Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-28 / 85. szám

1925. március 28. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Élet Goga Octavian, aki a magyar válasz­tók támogatása révén mandátumot nyert Szász: égerben, a választási eredmény kihirdetése után beszédet mondott az öt ünneplő tömegnek. — Azzal vádolnak engem — mondot­ta többek közt — hogy Csúcsán pak­tumot kötöttem a magyarság vezetői­vel. Elismerem, hogy ezt megtettem, mert úgy gondolom, hogy egy nép, amely a nemzeti ideált megvalósította, megengedheti magának, hogy civilizált és toleráns bánásmódot tanúsítson az országban lakó kisebbségekkel szemben annyival is inkább, mert ezek — amint a jelek mutatják — elismerik a román állam eszméjét, Ami engem iilet, ők na­gyon jól tudják, hogy ón soha meg nem hazudtoltam őket. De jól tudják azt is, hogy a háború előtti politikai re­zsim ’alatt, amit valószínűleg ők is el­itéinek, az én álláspontom egyenes és rryilt volt. Ugyanolyan bátorsággal val­lom ma is: miután a román nemzeti ideál beteljesedett, igaz híve vagyok a civilizációnak és á' nemzetiségekkel szembeni türelmes bánásmódnak. Ismé­telten köszönetét mondok a magyarok­nak, akik győzelmemet elősegítették és megvívták. # A szászregem választáson az erdélyi Magyar Párt a következő plakáton hiv­­ta fel a magyar választókat Goga Octa­­vian támogatására: — Polgártársak! Az országos Magyar Párt szászrégeni * tagozata köriiiiekintö megfontolás után arra' a meggyőződésre jutott, hogy a magyarság részére egye­dül helyes álláspont csak az lehet, ha az .Averesen tábornok kimagasló sze­mélye körül csoportosult néppárt jelölt­jére, dr.- Goya Octavianrá adja le sza­vazatát. A néppártnak a múltakból is­­inert iránya, a párt vezető férfiai, kü­lönösképen pedig Goga Oktavian sze­mélye, ki eszével politikus, de, szivével igazi költő, biztosit bennünket arról, hogy kerületünk sorsa nála a legjobb , kezekben lesz. A költő meg fogja érez­ni a mi vágyainkat és a politikus meg fogja találni a módját, hogy akaratát a tn.i javunkra ■ is érvényesíthesse! Je­lenjünk meg mindnyájan az urnánál! Szavazitmk le mindnyájan Goga Octa­vi altra s mutassuk meg a Magyar Párt egységét! Mutassuk meg. hogy kitar­tunk amellett, akiben bízunk! Az orszá­gos Magyar Párt szászrégeni tagozata. * Az erdélyi Magyar Pár t _ mint a ko­lozsvári lapok írják elhatározta, hogy elfogadja a kalotaszegiek javasla­tát és tárgyalásokat kezd a kormánnyal. A pártvezetőség Zima Tibor aradi ka­marai képviselőt kérte íei, hogy a kor­mánnyal való tárgyalásokat vezesse. A nagyfontosságu tanácskozások már a legközelebbi napókban megkezdődnek. * A kisebbségi kérdésről érdekes cikket közöl egy bécsi lap azzal kapcsolatban, hogy az utódállamok nemzeti kisebb­ségéinek egyre szaporodó sérelmei kö­vetkeztében- diplomáciai és népszövet­ségi körök most behatóbban foglalkoz­nak a kisebbségek problémájával.; A. lap szerint erős mozgalom indult meg az iránt, hogy a kisebbségi kérdésben módosítsák a ' Népszövetség eljárását, még pedig olykép, hogy ne csak vala­mely népszövetségi tanácstag tehessen szóvá a Népszövetség tanácsában ki­sebbségi sérelmeket, amint az ma tör­ténni Szokott, hanem nyújtsanak módot a kisebbségi szervezeteknek is arra, hogy a Népszövetség előtt közvetlenül panaszt emelhessenek. A tanácsban ülő nagyhatalmak képviselői között senkinek sem érdeke a kisebbségi sé­relmek pertraktálása — írja végül a lap — és éz eléggé megmagyarázza azt a' körülményt, hogy e Népszövetség elé terjesztett kisebbségi sérelmek a leg­több esetben nem is kerülnek a Nép­­szövertség színe elé. Addig pedig, amíg a kisebbségek érdekében megindult níök, hogy megállapodáshoz jussanak a I tanács valamely tagjával, illetőleg az abban képviselt államok kormányainak valamelyikével, hogy a kisebbségi sé­mozgalorrs eredményt ér el, a magyar ír elmeket terjessze állandóan a ívepszö­­kisebbségeknek arra kellene töreked-'vétség elé. Harc a német birodalmi elnökségért A volt bajor trónörökös a monarchia visszaállítása ellen Esviiatkoxotí Berlinből jelentik: Az elnökvá­lasztási küzdelem fokozódó erővel folyik tovább. Két nap van még csak hátra a választástól és már kétség­telennek látszik, hogy az első vá­lasztás nem fog eredményre vezet­ni- A német nehézipar hallatlan anyagi eszközökkel küzdi végig a választást jelöltje, a monarchist Janes érdekében, Sőt: a fajvédők pártvezetőségének is korlátlan anyagi támogatást helyeztek kilá­tásba. ha jelöltjükről. Ludendorifról legalább a második választási me­netben lemondanak és Jarres mögé állanak. Ezért számítanak rá, hogy Ludemlorff. szereplése a március huszonkilencediki első választási menettel véget is ér. Jarreson kívül még Marx volt kancellár fog bekerülni a második választási menet küzdelmébe. Eddig azt hitték, hogy a döntő küzdelem­ben csak ez a két jelölt fog egymás­sal mérkőzni, most azonban nyilvá­nosságra került a baior néppártnak az az elhatározása, hogy elnökjelölt­jét Held bajor miniszterelnököt a második választási menetben is iel­lenien, ami által Jarres esélyei lé­nyegesen csökkennek Aíar.v javára. A választások előestéién egyéb­ként a szenzáció ereiével hat az a nyilatkozat, amit a wümersdoríi centrum klubjának pénteki ülésén Steiger, a megszállott területek mi­nisztériumának sajtófőnöke tett, aki kijelentette, hogy Ruprecht volt ba­jor trónörökös dr. Marxhoz levelet intézett és ebben kijelentette, hogy nincs olyan iózan gondolkozásti em­ber egész Németországban, aki a monarchia visszaállítását kívánná. A nyilatkozat politikai körökben i különösen a jobboldalon, óriási tel­­c tűnést kelt. Herriot helyzete megrendült Parisban a kamara feloszlatásáról beszélnek Párisbói '«lentik: Ellenzéki kö­rökben az utóbbi időben sokat be­szélnek a kamara feloszlatásának le­hetőségéről. aminek közvetlen-' oka az az ellentét volna, amelv a költ­ségvetés seben támadt a ka­mara és a szenátus között. A balol­dali blokk köreiben ugyan vissza­­utasítják ;: kamara feloszlatásának gondolatát, ezzel azonban a kérdés nem került le a napirendről. Az el lenzéki Avenir ciinü lap pénteki ve­zércikkében azt írja. hogy a kamara íeloszlatásának terve egvre hódit a baloldali kartél. különösen a szo­cialisták körében. A szocialista frak­ció pártstratégái hir szerint a leg­utóbb lejátszódott belpolitikai ese­ményekkel. igy az elzászi bíborosok levélével és a szenátusnak a költ­ségvetéssel szemben tanúsított el­lenállásával kapcsolatban kiszámí­tották, hogy megfelelő hadjárat megszervezése mellett iti választá­sokon a szocialisták igen sok pol­gári mandátumot hódíthatnának el. De éppen ezek a szocialista számit­­gatások teszik népszerű tienné az ui választások gondolatát a polgári pártok, még a baloldaliak között is. mert hiszen előrelátható, hogy a szocialisták leginkább a baloldali radikálisok rovására hóditanának a maguk számára uiabb választó­­kerületeket. Londoni jelentés szerint Fleuriau francia nagykövet bő instrukciókkal tért vissza Párisbói és már a legfcö-. zelebbi napokban meginditia az ér­demleges tárgyalásokat Chamber­­laintutl a német biztonsági javasla­tokról. Fleuriau instrukciói memo­randumban vannak összefoglalva és főleg azokkal a kérdésekkel, foglal­koznak, amelyeket Herriot Német­országhoz akar intézni. A legfonto­sabb kérdések arra vonatkoznak, hogy miképp gyakorolják az ellen­őrzést a Rajna demilitarizált terüle­tén. valamint arra. hogy Franciaor­szág a biztonsági szerződés megkö­tése után milyen uton-módon szállít­hatna szükség esetén Németorszá­gon keresztül csapatokat Lengyel­­országba. ha az segítségre szorul A Daily Telegraph rámutat arra, hogy ez a francia memorandum igy. ahogy van. nem alkalmas orra. hogy alapul szolgáljon a szövetsé­geseknek Németországhoz intézen­dő kérdéseknek. Ezektől a kérdésekről még alapos vitát kell folytatni és csak ha már megvan az egyetértés a szövetsége­sek között, lehet.szó a kérdőív meg­szerkesztéséről. .4 szövetségesközi tárgyalások pedig még hónapokat vehetnek igénybe. Ha a szövetsége­sek tanácskozásai a nőmet javasla­tokról lassan fognak haladni, akkor ennek csak egy oka 'ehet: a francié kormány rendkívül bizonytalan bel­politikai helyzete. Londonban azt hiszik, hogy Har­riot előbb tisztázni szeretné a belpo­litikai helyzetei, mielőtt magára vál­lalná azokat az uiabb politikai ne­hézségeket. amelyek kétségtelenül a kényes biztonsági kérdéssel kap­csolatban ki. fognak alakulni. A má­sik oldalon Chamberlainnek semmi oka nincs, hogy a tárgyalások tem­póját gyorsítsa, mert ö végleges megállapodásokra törekszik úgy Franciaországgal, mint Németor­szággal. Flerriof-vaí vedig bajosan lehet véglegesen megállapodni, mert Herriot közeli bukása befejezettnek tekinthető. Parlamentáris helyzete semmi­esetre sem olyan szilárd, hogy ilyen messzemenő megállapodásokat kös­sön. Herriot alig tudna a parlament­ben a biztonsági kéTdés kompro­misszumos rendezésére és a kölni zóna kiürítésére biztos többséget szerezni. Itt azt hiszik, how Herriot irtán egy Briand— Louchettr vág' Caillaux—Loucheur-kabinet követ­kezne, ilyen kabinet pedig előrelát­hatóan nem tartaná magára nézve kötelezőnek egy Herriot által félig vagy harmadrészben előkészített kompromisszumot. így kárbaVeszne a munka és az idő. mert az ui kabi­net valószínűen . elölről kezdené az egész, tárgyalást. Az ui kabinet a biztonsági kérdésben nyuitandó en­gedmények ellenében kétségtelenül angol engedményeket követelne az adósságok kérdésében és kötelező ígéreteket kérne az angol és az ame­rikai kormánytól, hogy a newyorki és a londoni tőzsdéket megnyissák a tervezett francia valuta- és sza­nálási kölcsönök számára. Reformálják az angol felsőbázat Bizottságot kaid ki a kormány a kérdés tanulmányozására Londonból jelentik: A lordok házá­ban csütörtökön a southeriaadi herceg felvetette a felsőhöz reformjának kérdé­sét A herceg, aki a konzervatív tábor­ba tartozik, megkérdezte, vajjop „ kor­mány felkészült-e arra, hogy a klizel­­jövőben ezt a kérdést törvényhozási u!on rendezze. A maga rés zérói zagy súlyt helyer arra, hogy az erre vonat­kozó törvényt még a mostani kormány alatt hozzák meg. A lordok háza soha­sem 'váihatik komoly versenytársává az als Aláznak, de mégis elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy az ütköző szerepét játszhassa az állam és a forradalmi tör­vényhozás közt. Lord Haldane munkáspárti főrend ki­jelentette, hogy az utóbbi években a főrendek négy készséget mutattak a közérzés áramlatának elismerésében és tiszteletben tartásában. Asquith (Oxford grófja) liberális ve­zér hangoztatta, hogy törvényerőt kell adni- annak az alkotmányos szokásnak, amely szerint pénzügyi kérdésekben az alsóház a legfőbb tekintély. Gondoskodni kel) arról is, hogy a felsőház ellenke­zésével szemben is törvényerőre emel­kedhessek minden olyan javaslat, ame­lyet az alsóház három egymásra követ­kező ülésszakban megszavazott. Ilyen értelemben már 15 évvel ezelőtt ter­jesztett e'ö javaslatot. Ezzel kapcsolat­ban a fe’soházat olymódon kellene megreformálni, hogy ne az öröklés le­gyen a felsőházi tagság alapja. Ennek az újjáalakított második kamarának nem lenne szava pénzügyi kérdésekben, de egyébként minden más kérdésben tör­vényhozási kezdeményezési- • jog illetni meg, amellett a legszabadabb és legtel­jesebb joga lenne a fdü!vizsgálatra éz a tanácskozásra. A felszólalásokra válaszolva a lord­­kancellár kijelentette, hogy a meg nem reformált íeisöház veszélyt jelent, and akkor válik nyilvánvalóvá, ha a másik ház többsége élne azzal a jogával, hogy forradalmi változásokat javasoljon. Eb­ben az esetben igazi második kamarára lesz szükség. Hozzáfűzte, hogy a mi­niszterelnök kormánybizottságot szán­dékozik megbízni a probléma tüzetes megvizsgálásával. Merényletet akartak elkövetni a jiáris—bécsi gyorsvonat ellen Tizenhat méter hosszúságban felszedték a síneket Párisbói jelentik: A Bordeaux-Páris-í gyorsvonat szerencsétlensége után csü­törtökön csaknem újabb nagy vasúti szerencsétlenség történt Franciaország­ban, ami azonban merényletnek lett volna következménye. A bécs-párisi Arlberg-cxpresszvonat sínjeit ugyanis Provins mellett, tehát még francia területen, mintegy tizenhat méternyi távolságban ismeretlen tettesek, felszedték úgy, hogy a vonat kisiklctt. Az összes csavarokat a pályatestről el­távolították. Szerencsére a mozdonyve­zető még idejekorán észrevette a fe­nyegető veszedelmet és az utolsó pil­lanatban meglassította a vonatot, amely egyébként a mozdonyon kivid csak él­­kezökocsiból, hálókocsiból és két va­gonból állott. Az utasok közül senki­­sem sebesült meg, de a vonal nem tudta folytatni uiját. A tettesek kinyo­­mozására megindult az eljárás, de ed­dig eredménytelenül. Az osztrák szövetségi vasutak vezér­igazgatósága közlése szerint a bécs-pá­risi Arlberg-expresszvonatot pénteken nem lehetett elindítani, mert az ellen­­vonatnak Franciaországban történt ki­siklása következtében a megfelelő kocsi­­szerelvény nem áll rendelkezésre. A Franciaországból esedékes Arlberg ex­presszvonat pénteken nem é; kezeit be.

Next

/
Thumbnails
Contents