Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-01 / 89. szám

1925. őprflis 1,

BACSMEGYEI NAPLÓ

3. oldal,

Kisebbségi Élet]

mm*

Bratianu román miniszterelnök a bukaresti szenátus legutóbbi ülésén, a közigazgatási javaslat vitája során, azt indítványozta, hogy a közigazgatási tar nács határozza meg azokat az eseteket, amikor a hatóság és a közönség közötti érintkezés megkönnyítése céljából' a helyi közigazgatásban a kisebbségek nyelvét leltet használni. A miniszterelnök javaslata — Írják az erdélyi magyar lapok — csak egy teljesen bizonytalan, kétesértékü formulát vetett fel. A kormány ahelyett, hogy a lakossá» nemzetiség szerinti elosatódás szerint biztosítaná a kisebbségek nyelvi jogait, egy ilyen langyos, se' lijtieg, se meleg látszat-megoldással testi túl magát a kérdés radikális és »szülte rendezésén. Csupán egy pozitivutt van Bratianu javaslatában: az, hogj egy készülő törvényben végre nagyhegyesen megemlékezik Románia neizeti kisebbségeiről, azokról, akiket eddig a külföld felé igyekeztek letagadni. A miniszterelnök javaslatát különben í szenátus szótöbbséggel megszavazta,

A bécsi kisebbség intézet a napokban a következő ieihivát bocsájtotta ki:

— A bécsi íudűiányegyetem kisebbségi intézete egy ááiános, a kisebbségek statisztikájára 'onatkozó kézikönyv kiadását készíti el, amely egyelőre Európa kisebbségetek nemzeti, gazdasági, kulturális és politikai életét. óhajtaná minél több okiáról megvilágítani. Mivel az intézet <en a téren csak a nem-mindig ntegbtható hivatalos adatokra van utalva, azt a kérést intézi mindenkihez, hogytkinek rendelkezésére állanak a kisjbségekre vonatkozó bárminő feljegyzést, magán-statisztikai adatok, népszámlák; és iskolaügyi észrevételek, juttasst el azokat a bécsi kisebbségi intézetig. Köszönettel vesz az intézet ujság.at, folyóiratokat és cikkeket a kisebbgi kérdésről és erre vonatkozólag főké a szerkesztőségekhez, újságírókhoz« Írókhoz fordul kérelemmel

*

A román nye/viemtudása, vagy fogyatékot? tudása mén ismét egy csomó régi postást észtének szélnek Erdélyben. Kőtelkünk benne, hogy a romániai postai ílgálat ezzel az intézkedéssel megjavta. Pedig a dolog úgy áll, hogy a legelintabb soviniszta sem haragudott meg ért, mert pontosan kapta meg á lcáét, ha ugyan magyarul beszéltek is, hivatalban, mialatt ezt a levelet keték, ellenben azonnal el fog felej tkd a nacionalizmusról, mihelyst egy fois levele nem érkezik meg rendeltetésiilyére, jóllehet a magyar szó a pahivatalokban teljesen elnémult.

A szlovenszkóhagyar kereszíényszocialista /mrizárt vezetői Lelley Jenő elnök vádoröplratára nyílt levélben v álaszol takimelyben leszögezik, hogy a keresztiszocialista párt válságát nem ők, lem a birtokban levő pártvezetőség ide elő. »Azokat a vádakat — Írják gólt levélben —, amiket Lelley felhcnem mi terjesztettük, mert azokról rt hallottunk először, kivéve a — sppszt. Erről az utóbbiról tényleg halunk, mert ebben az ügyben egy biz ág is ki lett küldve, de nem terjeszük és nemi firtattuk; ezt az ügyet' azető személy szégyenfoltjának tartott de hallgattunk vele. Az, ami a röpirin a visszaverni? okai gyanánt van felitve, puszta kitalálás, kendőzése a. vai okoknak. A nézeteltérésnek valódi j:

1. A »Concor» cimfl könyvnyomda körül kiderített ibálytalanságok;

2. az, hogy árt pénzeiről 1921. év ’óta elszámolás t történt;

3. hpgy a pí elnöke és gárdája

csak ekkor respektálja a szervezeti szabályokat és hozott határozatokat, ha ezek az ő hatalmi érdekeinek kedveznek.

Az öndicséret lehet megnyugvás annak, aki lelki szükségét érzi az öndicsérésnefc, de erről az emberi gyengeségről már a rómaiaknak is meg volt a maguk véleménye és mi azt hisszük, hogy még a mai politikai és erkölcsi szertelenségek korszakában is minden jóizl&ü ember osztja a rómaiak közismert közmondlsazerfl felfogását az Bndicséretről. Az öndicséret lehet egy felborult lelkiismeret altatója, de nem pótolhat esetleg hiányzó szellemi és erkölcsi kvalitásokat.

A feltűnést keltő nyílt levelet Jablonszky János dr képviselő, Bittó Dénes nyugalmazott főispán, Palkovics Viktor esperes, képviselő, Gregorovics Lipót plébános, Jónás Imre plébános és Lesz, kay Sándor esperes Írták alá.

Tomegkatasztrofa a német hadgyakorlatom

lüzérság* és lovasság alatt beszakadt a Waser pontoa-Mája Száznál több katona a vízbe fulladt

Berlinből jelentik: Szinte példátlan méretű katasztrófa tört öt kedden Hannover környékén a német biroda'mi véd őr, ég csapatainak bareszerü gyakorlata közben, amelynek az első hírek szerint száznál több katona esett áldozatul.

Hannoverben és Ber’inben a kora délutáni órákban terjedt el a szerencsétlenség hire, részletes jelentések azonban csak estefelé érkeztek, de még ezek sem számoltak be pontosan a történtekről» A jelentések szerint a hadgyakorlatok közben u hidászok áltál a lVeseren épített hid a túlterhelés következtében leszakadt, az átvonu ó tüzérség és lovasság a folyóba esett és a harcszerű feszereléssel megterheli katonák a vízbe fulladtak.

E-üi jelentések szerint a katasztrófa Hannovertől észak! eleire, Fe d és Hausberge községek környékén tör ént. Kedden reggel kezdődtek a nagyméretű katonai gyakorlatok, amelyekben Osnabruckbó! és Dortmundbói a 16.. és 18-ífc

gyalogezredek műszaki csapatai, az osnabrucki 18-ik gyalogezred három zászlóalja, a Hame'nben ál omásozó 6-i:: gyalogezred, a lindeai gyalogezred és egy műszaki csapat, Hannoverből a b-ik gyalogezred, a paderborni 13-ik és a hannoveri 15-ik lovasezredek és több tüzérezred vettek részt. Gyakorlatoz s közben a csapattestek egy része a Weserhez ért, amelyen a műszaki csapatok pontunh'daí építettek és a gyakorlatozó katonák ezen át akartak kelni. hidra először a lovasság ment fel, amelyet egy üteg tüzérség követett. A pontonhíd cégi < meg vök terhelve, amikor a híd hüte'en beszakadt. A katonaság teljes tábori fe szerelésben volt, ami az úszást ehetetlenné tette és igij a katonák a sebesen folyó vízben e pusztultak. Ponosan még nem lehetett az á do átok se. mát megái apitani. Az első h'rek több száz kaiona pusztulását jelentenék, későbbi közlések szerint az áldozatok száma körülbelül száz. A katasztrófa miatt gyakorlatokat félbeszakították■

Károlyi Mihály

elhagyta Amerikát

Fámban telepszik le

Bécsböl jelentik: Az Acht Uhr Blatt közlése szerint gróf Károlyi Mihály és felesége hajóra szálltak Newyorkhan s útban vannak Lóndón felé. Gróf Károlyt Mihály nem ícg Londonban maradni, arra határozta el magát, hogy Franciaországban fog letelepedni, valahol Párta közelében.

Károlyi az ősszel ismét Amerikába akar utazni és erre az időre már engedélyt kapott arra is, hogy politikai előadásokat tartson. Előadásiban nemcsak a magyar kivándorlóktól sűrűn lakott területen, hanem az amerikai közönség körében is agitációt akar kezdeni a magyarországi reakciós irányzat ellen és demokratikus uralom létesítése érdekében.

Jovanovics Ljuba szenzációs leleplezéseket igér a bábom elSiményeiro!

H&tzenđorfi Conrad és Trockij tamisága Szerbia árlatlansáifárói

»A szarajevói merénylet és a beo-f. gradi külpolitika« cimíi cikksorozata megjelenése 'alkalmából Jovanovics,

Ljuba a »Vreme« keddi számában külön nyilatkozatban is válaszol Seaton Watson angol publicista nyilt levelére Szerbia háborús felelősségéről.

A nyilatkozatban Jovanovics meg állapítja, hogy még a hivatalos Ausztria sem tudta, az ultimátum és a hadiüzenet alátámasztására, azt a vádat emelni, hogy a szerb kormány részes vol.t a szarajevói merényletben. Ez állítás bizonyítékául idézi Hötzendorfi Conrad volt osztrákmagyar vezérkari főnök »Aus meiner Dienstzeit« cimü könyvéből Wiesner külügyi osztálytanácsosnak gróf BerchtoU külügyminiszterhez Szarajevóból 1914 julius 13-ikán intézett jelentését. A távirat a következőket tartalmazza:

— A merénylet előtti időből származó anyag nem nyűit alapot annak bizonyítására, hogy a szerb kormány támogatta a propagandát. Arról. hogy ezt a mozgalmat Szerbiából táplálják bizonyos egyesületek és hogy ezt a szerb kormány tűri. van elegendő, bár nem telies anyag.

Hogy a merénylet előkészítése és a fegyverek kiszolgáltatása a szerb kormány tudtával történt, semmivel sincs bizonyítva, sőt ezzel njem is lehet gyanúsítani. Mi több. alap van arra. hogy ezt kizártnak tekintsük.

A vádlottak vallomásaiból alig nyert némileg megállapítást, hogy a merényletet Beogradban határozták el és hogy az előkészületek Cisdnovics szerb állami tisztviselő és Tankoszics őrnagy közreműködésével történtek. akik bombákat, browningokat. muníciót és ciankálit adtak a merénylőknek. Pribicsevics , bünrészessége nem állapítható meg és az erről szóló első jelentések a rendőri nyomozóközegek sajnálatos félreér-1

; lésén alapszanak. A bombáknak a kragujeváci szerb raktárból való származása objektive és kifogástalanul be bizonyult, de nincs bizonyíték arra. hogy éppen most ad hoc vették ki a raktárból, miv+hogy a bombák a háboruelőtti komitácsiktól is származhatnak- A vádlottak vallomásából gyanítható, hogv Principet. Csabrinovicsot és Grabezst. a bombákkal és fegyverekkel szerb közegek. Cigánovics felhajtására csempészték át titokban a határon Boszniába. Ezeket a szervezett transz portokat a sabáci és loznicui határőrség. a pénzügyőrök segítségével bonyolították le. Nem nvert megállapítást. hogy ezek a közegek is merték-e az utazás célját, de feltehető. hogy tudtak valami titkos misszióról. A vizsgálat egvéb eredményei bepillantást nvuitanak a Narodna Odbrana propaganda-szervezetébe. Hasznos és használható anyagot tartalmaznak. amelyet azonban még nem vizsgáltunk át.

Felemlíti ezután Jovanovics aj szarajevói merénylet vizsgálóbíró jának. - Pfeffer Leónak cikkét, amely jj 1924-ber< .jelent meg a karlováci »Hrvatski G!as«-ban.

— Vizsgálatom bebizonyította — irja a bíró — hogy a hivatalos Szerbia nem tudott a merényletről, hanem a merénylet előkészítői ■ titkolták ezt a hivatalos Szerbia előtt.

Ezeket a dokumentumokat Juvanovics Ljuba elegendő védelemnek tartja Szerbia részére. Megtörténik az a paradoxon — momdia — hogy éppen. azok. akiknek az volt a kötelessége. hogy vádolják Szerbiát, me.gvédelmeznek bennünket a vádakkal szemben. A nyilatkozat végén Jovanovics megjegyezte, hogv cikksorozata további közleményeiben szenzációs leleplezéseket fog tenni és Szerbia védőtanui között ^-ackli-t is fel fogja vonultatni-A focsanii pogrom a román szenátus előtt

Bukarestből jelentik: A szenátus keddi ülésén San’elevici szenátor a következő interpellációi mtézfe a belügyminiszterhez:

— Van-e tudomása s miniszternek arról, hogy március 17-iJíéto a mikor a focsanii bíróságnak ítélkeznie kellett volna az előre megfontolt gyilkossággal vádolt Zelea Gödre*, ami ügyében, Focsam városát óriási tömegben térnék el a diákok és zavarosban hald-zó alakok, akiket úgyszólván vagonszámra vittek y&su hogy a tárgyalás nanián Focsanibayt a békés zsidó családokat üldözőbe vegyék. Tnđia-e a miniszter, hogy a diáktömegnek, amelyet betorőbm• dák támogattak, z katonai és rendőri készültség ellenére sikerült lerombolni a zsidó kereskedők üzleteit, azoknak berendezéseit összetörték és az túrára szórták. Tudja-e a miniszter, hogv a bandák behatoltak a zsidó imaházakba, ahol összeromboltdk ős messzentsésteleniiették az oltárokat és valóságos pogromot rendeztek. Tudia-e a miniszter, hogy ezt a vandálizmust a helyi, hatóságok és a hadsereg szemeláttárd követték el. anélkül, hogy ezek beavatkoztak volna.

Ä vitézi szék is helyet kap a magyar felsöházban

Budapestről jelentik: A közjogi és a választójogi bizottság kedden folytatta a felsőházról szóló javaslat vitáját. Az első felszólaló F.ckhardt Tibor, azt követelte, hogy a felsőházban adjanak három helyet a vitézi széknek ís. A bizottság Bethlen miniszterelnök inditvánvára elhatározta. hogy a vitézi széknek egy helyet biztosítanak.

A tárgyalás során az előadó ismertette a javaslatnak azt a pontját, amely a főrendek esküiének szövegéi állapítja meg. Az erre vonatkozó paragrafus úgy intézkedik, hogy elveszti förendiségét az. aki. nem tesz esküt, vagy akinek a működése ellentétben áll az eskü szövegével. Bethlen miniszterelnök hosszabb beszédben feltette ki. hogy miért szükséges ennek a pontnak elfogadása. A javaslatnak ez a paragrafusa —■ mondotta — elsősorban azt célozza, hogy az országban bizonyos részről ne folytathassanak olyan propagandát. amely a már meglevő törvények — főként a dctronizdciós törvény — megtagadására irányai. A legitimisták kezdhetnek alkotmányos eszközökkel a restaurációért de nem szabad vuccsokkal meggondolatlanul kockára teiuii az ország érdekeli