Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-08 / 65. szám

/ 16. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1925 március 8. ajj Aíhénebí a most uralkodó katonai diktatúra bezáratta, mint a »liberalizmus rőf észkét«. Marannon éles hangon tiltakozott a belügyminiszternél, Anido tábornoknál, ki még élesebben válaszolt neki. Erre az orvos minden dinéről rangjáról lemondott, otthagyta kórházát is, mely­nek vezetője volt, sőt leköszönt udvari tanácsosságáró! is. A katonai kormány megtorlással fe­nyegette őt: íölségsértés miatt akarta, pörbe fogni. Marannon egy délután otthon ült, réti-. delŐ szobájában, mikor váratlanul be­nyitott hozzá a spanyol királyné, egy udvarhőigye kíséretében. A királyné or­vosi tanácsot kért tőle. Igaz ugyan, hogy Marannon már nem udvari taná­csos, de azért orvosi tanácsot még a királynénak is adhat. A látogatás tel­jesen inkognitóban történt, de még az­nap este hire futamodott. Azóta a szabadelvű orvosnak békét hagy a katonai diktatúra. így küzd egymással Primo de Rivera és -ATfonz király. K. D. Milán és Natália szerelmi regénye A bécsi udvari és állami levéltár titkos anyagából I. Közönséges földi, halandók életében a szerelem mindenkinek a legtitkosabb és legszentebb magánügye. A trón hatal­masságainak'az életében azonban ez is közügy. A trónok szerelmi regényeit olyan szövevényesen átfonja a politika, hogy gyakran meg sem lehet már kü­lönböztetni egymástól, hol végződik a privát élet és hol kezdődik a történe­lem? Koronás urak szerelmi regényei talán ezért ébresztenek maguk iránt a töme­gekben olyan nagy ösztönszerü érdeklő­dést. A bécsi udvari levéltár titkos anyagának fölhasználásával minden is­meretlen rugójával egyetemben hitelesen föltárhatják a közelmúltnak egyik leg­szenzációsabb regényét. A regény hőse: Milán király, Szerbia uralkodója. És szerencsétlen sorsu szépséges felesége: Natália királyné. A .legizgalmasabb és legfordulatosabb regénnyel ér töl ez- a történet, amelynek minden részlete igaz. A közönséges szerelmi história rangján pedig magasan felül emeli a történetet az, hogy a szerb király és a szerb ki­rályné szerelmének a tragédiája a vi­lágháború prelúdiumának egyik fontos bevezető akkordja. Évtizedeken keresz­tül harcolt Szerbiáért az orosz és az osztrák-magyar befolyás. Milánról min­denki tudja,, hogy — ha nem is egészen önzetienü! — a monarchiának volt ba­rátja. Natália ellenben orosz-barát volt és már a trónon keresztezni ig5*ekezett férjének a politikáját, ami egyjk oka volt a házasiársak végleges szakításá­nak. Milán és Natália szerelmi perpat­vara igy az orosz és osztrák diplomá­ciai sakkjátékává mélyül. /. A királyné csókja. lassu< nehéz A királynék csókja már sokszor vált j ^chiffre-vel. véres tragédiák okozójává. Ezek a csó­kok azonban rendszerint azért váltak veszedelmesekké, mert a királynék meg­adták őket valakinek. A szerb királyi pár házassági drámáját egy olyan csók váltotta ki, amelyet a gőgös és szép Na­tália nem volt hajlandó megadni. Milán király egészen fiatalon nősült. Elvette a dúsgazdag Kecsko Vladimir orosz ezredes és besszarábiai birtokos árva leányát, Natáliát, akivel a román udvarban ismerkedett meg. A házasság szerelmi frigynek indult.' De nem volt boldog. A házasfelek között csakhamar napirenden voltak a viszályok. Milán könnyelmű, kártyás, szoknyavadász volt. Natália a végtelenségig . ambició­zus, erős akaratú királynői szépség, aki nem bocsátotta meg az önérzetén ejtett sebeket. A temperamentumoknak ez a különbözősége akkor is elegendő lett volna á házastársak viszonyának a megmérgezésére, ha politikai tekintetben nem állt volna egy világ közöttük. Egyik összezördülés követte a másikat, így érkezett el ’887. év husvétja és az a csók, amelyet a királyné nem volt hajlandó elcsókolni.* J ~ Husvét napjára nagy fogadtatás vólt a beogradi konakban. A király és a ki­rályné cereié-t tartottak. A királyné ősi húsvéti szokás szerint, miután kezet fo­gott a megjelent hölgyekkel, arcukon csókolta őket. A diplomácia hölgyein volt a sor. Natália királyné megérkezett Nasas görög ügyvivő csinos és fiatal fé­leségéhez, Nem nyújtotta a kezét. Nem csókolta meg a szép görög asszonyt, hanem a következő hölgyhöz lépett. A szép görög asszony vérvörösen lépett hátrább. Néhányan, akik a közelben áll­tak és az egyébként nagyon diszkréten lejátszódó jelenetet megfigyelték, össze­néztek. Mindenki ismerte azokat a plety: kákát, amelyek rózsalánccal fűzték ösz­­szc Milán király és a szép görög asz­­szony nevét. Milán, aki a ielesége kö­zelében állt. elsápadt a haragtól. Kö­zelebb .lépett Natáliához és néhány ke­mény, parancsoló szót suttogott a fű­iébe. A királyné úgy tett, mintha meg sem hallotta volna. Újra elnézett Nasas asszony feje fölött. És folytatta a cerc­­le-t. Nagyon sokan, azok közül, akik a teremben*voltak, nem is vettek észre semmit a jelenetből. Másnap azonban azok, akik a konak környékén benfente­­sek voltak, tudtak róla, hogy még az­nap éjjel rendkívül heves jelenet játszó­dott le a király és a királyné között. És most lássuk hitelesen, mi történt ezen a döntő jelentőségű éjszakán a beogradi kottákban. Jó tanunk van rá: Hengelmüller, a monarchia akkori beo­gradi követe, aki magától a királytól és Garasanin miniszterelnöktől kapta az információk?.!, amelyeket azután schifí­­re-távirathv: azonnal megsürgönyzött Bécsbc, Kálnoki külügyminiszternek. Az olvasónak azonnal fel fog tűnni, hogy az egyébként hosszú távirat részekre oszlik. Mindegyik rész jelzi, hogy már az előző rész folytatása és hogy még utána is folytatás következik. Ennek az a magyarázata, hogy a követ — aki ilyen kényes ügyben természetesen kénytelen volt arra, hogy titkosírás mö­gé bujtassa el jelentenivalóját — csak munkával készült el a schiífre-vel. Natália királyné elmaradt c-sókja azonban olyan fontos eseménye volt a világpolitikának, hogy nem lehe­tett megvárni azt. amig az egész sür­göny elkészül. Ezért folytatólagosan f külön-külön menesztették el az elkészült részeket. Hengelmüller távirata igy hangzott: No. 7. Chiffre. Belgrád, 1887. április 18. Sürgöny. A szerb királyi pár közt kitört ellen­tétek súlyos válsághoz vezettek, amely Garasanin lemondásán kívül valószínű­leg a két felség nyílt szakításához fog vezetni. A király röviddel ezelőtt ma­gához hivatott és elmondotta nekem a legújabb konfliktus egész előzményét és hozzátette, hogy megmásíthatatlan szán­déka a királynét elküldeni s ha azt tisz­tességes módon nem tehetné meg. akkor ő maga távozik Szerbiából és a hatalmat egy régensre. bízza. Tegnap este a görögkeleti husvét al­kalmából megtartott udvari ünnepélyen a királyné az összes jelenlevő hölgyek­nek kezet nyújtott, a görög ügyvivő fe­­: leségét azonban, ki abban a hírben áll. S hogy a .király kegyeit bírja, tüntető módon iigyelembc sem vette. A király ma reggel levelet irt a királynénak, melyben tudomására hozta, hogy az őt ért sérelem miatt nem hajlandó vele tovább együtt élni, kéri, hogy erre vo­natkozólag adja tudtára elhatározását. Garasanin kijelentette a királynak, hogy nem hajlandó beleavatkozni a felségek viszályába és benyújtotta a kormány lemondását. A király ugyan még nem íogadta el hivatalosan a lemondást, de kijelentette Garasanlnnak, hogy gon­doskodni fog utódjáról. Ennyit közölt velem Milán kírájy. (Folytatása következik.) No. 8. Chiffre. Belgrád, 1887. április 18. (Folytatás.) A király aztán hosszasan elpanaszol­ta a királynéhoz való viszonyát, ismer­tette felesége lehetetlen jellemét, szóba hozta az őt ért súlyos sértéseket, végül azzál a nyilatkozattal fejezte be; hogy döntésének minden lehető politikai kö­vetkezményéi higgadtan piérlegelte és ennek folytán elhatározásától nem tér ti. Ö nem mehet bele a törvényes válás botrányába és a királynét sem toloncól­­hatja ki szuronyok közt a határon át. A leghelyesebb volna, ha valamelyes tisz­tességes ürügy alatt Oroszországba utazna, aminek fejében ő kész volna a fiát nála hagyni. Ma ez nem valósítható meg, akkor nem'maradna egyéb hátra, mint egy régensség felállítása után ö maga távozzon az országból. Én előbb nyugodtan beszélni hagytam a királyt, de .azután egészen nyíltan ki­jelentettem, hogy szakítása a királyné­val a fennálló okokból minden igaz ba­rátjára nagyon lesújtó hatással lesz. Az öt ért sértésről ugyan minden férfi ma­ga alkotja meg önmagának véleményét, de nem titkolhatom "cl, hogy fi világ — a világ alatt bécsi barátai értendők — a jelen esetben szintén más véleményen lesz, mint ő. (Folytatás következik.) No. 9. Chiffre. Belgrád, 1887. április 18. (Folytatás.) Bármennyire hibázott is a királyné azzal, hogy féltékenységének ilymódon adott kifejezést, mégis fennmaradna az a tény, hogy a király kész lenne fiáról lemondani, súlyos politikai'válságot elő­idézni és esetleg az országot elhagyni, csak- azért, mert a királyné egy asz­­szonyrói azt hitte, hogy a király szere­tője. Ilyen okokból a történelemben még egy király sem cselekedett hasonlóan. Ha azonban közte és a királyné között tényleg szakításra kerül a dolog, egé­szen kétségtelen, hogy szimpátiánk me­lyik oldalon lesz, de éppen azért azt óhajtjuk, hogy a teljes igazság az ő ré­­! szén legyen. Milán király egynéhányszor ellent­mondott, különösen annál a résznél, ahol j a következményekre figyelmeztettem. Végeredményben azonban megmaradt amellett, hogy házasságának ő az egyetlen bírája s hogy az az elhatáro­zása, hogy trónját a királynővel többé nént osztja meg, visszavonhatatlan. Beszélgetésünk órák hosszat tartott. Azzal a megállapodással váltunk el, hogy jelenteni fogom Excellénciádnak a király elhatározását és, hogy ma reggel beszélni fogok a dologról Garasanin úr­ral. ■ Őfelsége a királyné elhatározásáról a király még semmit sem tud. HengelmüUér. (Folytatás következik.) No. 10. Chiffre. Belgrád, 1887 április 18. (Folytatás.) Még nem beszéltem senkivel sent a különben már eléggé köztudomásúvá vált ügyről s igy csak a saját első be­nyomásaimra vagyok utalva. Ebből kö­vetkeztetve az a véleményem, hogy a szakításhoz adott ok a király helyzetét, méltóságát és . érdekeit tekintve, a leg­szerencsétlenebbül van' kiválasztva. így azt hiszem, u királynak az a kijelentése, hogy megfontolt és megingathatatlan meggyőződése szerint cselekszik, nem igen érdemel hitelt. Inkább úgy látom, ez az ötlet azért vált a király rögesz­méjévé, mert a megsértett hölgy, akit különben ma igen rózsás hangulatban ? láttam, ilyen irántiban befolyásolja. Mi­­, Ián király Excellenciádtól súlyos szem­­j rehányásokat vár, kijelentette azonban, hogy ez sem változtathat elhatározásán. Nem tudom, nem volna-e legjobb eset­leg azt mondani neki, hogy ha csak­ugyan üyen károsan akar érdeke! ellen cselekedni* akkor barátai nem tehetnek egyebet, mint hogy ót sorsára hagyják. Ilyen nyilatkozatra a legkevésbé lehet elkészülve. Ma reggel valószinüleg látni fogom Garasanin urat és Excellenciádnak refe­­álni fogok.’ Kérek azonban Excellenci­ádnak felfogásáról utasításokat. Hengelmüller. 1 iiimitniiieraiiii Amerikai olajok Amerikai benzin Amerikai petroleum | AL ! KLEIN GÉZA és FIAi! SUB OTÍGA IÍSHB3BE3SK5Í5E «6» IRODAI SZEREK PAPÍRÁRUK NAGYBAN és KICSINYBEN Vig Zsigmond Sándor Sl'riOnC A ZENEMŰ- és KÖNYVUJBONSÁGOK — Az »Árvácska« előadása a Katoli­kus Legényegyletben A szuboiicai Ka­tolikus Legényegylet műkedvelői már­cius 8-án vasárnap este 8 órakor köz­kívánatra megismétlik Zerkovitz Béta és Bus Fekete László »Árvácska« cimü operettjének előadását. A darab a régi bevált szereposztásban kerül színre. Jegyek a Krécsi-féie könyvkereskedés­ben előre válthatók. MORAVETZ zenemükereskedése TIMISOARA Románia zeneműk özpontj^i Minden me: ren e'ést cyo san és pontosan e!­— Jnrrvnékek ineven. 372 Kövérség elled egyedül a *Vilian tea« hat óriási sikerrel. Az összes szakembe­rek elismerik ezt. Kapható valamennyi gyógyszertárban és drogériában. Ké­szíti: Mr. D. Villan laboratóriuma, Zagreb. Prilaz 71. w n Haskötő és Gradhalter orvosi rende ésre. Hasffiső, GyomorsroriJő, Melltartó, Régi fűtöket divatosra átalakítok. Virág Leontin Aleksan róva ulica li. mmm\ mmđMwwwam E. SZECSi PHILATELI-A bélyegkereskedés Subotic?. föpostánál I.efujnbb nrt'ny Tí/cbc! 1524—35. albuirok minden na- yt-ávkou raktcr« n. B lyegrsryüj- i knek vnla il koi znegktut s »re küldök. — l-Megvételre keresek használt jugosláv bélyegeket.

Next

/
Thumbnails
Contents