Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)
1925-03-06 / 63. szám
2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. március 6. szükség az ellenzőkkel szemben. A második alelnöki állásra Pribicsevics-pártit jelölnek. Angol lap támadása a kisantant ellen Londonból jelentik: A kisantant küszöbön álló konferenciájával kapcsolatosan a Manchester Guardian támadást intéz a kisantant ellen és többek közt a következőket írja: A kisantant eredetileg Magyarország ellen irányuló biztonsági paktum volt. Minthogy most Magyarország a Népszövetség védence lett. Románia pedig az Oroszországgal fennálló feszültség miatt szövetségeseinek állandó gondot okoz. többször felhangzik a kisantant közeli halálának jóslata. A feldarabolt monarchia utódállamainak feladata kétségkívül nem könnyű, de idő és tapintat bem egy sebet meggyógyított volna, ha az utódállamok kormányai visszagondoltak volna a maguk nemzetiségének korábbi szenvedéseire és a győzelmet nem annyira a hatalom érzésére alapították volna. A kisantant államai nem annyira az igazságban. mint inkább a katonai hatalomban bíznak Rvkov Oroszország külpolitikai helyzetéről Európ-baa gyöngült a forradalmi mozgalom Moszkvából jelenük : Az Orosz Távirati Iroda jelentése szerint szerdán nyitotta meg Kalinin a szovjetunió központi végreliajtóbizottságának harmadik ülésszakát, amely elé a parasztszovjetek végrenajtobizotts ga törvényjavaslatot terjesztett arról, hogy a mezőgazdaság adókat huszonöt százalékkal szállítsa le a szovjetkormány. A megnyitó beszéd után ’ Rykov beterjesztette a kormány jelentését. Kijelentette, hogy az elmúlt évi helyzetet számos de jure elismerés, de ugyanakkor a szovjetunió nemzetközi viszonyának bizonyos ingadozása jellemezte. A szovjetuniónak a távol és közeli Keleten egyre növekvő befolyása nyugtalanítja az európai és amerikai kormányokat. Az európai helyzetet a forrada mi mozgalom gyengülése és ellassulása e'Iemzi. TUDJA-E... ? TUDJA-E, hogy Svájcban micsoda • furcsa szimfóniát adtak elő. mely miatt a bírálat és közönség majdnem ölre ment? Címe ez: »Pacific 231«. A »Pacific 231« egy kanadai villámvonat és Howies ser — igy li ívják a svájci zeneszerzőt — szimfóniát szerzett rá. mely egyesek szerint remekmű, művészeti csoda, mások szerint pedig sületlenség. A szerző a »mozgás változását zenei anyagba tette át«. Egyes kritikusok azt állítják, hogy az ütem gyorsítása nélkül sikerült hallgatóiban »a mozgás különböző változatainak káprázatát kelteni, míg végül egy háromszáz tonnás, óránkint száz kilométeres sebességgel robogó éjszakai vonat lirai és szenvedélyes rohanását idézi a közönség elé«. Természetesen a vélemények megoszlanak. Akadnak bírálók, kik azt hangoztatják. hogy az a »vonat-szimfónia« csapni való zagvvaslg. művészeti botrány. mely csak árt a közönség nevelésének. nincs benne semmi gondolat és melódia, formájára nézve közönséges, még csak meg sem érzékelteti a villámvonat haladását, mely sínpárján bizonyára jobban siklik, mint ez a lötvösö, botorkáló tnacskazene. Állítólag a sváici zeneszerző ezt irta munkájára: — Én annyira szeretem a mozdonyokat. mint mások a lovakat vagy az asszonyokat. (De a zenét nem szereti — mondják.) ♦ TUDJA-E. hogy újabban fölfedezték Ryltov rámutatott a Japánnal kötött szerződés jelentőségére. Az Egyesüit- Aüamok az egyetlen hatalom, amely a szovjetkorniányt nem ismerte el. A szovjetunió és a Japán közti kapcsolatok rendezése az Egyesült-Államok helyzetét még jobban megnehezíti. rA szovjetormány az Egyesült-Államokkal szemben is óhajtja a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok mielőbbi szabályozósat. A Franciaországgal való megegyezés lehetséges, sőt elengedhetetlen. A cári uralom idejéből származó adósságok politikai természetűek. A cári kormány francia hitelezői, akiknek mellőzésével Poincaré megígérte a cárnak a tengerszorosokat, jól tennék, ha igényeiket Ugyanúgy érvényesítenék a francia kormánnyal szemben, mint ahogy a szovjetkormánnyal szemben teszik. Az adósságok formális elismerésének lehetetlensége azonban épenséggel nem zárja ki a tárgyi megegyezést. Angliával a viszony, miután a londoni szerződést nem terjesztették a parlament elé, változatlan. A szerződés megsemmisítése többet ártott az angoloknak, mint a szovjetuniónak. A bezárt vajdasági német iskolákról tárgyalt az osztrák nemzetgyűlés Ramek kancellár a német kisebbségi sérelmekről Becsből jelentik: Az osztrák nemzetgyűlésen Hampel képviselő, a nagynémet-párt tagja sürgős interpellációt terjesztett be a kormányhoz a jugoszláviai német iskolák ügyében. Az interpelláció szerint az S. H. S. királyság kormánya rendszeresen üldözi a német iskolákat. PribTcsevics közoktatásügyi miniszter elrendelte a noviverbászi és versed német középiskolák V—Vili. osztályainak, valamint a pancsevói és noviszadi német középiskolák I-IV. osztályainak bezárását. Hampei kérdi a kormánytól, hogy ebben az ügyben milyen lépéseket tett. vagy milyen intézkedésekre készül. Az interpellációra Ramek kancellár részletesen válaszolt. Szerinte sok német iskolát azért nem lehetett megnyitni, mert a jugoszláv kormány nem engedte meg a német ta nulóknak a német tagozatokba való felvételét és ezért egyes osztályokban nem volt meg a kellq taifuló-létszátn. Kijelentette a kancellár, hogy Ausztria nemcsak hogy teliesitette a saint-germaini békeszerződésnek a kisebbségek védelméről szóló intézkedését. hanem azon túlmenően is kedvezően bánik a nemzetiségekkel, így alaptalannak tartja a beogradi kormány intézkedéseinek azt az indokolását. hogy' az ausztriai jugoszláv polgárok sérelmei miatt él retorzióval a jugoszláviai német iskolákkal szemben és a leghatározottabban tiltakozik ez ellen a beállítás ellen. Nem tudja, hogy ezt az alaptalan vádat a jugoszláv közoktatásügyi miniszter valóban ntaeáévá teszi-e. Mindenesetre megbízta Ausztria beogradi ügyvivőiét, hogy ha igy áll a dolog, akkor tiltakozást jelentsen be a beogradi kormánynál. Ha a jugoszláv kormánynak az a véleménye, hogy Ausztria nem tesz eleget kötelezettségeinek a kisebbségek védelme tekintetében, akkor módjában lett volna ez ellen a Népszövetségnél tiltakozni. Kimerítően Beszélt ezután Ramek kancellár a jugoszláviai német iskolák ellen folyó agitációröl és emiatt tiltakozását fejezte ki. Gráci jelentés szerint a stájer tartományi gyűlésen dr. Hübler tanár a nagynémet-párt nevében a következő kérdést intézte a tartományi kormányhoz: Tud-e a tartományi kormány arról, hogy a jugoszláv kormány a celjei »Deutsches Haus« német egyesület által 1907-ben épített és több milliárd osztrák korona értékű egyesületi épületet a német szervezettől minden ellenérték kifizetése nélkül elvette és a Ccliski Dom nevű szláv egyesületnek adta át. Kérdezi, hogy a fartő mányi kormány hailandö-e a kisebbségi jogoknak megsértése eUen a Népszövetséghez tiltakozással fordul ni. Dr. Rintelen tartományi főnök válaszában kijelentette, hogy az interpellációt be fogja terjeszteni a külügyminisztériumhoz. Froreich Ernőt részvénjresalásért is vád alá helyezték Az apósgyilkos a csalás után is őrültséget szimulált Budape >tről jelentik: Egyedi Arlur gyilkosa, Froreich Ernő ellen részvénycsalásért is folyik Kijárás, amely üggyel most foglalkozik a budapesti törvényszék vádtanácsa. A vád szerint Froreich Ernő három évvel ezelőtt elhitette barátjával, dr. Márffy Elek ügyvéddel, hogy kitűnő összeköttetései révén jövedelmezően tudja értékpapírjait kezelni, úgy, hogy az ügyvéd nagyertékü papírjait Froreichre bízta. Később Márffy nyugtalanító do’gokat hallott Froreichról és azért elszámolásra szólította fel. Többszöri felszólítás után Froreich adott is elszámolást, amit azonban Márffy gyanúsnak talá t és magyarázatra szólította fel Froreicheí, aki azonban kitért a magyarázat elöl. Ero'att dr. Márffy még 1923 októberében az ügyészségen feljelentést tett Froreich ellen csalás miatt és kérte, hogy törvényszéki szakértők állapítsák meg kárát. A nyomozás ez ügyben meg is indult és Froreich Ernőt 1923 novemberében előállították a rendőrségre, ahol azonban mindent tagadott. Kétnapi kihallgatás után végül mégis beismerte a visszaéléseket és Márffynak kártérítésül Ganz-Danubius részvényeket ajánlott fel, amely papírok szerinte a Hitelbankban vannak leletben. Amikor azonban a papírok átadására került volna a sor, kijelentette, hogy a részvények anyósának, Egyedi Arturnénak a tulajdonát képezik. Mivel Márffy nem kapta meg a fejaj; jiloit kártérítést, az eljárás újra megindult Froreich ellen és az ügyet 1924 februárjában tárgyalta a budapesti törvényszék vádtanácsa. A vádíanács előtt Froreich állandóan azt hangoztatta, hogy neki a csalásra szüksége nem volt, mert ő Egyedi Arlur veje. A törvényszéki szakértők most terjesztették be jelentésüket a törvényszékhez, A vádtanács csütörtöki ütésén a jelen'és alapján csalásért rád alá helyezte Froreichet. Még nem bizonyos azonban, hogy ez az ügy — ép úgy, mint a gyilkosság ügye — fötárgyalásra kerül-c, mert az igazságügyi orvosi tanács Froreich elmeállapotáról még nem terjesztette be véleményét. Heinének két levelét, mélyet annak ideién francia barátainak irt és a két levél nagy port vert föl. mind Németországban. mind Franciaországban? Egyik levelét Dtbussvhoz — nem a nemrég elhunyt zeneszerzőhöz, hanem egv korabeli francia Íróhoz — intézte. Ez így szól: — Azt mondják rólam, hogy bolondulok a németekért, pedig tulajdonkén nvörtelen ellensége vagyok a pangermán eszmének, noha ennek a gondolatnak hívei még mindig arra számítanak, hogy maid fontos szerepet játszanak a történelemben. Ezek meg vannak győződve arról, hogy Németországhoz csatolnak maid minden országot, mely keleten és nyugaton határos vele. Ha Franciaország nem siet visszaadni Németországnak Elzász-Lotliaringiát, ki tudia. mit nem követelnek tőlük ezek aZ elvakultak Másik levelében ezt iria a német költő: — A Rajnán tu! minden robamlépésben halad, úgy hogy egy haladó és fölvilágosodott kommunista már megvalósíthatja a saját eszméjét. Teljesen föloszthatjuk egymás közt a javainkat, noha már nincs semmink. Odáig jutottunk. hogy a nők is köztulajdon, anélkül. hogy azt a férjek észrevennék. Az Úristent ledöntöttek szoboralapzatáról. Őszintén szólva én már húsz év óta se)tettem ezt a katasztrófát, de ma úgy vélekedem, hogy mégsem ártana egy kis hit is. Tudom, hogy mindenütt a világon szörnyű reakció van Jehova eilen. De még olyan ember számára is, mint én vágyók, kit hét hónap óta ágyhoz szegez egv szörnyűséges nyavalya. 1 valamicskét elviselhetőbbé tenné a hit ezt a pokoli életet. Mikor végigballagok a '-ároson, behorpadt orcámmal, kiszögellő iárócsontiaimmal. remegő térdeimmel. a nők még utánam is megfordulnak. Olyan környezetben haldoklóm. mely roppantul tói ál! nekem . , . #• TUDJA-E. hogy az esküvőkön kik a bátrabbak? ' Az irók rendszerint nem az életet írják le. hanem a valóságtól idegem regényes ábrnádképeket. Gyakran olvassuk regényekben, hogy a menyasszony irul-pirul. csupa zavar, megillctődés s mikor alá kell írnia a házassági jegyzőkönyvet, a toll niegreszked liliom-ujjai között. Egy angol lelkész most megvizsgálta ezt a kérdést, s alapos tanulmányozás után arra az eredményre jutott, hogy a házassági iratokat a nők sokkal nagyobb bizonyossággal iriák alá. mint a férfiak. A férfiak az aláírás előtt mintegy tétováznak. kétszer, háromszor is nekiiramodnak. irásközbeti csip-csup ürügyek miatt megállanak. azt mondják, hogy a toll piszkos, vagy .azt, hegv a tinta nem eiéggé folyékony, maid bizonytalanul karmolják oda nevüket és míg a tollat leteszik o régi helyére. maguk elé merednek, clgondolkr znak. Ellenben a nők zöme határozottan kanvaritia oda nevét, némelyik oly erővel hogy a toli beletörik, a tinta szétfröccsen. aztán mikor megtörtént ez a művelet, diadalmasan hajítják oda a tollat, mint akik elérték céljukat, győzedelmeskednek. A nők magatartása az angol lelkész megfigyelése szerint annál inkább önérzetes. minél inkább korosabbak. Amerikában különben az idős nőket igazolták. Egy újság kérdést intézett olvasóihoz, hogy melyik korban- legérdekesebbek a nők s a válaszokból kiderült. hogy a pályázók közül sokan az ötvenéves nőnek nyújtják a pálmát Mindenesetre furcsa eredmény* De magyarázza nemikén az. hogy a pályabirák között helyet foglalt egy híres szépitöszergyáros is. TU DJ A- E. hogy milyen nevezetes adalékokra bukkantak most rá? Egv kéziratot, találtak, mely valószínűleg Segar marsall tói származik s a briennei katona-iskola növendékeinek névsorát tünteti föl. Ez az okmány igy hangzik: —- A briennei katona-iskola növendékeinek névsora, kik koruknál fogva katonai szolgálatba, vagy a párisi katonai iskolába léphetnek. Több név szerepel itten. Köztük ez is: — De Bonaparte Napoleon, aki Aiaccióban (Corsica) 1769 augusztus 15-én született. Magassága: négy láb és tizenkét hüvelyk. Jótermetü. egészséges, engedelmes. becsületes. föllebbvalóit tiszteli és magaviseleté példás. Mindig kitűnőnek mutatkozott a számtanban, elég ió előmenetelt tanúsított a történelemben és földrajzban, de a latinban és a fogalmazásban gyenge. Kitűnő katona lesz belőle. Érdekes: ez a jóslat ncmikép bevált! K. D.
