Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-02 / 90. szám

12 OLDAL » ÁRA \\ DINÁR 90 szám Subotica, CSÜTÖRTÖK, 1925 áwiiis 2. j&hssü&see fiit 5jelenül minden ünnep után é* hétfőn dilijén Telt fon szem: Kiadd 5—58. .". Szerkesztőség 5—10 L Jói ize tea; ár negyedévre 135 dinár fiiatóbivaial: Sufcoíica, Aleksandrova ul.l.(Le<bath*paiűt&) Szerkesztőségi Aleksandrova ul. 4. (Rossia-Foncíére-pilota j K0ZBE!ÓLfi5 A feketicsi pultka ma újra megszólalt s újraszövegezte a programtalanság rmját. Mert mit jelent az, »meg keli győznünk az állaté szláv nép politikusait arróljy a haza érdekeit úgy táljuk leg jobban, ha nem gtek akadályo­kat az önálló mi szervezkedés elé“. Mi érleime nnek a köve­telésnek febiuár Jután, mi ér­telme van ma s áelme van a kisebbségi élet hevében, ami­kor Pasicstól kéz; magyar sza­vazatokkal megvUt Radonicson és Grolon kérész1 legba oldaiibb horvát parasztig ielmü a jugo­szláv politikai kökénynek az a meggyőződése, hfflk az önálló szervezkedés felad; győzheti meg a magyarság a sortokat kvali­tásáról, a jugosz smzet: eszme elismerésének őégéről. Nem mondjuk, hogy eívetelés jogo sült, nem állítjuk;} ez a bizony1*­­í£si mód az egyénem látjuk be ennek a kivánsá jogosságát és alkotmányosságátnem tagadhat­juk, hogy ez a kg valóban meg van, hogy valód/ követelik a magyarságtól é£ magyarság a lelkét teszi is líiivánosság asz­talára, akkor s«zik el, hogy az önállóan szerveznagyarság loya­­litása őszinte, program helyes volt, megtámacan volt az első elindulás Idejéitor, amikor mi szövegeztük mezör. De az azóta elmúlt évek fájs meddősége és szomorú tapasz» a február 8 iki választások ijetanulságai után talán mégsem eendő, hogy újra leírjuk a régi főt, hanem az, hogy rámutasszokra az eszkö­zökre, azokra ikra, amelyekkel és amelyeken etjük, vagy ccak meg is közeik célunkat. Ma nem az a kötge a publiciszti­kának, hogy hí azt a régi bői - cseséget: be »izonyitani az ön­álló szervezkedilitását, — hanem az, hogy moneg, milyen eszkö zökkel, milyenin lehet ezt bizo­nyítani ? Nimnál felelőt enebb játék, mint ki* célokat anélkül, hogy a céihezető eszközöket megjelölnék, kell győznünk az államalkotó sat . . ,* — igen, igen, de mivejyan, mi módon, milyen eszkd? Hiszen nekik még az sem — lásd Grol Mi lánt — ha rr sz vázátok juttat­ják mandátunAz önálló szervez­kedés nem cinem eszköz. In kább azzal fink, hogy minden tudást, tapasž, körültekintést és bölcseséget ttgva mődoljuk ki, hogyan lehenagyarság részére mindazt az enyt elérni, amit az önálló szervístő! várt a ma­gyarság t És beszélji hangról s a mo­dorról is. „N a főlépcső keli, amelyen büsínérzetesen járhas­sunk, hogy olyan jogokat szerezhes sünk ennek az árva, szegény népnek, amiket semmiféle rendszerváltozás, semmiféle pártbukás nem tehet vi­tássá“. Ez a hang és olvassuk csak, mire izgat ? „Azok a politikusok, akik ellenséget látnak a kisebbsé gekben, az ellenséget veszedelme­sebbnek, alattomosságában gonoszak nak tartják, ha az meglapul, ha az a jogos sérelmei fölött érzett keserű­séget is elrejti“. Ajánljuk annak, aki­nek nem jog kell, nem az életnek, munkának és kenyérnek biztonsága, hanem — a főlépcső, ajánjuk an­nak, aki az önérzetet többre becsüli, mint a magyar iskolákat s aki már most tiltakozik az ellen, hogy a ma­gyarság melléklépcsőn jusson' el jogai teljességéhez és sérelmei orvoslásá­hoz, hogy — olvassa e! Radics Pavle beszédét. A Radics-párü szónok háta mögött ott álltak a töretlen, elszánt, a választási erőszakon átgázoló hor vát parasztok milliói, akik hetvenöt­nél több mandátumot adtak pártjuk­nak s Radics Pavle hangja csöndé sebb, higgadtabb, önérzete kevésbbé túltengő, követelései kevésbbé kate­­aórikusak voltak, mint a f keticsi publicisztika legújabb elmemüvéé. A mi hátunk mögött csak keserű ered­ménytelenségek, hasztalan iparkodá sok, sötétemlékü kudarcok feketéüe­­nek, jogosult-e, okos-e, hasznos é, ha hangunk tovább diktál, önérze­tünk tovább gesztikulál s tántoiaó lábaink — főlépcsőt követelnek ? A • lilus az ember. Radics Pavle hangja vagy hetven mandátumot mentett meg a megsemmisítéstől, ez a rikol­­tozó hing egyetlen mandátumhoz sem juttatta a magyar pártot. Lehet e vitatkozni még, hogy a .magyarság érdeke hogyan hangolja az instru­mentumokat ? Április 28-áig elnapolták a parlamentet Radics Pavle a radikálisokkal tárgyal A szerdai nép legfontosabb po* i iitikai eseménye az, hogy a par­lament üléseit április 28-ikáig el­napolták. A hosszú parlamenti szünetet hivatalosan a húsvéti ünnepekkel indokolják, azonban a plénumnak dolga se volna, mert a benyújtott javaslatokat a bizottságok még nem tárgyalták le. A parlamenti szünet, noha a képviselők legnagyobb része el­utazott Beogradból, mozgalmas­nak ígérkezik. A bizottságok a szünet alatt is tanácskoznak, de azonkívül olyan eseményeket vár­nak, amelyek átalakíthatják az egész belpolitikai életet. Radics Pavle, aki most a Ra­­dics-párt vezetője, két napos zag­­rebi tartózkodás után szerdán reggel érkezett vissza Beogradba. Radics Pavle Zagrebban Radics Istvánnal tárgyalt. Megengedték, hogy a fogházban négyszemközt tárgyalhasson az unokabátyjával. Radics Pavle megérkezése után nyomban felkereste Trifkovic Márkot, « parlament elnöké; s vele dr. N kies tekintélyes Radics párti képviselő jelenléti ben több árán kérésziül tárgyalt. Hogy mi­től volt szó ezen a tárgyaláson, arról semmi hir nem szivárgott i, annál tág bb tere van a kom imádónak. Á falában az a véle­mény, hogy a RediC'-párt a kö­zeljövőben megegyezést létesii valamilyen formébanoa radikáli­sokkal. Radics Pavle és Tnfkovics ta­nácskozása délután 1 óráig tar­tott s mikor véget ért Redics a oarlamentbe ment, ahol, a p raszt­­párt klubhelyiségében a párt kép­viselői értekez etet tartottak. Az ellenzéki blokk körében a adikálisok és Rad es Pavle tanács hozásai nagy feltűnést keltettek Délután érkezett a hire Radics István újabban megjelent cikkei­nek, amelyeket szintén élénken kommentáltak. Radics István levele Radics Pavlehoz Annál nagyobb feltűnést kel­tett politikai körökben R dics Istvánnak a szerdai nap folya­mán napvilágot látott két nyilat liozata. A még mindig betiltott Slobodni D wi helyett a Hrvat kedden k űlön-kiadást. adott ki, amely közli Radics István levelét Radics Pavlehoz és Nikics N kó­lához. Radics a Nikícsnek edresz szélt levélben többek közt a kö­vetkezőket írja: — Jugoszláviának pedig meg kell lenni a maga széborának és kormányának. Radics Pavlehoz intézett leve­­ében a fo házban ülő paraszt vezér engedékenységet javasol. — Beogr d — írja a levélben nem Budapest és saját magá­nak enged, aki kellő pillanatban 'estvérének tesz engedményeket. Hogy ha a radikálisokban meg van a vá 'y a megegyezésre, ak­kor ezt könnyen el lehet érni a/ alkotmány revíziójával. Horvátor­szágnak azonban meg kell adni I maga száborát és kormányé; és függetlenebbnek kell lenn , mint a háború előtt volt. A politik* i közvéleményt főleg ezek a kije entések foglalkoztatják, amelyekből nyilvánvalóan kitűnik, hogy a Radics-párt közjogi prog­­rammjábói igyekszik átmenteni az uj helyzetbe annyit, amennyit csak lehetséges. Az ellenzéki pártok viszonya Az ellenzéki pártok egymás­­közti viszonyáról is igen sok szó esett politikai körökben. A helyzet e tekintetben még egyáltalán nem világos, csupán azokról ez ellen­tét-kröl van tis?ta képe a közvé­lemény ne . amelyek a Radics-párt és a klerikálisak közt fenéHenak. A fölmérő í ellentéteket a kor­­rn inyo’d il, Jőleg azonban e Pribi­­csevics-pár; igyekszik kimélyiteni. Ez volt a főcélja Pribicsavics be­szédének is. E lenzéki oldalon másképper. ítélik meg a he yzeteí, mint a kormánypártok részéről és azt ál­lítják,1 hogy a blokk egysége nem forog veszélyben, sőt Radicsék engedékenysége nem a kormány, hanem a blokk győzelmét jelenti és ez ellenzek elérte célját, mi­után a mandátumok igazolásának kérdésében a kormány engedett szélsőséges álláspontjából és ezzel összefüggésben tarthatatlanná vált a kormánynak az állemellenesség és szeparatizmus jelszavával ed­dig folytatott vádaskodása. Az ellenzéki egység szilárdságának jeléül tekintik Lorkovics keddi beszédét is, amely Radics Pavís beszédével szemben ismét erősen ellenzéki hangú volt. A kormánypártok, különösen a radikálisok részéről nem igen nyilatkoznak az uj helyzetről. Ál­talában az a benyomás, hogy a radikálisok hallgatása mögött ion­os változások rejlenek és úgy látszik, mintha a radikálisok és a Radics-párt között máris komoly s előrehaladott stádiumban levő megegyezési tárgyalások folynának. Mindenesetre kétségtelen, hogy a <ét párt közt komoly törekvések észlelhetők a közvetlen meg­egyezésre és a Rr.dicsékhoz kö­zelálló zagrebi lapok hangjából is következtetni lehet arra, hogy ezt a megegyezést Radicsék is zzivesen látnák. Radics Istvánnak tudvalévőén régi tézise az, hogy azzal a párttal kell megegyezni, amelyik a szerb nép többségét képviseli és igy a radikálisokkal való esetleges megegyezés nem je entené eddigi politikájának de* zavuálását. Egy ilyen fordulat azonban a horvát parasztklubon belül mégis az?al a következ­ménnyel járhatna, hogy a Za­­ednica utjai elvű Ind nah Radicsék­­ól, meri u Zajednica az ellenzéki 'Hókkal való további feltétlen, együii­­működésnek a hive. A radikális pártklub ülés» A radikális képviselői klub szerdán délután ülést tartott, « melyen Pasics miniszterelnök és a kormány radikálíspáríi tagjai is teljes számban resztvettek. Aís ülésen a miniszterelnök rövid beszédben ismertette a politika» helyzetet és felhívta a képviselő­iét arra, hogy a parlamenti szü­netet jó! használják fel kerüle­teikben, miután visszatérésük után fokozott murikéra lesz 3süksén

Next

/
Thumbnails
Contents