó. Á húsvéti események megmu­tatják, hogy ennek a valószínű kombinációnak rni as alapja, a beavatottak azonban mér most 'js>tudihi vélik, hogy a kibéntskö­­zés ebben as Irányban fejlődik.' 'Mint;Zágrebbői• jelentik, a Kor­vét politikai körökben rtagy je­lentőségei tulajdonítanak annak a ténynek, hogy _ Pastes a kor­mány rekonstrukcióját a húsvéti ünnepek utánra halasztotta. A Radlcs párt egyik vezetötagja or­ról a kővetkezőket mondotta :; — Ha Passes egyszerűen a régi radikális—Független demokrata koalíció meghosszabbításéra gon­dolna, akkor nem lett volna szük­séges, hogy a kormány rekonstruk­­ciót halogassa. Kétségtelen, hogy uj kombinációk lehetőségei akarja tanulmányozni. A honát paraszt­­párt nyíltan kijelentette, hogy haj­­lardó együttműködni a szerb nép többségével, mert erre szüksége ven az országnak és a népnek s ugyláíszik, hogy ennek a radiká­lisok is tudatában vannak. • Radies Pevle pénteken meglá­togatta a fogházban Radies Istvánt és hosszas megbeszélést folyta­tott véle. Redics Pavle az újság­írók előtt kijelentette, hogy a ta­nácskozás eredményével meg van elégedve. Minden további felvi­lágosítást .azzal hárított el, hogy nemsokára úgyis minden nyilvános­ságra kerül. A Radics-párt körében egyéb­ként kínos hatást keit, hogy a zagrebi rendőrség ismét szigorí­tott rendszabályokat alkalmaz az internált Mecsekekkel szemben, és eddig élvezett kedvezményei két megvonta- Azonkívül a zagrebi rendőrség házkutatást tartott Koz­­mics Serifnél, a Redics-pórt főbi- Nizottségánek pénztárosánál. A rendőrség Mecsekek internálását azzal okolja meg, hogy az inter­nált Radics-párti vezetők túlságos mértékben érintkeztek a külvilág­gal, ami nem engedhető meg.

Next

/
Thumbnails
Contents