Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)
1925-03-06 / 63. szám
4. oldal BACSMEGYE1 NAPLÓ 1925. március 6. Hétfőn kezdik meg Szuboticáa a harmadosztályú kereseti adó kivetését Jurcsák Aníalné. Kocsmár Róza, Malasurszki Antónia. Palkovics Pálné. Po- Ivakovics Józsefné. özv. Temunovics Beláné. Varga Józsalué, Maródics Milánná és Prikdánovics Viktória szülésznők A bizottságilag kivetett harmadosztályú kereseti adó összegét az adótárgyai ást követő napon mindenkor kifüggesztik az adótárgyalás helyiségében. Mint ebből a névsorból megállapítható, elhaltak és Szuboticáról már rég elköltözötteket is megidéztek az adótárgy alásra. Nem kapnak külön idézést az adózók A szuboticai pénzügyigazgatóság — mint a Bácsruegyei Napló« már jelentette — március 9-én, hétfőn kezdj meg a harmadosztályú kereseti adó kivetésének bizottsági tárgyalásait. Csütörtökön, alakult meg az első adóki vető-bizottság, amelynek tagjai nyomban letették az. esküt Paics Mihajlónak, a szuboticai nénzügyigazgatóság főnőkének kezébe. A bizottság tagjai a következők: . Elnök: dr. Manollovics Vladiszláv királyi közjegyző, helyettese: Pcics István szabó, tagok: Penzsics György nagyiparos, helyettese: Horváth József szobafestő. Löwi Linót kereskedő, helyettese: Horvaczki Máté temetkezési vállalkozó. Szkenderovics Mihály -földbirtokos. helyettese: Polyakovics Bódogföldbirtokos. Szkenderovics Ferenc földbirtokos. helyettese: Váczi Lukács földbirtokos. Ez az adókivető-bizottság csupán az f—IV. körhöz tartozó adófizetők harmadosztálya kereseti adóiát fogja hétfőtől kezdve kivetni, mig J az V—Vili. köri adófizetők harmadosztályú kereseti adójának kivetését egv másik bizottság kés í)b '— valószínül es egy (hónap múlva — fogja megkezdeni. Az adókivető-bizonyig délelőttönkint a városháza I. emeletének 85. számú szobájában tartja tárgyalásait Az adófizetők nem kapnak az adótárgyalásokra külön idézést, hanem a sorrakerülő adófizetők névsorát az adótárgyaiás előtt három nappal kifüggesztik a városháza I. emelet S5. számú szobáidnak ajtajára. A névsort a »Bácsmegyei Napló« folytatólag közölni fogja. Március 9-én. hétfőn a következő adófizetők harmadosztályú kereseti adóiát tárgyalják: dr. Ács Jenő. dr. Bárdos Izidor, dr. Békefi György, dr. Birkán Gyula. dr. Boschán Samu. dr. Brenner József, dr. Fischer Jákó, dr. üeréb Mihály. dr. Guttniann József, dr. György Imre. dr. Hirth Ferenc, dr. Kalmár Elemér. dr. Klein Izidor, dr. Klein Mátyás, dr. Manojlovics János. dr. Mamuzsics Bódog. dr. Malagurszki Babján, dr. Mérői Jenő dr. Nagy Ödön. dr. Paukovics Andor. dr. Petrovics János., dr. Popovics Milivoi. dr. Reisner Laios. dr. Schwitzer Dániel, dr. Székelv Áron. dr. Székelv Zoltán, dr. Szeifeid Ernő. dr. Szilassv Ödön. dr. Szilassy Fülöp. dr. Singer Simon. dr. Sztioics Károly, dr. Törzs József, dr. Vass Antal. dr. Vécsey Emil. dr. Vécsey Samu. dr. Veréb Gyula, dr. Winkler Elemér, dr. Wilheim Jenő. dr. Vojnics István, dr. Leszich János és dr. Nagy Béla ügyvédek. Március 10-rc. keddre, a következő adófizetőket idézik meg: Fuchs Hermann. Gero Samu. Licht Samu. Mendelsohn Mihály. Róth .József, Schreier Sándor, Weisz Leó, Vermes Márton, Rákics Szvetozár. Weinmann Mór. Simon Lajos. Balog Béla, Bódis Mátyás, Denneberg Henrik. Engicr Hermann, Gábor Károly. Glück István. Mezei Pál, Neuhaus József. Ádám Róbert. Radosavljevics István. Eremics János. Fink György. Marjanovics István, Reics T. Mató. Pulai Laios. Slezák Benő. Vas Lipóí Béni Béla. Kéri János. Vukovics Péter. Gabrics György. Vízin Jakab Lukács, Schweiger Jenő. Araczki Gligcr. Komor Gyula. Baranovics Gaió. Bacsics József, Bruzla Gyula, Haksi Ernő. Hirn József. Kaposi Oszkár. Kchn Imre Liebhardt István. Mészáros hűre. Mikovics Sándor. Ncufeld pál Pantclics Milcrad, Reich Ferenc, Reisz Dávid. Raskó Laios. Rudinszki István. Schwimmer Lipót. Szűcs I Mos. Spitzer Ferenc. Stein Vilmos. Szántó József. Varga Kálmán ügynökök és Gavrilovics Csedomir. Gabrics Jakab. Rehák Gyula cselédközvetitök. Március 11-én szerdán a következő adófizetőkre kerül a sor: Decsv Gyula, Hudovszky Iván. Illés Antal. Jeszenszky Jenő. Nagy Bertalan. Pausics Boldizsár. Hoffmann József, gyógyszerészek. Karsai Bertalan vállalkozó, özv. Bakai Barta Viktorné. Morvay Józsefné. özv. Tápai Istvánná. Pleszkovics Ferencné. özv. Tumbasz Mihálvné. Volaref Lázárné. Nyolcas Istvánná, özv. Evetovics Laiosné. Görög Józsefné. Doferovoljac-háboru Topoláo Harc a béribeadott házhelyek körül A fopolai Pollik Izrael-féle birtokon máj hetek óta nagy háborúság folyik a letelepített dobrovoljácok és a magyar gazdák között. Az összetűzések tulajdonképciű oka hatvan házhely kisajátítása és viszontbérbeadása folytán keletkezett sorozatos sérelmekben rejlik. Pollák Izrael zentai lakosnak nagykíterjedésü birtoka Topolától két kilométerre fekvő úgynevezett Karkaturon terül el. A birtok tekintélyes részét 1923-ban. majd az elmúlt 1924. évben sajátították ki az agrárreform céljaira. A kisajátít után hatvan dobrovoljác családot telepítettek oda és midegyik család kilenc katasztrális hoki földet k pott. A hatvan tagból álló dobrovoljác testületre való tekintettel megala- I kult Topolán az agirárzajednica íiók»ja. A megalakuláson résztvett Suzan Vinko kolonizációs bizalmiférfi es Simonovics Zsika, a veit agrárminiszter öccse. A megalakuláson < nőkké Simonovics Zsileát, alelnökké Suzan Vinkőt választották meg. A zajednica két vezetötagja ettől kezdve társult egymással, földjeiket közösen kezelték, közös marhaállományuk volt. Az egyesület kebelén belül a két elnök miatt állandó volt az elégedetlenség és nézeteltérés dobrovoijácuk között. Az elégedetlenkedőket azonban hamarosan leszerelték, mert a két elnök közbejárt, hogy a telepesek házhelyeket is kapjanak a birtokon. A házhelyeket 1924 őszén meg is kapták. Minden család ezer négyszögölet. Az elnökök ekkor a zajednica illésén megállapodtak a tagokkal abban, hogy a kimondottan házhelyek céljára kiosztott földet haszonbérbe adják ki: és az így befolyt összegeket az egyesület céljaira fogják fordítani. A tagok ebbe beleegyeztek és a földeket magyar gazdák vették bérbe. A házhelyek bérösszegét, harmincezer dinárt, a zajednica két elnöke közben a tél folyamán elköltötte, bort és lovakat veitek Baranyában. A dobrovoljácok ezért feljelentést tettek Suzan Vinko és Simonovics Zsika ellen és megindult ellenük a bűnvádi eljárás. A dobrovoljácok nem elégedtek meg ennyivek hanem a néhány hete megindult tavaszi munkánál kimentek a földekre és elkergették onnan a magyar gazdákat, akik ióhisze, miien vették ki a földeket és le is [fizették a bérösszeget. A bérlők ennek ellenére mindennap megpróbál-Ikoznakí a föld megművelésével. Mindannyiszor eredménytelenül, 'mért a dobrovoljácok fogadják ott őket, akik verekedéseket provokálnak. A bajmoki túszok Az egész országban csupán Bajmok fél a vasutassztrájktól A Szubotica melletti Baimolc köz-1 séget a lefolyt képviselőválasztások* tették különösen nevezetessé. Közvetlenül a választások előtt agyonlőtték a község egyik tisztes polgárát. egy volt rendőrt. A megölt ember véletlenül magyar volt. az. aki a gyilkos fegyvert ráemelte, nem volt az. tehát a községi ieeyző intézkedésére a magyaroktól és a németektől szedték el a fegwereket. amelyeket hatósági engedéllyel tartottak maguknál, hogy életüket és vagyonukat inegvédelniezzék. Mindez éreztette hatását abban is. hogy a bajmokiak a választáson az ellenzékre szavaztak. Amikor a választás eredménye ismeretessé vált. Bajmokkal szemben különböző rendszabályokat léptettek életbe, így — mint ezt már megírtuk — Bajmokorr alig engedélyeztek far- I sangi mulatságot, maid pedig, mintha pótolni akarták volna a mulatságok elmaradását, negyvenhat tisztességes bajmaki polgárt tnszul jelöltek ki. Eleinte ezt a tuszkijelölést mindenki farsangi tréfának hitte, azon ban úgy látszik, ezt a merőben szó katlan s alkotmányellenes intézkedést hatályban akarták tartani. A túszszedést a községi jegyző, aki a negyvenhat polgárt kijelölte, azzal indokolta, hogy ezek neewenhatan felelnek azért, hogy Barmokon sem lázadás, sem vasutassztrájk nem fog kitörni. Bajmok a világ teremtése óta [ mindig békés község volt. s még ha r akarná is valaki, akkor sem lehetne ott lázadást csinálni, mert a fegyve-. reket mind összeszedték. Vasutas* sztrájk sem tört még ki soha Baj- Imokon. az ottani állomáson csak keresztül robognak a vonatok —- a túszok alkalmazásának nincs gyakorlati jelentősége. Azt mondani sem kell. hogy a 46 I kijelölt túsz legnagyobb része ma- I gyár és német nemzetiségű, mind\ össze egy szláv van köztük. A tuszók általában nem fogiák fel a helyzetüket túlságos tragikusan. Nem lehet azt mondani, hogy örülnek a megtiszteltetésnek, de azért elég lói tűrik a tuszi állapotot. Valami túlságosan azért sem örülhetnek a kinevezésüknek, mert a községi jegyző azt is elrendelte, hogy mindenki titokban tartozik tartani, hogy a választás rá esett s túsz lett belőle. Már pedig ki az ördög látott olyan [kinevezést, amivel nem lehet dicsekedni. Azt csak mellékesen említjük meg. hogy ha nem szabad tudni, hogy ki a túsz és ki nem. akkor annak a vasutasnak, aki netán sztrájkolni készül, az elhatározását nem is befolyásolhatja az. lioev esetleg a barátját hozza bajba. Már ezért is sokkal jobb volna tudni, hogy kik a bajmoki túszok. Hátha ezzel visszatartanák a sztrájkolni akaró vasutasokat. Igaz, hogy a vasúti forgalmi személyzet tagjai közül senki sem lakik Bajmokon. s ha a baitnoki vasutasok sztrájkolnának is. attól nyugodtan járnának a vonatok. A túszok nem nagyon izgatottak Bajmokon. Szeretnék ugvan tudni, hogy ki rendelte el és miiven ala«pon. hogy belőlük túszt faragjanak, azonban nem csak azt keli titokban tartani, hogy kik a túszok, hanem azt is mélységes titok födi. frogv ki rendelte el a tuszrendszer életbeléptetését. A községi jegyző szerint ez is titok. Az. hogy túszok vannak inkább azoknak kellemetlen, akiknek nem jutott ki ilyen megtiszteltetés. Ezeket a községi elöljáróság eeves tagjai. különböző fenyegetésekkel rémítik. Az elöljáróság tagjai széliében hiresztelik. hogy Baimokot törvényen kívüli állapotba fogják helyezni. Ma még senki sem tudia. hogy ez mit jelent s aránylag kevesen hajlandók úgy értelmezni, hogy nem kell majd adót fizetni. Minthogy Bajrrrok megelégelte már a megtiszteltetést, hogv egyetlen hely legyen az országban, ahol túszok vannak, s amelyet a. törvényen kívüli állapotba való helyezés veszedelme fenyeget, küldöttség készül Beogradba. orvoslást keresni. Ezek után majdnem érthető, ha a bajmokiak az .ellenzékhez fordulnak segítségért, mert azok az eszközök, amelyeket alkalmaznak, nem igen alkalmasak népszerűsíteni a kormányzati politikát. Dnca éles támadása a magyar külügyminiszter ellen A romániai magyar kisebbségek ügye a bukaresti szenátus előtt Bukarestből jelentik: A szenátusban rneginterpellálták Dúca külügyminisztert azok miatt a kijelentések miatt, amelyeket a magyar külügyminiszter tett a magyar nemzetgyűlésen az erdélyi magyarok kiutasítása ügyében. Az interpellációra Dúca nyomban válaszolt, beszédében a következőket jelentvén ki:-- A magyar külügyminiszter kijelentéseit nem ismerem pontos szövegükben. Ha azonban ezek a kijelentések úgy hangzottak el. ahogy azokat a sajtó reprodukálja, akkor ki kell jelentenem, hogy végtelenül sajnálom, hogy a magyar külügyminiszter ilyen kijelentésekre ragadtatta magát. Mi igyekezünk a jő szomszédi viszonyt Magyarországgal ápolni és föntartani. Nagyon szeretném, ha a magyar kormány: részéről is meg volna ez az igyekezet. Budapesten azonban ugv látszik nem tudják, hogy ilyen jószomszédi viszony nem állhat fenn. ha Magyarország újra meg túra a Népszövetséghez fordul. Magyarországnak meg keli értenie, hogy Románia szabadállam és nem engedheti meg. hogy mások az ő belső ügyeibe beleavatkozzanak. Mi a kisebbségi szerződést aláírtuk és nagyon iól tudjuk, hogy hogyan kell azt alkalmazni. Egyébként bárhol és bármikor be tudjuk bizonyítani, hogy a kisebbsé- • gekkel szemben úgy járunk el a szerződés intézkedései szerint, a hogy el kel! járni és ahogy 'civilizált államban eljárnak velük. Kívánjuk, hogy Budapesten ne feledjék el, hogy semmiféle kioktatást a kisebbségek kezeléséről nem tűrünk és főleg nem fogadunk el ebben a kérdésben tanácsokat Apponyi hazája részéről. Ennek az országnak a múltban éppenséggel nem volt valami jó hírneve a román kisebbség kezelése tekintetében, amely pedig hárommilliónál több lelket számlált. — Csak megismételhetem azt a kívánságomat — fejezte be nyilatkozatát Dúca — hogy Budapesten a jövőben ilyen kijelentések maradjanak el. amiál is inkább, mert azok a híresztelések, amelyeken ezek a kijelentések alapultak, nem felelnek meg a valóságnak. Magyarországnak is. nekünk is azt követeli az érdekünk. hogy a két állam közötti jóviszonyt ilyen kijelentésekkel senki meg ue zavarja. Gummi fűzök 350'— dinártól Haskötő és Gradhalter orvosi rendé ísre. Hasfüző, Gyomors.'oriló, Melltartó, Régi íiizőket divatosra átaiaktok. Virág Leontin Aleksandrova ulica 11.
