Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)
1925-04-01 / 89. szám
I 2. oldal. BAGS MEGYEI NAPLÓ 1925. április 1. 1 angol-amerikai kölcsönről az ame rikai Bleer-csoportíal és Armstrong bankcéggel. A tárgyalások igen kedvezően folynak és reméli, hogy rövidesen más eredményről számolhat be. Megszűnik a kényszeregyezségi eljárás Stojadinovics: A diner értékének erősítésére szolgál, hogy a ország bankjaiban mindenüttemelkednek a takaró betétek. A n - sik fontos tényező az iparna külföldi kölcsönnel való ellát, s . kfogy ezt megkönnyi'.siik, ez~el n törvénnyel megszüntetjük a cső 'ön kívüli kény:zeregyezségi eljárásokat. A pénzügyi helyzet javulásán legfőbb bizonyítéka a keres1: de'mi mérleg kedvező alakúéra. 1923 ban már csaknem aktiv vök a mérleg: 8309 millió dinár be-• hozatallal szemben 8048 millió volt a kivite’, 1924-:>- 8221 i lió volt behozatni 95 8 n il kivitel, vagyis 1317 millió dinárral aktiv volt az ország kereskedelmi mérlege. A dinár kurzust is állandóan emelkedik. 1923 a nuár 1-én 5'42 vei jegyezték Zürichben, 1924 tanú rjában 6’47-e . 1925 eleje , 719 c.p íinrassei, ma pedig a kurzus 8 50. Mindere azt mutatják, hogy az orszá pénzügyi helyzete erő bödik. Kéri a költségvetés elfogadását. A pénzügyminiszter beszéde utón Trifle.vies e’nök negyedtizen kettőkor az ülést berekesztette, tekintettel aua, hogy a parlament elnöksége délben bemutatkozó audiencián jelent meg a királynéi. A délutáni ülés A délutáni ülésen Trifkovics elnök bejelenti, hogy a törvényeevségesitö miniszter benyújtotta az ui saitótörvényjavaslatot. amelyet az elnök a törvényhozó bizottságnak utal át-Trifkovics elnök bejelentése után rátértek a tizenkettedekről szóló javaslat vitájára. Elsőnek Veljkovics Velia demokrata szó! luxszá a javaslathoz. Kritizálja a kormányt, hogy a javaslatot az utolsó pillanatban nyújtja be. úgy. hoev a vita csak gyors és felületes lehet. — A tizenkettedekben — mondja Veljkovics — ulabb milliós kiadásokkal lennek meg bennünket, amelyek felhasználásáról azonban a pénzügyminiszter hiányos felvilágosításokat adott. A kormány a választások idején ezerháromszáz millióval többet költött, mint ioga lett volna. A miniszter azt mondta. hóov a tizenkettedek előirányzata elsősorban vasútépítésekre szolgál. Erre a célra azonban, mindössze kilenc millió van beállítva a javaslatba. Ezután hosszasan birália a javaslat égves tételeit és azzal fejezi be beszédét, hogy a kormánv oénzügyi politikáját nem fogadta el. Goszár András k'erikális politikai szempontokból foglalkozik a javaslattal. —- Mi ebben az államban egyenrangúak akarunk lenni az állam többi állampolgáraival — inondia Goszár — egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel. Szlovénia, amely az ország területének egy tizenketted része, százegy millió dinár egyenesadót fizet, az ország egész adójának egy nyolcadrészét. forgalmi adóban pedig egynegyed részét. Kobas'ca radikális: Ez véletlen! Goszár: Ez nem véletlen, ez rendszer- Közvetlen adót is többet fizetünk! Egyetlen szfovén tábornok sincs, egy volt. azt is nvugdimzták. Az alkotmány revíziójára szükség van. A szervezte meg a független demokraták minden terrorja ellenére. Tiltakozik az ellen a vád ellen, hogy a pápa utasításokat adott a pártnak. tzután dr. Lorkovics, a horvát parasztklub tagja szólal fel általános figyelem mellett. Tiltakozik a parlament költségvetési jogának megrövidítése ellen. Ib’en ----------n v'-— lehet fontos kérdéseket letárgyalni. A tizenketted-javaslatokban a kormány centralista törekvéseinek érvényesülését látja. A kormány szándékosan kerüli a rendes költségvetési javaslat beterjesztését. Nem bízik a kormányban, amely mint kisebbség kapta meer a hatalmat. amely az obznanát kiterjesztette szuleg csak a Raáics-p-írtra, valójában pedig az egész horvát népre,. A kormánytöbbség elhatározta a Radics-páríi mandátumok megsemmisítését és ezen a tényen nem válthat, bogv csak a vezetőket fosztotta ■ meg mandátumuktól. Az ellenzéki pártok — mondja Lorkovics V- többséget kaptak a választásra és mandátumaik alapján kötötték meg a megegyezést, amelynek szö’gćt Davidovícs felolvasta. A megegyezés első elve az, hogy az állami berendezkedésnek a szerb-horvát-szlovén megegyezésen kell alapulnia, a második elve az. hogy a '-■erendezkedés csak a nnraszt-.demokrácia szellemében történhetik. A megegyezés szövege ban-súlyozza a monarchisztikus elvet. Az alkotmányban pontosan meg kell állapítani a közös parlament, továbbá az egyes képviselő-' testületek T és azok szerveinek hatáskörét. Pribicsevics: Auá! Lorkovics: így lehetségessé válik la? állami berendezkedés legszélesebb megvitatása. Radonics: Ez talán a föderációt jelenti. Lorkovics: Ha a nép föderációt akar, akkor ennek az alkotmányban és a törvényekben kifejezésre keli 1 jutnia. I Grgin Dusán: Ez teljesen igy van, csak szerezzék meg a többséget. Lorkovics: A kormánynak több figyelmet kell fordítania az ellenzék kívánságaira, mert tulajdonkép az ellenzék kapott többséget és a kormány a maga majoritását csak a választás technikájának köszönheti. A blokk programjának nyilvánosá;rahozatala után elvesztették ér-Ítelmiiket az államellenesség és szeparatizmus vádjai. Az állam belső berendezésének kérdését a kormány többé már nem tudja levenni a napirendről. Hosszasan bírálja Pribicsevics közoktatási politikáját, a szerinte a horvátok ellen irányul. A közlekedésügyi1 miniszter vasútépítési programja sincs tekintette! a horvát érdekekre. ÍStaics Aridra közlekedésügyi mi- ■ rüsztéi- visszautasítja Lorkovics i vádjait és azt bizonyítja, bogv a f ; kormány vasútépítési programjában: pz ország és az egységes nén ér-i dókéit veszi figyelembe, arm a leg- , ipbb mó'd a nemzeti egység meg- i " valósítására. I Az elnök az ülést negved kilenc-1 kor etrv órára felfüggeszti. 6 Az erdélyi mq^yarság poliiik Ja Beszélget-:3 dr. FSISpp Béla, a román szenátus ma var párti tagját klerikális-párt teljesen és a szólván népet . A szászrégeni választás alkalmával. amelyen a román néppárt jelöltjeként Goga Oktávián lépett fel. törj térit meg első ízben, hogy az erdélyi magyarok pártja, az »Országos Magyar Párt« magyar jelölt hiányában támogatta egy aktiv román politikai párt jelöltjét és annak érdekében bizonyos fokú agitációt is kifejtett. A Magyar Pártnak már régibb keletű paktuma van Avarescu generális pártjával, a roman néppárttal. Ez a paktum a »csúcsai paktum« név alatt ismeretes. A megállapodás az eidélyi magyarságra ha nem is kielégítő. de mindenesetre jelentékeny haladást jelent a mai állapottal szemben. Ma a Magyar Pártnak nincs meg az a politikai sulva, ame- « lyet kétmillió magvarnak adnia kellene és nincs meg az a oarlamenti képviselete, amely őt számaránya és kufturfoka. valamint gazdasági helyzeténél fogva megilletné. A csúcsai paktum ezen igyekszik segíteni és határozott közeledésit ielent a magyarsdg és a románság között. A csúcsai paktummal azt akarták elérni a magyarság hivatott vezetői, hogy abból a oasszivit :sböl. amelybe ma az erdélyi magyarság politikai téren kényszerült, kikerüljön. Mindaddig, amíg a magyarságnak nem sikerül a román parlamentben megfelelő helyet biztosítania, amíg item jelent számbavebető parlamenti erőt és súlyt, addig mindazokat a nagy. életbevágó kérdéseket. amelyek az erdélyi maevar kultúra. a nép. a vallás, az egész erdélyi magyarság vitális érdekeit alkotják. nem képes megfelelően rnego! da ni. E paktum gyakorlati keresztü'vi * telének volt első állomása a Magyar Pártnak a részvétele a szászról választásban.. De ugyanakkor látogatta meg Avarescu generális, akit a mai liberális kormánv utódának tartanak. Bernády Györgyöt. Marosvásárhely vplt polgármesterét, a Mademokratikus ■ gyár Párt demokratikus irányzata gazdaságilag * nak reprezentánsát. Ebből az alkalomból időszerűnek véltük felkeresni dr. Füíödp Bélát, Temesvár városának maevarpárti programmal megválasztott szenátorát és hozzá a magyarságnak a románsággal szemben folytatott politikai magatartására vonatkozólag kérdéseket intézni. Dr. Füiöup Béla. akit Temesvár magyarpárti programmal választott meg szenátorának, a Magvar Párt demokratikus szárnyához tartozik. A szenátusban fogad FüIöpd szenátor. a régi függetlenségi politikus. — Mi a véleménye Szenátor Urnák az erdélyi magyarság politikájáról? Milyen magatartást tanúsítson a magyarság a románsággal szemben? — teszem fel az első kérdést. Nem szívesen nyilatkozom, a szászrégeni választás azonban olyan momentum a magyarság politikai életében, amelynek az ötletéből szívesen felelek kérdéseire. A mi poltídiánknak a kölcsönös megértés jegyében kc’l haladnia. A románság politikai vezető t bizalommal kell eltöltenink; el kell hinniük, hogy a mi megértő politikai magatartásunk őszinte. Kétségtelen.' hogy még ma is a háborús idők propagandája folytán a politikai atmoszféra bizonyos mértékig túl van telítve elfogultsággal és némelykor bizony találkoznunk kell a leplezetlen gyűlölet jelenségeivel. Szükséges tehát, hogy valaki, különösen román részről betörje az ablakot. Ne legyen akadálya annak, hogy kölcsönös jóakarattal és egyetértéssel közreműködjünk az ország felvirágoztatásában. Varrnak ugyan jelenségek, amelyek arra mutatnak, hogv bizonyos körök szakítanak azzal a túlfűtött soviniszta és nacionalista irányzattal. amelv az idegen aiknakai ebben az országban nem tekinti egyenrangú állampolgároknak. Ezek közé tartozik Goga Oktávián is és éppen az a tény. hogy az ő megválasztása biztosításának érdekében a magyarság egységesen tömörülve lépett akcióba. mutatja annak a helyesebb és jobb irányzatnak a megvalósulását, amely lehetővé teszi a kölcsönös kooperációt és meg fogja valósítani az kát a törekvéseket, amelyeket mi hiába iparkodunk sürgetni és érvényesíteni. — Mit tart Szenátor Ur a csúcsai paktumról? A csúcsai paktumot haladásnak tartom a mai állásponttal szemben, mert bizonyos politikai és kulturális jogokat biztosit nekünk. A paktum ugyan még távolról sem elégíti ki jogos nemzeti és kulturális igényeinket. de mégis nagy haladást jelent a mai állapotokkal szemben. — Mit tart a ímgyar párt legközelebbi feladatának Szenátor Ur? Rá akarnék még mutatni arra. hogy a Magyar Párt egyik kötelességének tartom a jövő választásokra való előkészületet. Már most keil seregszemlét tartanunk a fiatal generáció felett, dvan a nemzethez hű. iellcmes embereket kell jelölnie a- Magyar Pártmk. akik gerinces magyarságuk melbtt a román nyels vet is birják. Csaks a nyelvtudással rendelkező firka; képviselhetik a magyarság érdeket eredményesen n jövő parlamentien. Mi érezzük legiobban helyzetinknek a visszásságát. amely a nxlv tökéletlen tudásából ered. Ügylniink kell arra is. hogy a magyarig erkölcsi ereje, amely a politikát lesen elválasztja az üzlettől, csorbt ne szenvedjen. Végül még cg Ve Távol áll tőlem annak még a gondlat a is. hogy a magyarság a köiledés kedvéért nemzeti kulturális s gazdasági követeléseiről íemonjon. vagv azokból valam t is eneéJcn. De politika.f soknak kell lennünk mindig az adott helyzetet kell leintenünk és mai helyzetünkben a usvarság igaz1 érdekeit csak az képviseli, aki a kölcsönös megérté politikáját követ\ A fo’ytoms htakozásnak csak káros következmétei lehetnek és veszélyeztetik az etélvi magyarság mindennél drágább mi túr ális. nemzeti és gazdasági éekeit. Mi. akik itt a politika konyhában sürgünkforgunk. felelősségű telies tudatában követjük ezt a olitikát. mint a nemzetünk érdekébe egyes egyedül követhOTő. célra vető megoldást. \ Kovács Jenő Az olasz tábrnagyok Mussolineüen ’.Ha 1914 augusztus 1-áz olasz hadsereg készen állott volna, a kifmti I atalmak nem kezdenek hruti" Rómából je entik : szenátus megke dte a íasis ta-korny hadireformjjjavaslatáratárgyaiéi Mussolini megj je ent a tárgyaláson hívei lelkesen ! ünnepelték. A vitához először idoma tenger* ! nagy szó ott ho 'zá, abVesen állást fog} lalt a reform ellen. Kentette, hogy a j hetvenegyezer fővel lökkentett o'asz hadsereg nem 'c:z ké az olasz érdeeket megvédelmezni a halálokat Megoltalmazni. A háihavi kiképzési döf is kevésnek tar még Svájc is hat hónapot szán a kozésre. Cadorna emlékeztet arra is, he az olasz hadsereg fölszerelése is i gyatra volt a világháború kitöréseké Ha az olasz hadsereg augusztus 1- készen állott vo'na, akkor a közpo hatalmak nagyon meggondolták vi, hogy kezdjenek-e háborút. Kár raiykedni abban, hogy Európában a be már stabilizálódik. A hamu alatt i mindig izzik a parázs. A következő szónöiaz tábornagy volt, aki mindenbensoí/a&ozoíí Cadorna fejtegetéseihez, ta a szenátust, hogy nem szabad pán a szerencsében bizakodni. Utimviglia tábornok beszélt szintén a refe ellen. Lehetetlen dolog volt az álló kísérletezés, amelyeket a hadseres végeznek.
