Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)
1925-03-07 / 64. szám
4. oldal BACSMEGYE1 NAPLÓ 1925. március 7. csak szóhoz juthatnak. Szilárd falanxban állunk püspökeink mögött ćs utolsó leheletünkig kitartunk tnellcttök. Š ha a parlamentben nem vívhatjuk ki a gyötrelmet, appelálni fogunk a néphez, hogy mit mond ö az egyház és állam elválasztásához és vallásszabadságának sorozatos megsértéséhez. A válasz nem lehet kétséges, mert a nép 90 százalékban velünk van. Ha a magyarok respektálni tudták a szlovák nép vallásszabadságát, úgy fokozottan megkövetelhetjük ezt egy szabad államban, a mi államunkban. fis ha még ezt a respektust sem tudjuk elérni, akkor ez nem lehet más mint nyílt* provokalás, amellyel szemben megfelelő erőt és elszántságot fogunk mutatni. Tiszteletet követelünk a szlovák nép vallásos érzülete számára és tiszteletet követelünk Trianon számára, amely vallásszabadságunkat biztosította. Egyházi életünk fölött semmiféle gondnokságot tűrni hajlandók nem vagyunk. Prága még keserves tanulságokkal fog megfizetni ezért a hazárdjátékért, mert amit megengedhet magának az egységes, nagy francia nemzet, azt nem engedheti meg magának a esett, amelynek a szlovákokkal, németekkel, magyarokkal, ruszinokkal és lengyelekkel kell számolnia. Megszűnik az egyetlen vajdasági magyar leányneveiő-intéiet ? A becskereki Messinger-intézet helyén akarják berendezni a tanitónöképzöí Becskcrekröl jelentik: A Vajdaság egyetlen leánynevelő-intézet, a becskereki Messinger-féle intézet, amely nyilváno - sággal felruházott magyar elemi és polgári leányiskolát fart fenn, megszűnés előtt áll. Még 1923-ban Torontál vármegye közgyűlésén Prcd.cs Dragoljub tanító azt javasolta, hogy a megye eszközölje ki, hogy a négy bácskai tanitónőképző intézet egyikét a Bánátba helyezzék át. Ez a kívánság akkor nem volt megvalósítható, mert a bácskai tanügyi hatóságok nem járultak hozzá a tervhez. Később azután Mandrovics Milán becskereki tanügyi inspektor, a közoktatásügyi minisztérium megbízottja azt javasolta, hogy a vríaci vegyes tanítóképző' női osztályait helyezzék át Becskerekre, mint önálló tanitónőképző inté?e*.et. Becskerek városnak kelleit volna az intézet részére telket adni, a megyének kell gondoskodni az építésről és az államnak kell berendeznie az iskolát. Ebben az időben a Messinger-intézet tulajdonosa és igazgatónője, Messinger Karoiin azzal az aján'attal fordu't á közoktatásügyi minisztériumhoz, hogv az állaw vegye meg intézetét a tanitónöképzö részére. Mivel az épület erre a célra megfelelő, a tervet kedvezően fogadták, a terv kivitele azonban egyre késett. Pénteken délelőtt Raics Szvetiszlav alispán elnöklésével valamennyi érdekelt hatóság kiküldötteiből alakult vegyes bizottság értekezletet tartott ebben az ügyben. A bizottságban az alispánon kívül a megye részérői Nikolics Dusán tb. főjegyző, Lazics mérnök és Steier Péter számvevő, a város részéről Atexics Bogoljub polgármester és a közoktatásügyi minisztérium képviseletében Mandrovics Milán tanügyi inspektor foglaltak helyet. A vegyes bizottság úgy határozott, hogy kérdést inté nek Messinger Karolinho7, hogv régi ajánlatát fenntartja-e és ha a válasz igenlő lenne, úgy igyekeznek fedezetet keresni a tauitóuőképző-intézet felállítására. Ebben az esetben áprilisban már a megyei közgyűlés elé kerülne az ügy és szeptemberben a Messinger-intézet helyén megnyílna az uj tanitónőképző. A Messinger-intézet tulajdonosainak álláspontja még nem ismeretes, azonban nincs kizárva, hogy Messinger Karola fenntartja régi ajánlatát, mert a magyar elemi és polgári leányiskolák fenntartására az intézetnek csak a jelenlegi tanév végéig van engedélye és mivel bizonytalan, bogy az engedélyt újra sikerül megkapni. Az intézet megszűnése rendkívül súlyosan érintené a magyar szülőket, mert a Messinger-intézet az egyetlen olyan magyar magániskola, ahol a behatásoknál nem járnak cl a néwegyelemzés rideg értelmezése szerint és a magyar anyanyelvű zsidó tanulókat is felvettek A lakáslörvényjavaslatot, mint jelentettük, a kormány megküldte a háztu'ajdonosok és a lakók érdekképviseleteinek, hogy tegyék meg reá észrevételeiket. Pénteken a háztulajdonosok egyesülete, va amint a lakók szövetsége átadták a törvényjavaslatra vonatkozó válaszukat Gyurisics szociálpolitikai miniszternek. A háztulajdonosok követelésükbe foglalták, hogy az uj törvény gondoskodjék a szegénysorsu háztulajdonosok véde - mérőt is, akiknek havi jövedelme nem éri el a háromezer dinárt. Tiltakoznak minden rekvirá ás és az üres lakások bejelentési kötelezettsége ellen. A lakásbirós gok helyett választott bíróságokat kívánnak. A házbért a háboruelőtti bér hat, kilenc- és tizenkétszerese helyett kilenc, tizenkettő- és tizenötszörösében kivonják megállapítani. Különösen ellenzik a háztulajdonosok azt, hogy a törvény mellé szabályrende’etet do'goznak ki, mert — mondja a beadvány — ez csak a törvény kijátszására alkalmas. A lakók szövetsége elsősorban azt kifogásolja, hogy a törvényt csak 1927. május 1-ig terjedő érvénnyel alkotják. a magyar osztályokba. Az intézet a legjobb hírnévnek örvend, busz éve all fenn az alapító Messinger Karoiin és Tóth Paula vezetésével és az intézetben nemcsak a Vajdaságból, hanem Szerbiából, a Ba'kánról és külföldről is vaunak növendékek. a rekvirálás ellen ami arra vall, hogy a lakáskérdés nem mélyengyökerező szociális kérdésnek, hanem csak véletlen jelenségnek tekinthető. Tiltakozik a szövetség a szabadfogla kozásual: lakásai és az üzlethelyiségek feletti szabad rendelkezés terve ellen. Végül helytelenítik, hogy az ál'am nem fog lakásokat építeni és a lakásépítő szövetkezetek számára is kevés szubvenciót szándékozik adni. A javaslattal szemben tehát ismét minőké: érdekelt táborban elégedetlenség nyilvánul meg és mindkét oldalról nagy akcióra készülnek. Az üzlethelyiségek ügyében vasárnap országos gyűlés lesz Beogradban. Ezenkívül a beoyradi kereskedelmi kamara már lépéseket tett Gyurisics szociálpolitikai miniszternél, hogy a törvény az üzlethelység-bérlők védelméről is intézkedjék. Az üzlet helység-bérek vitás eseteiben választott bíróságot követelnek. A miniszter kijelentette, hogy minden elhangzott kívánságot íolmácso ni fog a minisztertanács előtt és rámutatott arra, bogy a javaslat még a nemzetgyűlésben is sok változáson fog keresztül menni. egyszer háromszáz dinárt a szocialista-várt árit adós alapiára. Az elnök: Tasja-c Schutz a szocialista-pártnak? A vádlott: Nem tagja, de tudta, hogy én, mint a párt titkára,, a választási agitáció ideiéti gvüjtőivvel gyűjtöttem az agitációs alap javára. Az adományokat önként, minden felszólítás nélkül adta Schutz. Elismervényt nem adtam róla. A második vádlott. Friedmann, a Jevrejska Banka volt igazgatójának kihallgatása következik ekkor. ö is tagadja a vádat. Előadja, hogy 1921-ben. amikor átvette a fiókintézet vezetését, már ott találta a munkásbiztositó pénztár folyószámláját. később ezt betét alakjában kezelték. 1923 januárjában a munkásbiztositó kérte, hogy emeljék fel a kamatot. Tiz százalékban állapodtak meg. Az elnök: Ennyit is fizettek? A vádlott: Papíron ennyi volt a kamat, a valóságban nem tudom, mert erre nem terjedt ki a figyelmem. Az elnök: Adtak-c külön jutalékot Bogdánn vicsnak? A vádlóit: Nem. A jutaléknak nyomának kellene lenni a könyvvezetésben. vagy pénztári elismervényen. Az elnök: Találtak egy ezerdináros elismervényt. A vádlott: Azt az ezer dinárt én vettem fel, újévi jutalmak céljára. Az elnök kérdésére ezután a vádlott elmondja, hogv Bogdánovics igazgató felesége a bank tisztviselőnője volt. A legjobb erők egyike volt. éppen ezért, amikor fizetésemelést kért. Friedmann igazgató a kérdést úgy oldotta meg. hogy a többi tisztviselők tudta nélkül kssebb-nagyobb jutalmakat utalt ki neki. Schutz Oszkár kötszerészt hallgatta ki ezután a bíróság. Elmondja, hogy mint a »Riko« kötszergyár utazója. látogatta a munkásbiztositó pénztár igazgatóját és ajánlatot tett neki kötszerek szállítására. A szuboticai munkás pénztári igazgató a vádlottak padján A törvényszék me gkezd le Bogdanovics Nikola és társai bűnügyében a főtárgyalást A háziurak is, a lakók is elégedetlenek az ej lakástörvényjavaslattal A háztulajdonosok A szuboticai kerületi munkásbiztositó pénztár igazgatója. Bogdánovics Nikola ellen a múlt év decemberében hivatali szabálytalanságok vádja miatt fegyelmi eljárás indult, amelyet dr. Ugarkovics Nikola, a zagrebi központi munkásbiztositóhivatal kiküldött íőtisztviselőie folytatott le. A fegyelmi vizsgálat következményeképpen Bo gdánovics igazgatót felfüggesztették állásától és az ellene megindított bűnügyi vizsgálatot a bíróság kiterjesztette Friedmann Ádám. a Jevrciska Banka szuboticai fiókjának igazgatója, valamint Schutz Oszkár a »Rikokötszergyár ügynöke ellen is. A vádtanács mindhármukat vád alá helyezte és ügyükben pénteken délelőtt tartotta a főtárgyalást a szuboticai törvényszék. A tárgyalást Pavlovics István törvényszéki elnök vezette, a vádat dr. Vasziljevics Ljuba áüamügvész kép viselte. A védői tisztet dr. Masarasevics Sándor ügyvéd látta el. Az elnök ismertette a vádiratot, amely szerint Bogdanovics Nikola a munkásbiztositópénztár pénzét a Jevrejska Banka szuboticai fiókjánál helyezte el betétként, amiért a bank évi nyolc százalék kamatot adott a hivatalnak, ezenfelül pedig havi két százalék külön jutalékot fizetett Bogdánovicsnak. A vádirat másik pontja szerint Schutz Oszkár kötszerész a kötszerüzletek megkötése alkalmával jutalékokat adott Bogdánovics igazgatónak.Bogdánovics N:kola az elnök kérdésére kijelenti, hogy nem érzi magéit bűnösnek. Elmondja, hogy 1921 eleién vette áf a szuboticai munkásbiztositó pénztár vezetését. Hatásköre a táppénzek kiutalására, kisebb beszerzések intézésére és a hivatali munka irányítására terjedt ki. Csak egy-kétezer dinár értékben eszközölhetett a saját felelősségére bevásárlásokat. de ezekről is be kellett mutatnia a számlákat a zagrebi központnak. Az elnök: Mennyi pénzt tarthattak a szuboticai pénztárnál? A vádlott: Az nem volt meghatározva. Mikor átvettem az igazgatást. tiz-huszezer magyar koronája volt a hivatalnak a Közgazdasági Bankban, ahol négy százalék kamatot fizettek. A Jevrejska Banka hat százalékot kmált és u betéttel egyenlő összegű kölcsönöket. A szuboticai pénztárigazgatóság, amely hat munkaadóból és hat munkásból áll. elhatározta, hogv a munkásbiztositó pénzét a Jevrejska Bankában helyezzük cl.' Az dnök: Kért ön províziót a banktól ? A vádlott: Nem kértem és nem is ajánlottak fel. 1922 december 1-ig hat százalék volt a kamat. Ekkor több levélben kértem, hogv emeljék fel. hivatkoztam arra. hogy más bankok magasabb kamatlábat kínáltak. A Gradianska Banka tiz százalékot kínált. Ekkor a Jevreiska Banka is felemelte a kamatot ennyire. Az elnök: A bank pénztárában találtak egy pénztári elismervényt ezer dinárról, amely az ön jutalékáról szólt. A vádlott: Annak, hogy ez az én jutalékom, semmi Írásos nvoma. De ez az ezer dinár, abban az esetben, ha a kamat nyolc százalék, az én jutalékom két százalék, nem is felel meg sem egy egész évi. sem egy félévi összegnek. Most a vádlott a kötszervásárlással kapcsolatos vesztegetés vádiáról kezd beszélni. Elmondja, hogy Schutz árlejtés utján, csak akkor kapta meg a rendelést, ha ajánlata! kedvezőbb volt. mint a többiek. í Schutztól kapott egyszer ötszáz, Az elnök: Kért ilyen alkalmakkor Bogdanovics a maga részére valamely külön beneficiumot vagy ajándékot? A vádlott: Soha nem kért tőlem semmit. Az e'nök: így vallott ön a fegyelmi vizsgálat során is. a .vizsgálóbiztos előtt? A vádlott: A fegyelmi vizsgálat során igen nagy összegekről beszéltek. Én inkább csak azért, hogy tíz összeg nívóját jelezzem, mondottam, hogy adtam egyszer 300. egyszer 500 és később S00 dinárt. Erre egészen pontosan nem emlékszem, de a pénzt a szocialista-párt cél iáira adtam. Ezt az adományt saiát elhatározásomból adtam, mert tudtam, hogy Bogdánovics a párt oénztárnoka és a választási agitáció céljaira kell a Pénz s nem azért adtain, hogy Bogdánovicstól rendelést kapjak. Az elnök: Mondja meg a konkrét összeget, amelyet adott. A vádlott: Nem emlékszem pontosan. Lehetett 300 és 500 dinár. Az elnök: Kapott nyugtát? A vádlott: Nyugtát nem kaptam. Az elnök: Tagja a szocialistapártnak? A vádlott: Nem vagyok tagja. Ezzel véget ért a harmadrendű vádlott kihallgatása és a bíróság a bizonyítási eljárásra tért át. A beidézett tanuk közül elsőnek Ugarkovics Nikola dr.-t szólítottak: a bíróság elé. A tanú elmondja, hogy a zagrebi központ kiküldetése folytán vizsgálatot tartott a szuboticai immkásbiztositó pénztárban. A vizsgálat folyamán két bizalmas iellelentés érkezett Bogdánovics ellett. Az egyik arról szólt, hogy Bogdánovics províziót kapott a Jevrejska Bankától. Az errevonatkozó kihallgatások folyamán Albakari. a bank uh isazgd-