Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-01 / 89. szám

12 OLDAL * ARA l’l, DINAR PoSfcjTwa 9ieée&ft! XXVI. évfolyam Súbotica, SZERDA, 1925 április í. m&m ÍStgjelerik minden reXSe\, fionep olás és hétfőn dálbej Ttlcíen sztm; Kiadölivstal 8—SS. Szerkesztőség 5—10 Időfizetési ár Kegyedéire 135 dinár Kiacčliiutali Süljei:*», Alcii jsaort/va aí. l,(leit>a.b-paic;a) Setrkeszi3i>ég> AieLsasdrova uí. 4, (Hcsva-v<;nrtč?'s-psć>stai KÖZ BESZÓLÓ 5 iiíüí «.i »am-káiis párttal szavatolt. A parlament kiküldötte már rizsgáióbizoUságáí, mely fel fogja dertfeni azokat a ténye két, melyek aiapjár a ne mzetgyüiés a választások inefjerlsltésének és meg­semmisítésének kirdésébsn dönteni lesz hivatott. Pas|s kezei hosszúak, bizonyára hosszú ideig fog tartani a vizsgálóbizottság rrjkődése is s hosszú ideig tart az a bícnyralanság is, a mivel a Radfcs-pérjtagjainak többsége mandátumainak srsn elé néz. Fori­­ros a program, oh de fontos a man­dátum is s tegnaj már a Radics-párt tagja! a többi ellezéki párttal szem­ben a kormánypáak listájával sza­vazott. Szépségfolik azonban ne za­varják azt az öröitit, amit á nemzeti megbéküiés közeilése az ország né­pében keltett.. Mangr komolyan fog­lalkoznak azzal z eshetőséggel is, hogy a kormány amnesztiát ad a Rádícs-pirteafc »-issza vorif&’j az ..el­lene kiadott obzníát. Mi most azokra A bírói határozatira emlékezünk, a melyek az obznsára való hivatko­zással visszautasitták a Rádics-párti listákat és nem lítottak fel urnákat a Radics-párti vasztók részére, Most már vagy jogos; volt az obznána, vagy nem. Ha josult volt, nem le­het igazolni a Rics-párti képviselők mandátumait s m lehet visszavonni addig, amig az ám védelméül szóló törvény hatálybavan. Ha pedig nem volt jogos, úgy bíróságok nem ta gaáhatták meg Radics-párti listák elfogadását. Ha őst a kormány azt mondja, hogy Bics Pavie beszéde meggyőzte az onana alkalmazásá­nak indokolatlanjáról, akkor viszont jogtalanokká váll azok a bírói ha tározatok, amely a Radios párti je­lölések elfogadá megtagadták. Az alternatíva sülj konzekvenciáju: mert ha eiisme az abzDana tör­vénytelenségét, 1 vénytelenné dekla­rálják a választhat.. Ez az eset is kirívóan figyelmet arra : hagyják ki a bíróságokat, a litikábő’. Nem értjük, ért idegesíti az el­lenzéki pártokat Radics-párt maga­tartása. Végtéris ők a nemzeti megegyezés hive blokkjuk : a nem­zeti mecegyezéblokkja — s lene tett e még páréttel ezelőtt csak gondolni is ar: hogy a nemzeti megegyezés üyeohamosan emelke­dik a iegközeieb feladatok sorába. Úgy látszik, a űzet! megegyezés csak addig nemt megegyezés, amig ők hozzák létre -em is annyira az eredmény a fon mint amennyire a szerep, a szerves közreműködés s & gyümölcsöztető érdem. Radios majd í szépen kibékül Pasics-csa!; a vn még kiderül az is, hogy mindig legjobb ba’átok voltak, csak Prlievics rneg Davi­­dovics veszlteúálket össze. D.e ki bekül ki ve:ünk;egény magyarok. kai ? Mióta u) hazánkban politizálunk, mást se akarunk, csak kibékülni. Ki­békülni az ellenségeinkkel, kibékülni a barátainkkal. A legelkeseredettebb ellenfelek, a jugoszláv politika tüze és vize, zenitje és nadirja Pasics és Radies még baráti kezet nyújtanak egymással — s a mi kezünket, akik magunk vagyunk a béküié­­kenység és loyaütás, nem szorítja meg jószár.dék és barátság. Talán hern is a - jószándékunkban, nem is céljainkban, nem is törekvéseinkben van a hiba, hanem a sorrendben. S azért nem tudunk megbékélni et­­íenságeinkkel, mert a béke munkáját nem a magunkkal való megbékélés­sel kezdtük, * Az íntranzigencia hetyke szálhőse:, akik a Radios-párttal is kacérkodtak akkor, amikor ez a flört csak szen­vedést, csak jogtalanságot, csak újabb és keservesebb sérelmeket jelentett volna a magyarságnak, most végre a marjuk, értsipiévet s a ruguk ‘TösA.át­látó szemével is meggyőződhetnek arról, mit várhat a magyarság a R> dlcs-párt kormányképességétől ? Gya korlati eredményeket, sérelmek orvos­lását, kívánságok teljesedését, tőrek vések támogatását — alig. Csak ta­nulságokat. De ne becsüljük le ezt az eredményt sem. Végtére még mindig vannak fizetett féirevez tők, akik megbélyegzőnek szere nék f.-.l tüntetni a merev, a mindenáron, csakazértis-ellenzékieskedés feladását. A Radics-párt merev, kibékíthetetlen, makacs s megmozdíthatatlan, a sze­paratizmust súroló ellenz’ékiesked.- ét Óceánok választották el a radí áus párttól, a magyar párt semlegességét csupán a megfontolások hantjai. H» a Radics-párt m pek alatt meg tud-á tenni az utat Moszkvától Beogradig s a szeparatizmustól a kormánnyal való szavazásig — nem gondolják sz urak, hogy kissé komikussá válnak, amikor a. »ényleges. hatalommal vaió béke­kötés sürgetése miatt akarnak ben­­frah,.?t' kijréllengSréznl7 A pénzügyminiszter expozéja A parlament megkezdte a íizenke-tedjarasJarok tárgyalását Az ellenzék tiltakozása a költségvetési jog csorbítása ellen Beogredbó! jele» tik : A per'n­­ment krddi ülésé.i megkezdték és be is fejezték a költségvetési tizenkettedeU tárgyalását. Az ülés megnyitásakor Trijko­­vics elnök bejelenti, hogy a hét­főn megválasztott parlamenti bi­zottságok mega!okultak. A Rodics párti képviselők {jgyének felül­vizsgálására kiküldött bizottság elnöke dr. Sztiboiics, alelnöke dr. Budiszavljevics független demo ! rata, a menteim! bizottság el nőké Spalajkovics, a panasz- és kérelembizottság elnöke Milova ntiVics Bora, az adminisztratív bi­zottság elnöke D agovics Milatin. A bejelentés -után »Átérnek n napirendre, a költségvetési íizen­­kettedek tárgyalására. Gavrilovies Ottó felolvass« a többségi jelen lést, az egyes ellenzéki pério kisebbségi jelentéséit pedig dr. Selyerov Szlavko demokrata, N u­­dorfer Radics párti, Vük Demetr r föidmivespárti, Szalics B diies imi •ulmonpárti és Pnsanjak kleriká üs ismertetik. Ezután. Sztojodinr­­vjCS pénzügyminiszter mondja e pénzügyi expozéi k, amely az egész d lelötti ülést betölti. — A politikai viszonyok miatt — mondja a pénzügyminiszter —■ a kormány kénytelen volt ismét tizenketted-javaslatokat terjeszteni a parlament elé. ,Ismerteti a nio't beterjesztett javaslat és a múlt évi költségvetés közt fennál'ó kü­lönbségeket. j4 ; iád kok a táv ily vöt szemben 665 millió dnii-rr emeli«d ek, ezek a kiadások azon ban -főleg produktiv célokat szo: gélnek és az éhemnek ui jöve­delmeket fognak b zt^sitani. Vii'Uli kh. dósokra 146 millióval öi b van e öirártyozva és pedL> •*ísősori’an a vasútvonalak meg­hosszabbítására, 'aj vonalak építé­sére s trassziroéására. Építés alatt állnak a Topcsider—Pozsarevác, Uzsice—Vardiste, Gracsec—Mur­­ska-Subota, Titel—-Orlovst, Bi­bi cs—Boszna Krupa, Darrcsia— Sztülecs, Velez—Slip és Nis— Prokuplje vonalak, amelyek mór v. f. jezes előtt állnak. Trassziroz ák a St'p—Kocsana, Beograd— Obrenovác, Trebinje—Miks cs, P'iracsin—Kovin és K ári—Srpska- Cn ja vonalakat. /I SHS. király nie egyike azoknak az dliamokntk, 1 melyek a kóbora után a legtöbb vasútvonalat épiiellék. A háború óta létesített uj vasútvonalak hossza meghaladja a kétszáz ht­oméiért. Az állami monopóliumok kiadása 46 millió dinárral emelkedik. En­­»ek legfőbb oka a dnhányterme- és nővekedé e. Az 1924 ik évben 24 millió kilogram dohány ter­mett az országban, vagyis ötven -zúzalékkal több, mint az előz sztend'ben. E mennyiség meg vásárlásához 800 millió dinárra .an szükség. 1921 és 1922-ber> ’»ér? import Inunk kellett dohányt, 1Q23. és 1924-ben azonban már » sportra is jutott. Most is tiz illíó kilogram dohár y vár ki­vitelre. A belfei áll«mi ur d lom kiad ai is 19 mülió dinárral emelked­­ek, a birtok jövedelme azonba: evről-évro fokozatosan omelke dik. 1923-ban 36 millió, 1924-ben pedig mór 50 millió dinár volt 4 tiszta jövedelem. Kft önösen nagy a fejlődés a beljei cukorgyárban, amely 1924-ben 1550 vagon cuk­rot állított elő. 14 millió dinárt fordítanak a B >ograd Kregujev c- Raska-Pety-MontangroKotorimü­­íjt kiépítésére és így-még ebben áz évben meglesz az összekötte­tés Szerbia és Montenegró között. A fi d ereg kb d isai 119 millió­val emelkedtek. Ennek oka első* orban az uj véd'érőtörvény vei»* rehojtósa, valamint n kragujeváci »rzenál és az obi'icsi lőporayár helyreállítási költsége. 50 milliót fordítanék ur c-szágf régi adóssá* ifí-i ak • j • illiót az Osztrák* Mfigynr monarchia rág; adóssá­gainak likvidálására. A tö tségvetés rendkívüli utóla­gos hiteleket is tartalmaz egy mil­iő rá és húivsnhérom millió dinár r ékben. Hohnjec: Súklz kerültek i válasz­­tik olt: Stojadincw.es pénzfjgynvíiisztór í Erre nem azért .került a sor, mintha a legutóbbi költségvetés nem lett volna seulis, hevem mert el erű hitetlen uj kiadások merül­tek fel. A nyugdijak fizetése és a csei dórok fizetésének fölemelé­sére vonfitkozó iöbbletkisdascsk is benne foglaltatnak ebben az öaz* szegben. Kétszáz mi liőt a közié­­kedéíü.-yi minisztérium igényeit, száz milliót pedig régi kincstári tartozások kifizetésére fordítot­tunk, amelyekről nem keíleno most intézkednünk, ha a nemzet* gyűlés szünete alatt a pénzügyi bizottság összeük volna.; A pénzügyminiszter ezután számszerűen bebizonyítja, hogy műk év áprilisától decemberéig az alléim bevételek felülmúltak; az előirányzatot.' Állandóan nő az egyenesadók hozama is. A, többlet-!» iadások fedezetre találnak ’ ■yrészt a költségvetési bevételi feleslegben, "fivásfészt a, rokkant­­adópötlók ..; »»•s»:az' éíőíbgatátíó-pót-, lék ötven százalékos emelésében.. A kincstári adósságok kííiz dősérö n kormány négyszáz ötvenmillió dinár értéi ben liárom évéíi iája* ratta! kincstári bont bocsát ki. A pénzügyminisztériumnak for­gótőkéről is gondoskodnia kellett, miután ez annak idején rertdel­­k»si»sre állott hárc-mmiiiiárdot 1922. év végéig elköltötték. Az ■morikai pb cön ötrzázmillió dinár és hárommillió dollár értékű kincs­tári bont helyeztek el. A hitele­zők semmiféle kü ön garanciát nem követeltek. A ES’eer-csoport színién hárommillió dollár kincs­tári bon elhelyezését vállalta ha*, hónapi lejárattal. Ezenkivü’ Londonban tárgyal­nak egymi lió font ster mg rövid lej ratu kölcsönről dohánybevál­­tási célokra. Ami a .vasúti beru* bárásokat illeti, o tekinígfben már tárgyalások folynak egy kombinált

Next

/
Thumbnails
Contents