Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)
1925-03-28 / 85. szám
2. oJdal. BAGS MEGY El NAPLÓ 1925. március 28. sérül .is. Igenis, kell a hűdsereg, hogy védekezni lehessen. Jugoszlávia kis állam, kockázatos volna számára a háborítva! látszani, azonban a haza védelmében valanienyn\ifinknek egynek kell lennünk. A Pavidovics kormány bukása ideién azzal vádolták mrv a demok r-n iá kát. mint a Radics-oártct, lu gy nem a megegyezés alaoián választották meg képviselőiket. Az iti választásokon azonban már a megegyezés vagy a hegemónia voll a jel sz<i. ihihiesevits: Hegeinónuh senki se akar! Radies Pavle: A nép felhatalmazott lienniinket, hogy a szerbekkel megkössük a megegyezést és pedig a szerbek (V horvát ok egyenjogúsága alapjait. Nem mint három különböző nép. hanem mint bárom néptörzs akarjak a megegyezést. 1 innék a megegyezésnek olyannak kell lennie, hegy az állami ügyek intézésében a borvátok te'.ies egyem ingósággá: résztvehessenek. A közeledés akarása a népből indul ki és ezért annak sikerre is kell vezetnie. !i célból alakítottuk meg az ellenzéki pártok közös blokkját is. Részletesen ismerteti ezután a b! Aknák mái Havid, ovié < áitul fel - olvasott muiikaprt graurfát. ámennek. egyes szakaszait konnuent} rokka: kíséri- így bővebben magyarázza n programnak az angol linusu monarchiául vonatkozó részét. Minden politikailag érett ember előtt világos mondja — hogy \uglia valójában sokkal inkább köztársaság, mint Franciaország pedig Angliának koronás örökös u r a 1 kod ója. !’"r a nciao rszá gna k pe d i g yiii.^ztGtt- köztársasági elnöke- van. Trilunovics Márké miriszterelnök-Ueiycttes: Csak nem gondolja, hogy az angol királynak nincs semmi tieleszótusa az ódlami ügyek intézésébe?! Radies Pavle: Kzt nem gondoltam. ilyesmi eszembe se jutott. Egyébként ma iemiáll a vidovdáiii alkotmány. az ország monarchia a karagyorgyevics-dinasztiaval az élén. Fzt mi minden teltétel nélkül elismerjük. (Helyeslés az ellenzéken.) Azt óhajtjuk, hogy keressünk és találjunk utät es ménfőt arra. hogy ebből a tényleges állapotból kiindulva a horvát nép jogos kívánságéinak teljesítéséhez jussunk az állam belső önkormányzaténak berendezését illetőleg. Ebből az állami egységre semmi kár nem származna. Trifimovics Márkó: Ön tehát a dinasztiát és monarchiát csak mint tényleges úliapoioi ismeri cl? Radios Pavle: Mlndakettö olyan tény. amely fennáll és bennünket ] kő telez.'.' 'hithez csak annyit kívánok {hozzáfűzni, hogy ezt nemcsak a jelenlegi politikai helyzetben mondjuk. Iwncm ez programunkból következik. Az állam egysi gél minden vitán tcliiUillónal; tekintjük- Ugyanígy az uralkodó Karagyorgy evies-dinas/.tia elismerését is. Ami a- nemzeti egységet illeti, nyilván megmondom, hogy mi azt tartjuk: mi hármak vágyunk, akik egyidt akarunk élni. men nemzetközi szempontból /.<? lehetetlen volna. hogy mindenki magának élten. Radies Pavle ezután arról beszél, hogy a horvátuk mi-ért voltak eddig bizalmatlanok Beogruddal szemben. majd tovább folytatia a blokk deklarációjának ismertetését. Kitér arra a késelésre, miért nem jöttek eddig a horvát képviselők Beogradba. miközben súlyos kritikát mond a oentrulisztiküs kormányzásról. Az agrár re form kérdését is érinti, és megállapítja. ' hogy nem érteitek egyet. a földosztás mai mód szőreivel. Kimondja ezután, hogy iött létre az*ellenzéki blokk és a Davidovics-kormányt milyen indokolással támogatták. Megemlíti. hogy annak ideién a mai kormányoldal azzal a jelszóval harcolt a DaviJovics-kabiuet ellen, hogy csak a szerbek elenyésző töredéke van mellette, a többség ellene foglal állást. Azt hiszi. hogy az a mentalitás, amely mindent csak Szerbia szempontjából itél meg. egyáltalában nem helyes. A Radics-párt deklarációja Beszéde végén Radies Pavle nagy figyelem mellett a következő nyilatkozatot olvassa fel; Elismerjük a jelenlegi «1. a pólókat úgy, ahogy azok a vitlov(fáni alkotmány értelmében lenn* állanak, n Karagyorgyevics-dinasztiával az ország élén, szamot vetve a pozitív politika követelményeivé’, a horvát nép kifejezett akarata értelmében, amelyet három választáson juttatóit kifejezésre. Azokat a tényeket és államberendezkedési intézményeket, amelyeket nem tudunk helyeselni, az alkotmány revíziója, illetve a szeib, horvát és szlovén nép megegyezése utján igyekszünk megvél tozlatni. Ali sohasem harcoltunk a/, állam ellen. Magából a horvát népből spontán, minden szervezés nélkül nőtt ki az a politika, amely távolról és felületesen szemlélve, állnmellenesnek látszott. Ez az állapot, amely a választások alatt, elölt és még után is fennállott és fennáll, egész jövő,ikre nézve káros lehet és éppen közös jövőnk érdekében és a megegyezésre irányuló akaratunkból kifolyólag mindent meg jogunk tenni, hogy u horvát nép eddigi politikája helyett részt vegyen az állam konszolidálásának munkáidban. Ez azonban csakis az igazi egyenjogúság alapján történhetik meg. Erre a lépésre elsősorban a legkomolyabb belügyi és a fenyegető külpolitikai helyzet késztet bennünket. Ha nem kerül sor e viszonyok rendezésére és ha erőszakosan nem vágják szét azokat a kötelékeket, amelyeket mi azáltal hoztunk létre, hogy nemcsak ebben a parlamentben jelentünk meg a pozitív alkotó munka éidokében, hanem megalakítottuk a nemzeti megegyezés és a parasstdemokrácia blokkját és minden kikötés nélkül elfogadtuk o~t a közös programmal, amit D.ividovics Ljuba nevünkben felolvasóit, akkor szükségszerűen magától megváltoznék a horvát nép egész hangulata is és mi tehetetlenül állnánk az uj politikai helyzet elő ti. Hogy ez mit jelent, azt a jelenlegi körülmények között, amikor egész népünket törvényen kívül helyezték, nem kell kérdezni. Mint húsz éves politikai szervezetnek, elég tapasztalatunk, erőnk és autoritásunk van arra, hogy a nemzeti megegyezés Leleszi üív it eléhez megnyerjük híveink és választóink hozzájárulását, minden olyan megegyezéshez, amely láthatólag biztosítja a törvényességet, alkotmányosságot és a népadcdral fiszlclclbeniartását- Nem felünk attól, hogy kapitulációval lógnak bennünket vádolni, főleg azért nem, mert ha leltünk is engedményeket, azokat a testvér szerb népnek és közös jövendőnknek tettük. (Viharos taps az ellenzéken. A kormánypárton is több képviselő janjiés Vaja volt miniszterrel az élén iapsot.) Az állam közös halárait nemzeti horvát határoknak tekinthetjük, amelyen beiül a horvát nép a maga létét védi. (Nagy helyeslés). Viszonyuk a paraszt-interm nacionáléhoz Ami a moszkvai püraszt-internacioil.ílét ii!et:, annak valamennyi mértékadó külföldi jelentés szerint semmi köze sincs a ko mm mils! a - i ntern ncio ná lehoz és annak nem szerve. Tekintet nélkül azonban arra, hogy a hot vöt köztársasági parasztpár! lénylegesen nem lépett be a paraszi-inlern-.cionáléba, kijelenthetem, hogy azzal semmiféle összeköttetésben nem állunk, amit u főbizottságunk az első alkalommal is az egész pártra nézve kimondott'. (Taps a baloldalon.) A horvát népképviselet 1924 augusztus 3-ikán tudomásul vette az elnöknek azt a bejelentését, hogy ö o'yan nyi'atkozatot tett, amely szerint a horvát köztársasági parasztpárt beléphet a paraszt-internacionátóba- azzal, a feltétellel, hogy. fentarija teljes programmjút Aj taktikáját. A belépést a horvát | népnek az orosz néppel való kapcsolatának tekinti, minthogy a paraszt-internacionálé a való ságban folytatása az Osszorosz parasztszövetségnek, amely 1889-ben alakult és amelynek 1904-ben harmincmillió tagja volt. Ennek a határozatnak a kimondása nz elnök iránti különös bizalomnak volt a jele, Pártunk programmja szerint a honvédelem a halálig tart, éppen ezért a jó hadseregei szükségesnek tartja a haza védelmére, azonban alkotmányos utón meg akarja rövidíteni a szolgálati időt. fokozatosan csökkenteni az állandó hadsereg létszámát. A katonai kötelezettséget össze akarja egyeztetni n hasznos közmunkákkal, mindezt a nép adóterheinek könnyítésére, a költségvetési kiadások csökken- I ősére, valamint o közoktatás és közgazdaság fejlesztésére. (Nagy taps és helyeslés a baloldalon.) A nyilatkozat felolvasása után Radies Pavle inégegyszer megismétli. hogy a horvát köztársasági paraszt párt eszmei harcot folytat, majd igy végzi be beszédét: — A mi pártunk részéről többé semmi akadály nincs, most csak önökön áll. vájjon az erőszak politikája mellé állnak, vagy pedig belátják a nemzeti megegyezés és egyenjogúság politikájának szükségét és helyességét. Az önök döntéséről Ítélni fog a közvélemény és — a történelem. (Hosszantartó taps és helyeslés az ellenzéken.) Radios beszéde után az elnök az ülést, .berekesztette. A minisztertanács a Radics-párti mandátumok igazolása mellett döntött Radices Pavle beszédének megvolt a vért haLása, amennyiben megváltoztatta a kormánykörök elhatározását a Radios-pár ti mandátumot: igazolása tekintetében. A kormány tagjait délután három órára minisztertanácsra hívták össze, amely tanácskozás hat óráig tartott. Hosszú vita után a kormány elhatározta, hogy tekintettel a Radics-párt által tett nyilatkozatra megváltoztatják az igazolóbizottság határozatát oly módon, hogy csak a letartóztatott Radics-párii vezetők mandátumait semmisítik meg. Azoknak a Radics-párti képviselőknek ügyében, akik már az előző nemzetgyűlésnek is tagjai voltak, parlamenti vizsgálóbizottságot küldenek ki és addig az igazolásokat függőben tartják. Az aj képviselők mandátumait miad igazolni fogják. A minisztertanács után a radikális pártklub tartott ülést a nemzetgyűlés nagy üléstermében, úgy, hogy emiatt a parlament délután öt órára összehívott ülését el kellett halasztani. Csak nyolc órakor közölték a többi pártok várakozó képviselőivel, hogy n nemzetgyűlés ülését kilenc órakor fogják megkezdeni. A több mint három óra hoszszat tartó klubülés'en rendkivü éles vita fejlődött ki a Radiospárti mandátumokról. A párt képviselőinek nagy része azon az állásponton volt, hogy fenn kell lartani uz igazolóbizottság eredeti javaslatát és a Radics-párt valarnenynyi mandátumát meg kell semmisíteni. Különösen Spalajkovics Mi roszláv párisi követ, Zsujevics Alexa, valamint a pártnak több szerbiai földműves képviselője képviselték erélyesen ezt az álláspontot. A kormány több szónokot állított javaslatának védelmére. Többek közt kétszer is fel• szólalt fovaiiovics Ljuba is, aki a kormány uj javaslatának elfogadását ajánlotta. Pastes minis'zterelnök látva a klub egy részének hangulatát, szintén felszólalt a kormány kompromisszumos javaslatának védelmére és rámutatott Rad cs Pavle beszédének békiilékeny szellemére. A miniszterelnök beszédének meg is volt a kellő hatása és este kilenc órakor a klub meghozta a határozatot, amellyel elfogadták a kormány javaslatát és clhalátózták, hogy azt az igazolöbizottság előadója terjeszti a parlament elé. Ugyancsak döntött a radikális klub a maribor-celjei és a bregalnicai mandátumok ügyében. Az igazolóbizottság javasiaiáva! szemben a klub azt határozta, hogy a maribor-celjei mandátumokat igazolja. Hasonlókép döntött a klub a bregaluicai mandátumokról is. amelyeket szintén igazolni fognak. A klub határozna ez ellenzéki pártok körében óriási szenzációt
