Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-28 / 85. szám

# 4. oldal BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1925 március 28. ítélet a londoni botrány perben A bíróság elégtételt adott Dennistoun ezredes elvált feleségének Londonból jelentik: A londoni elő­kelő társaság legnagyobb érdeklődése mellett csütörtökön mondotta ki a bí­róság ítéletét abban a botrányperben, amelynek tárgyakba már hetek óta hú­zódott. Dennistoun ezredes elvált fele­sége — mint a Bácsmegyei Napló is jelentette már — nőtartási port indított volt férje ellen, akit azzal vádolt meg, hogy karrierje érdekében Cowans tá­bornok karjaiba dobta és lürlc, hogy a tábornokkal szerelmi viszonyt foly­tasson. Dennistoun ezredes', alti válása lilán a Tutaakhainen-ásatások áldozatának, lord Carnarvon-nak özvegyét vette c1, London egyik legelőkelőbb ügyvédié, Mr. Birkett, képviselte a birósrg elölt. Mr. Birkett perbeszéde kimutatta, hogy az asszonynak elvált férje elleni kere­sete tiszta zsarolás. Arra számított, hogy lady Carnarvon, az ezredes mostani fe­lesége, minden pénzt megfizet a per visszavonása érdekében. Mrs Delink slounra a tanúnak beidézett volt ko­­ntornnja ráolvasta, hogy minden szava hazugság és hogy a legerkö’csie’enebh életet élte a Cowans tábornokkal való barátságtó! teljesen függetlenül is. Ez csak jelentéktelen epizód volt a bará­tok hosszú sorozatában. Az. asszony azzal vádolja férjéi, hogy Cowans tá­bornokhoz küldte, mert protekcióra volt sgükségc. De hiszen ugyanakkor, mikor az az asszony «*i tábornokkal tartott fenn ben ő barátságot, ugyanezt tc^te egy Bollin nevű spanyol úrral is, akihez pedig az ezredesnek semmi érdeke nem fűződhetett. Sőt, a komorna vallomásá­ból kitűnik, hoyv Casanova kalandjaira emlékeztető frivo’itással dugta el egyik udvarlóját a másik előtt, ha vélet enii! egy időben érkeztek hozzá. Birkett ál Húsaival szemben viszont a elvűit feleség ügyvédjei az ezredest il­lették a legsúlyosabb vádakkal. A bí­róság ugylátszik ezt az álláspontot tette magáévá, mert ítéletében teljes elégtételt szolgáltatott a: elvált asszonynak. Az ítélet kél részből áll. Az első részben a bíróság azt a kérdést tisz­tázza, hogy érvényes-e az a válás, amit Dennistoun ezredes kérésére annak ide­jén kimondták és ennek folytán érvé­nyes-e az ezredesnek Lady Carnarvonnal kötött második házassága ? A bíróság megállapította ítéletében, hogy úgy a válás, mint a második házasságkötés érvényes és ennek eldöntése után ki­mondotta, hogy Dennistoun ezredes el­vált feleségének jogos igénye van tarlás­­dijra. Ezért az ítélet kötelezi az ezredest, hogy elvált feleségének 5000 font ster­ling tartásdijat, régi tartozásai fejében pedig 1538 font sterli nget fizessen, vala­mint kötelezi 40.000 font sterling per­költség megtérítésére is. A vajdasági nrnmkásszakszervesetek tartományi gyűlést tartanak Noviszadon Egységes nmnkásfronf a nyolc órai munkaidőért : tásánál mellőztek. A szociálpolitikai miniszter ezekután átiratot küldött nemcsak a kereskedelmi- és iparka­maráknak. gazdasági szervezetek­nek. . de a munkáskamaráknak is. hogy március 31-éisr adjanak indo­kolt véleményt, miképp kívánják a végrehajtási utasítást módositani, il­­fetolc.s: kiegészíteni. Ezt a véftrehaj tusi utasítást fojtja a tartományi gyűlés letárgyalni és utasítást fog adui a munkáskamarának, hogy mi­lyen véleményt adjon a hozzá lekül­dött végrehajtási utasítási terve­zetre. A unmkásszakszervezetck egyön­tetűen fognak állást foglalni és kö­vetelni fogják a mhnkásvédeimi tör­vény szigorú végrehajtását■ A mun­kásság követelni fogja, ltoirv legye­nek tekintettel a munkanélküliek mind növekvő nagy számúra és csak ott hajlandók a munkaidő ki­­terjesztése tekintetében, engedmé­nyeket tenni, amely iparágnál nincs nagy munkanélküliség. Minden szakmában a nyolc órai munkaidő mellett szállnak síkra, de nem zár­kóznak el ott. hol a munkaidő eset­leges 1 -2 órai meghosszabbítása nem veszélyezteti a munkanélküli­ség szaporulatit, koncessziókat ten­ni. mindenütt másutt azonban eré­lyes álláspontot kiváltnak képviselni. A tartományi gyűlés foglalkozni kiván a vajdasági munkáskamara közgyűlésének megalakításával és a munkáskamara autonómiájának fo­kozatos kiépítésével. A ke rész ni! vi­tel módozatait illetőleg még eltérőek a vélemények. TUDJA-E...? TUDJA-E, hogy Beerben milyen tár­gyalás zajlott le? A becsi törvényszék; tárgyalások upadluftatlan forrásai a hu­mornak. Werner Kresccuciát be por öl te Fischer Joz.etin, mert ilyen sertésekkel tisztel­te meg: — .Maga rendű dög! Maga tetves! Miután pedig Werner Kresconcia item tudott egyéb szitokszót, ezt vágta* el­lenfele léiéhez: — Maga Mária Terézia! Fischer Jozefái sértve érezte magát, nem annyira az első' két kilétei miatt, . főkép az utóbbit vette: a szivére, hogy őt Mária Teréziának nevezte, üzért indította meg a pön. A biró természetesen békét akart te­remteni a pörösködök között, de Fi­scher Jozefái nem tágított, azt hangsú­lyozta, hegy ha a háború előtt valaki ilyesmit mert volna á fejéhez vágni, ak­kor biztosan börtönre ítélik. Kéri tehát, hogy VVemert a degszigonibba.ii bün­tessék inog . Véleményében nem osztoz­kodott a biró. az alperest felmentette, k • TUDJA-E, hogy az a spanyoljárvány, mely enyhített formában és sokkal kevésbé veszedelmesen .végiggázol, újra egész Európán, milyen nagy nemesi családfára tekinthet vissza? Egy angol orvos az orvostudomány történetéből összeállítja azokat az ada­tokat. melyek reá'vonatkozhatnak. Azt hiszik, hegy a spanyoljárvány az 1559-ik nagy járvány idején ütötte föl először a főiét, de majdnem bizonyos, hogy a leg­ősibb időben is élt. Azok a, nyavalyák, melyekről Ifippokrntus és Livius ad hirt, a Krisztus előtti 3-ik évszázadban, nyilván kisebb vagy nagyobb járvá­nyok voltak, minthogy az .akkori jelen­Az avisierdami internacionáléhoz tartozó vajdasági szakszervezetek tartományi vezetősége március 29- iké:>. vasárnap délelőtt kilenckor Ka­tar Színia, a gyánnunkások 'orszá­gos szövetsége vez,értitkárának el­nöklete alatt ülést tart. amelyen az összes vajdasági szakszervezetek és a jugoszláv szakszervezeti tanács is képviseltetik’ magukat. A szakszervezetek tartományi kongresszusán a munkásság szak­­szervezeti mozgalmi ügyeit, a mun­káskamara közgyűlésének megala­kítását és a munkásvédelmi törvény végrehajtási utasításának részleteit fogják megbeszélni. Oyurisics szociálpolitikai minisz­ter még a választások előtt elkészít­tette a munkásvédelmi törvény vég rehajtási utasítását és annak életbe­léptetési időpontját 1925 immár is­iiéit állapította meg. Ugvlátszik a gyáriparosok országos szövetségé­vel létrejött választási komoromi-sz­­sztun folytán (Jyurisics szociálpoli­tikai miniszter január ló-ár;, két nappal annak életbelépése előtt ha­tályon kiviil helyezte a január 18-árá éictbelépui rendelt végrehajtási utá­skást. Czt az intézkedését a minisz­ter azzal indokolta meg. hogy annak élctbiiénésu előtt meg kell hallgatni az,okát az érdekköröket is. amelye­ket a végrehajtási utasítás inegálko-A glozsáoi jegyző elsikkasztotta az agrárérde­keltség pénzét A sikkasztó adóügyi jegyzőt letartóztatták Noviszadról jelentik: Az uj-futaki csendőrség letartóztatta Maries Szlávkó giozgáni adóügyi jegyzőt, aki ellen sikkasztás miatt indult meg az eljárás. Maries ugyanis, mint most kiderült, tizenkétezer dinárt sikkasztott el az agrárérdekeltség pénzéből, amit adó einten szedett be Glozsán községben. Uj-Futak elöljárósága még régeb­ben megkeresést intézett Glozsán község elöljáróságához, hogy az ag­­•árérdekeltség adóját hajtsa be és a >énzt szolgáltassa be a futaki köz­ségi pénztárba. A község jegyzője, a felhívásnak nyomban eleget tett és íz. adó behajtásával Maries adóügyi egyzőt bízta meg. aki mee is kezd­te az adóösszegek behajtását. Idő­közben Glozsán községben jegyző­változás történt és az ni jegyző nem tudva semmit az adóbehajtásokról, nem is ellenőrizte Maries működé­sét. A napokban azután felszólítás érkezett * glozsáni jegyzői hivatal­hoz, hogy a már beszedett pénzt szolgáltassa át az uj-futaki községi pénztárnak. Ekkor »derült ki, hogy Maries a beszedett pénz egv részét, mintegy tizenkétezer dinárt, elsik kasztotta. A csendőrség letartóztattaMaricot és . beszállította a noviszadi ügyész­ség fogházába. Maries azzal véde­kezik. hjjgy a hiányzó összeget be­vitte az agrárérdekeltség hivatalába, ahol az egyik fiókban zárta el. In­nen ismeretlen tettesek vitték el a pénzt. _________ tűsek hasonló tüneteket Írnak le. luirti­­t .s megbetegedéseket, köhögéseket 1175-bán Olaszországban es Némctor­­sacígban találkozunk vele. Ugyanekkor Angliában is tombol. Az angoi orvosok így írják it: — Ez a nyavalya roppant köhögéssel jár, sokakat ágyba dönt. 1-12.3—1431-ig nem tudtunk neki gátat vetni. Október kezdetén valami köszvéiiyes betegség támadta meg a’• egész népet s mind az org-bbeket. iriim a fiatalabbakat any­­uyira megtámadta, hogy sokan elpusz­tultak. 1559-ben egy kartárs igy ir a inai di­vatos spanyolról: — Ez a betegség nem kiméi sem fér­fiakat, sem nőket, sokan belehalnak. Számos pap betegedett meg. az egyház­­községeket valósággal megtizedelte, se­­gé.diolkészt sein ichetett kapni, a gabona pedig lábán rothadt el, minthogy nem akadt, aki learassa. 1675-ben igy emlékeznek meg róla: — Járványos köhögés, mellliártya­­gyuiladással és tüdőgyuladással. 1847-ben újra dühöng a járvány az angol szigeten. 1848-ban dér Ameriká­ba is. Forróláznak, birka-köhögésnek nevezik. . Ami a kórokozóját, meg a gyógyítá­sát illeti, arra vonatkozóan igy nyilat­kozik az angol orvos: A spanyol a közönséges meghűléstől bárom szempontból különbözik. Sokkal ragályosabb, nagyobb lázzal és közér­­sési. zavarokkal jár, főkép pedig utó­­betegségei veszedelmesek. Somaii két* ség. hogy az influenza baciliusui élő anyagok, melyeket az ember átad a má­sik embernek, de a bacillus eddig isme­retiét — A fertőzés a betegről az egészsé­gesre u?y terjed át. hogy köhögéskor vagy tüsszögőskor, vagy beszélgetés közben ráleheli bacillusait. Ajánlatos tehát a betegtől tűvel áüaiii. lehetőleg két. méter távolságban. Akkor a fertő­zés eshetősége kisebb. A fertőzés kapu­ja többnyire az orr vagy a torok, de le­het a szem is. Ma valaki megbetegszik, azonnal feküdjék az ágyára. Az influen­zával nem lehet okoskodni, mert baeil­­lusai — ha nem vesszük komolyan őket félelmes segédcsapatokat hív­hatnak. melyek elpusztítják a szerveze­tet. Különösen a tüdőgyulladás vesze­delmes. Ma tehát valaki rosszul érzi magát* járvány idején, csalva legkisebb fejfájás, íáz vagy hidegborzongás je­lentkezik, nyomban maradjon meleg szobában, maradjon az ágyban s mind­addig ne keljen föl. inig két estén át nem kiziiTcntes. Csak ekkor tekinthető felépültnek. — Minthogy kórokozó bacillusát a be­tegségnek nem ismerik, védekező oltás­sal sem rendelkezünk. Az influenza ve­szedelmes volta azonban az utóbeteg­ségekben, a komplikációkban rejlik s épezért az Orvosok újabban szívesen alkalmazzák az oltást, mely nem szün­teti meg ugyan a betegséget, de crősiti a szervezetet, cllenállóbbá teszi az'utó­­betegségekkel szemben. Súlyos esetek­ben. a kezelőorvos tanácsára, javuljuk az oltást. * TUDJA-E, hogy milyen furcsa füzet jelent meg most Parisban ? Historires Juives etc Geiger. Csupa­­csupa zsidó vicc, melyet a francia kö­zönség valósággal fal. Mi máj ducin mindegyüket ismerjük. Nem is hozzuk vissza őket ide. Minek vizet hordani a Dunába? De a uegy legnépszerűbbet, melynek a francia kö­zönség. mint a humor remekművének a pálmát nyújtotta, mégis ismertetjük. Egy bécsi ctg, mely csapnivaló gumi­köpenyeitől nem- tudott sehogy sem megszabadulni, ötszáz darabot becso­magolt s elküldte égy galíciai cégnek, egy kétszázötven darabról szóló szám­lával. A bécsi eég azt remélte, hogy a galíciai cég, látván, hogyr valami téve­désről van szó. szívesen kiegyenlíti majd számláját. Ellenben pár hét múl­tán a bécsi cég címére egy csomag ér­kezett, melyben 250 darab gumiköpeny volt. fis a következő levelet mellékel­ték hozzá:- A küldött áru — nagy sajnála­tunkra. — nem felei meg, minél fogva sietve visszaszármaztatjuk. Ábrahám, a kereskedő meghalt. Sír­jára ezt Írták föl:- Itt nyugszik Abraham Ábelesz. Egy becsületes kereskedő. (Magyartalanság nélkül a vicc nem élvezhető.) Barátja a temetőben olvassa ezt a sírfeliratot és igy szólt — Szegény Ábrahám barátom, téged .. úgy látszik — két ismeretlen ember­it! temettek el. A férjet éjszaka idején fölveri a sür­­göuyhordó, sürgönyt ad át, melyben fe­lt sere halálát tudatják. . A férj elolvas­sa a sürgönyt, megdörzsöli szemét, le­it kszik, eloltja a lámpát. Aztán igy Só­ejt föl:- Jaj. istenein, hogy fogok én sírni holnap. A bécsi Grabenen négy zsidó sétál, utánuk két antiszemita sompolyog, ki hangosan szidalmazza őket. — - Úgy látszik — mondja az egy ik zsidó —, hogy rólunk vau szó. — Rólunk. — er.ösiti a másik. — Talán kellene rá reagálni, — in­dítványozza a harmadik. — - Mit akarsz rá reagálni? — kérde­­•i a negyedik fölháborodva, ők ketten vannak. Mi pedig egyedül.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents