Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-08 / 65. szám

1925. március 8.

BACSMEGYEI NAPLÓ

15. oldal

A káboru titkaiból

Megjelent Tisza István leveleinek

és táviratainak második kötete

Most jelent meg a Magyar, Tudományos Akadémia kiadásában Tisza István gfóf összes munkáinak ne'gyedik sorozatában a háború első hónapjaiból való levelek, táviratok és telefonon küldött üzenetek második kötete. Nagyjelentőségű és izgalmas dokumentumok gyűjteménye ez a könyv.

A kötet összesen hatszázhetvenhét levelet, táviratot és tekíonüzeuetct közöl, amelyeknek számottevő része a világháború előzményeire és a megindult tragédia egyes részleteire vonatkoznak. Az első dokumentum, amely figyelmünket megragadja,' Ferenc Józsefnek küldött előterjesztés, amelyben tiltakozik az ellen, hogy elegendő .ok nélkül hadüzenetet küldjenek Szerbiának. Tisza figyelmezteti a királyt, hogy ez a lépés íjagyon rontaná a helyzetet, mert az egész világ előtt mint a béke megbontóiát bélyegezné meg Magyarországot és Ausztriát. Skerlecz Iván báró borvát bánnak küldött levelében adatokat kér arról a munkáról, amelyet állítólag a szerb kormány megbízásából s végeznek Horvátországban és Szlavóniában. Érdekes világításba helyezi’ a volt társországok adminisztrációját az a másik levél, melyben Tisza István közli a horvát bánnak hoey Beogradbó! kapott nyugtalanító hírek'miatt felhívta a zimonyi rendőrkapitányságot és olyan emberek jelentkeztek a telefonon, akik sem magyarul, sem németül nem. tudnak* A bán titkárától megtudta a miniszterelnök, hogy a zimonyi rendőrségen csak a kapitány tud magyarul, de. az olyan süket, hogy nem tud telefonozni. Julius 14-én figyelmezteti Tisza a közös hadügyminisztert, hogy a magyar kormány ellenséges indulattal nézi a nagyszerbek forradalmi agitációját, amelynek vezetői a szerb szokolegyesületek. Tisza szükségesnek tartja ezeket az egyesületeknek a feloszlatását.

Augusztus eleién már intenziven foglalkozik Tisza íktván a' magyarországi románok és Románia magatartásával. Augusztus negyedikén közti Hossza Vazul lugosi görög katholikus román püspökkel, hogy Qoldís László, az aradi görög keleti román szentszék titkára, az aradi román lapok ellen megindított sajtóperek megszüntetését kéri. Goldis kijelenti levelében, hogy a románság a magyarsággal ‘ sziklaszilárdau öszszefogva készül megvívni az élet-halál harcot a trónért, a hazáért, és a nemzeti létért, hogy a kívánt pertörlés történelmi fontosságú eseményt hozhat. Augusztus 23-án felterjesztést küld Tisza a királynak: Elmondja, hogy a harctéren több ízben rendezted®!: a csapatokkal frontális támadást tüzérségielőkészítés és egyéb biztosító intézkedések nélkül. Kéri a királyt, ne tekintse ezt a figyelmeztetést a katonai ügyekbe való beavatkozásnak, mert tisztán a trón és a haza érdekében szápta rá magát. A gyűjtemény egyik legfontosabb dokumentuma az a lévé], amelyet 1914 augusztus 30-án küldött Tisza István gróf Burián István báró bécsi külügyminiszternek Lőcsbe. Ebben a levélben értesíti Buriánt, hogy amint eldől a galíciai harc, Bécsbe utazik. Győzelem esetén a* további teendők ’ megbeszélése végett, a szomorúbb esetben pedig azért, hogy az embereket megvédje a csüggedéstől s energikus védekezésre ösztönözze. A levélben ezt mondja többek között:

— Az első — valószínű esetben — oda szeretnék hatni; bogy a béke azonnali megkötésének feltétele mellett aránylag mérsékelt feltételekre igyekezzünk a németeket rávenni s magunk közt beszéljük meg, hogy mit kívánjunk. Tisza István békés hajlandósága folytán rövidesen terjesztették a . szándékát, mintha Németország nélkül akarná a békét megkötni. Szeptember 2-ről keltezett levelében, amelyet szintén Burián külügyminiszternek küldött a legenergikusabban tiltakozik ez ellen a feltevés ellen. Szeptember 8-árt figyelmezteti a német kormányt, hogy az antant kormányai nagyon felfújják a lembergi visszavonulás jelentőségét s a Balkánon az oroszok teljes és gyors győzelmének a hírét terjesztik. Kéri a német kormányt, tegyen megnyugtató kijelentést és küld-, jön megjelelő súlyú hadieröt Galíciába.

Szeptember 1-én Czernin gróf bukaresti követtel közli, hogy a külügyminisztérium felkeresésére javaslatot tett a magyar szabadkőművesség vezetőinek, igyekezzenek, a román szabadkőművesek utján legalább annyit elérni a romániai sajtóban, hogy a háború eseményeit tárgyilagosan, a valóságnak megfelelően Írják meg. Szeptember 29-én újabb levelet küld . Czernin grófnak, akive! közli, bogy a Romániával tervezett akciót előkészítette és bármikor megvalósítható. Célszerűnek tartja azonban,' hogy akkor kérje fel Romániát a központi hatalmakhoz va!p csatlakozásra, amikor valamely . nagyobb győzelem lélektanilag alkalmas időpontot teremt.

Október 6-án hosszúbb levelet küld Burián külügyminiszternek, akinek levelét nyugtázza. Ezután ezt írja:

A békcíeltétclek kérdésével bizonyos alapelvek szempontjából mindenesetre fog kelleni lassacskán foglalkoznunk. Éppen gondoltam rá, hogy jövő fölmenetelem alkalmával neked és Berchtoldnak- szóba hozom a dolgot. Azt hiszem elsősorban azt az egy pár alapvető szempontot kellene magunk között megbeszélnünk, amelyeket a németekkel fog kelleni tisztába hoznunk«.

. Rendkívül érdekes az . a telefonüzenet, amelyet október 14-én küldött Buriánnak. Az üzenet igy kezdődik:

— Abban őfelségének igaza vau, hogy ha megverjük az oroszt, nem fognak a románok megtámadni, akár két, akár negyven zászlóaljunk van Erdélyben. Ha pedig teljesen megvernek az oroszok, akkor reánk vetik magukat, akármilyen Erdélyben a katonai szituáció. Csak azt nem veszi őfelsége figyelembe, hogy van középút is. Változó szerencsével, végleges eredmény nélkül folyhat a küzdelem az oroszokkal és énnek a fordulatai között ismétlődnek olyan momentumok, mikor ismét sikerülhet az orosz agitációnak a romániai hangulatot felkelteni. Ilyen körülményekközött döntő fontossággal bir az, r aj jón teljesen védtden-e Erdély, vagy olyan számottevő hadsereg van-e kéznél, amely első perctől kezdve harcra kényszeríti a betörő román hadsereget.

Jellemző Tisza István grófra, hogy ezekben a sorsdöntő hónapokban, amikor annyira elfoglalták a háború fordulataival és lehetőségeivel járó gondok, azokra a levelekre is válaszolt, amelyeket gyakran jelentéktelen magánügyekben írtak neki.

tért a házba, megkérte Tolsztojt, hogy

hozza vissza feleségét.

— Én nem'mehetek — válaszolta az aggastyán, ki nem uralkodott már magán— egy tapodtat sem mozdulok innen.

— Pedig a te feleséged — ordított rá a fiatal gróf türelmetlenül. — Neked kell őt lecsillapítani.

Tolsztoj csodálkozva -bámult fiára, majd csöndesen leballagott a kertbe. Miután a grófné visszatért, mindnyájan lefeküdtek.

Másnap Tolsztoj gróf ezt a mondatot irta naplójába: ;

— A fiam úgy rámförmedt, mint valami gyerekre ... • '

*

f

Egy f .Ír) bál — egy palota.

Érdekes . jetet közöl egy francia újság.

A szépmüvészetek párisi akadémiájának titkára, Widor, még a világháború alatt Spanyolországba rándult, hogy a francia ügyet védelmezze.

Egy napon valami nagy társaságban váratlanul szónokolnia kellett s minthogy semmi sem jutott eszébe. — amint maga a titkár meséli ei — ezt mondta:

:—Nem értem, bogy miért járok most először Spanyolországban. Mi. mindig csak Rómába megyünk, nem pedig Madridba.

TERE-FERE

Tréfás autók. Hogy milyen népszerű közlekedési eszköz a gépkocsi, semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a most megnyílt Betvyörki automobilkiállításon számos olyan gépkocsi is ki van állítva, mely csak a cirkuszban szerepel és az emberek mulattatására, ugratására szolgál.,

íme egy példány, melynek két kovmánykereke is.van, egy elől, egy hátul. A bohóc ünnepélyesen betessékeli utasát, de a kocsi sbmrhi&ép sem akar megindulni Aztán mikor az utas a hátsó , kormánykerékhöz ér, az automobil eszeveszetten elkezd futni, hátrafelé, a gépkocsis nem kis csodálkozására.

Egy másik cirkuszi automobilt akkép szerkesztettek,hogy mihelyt megindul felágaskodik, akár csak egy megbokrosodott ló — a hátsó kereke'-re.

Vannak aztán kocsik, melyek a legfurcsább lármát produkálják. Egy atfjo befut a cirkusz porondjára és minden második másodpercben úgy puffog-pattog, hogy a közönség azt hiheti, hogy egy várost bombáznak.

Itt egy hatkerekü kocsi. Á bohóc sétakocsizásra hiv valakit-a nézők közül, az autó egy kört fut, de aztán, megáll. Semmi módon sem akar indulni, mire'a bohóc gyökeres műtétre ; szánja el *magát: fűrészt kap kezébe - s. a kocsit két részre fűrészeli. Az első része, melynek négy kereke' van,- vidáman tovább poikázik, a másik része pedig .amelyik két kerekű, hátul marad.

Hollywood, a mozi Szent városa több ily tréfás automobillal dicsekszik. Ezek között legnevezetesebb á rugalmas, nyújtható gépkocsi.

Szemközt két garage van. mely versenye/ egymással a automobilok javításában. Az egyik garage kapuja elé automobil fut, de a másik, vetélkedő ga-. rage szintén meg akarja kaparitani aj prédát: egy munkás hátulról húzza be-' felé az-automobilt. A gépkocsi mindenki csodálkozására nyúlni kezd és mig az elejét az egyik garageban javítják ki, a végét a másik garageban, reparálják.

Kávé. A feketekávé; méreg. Régebben óva'Intettek bennünket tőle az .orvosok, j De a méregre —- úgy látszik — mégis' szüksége van az emberiségnek s amint a statisztika bizonyítja a .kávé fogyasztása évről-évre növekszik, a kávé egy-, re nagyobb területeket hódit meg.

Amint olvassuk az utolsó tíz évben Olaszországban a kávé fogyasztása 56.3 százalékkal, Franciaországban 52.1 szá-j zalékkal növekedett. Rangsorban utána!

következik Portugália, az Egyesült- Államok, Svájc,, Norvégia, Dánia, Anglia, Belgium, és Spanyolország.. Leginkább Olaszország kapott ’ rá a kávéra. De azért közel sem fogyaszt annyit, mint Franciaország, .mely már 1913-ban kétszer annyi kávét ivott. Legelső helyen áll c tekintetben Dánia. Az, a legnagyobb kávé-ivó. Minden lakosára két kiló és tizennégy deka babkávé esik. Utána. következik Svait. majd Hollandia. majd az Egyesült-Államok, majd Belgium, majd Franciaország.

Vannak azonban államok, hol a kávéfogyasztás csökken: ezek közé tartozik elsősorban Magyarország- hol az embereknek nincs pénzük, aztán Németország, Ausztria és Németalföld.

Brazília, mely a kapcsuk-termelésben elvesztette az elsőbbséget a messze Kelettel szemben, a kávétermelésben még mindig első helyen áll. Rengeteg területe van. mely alkalmas; arra. hogy kávétermelését megduplázza. Erre szükségük van., minthogy újabban a kávéültetvények feleannyit sem termeinek, mint annakelötte.

Az emberek pedig ogvre jobban keresik ezt a szivdobogtató izgatószert. Ezért olyan drága a kávé.

* .

Tolsztoj Leó és felesébe.. Uj történetet mesélnek cl Tolsztoj Leó grófról és feleségéről.

Egy éjszaka, mikor a nagy regényíró jasznnja-poljanai birtokán tartózkodott, nyáron, Tolsztoj Leó gróf benyitott, gyertyával a kezében.1, fia hálószobájába, akit fölrázott álmából.

— Az édes anyád — mondta az apa komoran a' fiának — megint a kertbe ment. Siess utána.

A fiatal gróf álomittas, szemmel meredt maga elé. nem kelt föl azonnal, mire az apja ráförmedt: ■

— Hozd be az édes anyád. Nekem nem akar engedelmeskedni. Levetette magát a földre, a hársfasorban, segíts neki.

Az aggastyán,' ki'hálókabátjában volt, eltávozott. Tolsztojné ekkor valóban a hársfasarfean feküdt a .földön.; egy fatörzshöz támasztva fejét., Fia meg egy inas próbálták fölemelni őt. de ő újra földre dobta magát hisztérikus rohamában.

— Kidobott az apád — sóba itatta — többé nem megyek vissza. Add'g nem

megyek vissza, mig ő.maga nem jön j értem.

A fiú, ki sajnálta édesanyján vissza-’

A szó clröpült. Azt hitte, semmi jelentősége shies.

Másnap a spanyol király magához kérette. így szólt hozzá:

— Olvastam azokat a mélyértelmü szavakat, melyeket tegnap mondott. Önnek teljesen igaza van. Föltétlenül szükséges, hogy idejöjjenek mihozzánk az önök művészei, de nemcsak azok, hanem az önök történészei, írói is. Rómában van egy Meűici-kastélv. Tehát Madridban lesz egy Velasques-kastély. Már is kijelentem, hogy fölajánlok számára egy telket. Ön kerítsen pénzt.

A spanyol Cc'rtes a király ajánlatát megszavazta és Widor hazatérvén egymillió frankot szerzett ő sze erre a célra. De a valuta ingadozása folytán az egymillió frank csakhamar összezsugorodntt, mire az idén -a francia kamara kétmilliót irányzott elő és-a következő évre még másfél milliót.

Lyautev marsai! szintén érdeklődött a vállalkozás iránt s ezen a réven még ötvenezer frankot és tízezer frank évi segélyt kaptak a francia művészek.

Madridban nemsokára állar.i fog a Vclasques-paiota.

így lesz egy elszólásból . egy ' intézmény. A semmiből — valami.

*

Az anlogramm. Az autogramm. írók, művészek aláírása mindenütt a világon ingyenes. Ez az az ajándék,, mellyel- az Író. a művész tartozik tisztelőinek.

'De most a .francia irók, művészek nevezetes újítást léptetnek életbe. Különösen a rajzolókat, festőket háborgatták utóbb a bámulóik, arra kérvén őket, hogy aibumjukba egy-egy rajzot adjanak s minthogy rendszerint más művészek rajzai és aláírásai is szerepeltek már ezekben az albumokban.' a követelők kérését nehéz volt megtagadniok.

Ez adott okot arra, hogy a párisi rajzolók társasága elé egyik tag különös indítvánnyal lépjen: megkérte egy társukat, hogy rajzoljon egy művészi bélyeget ezzel az aláírással:

— Száz frank fizetendő a művészek és irók árvái javára. Ha tehát a jövőben egy rajzolót, vagy Írót autogrammért ostromolnak, a művészek, az irók készségesen kötélnek állanak, de aztán előveszik majd zsebükből a bélyeget s odaragasztják' a papírlapra.

Most már csak egy-a kérdés: vájjon a közönség csakugyan segit-e a művészek és irók irváin, vagy leszokik-e az autogramm-kérésröl?

•*

A spnnyo’ orvos mer n soanrol

1:1- 'lyné. Furcsa dolog történt Madridban: az Atheneoban, mely az ottani szellemi élet központja. Ennek az .elnöke Mirannon nevű híres orvos volt, de