Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)
1925-04-02 / 90. szám
12 OLDAL » ÁRA \\ DINÁR 90 szám Subotica, CSÜTÖRTÖK, 1925 áwiiis 2. j&hssü&see fiit 5jelenül minden ünnep után é* hétfőn dilijén Telt fon szem: Kiadd 5—58. .". Szerkesztőség 5—10 L Jói ize tea; ár negyedévre 135 dinár fiiatóbivaial: Sufcoíica, Aleksandrova ul.l.(Le<bath*paiűt&) Szerkesztőségi Aleksandrova ul. 4. (Rossia-Foncíére-pilota j K0ZBE!ÓLfi5 A feketicsi pultka ma újra megszólalt s újraszövegezte a programtalanság rmját. Mert mit jelent az, »meg keli győznünk az állaté szláv nép politikusait arróljy a haza érdekeit úgy táljuk leg jobban, ha nem gtek akadályokat az önálló mi szervezkedés elé“. Mi érleime nnek a követelésnek febiuár Jután, mi értelme van ma s áelme van a kisebbségi élet hevében, amikor Pasicstól kéz; magyar szavazatokkal megvUt Radonicson és Grolon kérész1 legba oldaiibb horvát parasztig ielmü a jugoszláv politikai kökénynek az a meggyőződése, hfflk az önálló szervezkedés felad; győzheti meg a magyarság a sortokat kvalitásáról, a jugosz smzet: eszme elismerésének őégéről. Nem mondjuk, hogy eívetelés jogo sült, nem állítjuk;} ez a bizony1*í£si mód az egyénem látjuk be ennek a kivánsá jogosságát és alkotmányosságátnem tagadhatjuk, hogy ez a kg valóban meg van, hogy valód/ követelik a magyarságtól é£ magyarság a lelkét teszi is líiivánosság asztalára, akkor s«zik el, hogy az önállóan szerveznagyarság loyalitása őszinte, program helyes volt, megtámacan volt az első elindulás Idejéitor, amikor mi szövegeztük mezör. De az azóta elmúlt évek fájs meddősége és szomorú tapasz» a február 8 iki választások ijetanulságai után talán mégsem eendő, hogy újra leírjuk a régi főt, hanem az, hogy rámutasszokra az eszközökre, azokra ikra, amelyekkel és amelyeken etjük, vagy ccak meg is közeik célunkat. Ma nem az a kötge a publicisztikának, hogy hí azt a régi bői - cseséget: be »izonyitani az önálló szervezkedilitását, — hanem az, hogy moneg, milyen eszkö zökkel, milyenin lehet ezt bizonyítani ? Nimnál felelőt enebb játék, mint ki* célokat anélkül, hogy a céihezető eszközöket megjelölnék, kell győznünk az államalkotó sat . . ,* — igen, igen, de mivejyan, mi módon, milyen eszkd? Hiszen nekik még az sem — lásd Grol Mi lánt — ha rr sz vázátok juttatják mandátunAz önálló szervezkedés nem cinem eszköz. In kább azzal fink, hogy minden tudást, tapasž, körültekintést és bölcseséget ttgva mődoljuk ki, hogyan lehenagyarság részére mindazt az enyt elérni, amit az önálló szervístő! várt a magyarság t És beszélji hangról s a modorról is. „N a főlépcső keli, amelyen büsínérzetesen járhassunk, hogy olyan jogokat szerezhes sünk ennek az árva, szegény népnek, amiket semmiféle rendszerváltozás, semmiféle pártbukás nem tehet vitássá“. Ez a hang és olvassuk csak, mire izgat ? „Azok a politikusok, akik ellenséget látnak a kisebbsé gekben, az ellenséget veszedelmesebbnek, alattomosságában gonoszak nak tartják, ha az meglapul, ha az a jogos sérelmei fölött érzett keserűséget is elrejti“. Ajánljuk annak, akinek nem jog kell, nem az életnek, munkának és kenyérnek biztonsága, hanem — a főlépcső, ajánjuk annak, aki az önérzetet többre becsüli, mint a magyar iskolákat s aki már most tiltakozik az ellen, hogy a magyarság melléklépcsőn jusson' el jogai teljességéhez és sérelmei orvoslásához, hogy — olvassa e! Radics Pavle beszédét. A Radics-párü szónok háta mögött ott álltak a töretlen, elszánt, a választási erőszakon átgázoló hor vát parasztok milliói, akik hetvenötnél több mandátumot adtak pártjuknak s Radics Pavle hangja csöndé sebb, higgadtabb, önérzete kevésbbé túltengő, követelései kevésbbé kateaórikusak voltak, mint a f keticsi publicisztika legújabb elmemüvéé. A mi hátunk mögött csak keserű eredménytelenségek, hasztalan iparkodá sok, sötétemlékü kudarcok feketéüenek, jogosult-e, okos-e, hasznos é, ha hangunk tovább diktál, önérzetünk tovább gesztikulál s tántoiaó lábaink — főlépcsőt követelnek ? A • lilus az ember. Radics Pavle hangja vagy hetven mandátumot mentett meg a megsemmisítéstől, ez a rikoltozó hing egyetlen mandátumhoz sem juttatta a magyar pártot. Lehet e vitatkozni még, hogy a .magyarság érdeke hogyan hangolja az instrumentumokat ? Április 28-áig elnapolták a parlamentet Radics Pavle a radikálisokkal tárgyal A szerdai nép legfontosabb po* i iitikai eseménye az, hogy a parlament üléseit április 28-ikáig elnapolták. A hosszú parlamenti szünetet hivatalosan a húsvéti ünnepekkel indokolják, azonban a plénumnak dolga se volna, mert a benyújtott javaslatokat a bizottságok még nem tárgyalták le. A parlamenti szünet, noha a képviselők legnagyobb része elutazott Beogradból, mozgalmasnak ígérkezik. A bizottságok a szünet alatt is tanácskoznak, de azonkívül olyan eseményeket várnak, amelyek átalakíthatják az egész belpolitikai életet. Radics Pavle, aki most a Radics-párt vezetője, két napos zagrebi tartózkodás után szerdán reggel érkezett vissza Beogradba. Radics Pavle Zagrebban Radics Istvánnal tárgyalt. Megengedték, hogy a fogházban négyszemközt tárgyalhasson az unokabátyjával. Radics Pavle megérkezése után nyomban felkereste Trifkovic Márkot, « parlament elnöké; s vele dr. N kies tekintélyes Radics párti képviselő jelenléti ben több árán kérésziül tárgyalt. Hogy mitől volt szó ezen a tárgyaláson, arról semmi hir nem szivárgott i, annál tág bb tere van a kom imádónak. Á falában az a vélemény, hogy a RediC'-párt a közeljövőben megegyezést létesii valamilyen formébanoa radikálisokkal. Radics Pavle és Tnfkovics tanácskozása délután 1 óráig tartott s mikor véget ért Redics a oarlamentbe ment, ahol, a p rasztpárt klubhelyiségében a párt képviselői értekez etet tartottak. Az ellenzéki blokk körében a adikálisok és Rad es Pavle tanács hozásai nagy feltűnést keltettek Délután érkezett a hire Radics István újabban megjelent cikkeinek, amelyeket szintén élénken kommentáltak. Radics István levele Radics Pavlehoz Annál nagyobb feltűnést keltett politikai körökben R dics Istvánnak a szerdai nap folyamán napvilágot látott két nyilat liozata. A még mindig betiltott Slobodni D wi helyett a Hrvat kedden k űlön-kiadást. adott ki, amely közli Radics István levelét Radics Pavlehoz és Nikics N kólához. Radics a Nikícsnek edresz szélt levélben többek közt a következőket írja: — Jugoszláviának pedig meg kell lenni a maga széborának és kormányának. Radics Pavlehoz intézett leveében a fo házban ülő paraszt vezér engedékenységet javasol. — Beogr d — írja a levélben nem Budapest és saját magának enged, aki kellő pillanatban 'estvérének tesz engedményeket. Hogy ha a radikálisokban meg van a vá 'y a megegyezésre, akkor ezt könnyen el lehet érni a/ alkotmány revíziójával. Horvátországnak azonban meg kell adni I maga száborát és kormányé; és függetlenebbnek kell lenn , mint a háború előtt volt. A politik* i közvéleményt főleg ezek a kije entések foglalkoztatják, amelyekből nyilvánvalóan kitűnik, hogy a Radics-párt közjogi programmjábói igyekszik átmenteni az uj helyzetbe annyit, amennyit csak lehetséges. Az ellenzéki pártok viszonya Az ellenzéki pártok egymásközti viszonyáról is igen sok szó esett politikai körökben. A helyzet e tekintetben még egyáltalán nem világos, csupán azokról ez ellentét-kröl van tis?ta képe a közvélemény ne . amelyek a Radics-párt és a klerikálisak közt fenéHenak. A fölmérő í ellentéteket a korrn inyo’d il, Jőleg azonban e Pribicsevics-pár; igyekszik kimélyiteni. Ez volt a főcélja Pribicsavics beszédének is. E lenzéki oldalon másképper. ítélik meg a he yzeteí, mint a kormánypártok részéről és azt állítják,1 hogy a blokk egysége nem forog veszélyben, sőt Radicsék engedékenysége nem a kormány, hanem a blokk győzelmét jelenti és ez ellenzek elérte célját, miután a mandátumok igazolásának kérdésében a kormány engedett szélsőséges álláspontjából és ezzel összefüggésben tarthatatlanná vált a kormánynak az állemellenesség és szeparatizmus jelszavával eddig folytatott vádaskodása. Az ellenzéki egység szilárdságának jeléül tekintik Lorkovics keddi beszédét is, amely Radics Pavís beszédével szemben ismét erősen ellenzéki hangú volt. A kormánypártok, különösen a radikálisok részéről nem igen nyilatkoznak az uj helyzetről. Általában az a benyomás, hogy a radikálisok hallgatása mögött ionos változások rejlenek és úgy látszik, mintha a radikálisok és a Radics-párt között máris komoly s előrehaladott stádiumban levő megegyezési tárgyalások folynának. Mindenesetre kétségtelen, hogy a <ét párt közt komoly törekvések észlelhetők a közvetlen megegyezésre és a Rr.dicsékhoz közelálló zagrebi lapok hangjából is következtetni lehet arra, hogy ezt a megegyezést Radicsék is zzivesen látnák. Radics Istvánnak tudvalévőén régi tézise az, hogy azzal a párttal kell megegyezni, amelyik a szerb nép többségét képviseli és igy a radikálisokkal való esetleges megegyezés nem je entené eddigi politikájának de* zavuálását. Egy ilyen fordulat azonban a horvát parasztklubon belül mégis az?al a következménnyel járhatna, hogy a Zaednica utjai elvű Ind nah Radicsékól, meri u Zajednica az ellenzéki 'Hókkal való további feltétlen, együiiműködésnek a hive. A radikális pártklub ülés» A radikális képviselői klub szerdán délután ülést tartott, « melyen Pasics miniszterelnök és a kormány radikálíspáríi tagjai is teljes számban resztvettek. Aís ülésen a miniszterelnök rövid beszédben ismertette a politika» helyzetet és felhívta a képviselőiét arra, hogy a parlamenti szünetet jó! használják fel kerületeikben, miután visszatérésük után fokozott murikéra lesz 3süksén
