Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-29 / 86. szám

24 OLDAL * ÄRA 3 C1KÁR XXVI. évfolyam Snbotica* VASÁRNÁPv 1925 március 29. Polferas plaéeaal MmmmssBBm 86, szám (tlegjelenik minden reggel, ünnep után és hétföa dlii» Telefon szia» Kiadóhivatal S—58,Szerkesztőség S—Í8 Előfizetési ár aegjafiévr# 13S dinár Klsdóhlveleh Ssbotica, Aleksandrova nI,l,(Lelbaeh*pa!otal SeerkcssíSségs Aleksandrova ni« 4, (Rgssša-Fcmcf&re-paioi«) Béke felé Bár a belügyminiszter eltiltotta a kisebbségeket attól, hogy a szerbek és horvétok „háziper­­patvar"-éban véleményt formái* járták, annyi szabadsága talán mégis maradt a magyarságnak, hogy a nemzetgyüíés tegnapi ha tározata után —■ könnyebben lé­­lekezzen fel. Azt hisszük, nem mi vagyunk az egyedüliefc, akik azt valljuk : a tegnapi határozat­tal az a legnagyobb csapás há­rult e! az ország feje felől, ami az utolsó időkben fenyegette, A szenvedély vad tanácsai felett győzött sz értelem szava s az utolsó óta utolsó pillanataiban lehiggadt a gyűlölet lotnboló vihara. Egy pár tumultuózus jeleneitől eltekintve, a jugoszláv önérzet büszke lehet erre az egyhetes vitára. A Rsdics-párt voltaképpen csak most mutatkozott be az or­szág nyilvánossága előtL matt szerezte meg magénak “éfsoiíib.en az Bikáimat arra, hogy ne csend­őri jelentésekből, ügyészi vádin­­ditványokból és vizsgálóbírói vég­ság örvendezésének nem utolsó sorban oka az a reménység is, hogy végre elérkezett az a ter­minus, aminek eljöveteléhez a költő-politikus a kisebbségek le­gális kívánságainak teljesítéséi fűzte. Mi ugyan úgy gondoljuk, hogy a délszláv népek az állam­­alakulás pillanatában elérték leg­főbb nemzeti ideáljukat, de ha vannak, tiszteletben kívánjuk tar­tani azokat ez aggodalmakét is, amelyek a horvét és szerb nép megegyezésétől várják az állam­­alakulás tényének, a legfőbb nem­zeti ideálnak megkoronázását. Az a beszéd, amit a nemzetgyűlés tegnapi ülésén a horvát percszt­­párt ezidőszerinti. vezetője mon­dott, az a rezoluciő, amelyben a horvát parasztpárt túlnyomó nagy része lefektette fövendő politiká­jának irányát és módszereit s az a hatás, amit a Radics-párt poli­tikájának a tényleges viszonyok alá rendelése nemcsak a kormány­zópártokra, de ez egész ország közvéleményére gyakorolt, egyér­­te!müe\ ezt jósolják, hogy a szerb-horvát kérdés megoldásánál végleg mellőzni lehet a vér és vas harci eszközeit s hogy a „házi perpatvar" békés elintézését e legközelebbi eredmények között köszönthetik ez SMS. királyság népei. A szerb-horvót probléma békés megoldása után pedig több türe­­em, több jószándék, több meg­értés, több elfogulatlanság marad a kisebbségi problémák számára is. Ez az eíintézetlenség foglalta le eddig oroszlánrészét a tenni­valóknak s az időnek; he a föl» szabadult energiából és Időből csak egy töredék jut a kisebbség! kérdések számára, akkor nem maradnának meg nem hallgatott kéréseink s teljesítetlen kívánsá­gaink. A Radics-pári szinte a legelső alkalommal, amikor ez ország nyilvánossága előtt meg­szólalt, megértési talált s hékü­­lékenysége békülékenységge! ta­lálkozott. Talán a magyarság is megtalálná a megértéshez vezető urat s megtalálná a béke feltété* bit, csak egyszer ez ő szavára is fö figyelhetnének az SHS, király­ság népei. Trifkovics Márké a nemzetgyűlés nj elnöke üiegi’ájasztoiták a parlameu! eíiaökségbt .6» bizottságait .Az ellenzéki blokk és a »Intet f&ejt tagjai éi-&v&zés élőt— " iifciröcs ás ŰsnsMjyfcs mfisssiérsk leitíésáfals A képviselik letették az esküt zések szemelvényeiből szerezzen tudomást sz ország népe . a hor vétók törekvéseiről, A Radics­­párt első 'garnitúrája börtönben, vagy iníernáitságban ü! s a Ra­­dics-párt második garnitúrája túl­tett a horvát parasztnrozgalom legnépszerűbb nevű vezérein. Nem a szenvedélyek vörös fe­nyegetését lobogtatták a holnap elébe, nem a duplánkovácsolt önérzet .stentori hangján hirdet­ték a meg nem elkuvás gögös álláspontját, nem külföldi össze­köttetéseik kétes értékű támoga­tásával akartak megoldani min­den belpolitikai problémát. Nem Radios István szava s nem Ra des István mentalitása szólalt meg bennük. Érvekkel harcoltak, argumentumokkal vitáztak, az ér telemhez és ielkiisrnerethez szó­lották s politikai törekvéseiket a tényleges és jogi helyzet adott­ságainak bázisára helyezték. Fan­tasztikus lúzélmakat nem akarnak kergetni többé, rátértek a reál­­politika útjára. S ezt a progra­mot annyi mérséklettel, bölcs a!-, kaimazkodással, annyi elokven­­cíával és politikai érzékkel kép­viselték, hogy megtudták men leni a horvát nép mandátumait s meg tudták óvni az SHS. király­ság európai tekintélyét 9 nem­zetközi presztízsét. Tegnap ezen a helyen egy jele*; román költőnek s egy kiváló ro mán politikusnak, Goga Octavian nak nyilatkozatából közö tünk egy mondatot. Goga Octavian azt mondotté, hogy „az a nemzet, s melyik elérte ideáljait, megenged­heti magának azt a kötelesség­­teijesitést, hogy a kisebbségeket is magához emelje." A magyar« A .parlament szombati ülése előtt a nemzeti blokk pártjai együttes ülést tartottak a parlament tanács­kozó-termében. amelyen a parla­ment elnökségének és az állandó parlamenti bizottságoknak jelölésé­ről tárgyaltak. A kormánypártok rövid vita után elfogadták a kor­mánynak a jelölesekre vonatkozó javaslatait Ugyancsak délelőtt ülést tartottak az ellenzéki blokk vezetői is. Az ülésen, amelyen Davidovics, Körö­séé. Radies Pavle, Kumanudi és Marinkovics Voja veitek részt, a blokk pártjainak magatartásáról tár­gyaltak a Radics-párti mandátumok megsemmisítésével kapcsolatban. A döntésről nem adtak ki kommünikét, •azonban az a tény, hogy az ellen­zéki blokk pártjai a parlament szom­­buli ülésért resztvettek, amellett bi­zonyít, hogy az ellenzéki blokk az absztinencia kérdését egyelőre le­vette a napirendről. A képviselők eskütétele A parlament ülését déli tizenkét órakor nyitotta meg Szubotics ideig­lenes elnök. A "pénteki ülés jegyző­könyvének felolvasása után dr. Po­lles (Zajeđnica). követeli, említse iiieg a jegyzőkönyv, hogy a parla­ment Kezsman. Dosen és Bacslnlcs ’üde képviselők mandátumainak ügyében nem határozott. Felolvas­sák' ezután az igazoló-bizottság" je­lentését arról, hogy Triianovics Mi­sa helyébe u>: uzsicei kerületben Ilics Ilíja, Spaho helyébe pedig a sarai evői kerületben Kapetanovics Oavran kerül be a parlamentbe. Snmenkovics bejelentését olvassák fel ezután, amely szerint lemond bresralnicai mandátumáról és az oclirfdft tartja meg, Korosec beje­lentésé szerint pedig a niaribor-cel­­iei mandátumról mond le és a Ljubljana váró»! mandátumoí tstsfa meg.. Dr. Pűlias végül. bejtóeűWlte, hogy v isszavonja a ’ varasdini man­dátumáról való ■ lemondását és e elvett a szeréniségi mandátumáról mond le. Az elnök felszólítja ezután a kép­viselőket, "hogy. álljanak feles mond­ják utána a képviselői eskü. szöve­gét. Valamennyi képviselő feláll és az elnök; után elmondja a követke­ző eskü-szöveget: —•Esküszöm, hogy az alkotmányt híven meg fogom őrizni és képvise­lői működésemben állandóan szem előtt fogom tartani, egész telkemmel és legjobb tudásom szerint a király és a nemzet javát. Az ünnepélyes eskütétel után a kormányoldalon néhányat! a királyt éltetik. Az esküt valamennyi képvi­selő, tehát azok is letették, akiknek mandátumai még' nincsenek igazol­va. Ezt az ellenzék taktikából ren­dezte igy. mert ezután a még nem igazolt rnandcltürnu képviselők ar­ra lóénak hivatkozni, hogy miután az esküt letelték, ás alkotmány és a házszabályok értelmében teljes jo­gú képviselők. Az eskütétel ■ után a képviselők aláírták a kitett iveket, amelyekben igazoljak, hogy a képviselői esküt letették. Ezeket az iveket is aláír­ták azok a képviselők is, akiknek mandátumai még nincsenek igazol­va, mire az elnök megjegyezte, hopv-a nem igazoltmariáét"mu kép­viselők aláírása a .jegyzőkönyvnek e?"előre csak díszéül szolgál. Ezután áttérnek a osriamení el­nökségének megválasztására. Szu­­botirs elnök bejelenti, hogy eev el­nököt. két a'elnökÖt és tvVv titkárt kei! a parlamentnek megválasztania. Az ellenzéki képviselők nem vettek részi az elnökválasztáson Agatonovics demokrata szót kér, hogy az ellenzék nevében syjSatko* fatert tehesse“. Az elnök azzalameg­­; jegyzéssel adja meg a szót hogy ez nem volna kötelessége. • — A parlament tegnapi -határosa­­tarai ~ Mondja Agatomnics — a képviselők nagy részének, akiket.a törvény szerint szabályosan válasz­tattak meg. lehetetlenné tette, hogy a parlamenti munkához való -jogúidat gyakorolhassák. A határozat rniáír, amit nem tekintünk szabályosnak, sajnálattal kénytelenek vagyunk ki­jelenteni. hogy ebben a szavazásban nem vehetünk részi. A nyilatkozat után az ellenzéki képviselők a kor­mánypárt gúnyos közbekiáltása? mellett kivonulnak az üléste­remből A németek szintén el­hagyják a termet. Beavatottak szerint az ellenzék kivonulásának nemcsak a ouríafnent pénteki" határozata, hanem >áz is egyik oka. volt hogy a kormány nem egyezett meg az ellenzékkel/ a parlament elnökének személyében és nem biztosított — az eddigi par­lamenti szokásoknak megfelelően — heh, el az ellenzéknek is a parlament vezetőségében. Tcifhovics Markó lett a nemzetgyűlés elnöke Az ellenzék kivonulása után áttér­nek névszerinti szavazással az. el­nökök megválasztására. A szavazás­ban százhatvanegy képviselő vesz részt, akik valamennyien egyformán’ szavaznak. Szubotics ideiglenes ’el­nök kihirdeti az eredményt amely szerint elnökké Trifkovics Márkát, e,lső aieinökké Uzanovics Nikolát. második aieinökké dr. Palecsek Iván volt horvát bánt. a, Pribicsevics-párí tagját, titkárokká Kobasica Sfévó, Popovics Torna. Pavloviés Sztoia­­din radikálisokat és Draskovics Györgye IMblcsévics-páf'Jí válasz­tották mez.

Next

/
Thumbnails
Contents