Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-08 / 65. szám

* 24 OLDAL * ÁRA 3 DINÁR PoStartisa plaécaa? XXVI. évfolyam Subotica, VASÁRNAP, 1925 jaárcras 8. 65. szám Megjelenik miadso reggel, ünnep Klán én hétfőn délijén Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Díjfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadöhivaíeit Subotica, Aleksandrova ni. 1. (ielbai'h'paiota) Szerkesztőségi Alekaasdrova ol. 4. (Roisia-Foixsi&e-palota) A becsei magyarok Az óbecsei magyar népkör ve­zetői elhatározták, hogy kulturális előadásokat rendeznek, ezeknek során megtartják a százesztendős Jókai ünnepét s felolvasásokkal, előadásokkal, kulíurünnepségek rendezésével tesznek eleget azok­nak a nagyszerű és felelősség­teljes kötelességeknek, amelyeket a magyar sors minden magyar szervezetre s a legkisebb egye sülés legkisebb vezetőjére is ró. Az öbecsei magyar népkör ve­zetői azonban nemcsak a rájukrótt kötelességeket végzik el, hanem a példaadds munkáját is. A leg­többen azok közül, akiket a ma­gyarság megszokott vezetőinek tekinteni, szótlan némasággal s — ami még fájdalmasabb —- néma tétlenséggé! veszik magukat körül. A magyarság legnagyobb és leg­fájdalmasabb csatavasztését le­reagálták magukról egy tiz soros kommünikével. Azelőtt a memo­randumok ' lepedős fiasíromját ra­gasztották minden sebre, most a kommünikéket ruházzák fel a munka és cselekedet látszatával. Azok a vezetők, akik a magyar párt elnökének s minden magyar­nak Ítélete szerint kötelesség­mulasztással és tétlenséggel hozzá­járultak a magyarság nagy kudar­cához, személyüket, mulasztásaikat és vétkeiket a magyarság egységének védelme alá akarják helyezni s a maguk számára meg akarják al­kotni a kisebbségi vezetők immu­nitását és inviolabilitását. A magyarságot hangos szavú, de cselekedetekkel adós vezetni elszokíettdk attól, hogy vozetett­­nek érezze magát. A magyarság­ban — ez már szinte az utolsó vigasz — több az aktivitás, mint amennyit vezetőinek programja megkövetel tőlük. A magyarság sorsának intézése lassan a leg­jobb és leghivatottabb kézbe ke­rül : a magyarság kezébe. Csak pár nappal ezelőtt irtuk, hogy a magyar kultúra összeterelő, egy­séget teremtő hatalmával kell összegyűjteni a politika szétszórt fait. Rámutattunk arra, hogy a helyi feladatok vállalásán és be­töltésén kel! kezdeni az uj utak uj munkáit. A becsei magyarok megmozdulása, az óbecsei ma gyár népkor elhatározása példa­­adó visszhangos megmozdulás. Az óbecseí magyar népkör ve­zetői előtt m a terv lebeg, hogy ha minden meglévő s minden megalkotandó magyar egyesülés a magyar kultúra szolgálatébe szegődik — s ki lehet renegát, ha a magyar kultúra szólítja csa tasorbö a harcosokat? — erőtel jes és virágzó vajdasági magyar kulturéletet tudnak teremteni a kisebbségi politika ugarén. A nagyar egyesületek majd számon tartják a vajdasági magyar kul­túra értékeit. Számon tartják és szóhoz juttatják. Ma még olyan kicsi az a gárda, melyből ez életrehivandó vajdasági magyar kultúra pionirjei kikerülhetnek, hogy egyetlen egyesület kultur­­programja se valósítható meg valamennyi magyar kulturáltéi aktiv közreműködése nélkül. Ván­dorelőadók és vándorelőadásol viszik majd szét a kultúra fák lyáit s „ott, hol Sötét ü! várost és falut", fel fogják gyújtani t­­magyar kultúra világosságait. Egyik városból kikerül majd — egy Jókai ünnepség programja, a másik városnak hivatottabb é összeíanultabb műkedvelői van­nak, a harmadik város mér tisz­teletreméltó eredményeket felmu­tató zenekarral rendelkezik — ha minden magyarlakta községben esznek hivatott és lelkes szállás­­esinálói a kuitura magyar csapa tainak., akkor rövidesen megin­dul a vajdasági községek magyar kulturszervezeteinek cserekeres­­%-edése, a legideálisabb csereke­reskedés, amelyen mindenki csak iyefhet s legtöbbet nyerhet maga a magyarság. A magyar kuitura aktorait majd összegyűjti a hivő szó, a ma­gyarság csak végezze el azt n röteiességét, hogy minden vá­rosban, községben, faluban, aho’ magyarok laknak, alakítsák meg a magyar kuitura szervezeteit. Síé riadjanak vissza a kezdemé­nyezők a feladatok elől, nagyon sokat tesznek már akkor is, ha ondoskodnak egy-egy előadás, egy-egy kulturünnepség megtar Nekik szinte fásának feltételeiről, csak teremről kell gondoskodni, senki, akihez fordulnak, nem fogja megtagadni a munka válla­lását s az utazás fáradalmait s a közönséget majd betereli a ma­gyar kultúrára való s eddig kielé­gítetlen, szomjuzás. A politika a terrornak, az ér­dekeknek, á kényelemnek s a közömbösségnek ostorával szét­szórta a magyarságot, de a ma­gyar kuitura szeretetében nin­csenek ellentétes érdekek, a ma­gyar kultúrát nem érdekli a ter­ror s a magyar kuitura össze tudja ölelni a magyarság szét­szórt kévéjét. Csak el keli in­dulni a kötelességteljesités utján, csak követni keli az óbecsei ma­gyarok gyönyörű, nemes példá­ját. Ellenzéki puccsa! kpz födött a nemzetgyűlés első ülése a*l»rfetípni megválasztásit, »isti fafótáiia a& itávozása atáa a kormánypártok az ülést megtartották ki ellenzéki korekSk Az ellenzék eltávozás Vasárnap délelőtt alakítják meg az igazoló-bizottságokal; A most megválasztott parlament szombati első ülése meghozta az el­ső összecsapást a kormány és az ellenzék között. Az összecsapás olyan formában történt, amilyenre közvetlenül az ülést megelőzően sem számított senki — a bizalmasan be­avatott ellenzéki vezetőkön kívül. Az ellenzék ugyanis a korelnök se­gítségével — aki a demokrata-párt­ból került ki — már a szombati ülé­sen szőnyegre hozta Macsek és tár­sainak fogvatartását. A korelnöknek sikerült egészen váratlanul az ülést bezárnia, mielőtt még sor került volna a parlament ideiglenes elnö­kének megválasztására. A korelnök felszólította a kormányt, hogy intéz­kedjék a letartóztatott képviselők azonnali szabadlába ahely ezé se érde­kében. Az ellenzéknek ez a lépése telje­sen készületlenül érte a kormány­pártokat. amelyeknek tagjai az első percekben nem is tudtak mihez kez­deni. Csak félóra múlva, a kormány rövid tanácskozása után tudtak el­lenintézkedést tenni, amikor az el­lenzék részvétele nélkül uiból meg­nyitották az ülést és ui koréinak ve­zetésével megválasztották a parla­ment ideiglenes elnökét. Gyülekeznek a képviselők Már jóval a nemzetgyűlés 9 órára kitűzött megnyitása előtt csaknem teljes számban összegyűltek a parla­menti klubokban az újonnan megvá­lasztott képviselők. Nagy volt az ér­deklődés a közönség körében is. a parlamenti rendőrbiztosság azonban már pénteken kiadta a karzatjegve­­kei úgy. hogy az érdeklődők százá­val voltak kénytelenek távozni, mert már nem juthattak be az üléste­rembe. Pontosan kilenckor mezszólalnak _ a parlament csengő, mire megken-! dodik a képviselők bevonulása a te­lembe. A Radics-párt. n független demokraták, a németek és a muzul­mánok tömött csoportokban mennek be az ülésterembe. A képviselők elhelyezkedése Ugyanúgy történik, mint az előző nemzetgyűlés idején. A szélső jobb­oldalon helyezkednek el a németek, mellettük balra, a parlamenti padso­rok felét elfoglalva a radikálisok, balszárnytikon a Pribicsevics-párt­tal. amelynek képviselői a hátsó padsorokba ülnek. A balközép a de­mokratáké és klerikálisoké, tőlük balra foglalnak helyei a muzulmá­nok. majd a honát köztársasági pa­­tasztpárti képviselők követkéznek, a sort pedig a szélső balszárnyon a íöldmivespártiak zárják be. A csengők hangjára a miniszteri szobából í’asics miniszterelnökkel az élükön bevonulnak a kormány tagjai is. A miniszterelnököt belépé­sekor Ilivel élénk ovációval fogad­ják. Közben kisebb csoportok kelet­keznek. a képviselők ismerkednek egymással, a pártvezérek pedig fél­revonulva tagjaival, tárgyainak pártjuk egyes Viharos jelenetek kozott nyújtották be a mandátumokat Negyed tízkor a padsorok köze­pén feláll Agatonovics demokrata képviselő és a házszabályok 2. sza­kaszára való hivatkozással előter­jesztést tesz a korelnök kijelölésére és erre a tisztségre a nyolcvanhá­rom éves Lázies Arszdt. a bregalni­­cai kerület demokratanárti, képvise­lőiét ajánlja. A kijelölés egyhangú közfelkiáltással megtörténik. Lázies Arsza korelnök a ház­elnöki emelvényre megy, előveszi zsebéből az előre elkészített elnöki beszédet és macedóniai táiszólással üdvözli a képviselőket és megnyitja az ülést. Javaslatára a parlament négy ideiglenes titkárt választ Koba­­sica StéVó. Milovánovics Borivói ra­dikale. Kniimdzsics Mihailő és Mi­­jovlcs Aca demokrata képviselők személyében. Kobasica titkár az elnök felszólí­tására felolvassa az állami főbizott­ságnak a nemzetgyűléshez intézett1 át’rátát a választások megtörténté­ről. Ezután az elnök felszólítja a képviselőket, hogy adják át megbí­zóleveleiket. Kobasica titkár kerületenként felol­vassa a névsort Szerbiával és Dél-Szerbiával kezdve. A képviselők ne­vük felolvasásakor egymásután ad­ják át a mandátumokat, ami; a dél­szerbiai. szerbiai és vajdasági kerü­leteknél nyugodtan és incidens nél­kül történik meg. Amikor azonban a berccgovinai kerületben Radics Ist­ván nevének felolvasására kerül sor. dr. Triimbics siet az emelvényre és ő adja át Radics megbízólevelét, a következő megjegyzéssel: — Szégyen, gyalázat, hogy ezek az emberek még fogságban ülnek: A megjegyzésre nagy lárma tör' ki a radikális padsorokban. Popovics Torna hevesen kiáltja dr. Triimbics felé: — Mi van Skutartval? Mi van Zá­rával? - - amit azután a többi radi­kálisok is megismételnek. Triimbics elvörösödve vágja visz-' sza a kormánypártok felé: — Hát Fiúmét ki adta el? — ami­re még nagyobb lárma keletkezik. A földmivespárti névsor olvasásá­nál ismét lárma kerekedik, amikpr a tudvalévőén még mindig fogságban levő Kokartovics Cseda megbízó­levelét k»rik. — Le van tartóztatva! ellen az T I

Next

/
Thumbnails
Contents