Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)
1925-03-29 / 86. szám
2. oldal, BACSMEGYEi NAPLÓ 1925. március 2& Tritkovtcs Márkő az eredmény kihirdetése után a képviselők tapsai mellett elfoglalta az elnöki széket. Rövid beszédben megköszöni az iránta megnyilvánult bizalmat és felkéri a képviselőket hogy őt és a parlament vezetőségét támogassák kötelességük teljesítésében. Beszéde után, egy órakor, az ülést bezárja. A délutáni ülés A parlament délután ülését öt órakor nyitotta meg az elnök és Pasics Nikola miniszterelnöknek adta meg a szót. A miniszterelnök felolvassa az u.i parlamenti ülésszak megnyitásáról szóló királyi ukázt. máid a király ukázát a parlament elnökévé, illetőleg aiclnökévé megválasztott Tr'tfkovics Márkő helyettes-miniszterelnök és Uzutwvics építésügyi miniszter lemondásának elfogadásáról, továbbá Tfii unó vies Misa közoktatásügyi miniszternek az építésügyi miniszteri teendők ellátásával való megbízásáról!. Felolvassa Pasics azonkívül a király ukázát. amely felhatalmazza a pénzügyminisztériumot n iflSjus-juliusi, költségvetési tizenketted benyújtására. A parlament elnöke felolvassa ezután a pénzügyminiszternek a parlamenthez intézett átiratát, amelynek kiséretében a költségvetési tizenkettedről szóló törvényjavaslatot benyújtja és kéri a parlamentet, hogy a házszabályok érteimében sürgősen tűzze ki tárgyalásra. Az elnök felteszi a kérdést hogy a parlament kivánia-e sürgősen tárgyalni a javaslatot? Az ellenzék a sürgősség ellen szavaz, de a többség kimondja, hogy a javaslatot sürgősen tárgyalják le. Painlevé távirata Ezután Tr if kavics elnök feio - vassa Paul Painlevé-nek, a franci« kamara elnökének a parlamenthez intézett következő táviratát; — A francia parlament viharos helyesléssel fogadta az S. H. S. királyság parlamentiének nagyszerű manifésztációiát. A parlament megbízott engem, hogy felkérjem önt. közölje kollégáival az §n nagy hazája csodálatának kifejezését és meleg háláját a francia parlamentnek küldött üdvözletért. amellyel még jobban megerősíti azt a szilárd barátságot, amelyet a nagy' háború közös megpróbáltatásai kovácsoltak öszsze. A parlament tapssal fogadja a francia kamara üdvözletét, majd az elnök felolvassa Dividovics Ljlibának a nemzet gyűléshez írás ban benyujloíl következő javaslatát : — Miután a parlament március 27-iki ülésén elhatározta, hogy Kovacsevics Dragutin és társainak a parasztin temacionáléba való belépése kérdésében parlamenti ankétor rendel el. azt indítványozom. hogy a parlament azonnal válasszon e célra egy tizenegy tagú bizottságot. Davidovlcs Liuba, a nemzeti megegyezés és parasztdemokrácia blokkjának elnöke. Trifkovics elnök a javaslat felolvasása után kijelenti, hogy a bizottság azonnali megválasztása a házszabályokba ütköznék és ezért azt csak a mai kitűzött tárgysorosat ietárgyaiása után fogja napirendre tüZi'd. Az ellenzék tiltakozik ez ellen, ezonhan az elnök nem teszi fel szavazásra a kérdést, hanem bejelenti, hogy rátérnek a napirendre, a pénzügyi- és törvényhozó-bizottságok megválasztására. Angyelinovics Grga demokrata szót kér és kifejti, hogy azoknak a képviselőknek, akiknek ügyében a parlament vizsgálatot rendelt el, meg kell adni n jogot arra, hogy a szavazásban részt vehessenek, mert ha ezt nem teszik meg, akkor nyilvánvaló a kormánypártoknak az a szándéka, hogy ilyen módon mesterségesen növelje többségét a bizottságokban. Miután azonban meg van győződve arról, hogy a többség nem fogja ezt a javaslatét elfogadni, alternativ javaslatot tesz. Azt kéri, hogy a vizsgálat alatt dió képviselők- számának megfelelően hagyjanak helyeket üresen a bízott' ígokhan. hogy mandátumaik ntegsfmmi$itése esetén a helyükre bejövő uj képviselők arányosan helyet kaphassanak a bizottságokban. Kotosec közbeszólás formájában kijelenti, hogy az elkotmányózó nemzetgyűlésben euy képviselő, akinek mandátumai kilenc hónapig nem igazolták, mindig részt veti a szavazásban, sőt bizottságokba is beválasztották. Trifkovics eire megjegyzi, hogy akkor más házszabályok voltak érvényben, a mostani házszabályok azonban ezt lehetetlenné teszik. Az elnök ezután szavazást rendel egyszerre mindkét bizotlság hathat tagjának megválasztására. A pénzügyi bizottsági listán a kormánypártok listavezetője Srskics Milán, a demokratáké Veijkovic- Voja, a Radics-párté dr. Lorko v‘cs, n muzulmánoké Mehmed Spaho, « k'eriká’^ské Kulovgc, a kispárto’é Yuic »"idmivespúrii. A törvény hozó-bizottság jelöltlistáján a nacionalista blokk lista-' vezetője Jovanovics Liuba, u demokratáké Davidovics Ljuba, n RaíKtbs párté Trumbics Ante, klerikálisoké Hohejsc, a muzulmánoké Hrasznica, a kis pártoké dr. Drljevics Szekuia montenegrói föderalista. Az elhúzódó névszerinti szavazás után Trifkovics Marko elnök kihirdeti az eredményt, amely szerint a pénzügyi bizottság választása során leadtak 258 szavazatot. A szavazatok számaránya alapján a bizottságba bekerült a nacionalista blokk részétől 19, a demokraták részéről 4, a Radicspórtból 3, a klerikálisokból 2, a muzulmánokból 2, a kisebb pártokból 1 képviselő. A törvényhozó bizottság választása során leadtak 257 szavazatot ; a számarány sz-erint a nacionalista blokkra jutott 26, n demokratákra 5, a Radics-j^irtra 4, a klerikálisokra 3, a muzulmánokra 2, a kisebb pártokra 2 hely. Az eddigi szavazatoknak megfelelően a többségi listavezetők lesznek- a bizottság elnökei még pedig a pénzügyi bizottságé Srskics Milán, a törvényhozó bizottságé pedig Jovanovics Ljuba. Az elnök ezután felszólítja a pénzügyi b zottság tagjait, hogy vasárnap délelőtt üljenek össze és alakuljanak meg. A törvényhozóbizottság hétfőn délután fog alakuló ülést tartan1. Végül az elnök napirendi javaslatot tesz a hétfői ülésre, javasolja, hogy a napirenden elsősorban a pénzügyi bizottságnak a tizenkettedekről szóló jelentése, másodsorban pedig Gz adminisztratív ügyeket intéző, a mentelmi, a panasz- és kérelmi, valamint az ankétbizpttáág megválasztása szereped jent amelyik Kovacsevics Dragutinnak és társainak a peraszt-internaciouáiéba íörtént.be!épése ügyében döntsön. A javaslatot elfogadják, mire az elnök a következő trést hétfőn délután négy órára űzi ki. ......„„ Magyar főrendek összecsapása Horthy kormányzó előtt Ellentétek a jogfolytonosság helyreállítása körül Budapestről jelentik: Az úgynevezett jogfolytonossági kérdésében — amelyet a magyar kormány felsöház megalakításával kíván megteremteni — áthidalhatatlan ellentétek mutatkoznak nemcsak a kormány és a volt főrendiház' tagjainak felfogása, hanem magúk közt a volt főrendek között is. A volt főrendiház tagjai, mint a Bácsmegyei Napló hiríül adta, legutóbb értekezletet tartottak báró Wlassits Gyula elnöklésével és határozatna« tiltakoztak a kormány íelsőházi javaslata ellen azon tíz alapon, hogy a főrendiház még nem szűnt meg és bármikor összehívható. A ültakozó értekezletet bárq Wlassits Gyula hívta egybe és a: volt főrendek küldöttségének élé« ő nyújtotta át a határozatot szombaton Horthy Miklós kormányzónak. A kihallgatáson Wlassits meglepetésszerűen megváltoztatta álláspontját és Horthy hoz intézett beszédében védelmébe vette a kormány felsőházi javaslatát, úgyhogy a főrendi küldöttség tagjai a kormányzó előtt formálisan összevesztek és báró Rudnyánszky József, a volt főrendiház háznagya kénytelen volt báró Wiassíísot a kormányzó színe előtt de-' zavaátnt. Báró Wlassits Gyuia a főrendek határozatának átnyuifása alkalmával kifej ez és re juttatta Horthy Miklós kormányzó előtt, hogy ő a maga részéről nem támaszt különösebb aggályokat a javaslattal szemben, sőt bizonyos mértékig támogatja, a kormány felsőházi reformját, csupán bizonyos változásokat kíván azon eszközölni. A küldöttség tagjai megdöbbenve hallgatták Wlassits felszólalását és báró Rudnyánszky nyomban tiltakozott a főrendiház volt elnökének nyilatkozata ellen. Rudnyánszky kifejtette Hortiiy kormányzó előtt, hogy a főrendiház tagjai homlokegyenest ellenkező nézetet vallanak ebben a kérdésben, mint báró Wlassits Gyula. — A mi fölfogásunk — mondotta Rudny ánszky — az, hogy a királyi ház intézményével ellenkezik a választás alapjára helyezett felsőház. Az eddigi felsőházi tagok mandátumukat a királyi jogból nyerték. A király nevezte ki a főrendeket, egyházrragyokat és egyéb dignitáriusokat. A király adományozza a hercegséget, grófságot és báróságot, melynek kifolyása a főrendiházi, tagság, már pedig a választás által homlokegyenest ellenkező alapra helyezik ezt az ősi intézményt. Nézetem szertat olyan felsőház volna szükséges, mint a régi s csupán módosítás szüksége forog fenn. Amig a királyi hatalom helyre nem áll, addig ne törvénnyel eszközöljék a szükséges módosításokat, liánéin novelláris utón. Meg kell hagyni mindenesetre a kinevezettek jogát, a kormányzó pótolja a megüresedett tagsági helyeket, maradjanak meg mindazok, akfk eddig cenzusos tagjai voltak a főrendiháznak és ha szükségét látja a törvényhozás annak, szaporítsa ezt a számot. A létszám emelésének azonban úgy kellene történnie, hogy maguk a vármegyék küldjenek főrendeket a felsőházba. Egyéb módosítás jogosultságát nem tartom szükségesnek. Az érdekképviseleteket pedig kinevezés utján kell behozni a főrendiházba. A kormányzói kihallgatás után a főrendi küldöttség tagjai súlyos szemrehányásokat tettek báró Wlassits Gyulának, akit azzal vádoltak meg, hagy két* szinti magatartást tanúsított, sőt azzal is meggyanúsították, hogy 6 készítette titokban a kormány felsőházi rendeletét. Vastaps helyett vasbot A közönség meg akart verni egy világhírű drámaírót egy premieren Londonból jelentik: A Wyndham Theater tegnapelőtt este olyan jelenetek színhelye volt, amilyenekre alig volt példa Londonban. Alfred *Suíro-nak, az Acélkirály ismert szerzőjének A jószívű ember című darabját adták, amely arról szók hogy egy öregedő férjet hogyan csal meg szerelemre szomjas fiatal felesége a házibaráttal. Az első két felvonásban a házibarát csábítja a feleségét, aki a harmadik felvonásban viszszatér a házitüzlielyhez. A negyedik felvonásban pedig a férj megbocsát az asszonynak. A férfi főszerepét Gerald Mauirer, az asszony szerepét pedig Maria Lohr játszotta. A közönség sokkal türelmetlenebbnek bizonyult, mint a féri és nem volt hajlandó megbocsátani a szerzőnek. Amidőn másodszor ment szét a függöny, zajos közbekiáltások hangzottak a nézőtérről. Pisszegtek és fütyültek, a harmadik felvonás után pedig formális harc kerekedett a többség és -kisebbség között. A többség meg akarta akadályozni az előadás folytatását, a kisebbség pedig küzdött a szerző jogaiért. Egyik páholyban felállt egy ur és így kiáltott fel: — A darab nem ér semmit, nincs szükség a negyedik felvonásra. A háború előtt nem mertek volna ilyen ostobaságot előadni. A közönség nagyrésze zajos helyesléssel fogadta a kifakadást és a botrány csak fokozódott, amikor egy rendőrbiztos a szónokot eltávolította páholyából. így nagynehezen a negyedik felvonást is lejátszhattak. Amikor a darab végén a férj kcnetteljes szavakkal megbocsát feleségének, a botrány újból kitört. Sokan a szerzőt óhajtották látni, hogy személyesen közöljék vele- — boxerekkel és vasbotokkal — véleményüket, helyette azonban a férfi főszereplő lépett a rivalda elé és igy szólt: — Sutro ur, a darab szerzője e pillanatban nem jelenhetik meg önök előtt. Sem kedvem, sem okom, hogy most önöknek hosszabb beszédben megmagyaráztam azt a filozófiai gondolatot, amelynek a szerző darabjában kifejezést akar adni. Mégis rá akarok mutatni arra, hogy az önök nemtetszésének egyedüli oka én vagyok, nem pedig a dráma. Soha színész még nem árulta el úgy a szerzőt, mint én, aki rengeteget rögtönöztem szerepemben, mert azt hittem, hogy igy érdekesebbé teszem a darabot. A közönség azonban nem hitte el a színész kijelentését és újból követelte, hogy a szerző jelenjék meg előtte. Alfred Sutro azonban sokkal szerényebb ember, semhogy kapható lett volna erre és csak ennek köszönhette, hogy elkerülte a verést. E. SZECS1 PHILÄTELIA bélyegkereskedés Subotica főportánál Legújabb arany Michel 1924—25. albumok mine lesi nagyságban raktáron. Bélyeegyiytőknak választékot megkeresésre küldők. — Megvételre keresek használt Jagoaláv bélyegeket.
