Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)
1925-03-06 / 63. szám
1925. március 6, BAC5MEGYF! NAPLÓ 3. oTdaL Kisebbségi Elet Ö i£ & Jorga, a kiváló román történetül-lós, aki a párisi egyetem tiszteletbeli tanára, a napokban előadást tartott Parisban, a francia népszövetségi egylet meghívására, a romániai kisebbségekről. — Mindig elismertem — mondotta többek közt Jorga — a magyarság kulturerejét és képességeit. Csak nemrégiben történt, hogy a kolozsvári magyar színház tagjait lehívtam Bukarestbe, hogy a román fővárosban magyar darabokat adjanak elő. Nos, kijelenthetem, hogy a magyar színtársulatnak Bukarestben olyan győzelmes fogadtatásban volt része, amilyenben még ott színtársulatnak soha. És hozzátehetém: megérdemelt fogadtatásban. • Jorga ezután a székelyek ismertetésére tért át — A székelyek — mondotta — más eredetűek, mint a magyarok, bár a magyarok mindig a saját vérükből valóknak vallják őket. Ám elég, ha egy székely házba belépünk, hogy a nagy különbséget megállapítsuk a magyar és székely között A székelyek inkább a románokkal vannak rokonságban. Ami, á román »indicator«, ez a székely »szék«. A székelyek szabad népek voltak és katonák, ellenfelei a magyar nemesi osztálynak, mint az erdélyi fejedelmeknek és szabadságukat sohasem akarták föladni. Megesett, hogy inkább a román vajdával tartottak, mint az erdélyi fejedelmekkel, az erdélyi nemesség vezéreivel. Ezt a lépést is szabadságvágyuk sugallta, amint sokan mentek át közülük Bukovinába és Moldovába, ahol' magyar jellegüket máig is fenntartották. Ám sajátságos dolog, és a székely és román népi szellem rokonságának érdekes bizonyítéka, hogy ezeknél a moldovai és bukovinai szé, kely asszonyoknál a legszebb román népviseletet találjuk, amely párját* -ritkítja egész Romániában. Az előadás végén az erdélyi kathoiikusok szerepéről beszélt Jorga, miközben a következő érdekes kijelentést tette: —• Monseigneur Majláth, a jelenlegi erdélyi katholikus püspök is bécsi nevelésű és Ferenc József környezetéhez tartozott. Érdekes, hogy. Majláth püspök — román eredetű, bár maga Nagyrománia megszületése előtt nem beszélt románul. így történt meg, hogy a román szenátusban —• melynek egyideig •elnöke voltam — és amelynek az akkor még románul nem tudó püspök is tagja volt, nekem, mint elnöknek jutott az a megtisztelő szerep, hogy úgy Majláth püspöknek, mint a többi magyar szenátornak beszédeit románul tolmácsolhattam. Megjegyzem, hogy ma már nincs szükség erre. mert úgy Majláth püspök, mint a többi magyar szenátor és képviselő már jól beszéli a román nyelvet * Észtország parlamentje nemrégiben törvényt hozott, amely a következőkép szabályozza a kisebbségek kulturális jogait: — Minden nép, amely az országban legalább 3000 lelket számlál, közjogi kisebbséggé alakulhat és mint kisebbség, mindazon jogokat élvezi, melyeket a kisebbségi autonómia törvénye részére biztosit. — Olyan városokban és községekben, ahol a nemzeti többséget alkotó eiem van kisebbségben, azaz az ország kisebbségi népe túlsúlyban van. az ország többségi népe ugyanúgy rendezkedik be, mintha kisebbség volna, tehát rájok is a kulturális autonómia keretei érvényesek. — A többségi nemzet minden hatalmi privilégiumáról lemond kulturális téren és biztosítja, hogy' a kisebbségek részére számarányuknak megfelelő százalék szerint rendelkezésükre bocsátja a költségvetés közoktatásügyi és kulturális tételeit — azaz a kisebbségeknek nem kell a közadókon felül kultúrádét fizetniük intézményeik fentartására, ebben Ugyanúgy részesednek a közadókból, mint a többség. Ezzel biztosítva van a művelődés szabad versenye, egyrenlő gazdasági feltételekkel. A kisebbségi iskolák, kultúrintézmények, színházak és hasonlók ép oly anyagi1 kedvezményeket kapnak, mint a többségéi. — A kisebbségi nemzetek tagjairól nyilvános katasztert fognak vezetni, melybe minden 18-ik évét betöltött észt állampolgár kérheti a felvételét: hogy hová áll, milyennek vallja magát, abban csakis lelldismeretét kell megkérdeznie és érzése szerint, hátrányok nélkül lehet olyan nemzetiségű, amilyennek' akarja magát. A 18-ik éven aluliak a szülök után igazodnak. Ha a szülök nem egy nemzetiségűek, akkor* az apa nemzetisége az irányadó. A nagykorú azonban maga dönthet hovátártózandósága felől. — A kisebbségi közoktatás igazgatása, szervezése és felügyelete a kisebbségek kulturtanácsa hatáskörébe tartozik, mely tulajdonképpen egy kisebbségi kultuszminisztérium feladatait látná el. Ezt a kulturtanácsot, valamint ennek végrehajtó és hely! szerveit, teljesen szabadon választhatják meg a nemzeti kisebbségi kataszterbe fölvett kisebbségi állampolgárok s a választás nem szorul megerősítésre. „Az európai helyzet sok veszedelmet rejt magában“ Chamberlain memoranduma az angol külpolitikáról Párisból jelentik: Jól értesült politikai körökben ügy tudják. hogy a Herriot — Chamberlain találkozást rövidre tervezik. Ezen a tnegbeszélésen nem fogják apróra megvitatni a jalen kényes politikai problémáit. A Népszövetségi Tanács genfi ülésezése azonban minden valószínűség szerint csak megnyitója egy elkövetkező nagy európai konferenciának. Lengyelország. Csehszlovákia hir szerint kifejezték kivánságu- Icat. hogy a Brüsszelbe tervezett lesközelebbi szövetséges konferencián résztvesyeuek. Ebben a kérdésben azonban még döntés nem történt. s így a március 17-ére kitűzött konferenciát valószínűleg nem lehet megtartani március vége előtt. Austen Chamberlain egvébként*a minisztertanács elé terjesztette azt a memorandumot, amely Anglia külpolitikáiéinak kereteit szabta meg. A memorandum rámutat arra. hogy az európai helyzet rendkívül sok veszedelmet rejt magában. Ezeknek a veszedelmeknek elhárítása Angliának nemcsak kötelessége, hanem létérdeke is. különösen ha azt a helyzetet veszi tekintetbe, amely akkor állna elő. ha Franciaországot és Belgiumot újból idegen hadak re. Jelezte azt is. hogy Ausztrália és Uj-Zeelatid kormányai a parlamentekkel egyetértőlee most fognak határozni arról, hogy müven őszszeggel járuljalak a hadikikötő felépítéséhez. Honkong 250.000 font sterlinget helyezett kilátásba erre a célra. Incidens Coolidge beiktatásán Dawes alelnök megtámadta a szenátust Nevyorkból jelentik: Coo'id-c elnök hivatalbalépése nem múlt el szenzáció nélkül. Coolidge elnöki proklainációiának felolvasása után kivette az esküt Dawes aíelnökből, aki hivatalból egyben a szenátus elnöke. Dawes alelnök ezután székfoglalóbeszédet mondott olyan hangnemben és oiyan tartalommal, amilyen beszéd még nem hangzott e! soha az Egyesült-Államok elnökének beiktatásáná'. Dawes beszédében felhasználta az alkalmat arra, hogy élesen kikeljen a szenátus elavult házszabályai ellen, öklével az asztalra csapolt és indulatosan kijelentette, hogy nem nyugszik addig, amíg a szenátus házszabályait meg nem változtatja. Szükség esetén a népre fog apellálni — mondotta — és gondoskodni fog arról, hogy a szenátus végre a nép érdekében do {gozzék és ne fecsérelje hiábavalóságokra az idejét. A szenátus eddigi munkája nem volt hasznos és céltudatos és ezen sürgősen változtatni leéli. A feltűnést keltő beszéd nagy megdöbbeni st keltett a szenátus tagjai között, bár voltak sokan, akik helyeselték Davies fejtegetéseit. Ezután Dawes áléi nők kivette az esküt a szenátorokból. A beszéd következtében az amerikai közvélemény teljesen Dawes mqllé állt, akinek eddigi tekintélye és népszerűsége hallatlanul megnövekedőt!. szállnak meg. Chamberlain un7 véli tehát, hogy Angiidnak szolidaritást kell vállalnia Franciaországgal és Belgiummal De arról sem szabad megfeledkeznie, hogy végleg kiirtsa a revansgondoiatot Németországból, még pedig azáltal, hogy ugyanabban az elbánásban részesíti Németországot. mini a többi európai nemzeteket. elsősorban azáltal, hogy felveszi a Nemzetek Szövetségébe. A garanciákat. —- hangsúlyozza Chamberlain — a brit birodalomnak kell megadnál Franciaország számúra. de határozott formában, mert Franciaország általános ígéretekkel nem elégszik meg. Amikor azután N'yugat-Európában ' issza fog térni teljesen a béke. rend és nyugalom, ahhoz kell hozzálátni, hogy a bizalom atmoszféráját teremtsék meg Németország és Lengyelország között. Chamberlain azzal fejezi be érvelését, hogy ez a lépés már nemcsak európai, hanem viláeielentőségü és hogy sietni kell a megoldással, mert Európa biztonságának megőrzéséről akkor már szó sem lehet, amikor Oroszország nyílt és határozott hitvallást tesz amellett, hogy : milyen irányban fogja jövendő poli■ Ilkáját .folytatni Anglia Japán ellenére is kiépíti a síngapuri hadikikötőt Az angol felsöház vitája a singapuri kikötő építéséről Londonitól jelentik: Sineapurból jelenti az Evening Standard, hogy a brit admirálisok az ottani tanácskozáson megállapodtak az angol flottabázis építésének részletei felő!_ és kiszámították, hogy 250.000 font sterling kel! a fiottabázis céljaira szolgáló területek megvásárlására. A felsőházban különben csütörtökön folytatták a vitát a singaouri flottabázis építéséről szóin törvényjavaslatról. A szabadelvű-párt szónoka azt fejtegette, hogy a hadikikötő építése nemcsak stratégiai okokból aggasztó, hanem azért is, mert alkalmas arra. hogv Japánt nyugtalanítsa. Balfour a kormány nevében azt válaszolta, hogy ez nagy tévedés, egyébként a singaouri flottabázis kérdése szándékosan nincs íölvéve a washingtoni konferencián létrejött leszerelési egyezménybe, /mivel az angol kormány azt a felfogást vallotta. hogy a singaouri hadikikötő és a fiottabázis múlhatatlanul szükséges. mert kapcsolatot teremt a brit világbirodalom részei között. A washingtoni japán nagykövet, akivel ő — Balfobr — a legbarátságosabb viszonyban van. akkor, mikor a singaouri fiottabázis kérdése szóba jött. a legtávolabbról sem tett ben is a japán kormány érmen úgy irtózik a háború gondolatától, mint Anglia. A flottabázisnak nincs más rendeltetése Anglia szempontjából, mint az. hogy a domíniumokat meg lehessen védelmezni. A következő szónok lord Haldane volt. Felhozta, hogv az utolsó kormány lemondott a singaouri flottabázis építésének tervéről, mert azt hitte, hogy a világbeliének ezzel a. legnagyobb szolgálatot fogta tenni és a mostani kormánynak nincs joga azzal ismét előhozakodnia, holott a kérdés kellő előkészítésre szórni, hiszen senki sem tudja, miiven következményeket vonhat maga után. Lord Curzon azzal érvelt, hogy a singaouri kádikiköfő nélkülözhet étien láncszeme az angol világbirodalom védelmi rendszerének. Japán nem iUközheük meg rajta, mert egyetlen államnak sines ahhoz tóga. hogy kétségbevonja. Angliának jogát olyan intézkedésnek végrehajtásához. amelyek érdekeinek védelmére szolgálnak, holott az illető állam maga is jogot formál hasonló intézkedésekre. A legközelebbi három évben Anglia évente körülbelül 2000—o000 font sterlinget fog fordítani az építkezésekre, de a kormány még alaposan meg ákaria fontolni. célzást arra. hogy Javán lényege- jhogy mennyi szükséges a flottabátésmk vámé az építkezést és külön-1 zis megteremtésére és a fölszerelés-Ebert utolsó útja Heideibergben Gyászünttepsé«eket tartottak az elnök szülővárosában Heidelbergből jelentik; Az Ébert holttestét szállító különvonat, amelyen a birodalmi kancellár, a birodalmi hadügyminiszter, az államok elnökei és a birodalmi gyűlés sok tagja is utaz rak. csütörtökön délelőtt érkezett meg Heidelbergbe. A heidelbergi pályaudvaron óriási tömeg várta a különvonatot és a környékről. valamint az egész birodalombó’ is rendkívül sokan érkeztek Heidelbergbe. hogy utolsó útjára kísérjék a német köztársaság elnökét. A különvonat' megérkezésekor megszólaltak Heidelbereben a gyászharangok és ezeknek zúgása közben indult meg a hatalmas gyászmenet a temető felé. A halottas kocsi után rengeteg koszorút és virágot szállító kocsi haladt, maid sorra következtek Ebert hozzátartozói, a birodalmi kancellár, a hadügyminiszter. a külföldi kormányok képviselői és az államok elnökei. A gyászmenet végigvonult a városon, ahol mindenütt óriási tömés állt levett kalappal sorfalat. A sirnál Heibach dr.. a bajor állam elnöke mondott gyászbeszédet, amelyben méltatta Ebert érdemeit, hazafiul Önfeláldozását és mint a köztársasági államférfi mintaképét búcsúztatta. Utána Heidelberg polgármestere búcsúztatta Ebertet szülővárosa nevében, maid Müller- Franken birodalmi képviselő rámutatott beszédében arra. hogv milyen súlyos veszteség érte Ebert halálával a német szociáldemokrata-pártot. Ezután a munkásdalárda az »Ein Sohn des Volkes« című dalt énekelte, majd a szertartás után. Ebert Frigyes holttestét elhelyezték a fenyőgallyakkal díszített kriptában.
