Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-29 / 86. szám

I 192í>. március 29. BACSMEGYEI NAPLÓ 3, oldal. Kisebbségi Élet S» Ü2 ® A sziovenszkót magyar keresztény­szocialista pártban válság tört ki. A konzervatív oldal vezetői, akik a párt központi szervezet ehen többségben vol­tak, a napokban a közismerten liberáli­sabb vezetőket: Jabloniczky és Palkó­­vics képviselőket, Bitó Déuest, a párt országos elnökét és üregoroviesot, a kerésztényszocialistálc egyik legkiválóbb szervezőjét, kizárták a pártból. A kizá­rást Lelíey, a konzervatív csoport ve­zére, röpiratban hozta nyilvánosságra, amelyben egyúttal feltárta a kitört el­lentétek inditóokát is. A röpiratra válasz­­képen a »Prágai Magyar Hirlap«-ban Cikket irt Szentiványi József képviselő, a magyar kisgazdapárt elnöke, amely­ben felhívta Csehszlovákia összes ma­gyarjait, hogy egy pártba tömörülj ettek. A képviselő bejelentette, hogy elsőnek kész saját pártját feláldozni a közös magyar párt érdekében. Az uj párt pro­gramja a következő volna: Szlovenszkó és Ruszinszkó teljes autonómiája, bé­kés együttműködése a köztársaság többi népével és a nemzetiségek töké­letes egyenjogúsága. & A francia kamarában Walther elzászi képviselő a minap kijelentette, hogy Elzász-Lotharingia huszonnégy képvise­lője közül huszonegy ellene van annak, hogy a francia törvényeket Elzász- Lotharingiáríá is kiterjesszék. Ugyan mi lenne, ha népszavazást rendelnének el az uj francia országrészben? * A kolozsvári hadbíróság fogházában — mint a kolozsvári lapok írják — a na­pokban öngyilkosságot követett el egy fiatal, kémkedéssel vádolt leány. Az öngyilkost Tokay Rózsinak hívják, ma­gyarországi illetőségű és nemrég fog­tak el a határon, amikor okmányok nél­kül Romániába« akart átszökni. A kato­nai fogdában az elkeseredett leány va­lami uton-módon marószódához jutott és egy őrizetlen pillanatban bevette. A sú­lyosan sérült leányt beszállították a ka­tonai kórházba. r* Korláth Endre, a ruszinszkói magyar jogpárt képviselője, a napokban értesí­tést kapott, hogy szülőfaluja, Botfalu, nem ösmerte el odavaló illetőségűnek, mert még gyermekkorában elkerült onnan, szüleivel együtt Sárospatakra költözött és huzamosabb ideig ott lak­ván, szülei után ott szerzett illetőséget. A. képviselő állampolgárságának meg­semmisítése annál meglepőbb, mert Korláth éppen úgy, mint • Körmendy, Ungvár városának tanácsosa voit és 1S10 előtt kifejezetten is kérte a város kötelékébe való felvételét. * A csehszlovákiai Magyar Népszö­vetségi Liga, amely a napokban ala­kult meg, most választotta meg a ve­zetőségét. A Liga elnöke lett Novák Bé­la gyáros (Losonc), alefnök Gros­­schmid Géza dr. ügyvéd (Kassa), Egry Ferenc szenátor (Kisgejőc) és Herisko Jenő dr. ügyvéd (Losonc), ügyvezető alelnök Flachbarth Ernő dr. igazgató (Prága), titkár Dávid Sándor dr. ügy­véd (Losonc) és pénztáros Kövy Árpád ref. leikész (Losonc). A Liga program­jához híven már meg is .kezdte az or­szágos szervezkedést. »■Amerikai liga" néven hatalmas szer­vezet alakult a vallási nemzeti kisebb­ségek jogainak védelmére. Ez a szerve­zet legutóbb bizottságot küldött ki Er­délybe, mely a múlt év nyarán tanul­mányozta a romániai nemzeti kisebbsé­gek helyzetét és tapasztalatait legutóbb a nyilvánosság elé tárta. Tanulmányai­nak eredménye az, hogy Románia ki­sebbségi politikája Erdélyben a románok is szászok kultúrájának elfojtására tö­rekszik. Megfosztja • őket egyházi és is­kolai alapítványaiktól, a bíróság előtt nemi szolgáltat számukra igazságot, hi­vatalos hatóságainál nem engedi meg. a magyar nyelv használatát, jól lehet erre a békeszerződés is kimondottan kötelezi Romániát. Eltűri, sőt jó szemmel nézi, hogy az alsóbbrendű tisztviselők kegyet­­ienkednek a kisebbségekkel és önbírás­kodásukkal irreálissá tesznek irfinden törvényes biztosítékot A bizottság fel­kereste a legeldugottabb helyeket is s tapasztalatairól memorandumot terjesz­tett a kormányhoz. A bizottság most megállapítja, hogy a ropván kormány még csak meg sem, kísérelte a sérelmek kivizsgálását. A. nyilvánosságnak szánt beszámolójában a bizottság rámutat ar­ra, hogyha nőni sikerül a világ politikai fórumainak és hatalmainak Erdélyben a faji és vallási probléma emberies meg­oldását megtalálni! ez a föld tűzfészke lesz-Európának és- legnagyobb veszedel­me a -világbékének. A memorandum vég­ső szavaiban a nemzetek egyetemessé­géhez és a hatalmakhoz fordul s arra inti őket. hogy vegyék fontolóra ezt a suiyos kérdést. a Rheinische Zeitungban megfenve-* hogy olyan .oiqnányo­­közaé a mSirvidékf Becskerek nem lehet törvényhatóság Aiikics Bfasó radikális nárttitkár nyilatkozata Becskerekről jelentik: A város ki­szélesített tanácsa legutóbbi ülésén, mint a Ráesnie gyei Naníó megírta, határozati javaslatot fogadott el. a mely szerint kérni fogja a kormány­tól, hogy rendezett tanácsú városból törvényhatásági, joggal felruházott várossá léptesse elő Becskereket. A javaslatot a közgyűlésen főként a radikálisok ellenezték, arra való hivatkozással, hogy a határozatnak úgysem lesz foganatja, mert a kor­mánynak nem áll módiában a kérést teljesíteni. Ezt az álláspontot a radi­kális-párt kerületi titkára. Ankics Bézsó fejtette ki. aki a javaslat el­utasítását indítványozta. A Rácsme­gyei Napló munkatársa kérdést in­tézett ' Ankics Bózsóboz. hogy a ra­dikálisok milyen szempontból elle­nezték a v árosi tanács javaslatát. — A radikálisok — mondotta An­kics — főleg azért foglaltak állást a tanács javaslata ellen. mert. a ha­tározat a kerületi! beosztásról szóló törvény értelmébe# úgysem válhat jogerőssé- A kerületi beosztásról szóló törvény ugyanis csak három szabad várost ismer az országban : Beogradot. Zagrebot és Ljubljanát. Hogy Becskerek kérését a kormány teljesíthesse. mindenekelőtt meg kellene változtatni ezt a törvényt, ami persze teljesen kilátástalan és valószínűtlen. De még ha a koptlány erre vállalkozna is Becskerek ked­véért. a. javaslatot akkor is ellenez­nénk. mert ezcserben a, város kéré­se a községi választásokról szóló törvény foganatosítás mák határide­jét tolná ki bizonytalan időre, tekin­tettel arra. hogy a kerületi bebsztás­ösz­­— a ró! szóló törvény végrehajtása sze függésben áll — megelőzi községi választásokkal. \ radikális­­párt nem is felebbezt meg a határo­zatot. mert . nyilvánvaló, hogy a kor­­many a kérést el fogja utasítani. A német elnökválasztás előestéjén A vasárnapi választásiéi nem várnak döntést Jarres hívei császári lobögókkal agitálnak geíi Jarrest, kát tesz róla harcok idejéből, amelyek hazaáru­lást port vonnak ellene maguk után. Úgy Berlinben, mint a vidéken az utóbbi-napokban az egymással szem­benálló pártok liivei közt' mind gyakrabban kerül összeütközésre a sor. A német nacionalisták roham­­sisakos csapatai verekedést. provo­kálnak hol Jarres, hol pedig Luden­­dorff érdekében és attól lehet tar­tani, hogy až ellentétek vasárnap több helyen véres harcokban, fog­­uak kirobbanni' A jobboldali pártok bíróság elé akarják állítani Marxot Párlonkivüli hivatalnokkormány .rákul Poroszországban Ber'inbő! jelentik: A jobboldali pár­tok kivonultak a porosz országgyűlés állandó bizottságának üléséről, amely elé az ideiglenes kormány három szük­­ségrendcletet terjesztett elfogadásra. A kivonulás ut;‘n az állandó bizottság mind a három szükségrcndeletet elfo­gadta. Az ország-gyűlés német nemzeti frakciója erre ehatárorta, hogy az 1 ami törvényszéktől a három szükség­­rendeletnek érvénytelenítésit fogja kérni. Mint porosz kormánykörök hangsú­lyozzák, az állami bírósággal való fényé* gelés a kormány tagjaira semmiféle be­folyást nein gyakorolt. A jobboldali pár­tok nem tudják az országgyűlésen azt a kétharmad többséget összehozni, amihez a bírósági beavatkozás elérésére szüless gük volna. Marx por ász mirihztsreífisfc is meg-'.’ jelént az országgyűlés állandó bizott­ságában es kijelentette, hogy álláspont­Berlinből jelentik: A német biro­­alcm fővárosa és egész Németor­szág az elnökválasztás izgalmának lázában ég. Vasárnap lesz az első szavazás, ainelv azonban vdlósz mi­­lett nem fog döntési hozni, mert a német elnökválasztás kétfordulós rendszerénél az első szavazásnál az uj elnöknek a szavazatok abszolút többségére volna, szüksége. Ma ez nem sikerül, akkor csak a .második választásnál kerülhet döntésre a sor. ami április 23-ikán fog megtörténni. A második szavazásnál már elegen­dő a viszonylagos többség elnye­rése. A március 29-iki első választásnál tudvalévőén hét jelölt küzd egymás­sal. akik közül a legnagyobb pártok Jarres. Marx és Ottó Braun mögött állnak, tehát a legtöbb szavazatra is nekik van kilátásuk. Jarres dr- a né­met nemzetiek és fajvédők egv ré­szének a szavazatát fogia kapni. Marx dr. voit birodalmi kancellár a centrum és a. bajor néppárt jelöltje, mig a szociáldemokraták Braun volt kancellár mellett szavaznak. Előre­láthatóan a legtöbb szavazatot Braun kapja és utána Jarres és Marx következnek, sok szavazatot fog nyerni Hellpach is. de a három vezető jelölt híveinek megoszlása lehetetlenné teszi, hogy bárki is el­nyerhesse az abszolút többséget. A kommunista és fajvédő jelöltek esé­lye nem komoly és ezeknek a pár­toknak az utolsó pillanatban bekö­vetkezhető esetleges csatlakozása egy másik nagy párthoz, sem dönt­heti most el az elnökválasztás sor sát. A csatlakozás egyébként —- kü ionosén a kommunisták részéről — teljesen kizártnak látszik. A győzej met előreláthatóan a második vá­lasztáson .az a jelölt fogia megsze­rezni. akinek személvében a német nacionalisták és a kormánykoalíció többi pártjai megegyeznek. Jarres ellen nemcsak a pro-gresszi­­véknek. hanem a megegyezéses poli­tika híveinek is kifogásuk van. Ezek ugyanis szemére vetik Jarres­­nek a Ruhr-vidéken hirdetett Ver­kupplungspolitik eszméiét, amely engesztelhetetlen harcot követelt az antant ellen és amelynek megvalósí­tása romba döntötte volna az egész német birodalmat. A baior néppárt azt kifogásolja, hogy Jarres az evangélikus szövetségre támaszko­dik és azí hirdeti, hogy csak protes­táns lehet a német birodalmi elnök- Ez ugyan tulajdonképpen Marx el­leti irányul, de a katholikus bajorok is magukra veszik. A bajor néppárt vezére, dr. Held miniszterelnök az első választáson nem lép fel, de a második forduló­ban minden valószínűség szerint je­lölteti magát. Annyit máris kijelen­tett, hagy a Második fordulóban a polgári pártoknak egy jelöltben meg kell állapodniuk, de ez a jelölt nem lehet Jarres. A választási harc pedig teljes erő­vel folyik. Valamennyi párt óriási összegeket költ a propagandára, a miben nagy szerepet játszik a film is. Minden városban naponta tarta­nak nép gyűléseket és eddig még nem látott nagy tömegek vesznek részt a tüntető felvonulásokban is. A helyzetre a legjellemzőbb, hogy a Jarres mellett álló köztársasági pártok fekete-fehér-vörös császári zászlók alatt, vonulnak fel, amelye­ken rajta van a császári felirat is: Istennel a királyért és a hazáért, a császárért és a birodalomért! Min­denesetre különös felirat a köztár­sasági elnökválasztáson. A köztár­sasági fekete- vörös-arany lobogó Jarres táborában szigorúan el van tiltva. Természetek, hogy a baloldali .sajtó ezt is erősen kihasználja Jar- I rés ellep. A szocialista Muri elé dr. jótól nem térítteti el magát, mert a po­rosz kormánynak'nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy az ügyeket tovább vezesse. Ez marad a nézete akkor is, ha olyan határozatot hoznak, amellyé! öt az állami bíróság elé állítják. A? ilyen határozat elé galoramal tekint. legnagyobb nyu Háromszáz méter mély tömegsír Nyolcvan áldozata van a merlenbachi b-tny »katasztrófának Saarhrückenbő!.-jelentik: A szeren­csétlen";! járt nyo’cvan bányász közű! több mint ötven halott. Az áldozatok ’egnagyobbrészének személyazonosságát neh z megállapítani, mert egész testük összetört. A su’yosan sérült bányászo­­‘ on a legkomplikáltabb csonttöréseket találták. Közülük három a kórházba va’ó szállítás közben halt meg. A katasztrófa csütörtökön délután a váltás akalmával történt. A felvonó kosár akkor szakadt le, amikor abenne ülő nyolcvan bányász a , felszínre érve, éppen ki akart szállni. Óriási -gyorsa* Sággal -zuhant -a kosár a háromszáz mé­ternyi mélységbe és nagy hevességgel ütödötí a tárna alj inak. Ezt a felvonót a katasztrófa napján használták első ízb-n személyszállításra, megelőzően csal; szénszállításra szo’galt. A jelek arra mutatnak, hogy elmu­lasztották a kötél te herb irák spess égé! megvizsgálni. A közelben volt bánya­munkások a legnagyobb gyorsasággal siettek szerencsétlenül járc társaik se­gítségére és igyekeztek az életben ma­rad»: takat borzalmas helyzetükből ki­szabadítani. Az életben maradottak annyira be voltak ékelődve a holttestek közé, ho'tp a mariik erejéből nem tud­tak kiszabadunk Társaik a tárna másik fe1 járóján át vilték eket a felszínre. Mint most már hivatalosan megállaz pitották, a Merlenbach melletti Remaux­­bányában történt szerencsétlenség alkal­mával 51 bányász halt meg és 29 bá nyász szenvedett súlyos sérüléseket.

Next

/
Thumbnails
Contents