Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-07 / 64. szám

1925. március 7. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. 0TŰ8T. Elsimult a kultúrharc Csehszlovákiában Kompromisszummal oldották meg s csehszlovák kormány válságát Prágából jelentik : A csehszlovák nem­zetgyűlés fönnállása óta alig volt még egy olyan ülés, melyet annyi izgalom­mal vártak volna, mint a péntekit. Ezen az ülésen dőlt el ugyanis, hogy fölrob­­ban-e a kormánykoalíció vagy sem s ezzel együtt dőlt el az a kérdés, hogy a kormány megmarad-e vagy pedig bu­kik. A helyzetet — amint ismeretes — a sziovenszkói püspökök pásztorlevele mérgesítette el, amely megtiltja a hívők­nek, hogy egyházellenes pártok keretén beiül szervezkedjenek. E pásztorlevél ügyében a szokoüsta pártok sürgős interpellációt intéztek a kormányhoz, melyet felszólítanak arra, hogy büntesse meg a pásztoriévá! szerzőit és kibocsá­tóit. Napok óta erősen tartotta magát az a hir, hogy a két klerikális néppárti miniszter tüstént lemond, mihelyt a többi kormánypártok az említett interpellá­ció sürgősségét megszavazzák. Csütörtökön fordulat állott be az ügyben, amennyiben kompromisszummal oldották meg a rendkívül kényes kér­dést és elégtételt adtak a szocialistáknak, de olyan formában, hogy a cseh néppárt továbbra is bentmaradhat a koalícióban. A koalíciós pártok; között az egyezség csütörtökön jött létre. Hir szerint Schra­­rnek, a klerikálisok vezére, Rómából távirati utasítást kapott, hogy kerülje el a viszá yt az egyház és az állam között. A parlament ülése már a kompro­misszum jegyében folyt le. A ház eluta­sította a Witt ich és társai német szociál­demokratáknak a pásztorlevéiiel foglal­kozó javaslatának sürgősségére vonat­kozó indítványt. Ugyancsak elutasítot­ták azt a javaslatot is, hogy e javaslat fölött kezdjék meg a vitát. Ezután áttér­tek az ünnepnapok rendezésére vonat­kozó törvényjavaslat tárgyalására, amely kimondja, hogy a jövőben ünnep issz január elseje, január halodika, Krisztus mennybemenetele, Űrnapja, junius hu­­szonkilencedike, augusztus huszonötö­diké, november elseje, december nyol­­cadika és december huszonötödiké, azonkiviil, mint a köztársaság emlék­napjai, julius ötödiké (Ciri ! és Method megérkezett. Megöleltem. — Hol van? Hol a, modell? — ez volt az első szavam. Körülnéztem, de egye­dül voltunk. Csak ekkor néztem fel Pistára. De micsoda változás rajta! Fa­kó az arca, szeme szögletében ránc­­gyürük, fénytelen szemében kékes ár­nyékok. — Mi bajod, az istenért, Pista? Beteg vagy? Mi van a modellel? Sok időbe került, mig Pistát szóra bírtam. Akkor aztán kiöntötte a szivét: —- Képzeld: találkoztam a modellel! I.ac Lémautól jöttem a Simplon-vouat­­tal. Az alagút előtt az utolsó állomás: Brig. Ez még az örök hó birodalma, de ahogy a vonatra felszerelt villanymoz­donnyal kereszíülszáguldunk a negyven­­kilométeres alaguton, buja, déli flóra kábít el... Domodossola az első olasz állomás. Nincs a föld kerekségén ilyen grandiózus változása -több a természet­nek!... Domodossola. Megáll a vona­tunk. Kinézek az ablakon. Abbau a pil­lanatban mintha sóbálvánnyá meredtem volna: egy nő állott a szomszéd vágá­nyon veszteglő vonat ajtajában! Egy nő: az én modelleml... Maga a töké­letes Bünreváró Magdolna!... Tágra­­nyilt szemmel csak bámultam rá, mint valami fétisre... Zúgott a fejem, kala­pált a szivem, gyökeret vert a lábam. Se nem láttam, se nem hallottam, ml történik körülöttem, csak a modellem­­ben gyönyörködtem. A kezemben ecset volt s raktam fel a vászonra a színe­ket ... Nem hallottam, hogy a kalauz indulásra adott jelt, nem láttam, hogy a vonat kerekei kattogva megindul­tak... Mindkét vonat. Csakhogy az egyik jobbra, a másik balra ... napja), szeptember huszonnvolcadika (Vencell napja) és julius hatodika (Húsz emléknapja), továbbá, iinint állami ünne­pek, május elseje és október nyolcadika. Október huszonnyolcadikam a kÖztársa-Berünből jelentik : A drezdai pályaudvar alkalmazottjai két nap óta sztrájkban állanak. A sztrájk­ban, amely pénteken tovább ter­jedi, nemcsak a munkások, ha­nem a mozdonyvezetők és moz­­donylütők Is résztvesznek. A chemnitzi ás lipcsei pályaudvaron a munkát szintén beszüntették, minek folytán a teheráruforgalom mát csaknem teljesen szünetel. A bi rodaimi vasutak drezdai igazga­tósága ultimátumot küldött a sztráj­­kolókhoz, bogy azok a munkások, akik péntek délután két óráig nem veszik fel a munkát, azonnal cl­­bocsájíatnak. A fenyegetés elle­nére csak igen kevesen jelenthez-Londonból jelentik: Az alsóház ülésén — a külpolitikai vita során -~ Kirkwood munkáspárti képviselőt bizonytalan időre kizárták a parla­ment üléseiről, mire a munkáspárt zárt sorokban szintén kivonult,.az ülésteremből 'a liberálisok uásyré­­széve! együtt. Az ülés elé nagy várakozással te­kintettek. mert úgy volt. hogy az ülésen Lloyd George fos felszólalni és csatlakozni fog lord Grey előző napi fejtegetéseihez. Llovd George beszéde azonban elmaradt, mert Lloyd George torokba.it kapott és nem veretett részt az ülésen. He­lyette a liberális-párt részéről Fisher szólalt fel, aki Lloyd George kabi­netjének közoktatásügyi minisztere volt. Nem készült el kellően a be­szédre. úgy, hogy beszéde nem kel­tett nagyobb érdeklődést. Mikor be­fejezte beszédét. Chamberlain kül­ügyminiszter emelkedett szólásra. Beszéde alatt Kirkwood munkás­párti képviselő, aki annakidején az­zal keltett feltűnést, hogy a walesi herceg délamerikai útja elleni agitá­­ciót vezette, egyre-másra közbe­szólt. Csak egyes szavakat kábáit közbe, amelyek azonban igen bárí­­tóak voltak: — Fecsegés! Üres locsogás! — ezeket mondotta sűrű egymásután­ban. Amikor Chamberlain azt találta mondani, hogy nincs módjában bizo­nyos fölvetett kérdésekre konkrét feleletet adni, Kirkwood uira' közbe­szólt s ekkor az ülést vezető helyet­tes elnök figyelmeztette őt. hogyha mégegyszer közbeszól, föl fogja őt szólítani, hogy hagyja ei az üléster­met. Kirkwood erre nyomban közbe­szólt. mire a helyettes elnök fölszó­lította, hogy távozzon. Kirkwood még csak nem is reagált a fölszóli­­tásra. Macdonald pedig, a munkás­párt vezére, szót kért a házszabá­lyokhoz. A tényállást akarta megvi­lágítani. A helyettes elnök azonban már fölszólította Kirkwoodot újra, hogy távozzék az ülésteremből s mikor ez most sem kelt föl helyéről, a helyettes elnök kijelentette, hogy az elnököt fogja hivatni. Kirkwood most sem.ment ki és igy Chamber­lainre hárult a feladat, hogy az ülé­sen jelen nem lévő Baldwin minisz­terelnök helyett kizárási indítványt ság kikiáltásának napján, as elsőfokú rendőrhatóságok a helyi viszonyokhoz képest intézkedéseket tehetnek a köz­hivatalok, intézetek, vállalatok és isko­lák méltó ünnepe tárgyában. tele munkára. A helyzet különö­sen azért veszélyes, mert a sztráj Németország nyugati részére is átcsaphat, miután itt is nagyon elégedetlenek a vasutasok. A mozgalom központja ezen a vi­dékér! Elberfeld, ahol mér előké­születeket is tettek a sztrájkba­­iepésre. A sztrájk oka mindenütt a vasutasok bérkövetelésének el­utasítása. A vasutasok szövetsége a birodalmi közlekedésügyi mi­nisztériummal tárgyalásokat kez­dett, amelyek ha rövidesen nem érnek kedvező befejezést, a vas u:asszlrújk valószínűleg Németor­szág túlnyomó részére ki fog ter­jedni. tegyen Kirkwood ellen. Chamber­lain maga azt. hogy ö ezt csak a mi­niszterelnök helyett teszi, úgy do­kumentálta, hogy az indítványt egyik minisztertársával cédulára iraita és minden . mesokolás nélkül nyuitotíá át.'Az indítvány fölött a munkáspárt névszerinti szavazást kívánt s a névszerinti szavazás eredménye az lett, hogy 245-en szá­razták a kizárási indítvány mellett, 119-en pedig. —' az összes munkás­pártiak és a liberálisok egy része — ellene. Az alsóház tehát Kirkwood kizárását mondotta ki. Amikor az elnök ezt a munkáspártra nézve kedvezőtlen határozatot kihirdette, a párt soraiból egész közbeszólás­­özön indult meg. — Béklyózás! Bilincs! Szégyen! Gyalázat! — kiáltották mindenfelől, az elnök pedig most már felszóli-j tóttá Kirkwoodot. hogy távozzék az ülésteremből. Kirkwood fölkelt he­lyéről. távozott és Macdonald egész pártjával követte, de követték szá­mosán a liberálisok közül is. A mun­káspárt elhagyta a parlament épüle­tét is és a parlamenten kívül tanács­kozott az incidens politikai konzek­venciáiról. Húsz percnyi szünet után Cham­berlain folytatta beszédét. Az inci­dens nyilván megzavarta, úgy. hogy mondanivalóját rövidre fogta és alig hét perc múlva már be is fejezte. A külügyi vita ezután már egé­szen érdektelenül folyt, alig húsz­­harminc főmi hallgatóság előtt. A folyosókon tárgyalták tovább az in­cidenst és általánosságban azon való sajánlkozásukat fejezték ki a képvi­­íök, hogy a nagyjelentőségű külpo­litikai vitát megzavarhatta ilyen in­cidens. Hibáztatták Hope helyettes elnököt is. hogy ő fu.Ua föl ennyire a dolgot és még a konzervatívok is Hope ellen foglaltak állást. A lapok az incidenssel kapcsolat­ban azt írják, hogy bár Kirkwood nem viselkedett a lcgloiálisabban, Hope elhamarkodta a dolgot, amikor a képviselőt kizárta az ülésről. A munkáspárt egyébként foglalkozott Kirkwood kizárásával és elhatá­rozta. hogv bizalmatlansági indít­ványt nyűit be Hope alekiök ellen. * aki a munkáspárt eljárásával meg-. sértette a parlamenti Itcigvormnyo-l kát. ! Kisebbségi Élet «»■s® Nagyenyeden a napokban tartották meg a városi két mozi bérleti jogának árverését a városháza termében. A bér­letre három pályázó is jelentkezett, akik szabályszerűen eleget tettek az árveré­si feltételeknek és a kívánt tizenötezer lej bánatpénzt is deponálták. Gügor pol­gármester a pályázók legnagyobb meg­lepetésére az árverés megkezdése alkal­mával kijelentette, hogy az eayedi je­lentkező ajánlatait nem veheti íigyelem­­be, mivel a pályázók megbízhatatlanok és ennek következtében mindkét inoz­­gószinház bérletét a bukaresti Fiuidatia Culturala intézetének adja ki ötven, i!-: letűleg húszezer lei bérért. Az enyedi pályázók, akik a bukaresti társaság ajánlatánál a városra nézve sokkal ked­vezőbb ajánlatot tettek, érthető meg­lepődéssel fogadták azt a vádat, mely őket megbízhatatlanoknak minősítette. A különös indokolás a, városban 'is méltó feltűnést keltett, annál i.s inkább, mert a három pályázó: Rosenberg Ignác ká­véháztulajdonos, ács Dénes, a mozi ed­digi bérlője és Wagner János föcrdő­­mester előéletükkel egyáltalában nem szolgáltak rá erre a megállapításra. Az erdélyi szász—nónlet-párt kétpon­tos paktuma — írja a kolozsvári »Ke­leti Újság« — kipattant a parlamentbe^. A beavatottak eddig is ismerték, de a nyilvánosságnak is tudomására jutott, A leleplezést a megszavazott érettségi törvényjavaslat paktumot is sértő isko­lai bilincse tetie szükségessé. A pak­tumót uügszegték, a paktum felborult. Nehogy valaki azt mondja: tigy-c a szá­szok sem értek semmit vele. Mert nem igy van. A paktum első pontja u szász polgárság parlamenti képviseletéről szói, a második az iskolákról. A felekezeti iskolák nyjlváiíifisgügi jogának sérthetet­lenségéről egyfelől, a szászoknak arról a kötelezettségéről másfelől, hogy a ro­mán nyelvet a középiskoláikban tanít­tatni fogják. Nem román tannyelvű tan­tárgyakra, néni román vizsgákra vállal­tak kötelezettséget, hanem arra, amit a békeszerződés előir. Ez a paktum volt az erősség ahhoz, hogy a német isko­lákra nem zúdult rá a fojtó rendeletek özöne. Ez a paktum telte lehetővé azt a parlamenti képviseletet, amely meg­védte a sok nagyjelentőségű közigazga­tási és gazdasági német érdeket. Aki a mai kormány politikájának alapelveivel tisztában volt a kezdet kezdetén, az tudta, hogy a paktumot meg fogják, szegni. Kérdéses csak az vi.lt, hogy a német parlamenti képviselet mit fog megvédeni, megmenteni és a belső pol­gári élet szervezésében mennyit tud elérni addig, ainig ez a szakítás bekö­vetkezik. A német parlamenti párt fia­talos energiája, komoly erőfeszítése két­ségtelenül nagyszerű munkát végzett e rövid idő nagy nehézségeinek terhe alatt. S amikor látták, hogy nein tud­nak kivédeni egy erős támadást, Rcth Hans Ottó kinyitotta, kiteregette a vi­lág szeme elé a paktumlcyelet. Akinek; igaza van. az nem bukik cl egyköny­­tiyen. Az igazság az, ami nem bukik, még akkor sem, ha paktum törik szét. Mert a leleplezés a paktum érvényessé­gét szokta fclpemelni. A leleplezés megkötött félkczekct szabadit fel és az ellenzéket erősiti. * » Hlinka páter, az autonomista szlo­vákok vezére, aki résztvett a néppárti: képviselők pozsonyi klubülésén, a kul-. turharcról a következő nyilatkozatot tette: Klubülésünkön a politikai helyzet­tel foglalkoztunk és elhatároztuk, hogy a pokrokároknak és szocialistáknak az egyház ellen indított hadjáratával min­den megengedett eszközzel fölvesszük a parlamenti harcot. Ha a pásztorlevél ügye'már tényleg a szombati iilNben szőnyegre kerül, a meginduló vitában annyi szónokot állítunk ki, atner.nyiaa ■aaanmHKBH Terjed a vasutassztrájk Németországban Hatástalan maradt az igazgatóság ultimátuma Passzivitásba vonult az angol parlamenti ellenzék Ä munkáspárt és a liberálisok kivonultak az alsóházból Kirkwood képviselő kizárása miatt

Next

/
Thumbnails
Contents