Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)
1925-03-04 / 61. szám
4. oldal. BACSMEGYE1 NAPLÓ 1925. március 4. Katonai államcsíny Chilében Ai elégedetlen tisztek fellázították a katonaság- egy részét Londonból jelentik: Santiagóban és Chile más városaiban a nyugtalanság, amely a köztársasági elnök eltávolítása .óta sem csillapodott le, az utóbbi időben fokozódott. A kormány már régebb idő óta attól tariott, hogy ellenforradalmi kísérlettel megpróbáljak a régi elnök embereit hatalomra juttatni. Ezért nyelemmel kisérte az események fejlődését. A figyelem nem is volt hiábavaló; A titokban forrongó elégületlenség újabb nyilt lázadásban tört ki. A je’enlegi uralommal elégedetlen tiszti junták államcsínyt kíséreltek meg. A csapatok egyrészet megnyerték a maguk céljaira és el akarták foglalni Chile főbb központjaiban a hatósági épületeket. A kormányhoz hü csapatok szembeszáliiak a felkelőkkel. Rövid, de elkeseredett és rendkívül véres uccai harc fejlődő t ki, melynek során a csapatok barrikádokat emeltek. A harc végre is a kormányhoz hü csapatok győzelmével végződött. Santiagóban, Valparaisóban kihirdették az ostromál apotot. A kormány nyilatkozatot adott ki, amelyben beszámol a forradalmi kísérlet likvidálásáról és arról, hogy a rend már mindenütt helyre van állítva. Szántó Miklós eltűnésének epilógusa Lgy ébredő ügyvéd rágalmazást pőre Budapestről jelentik ; Amikor Szánló Miklós vásárpénztári igazgató rejtélyes körülmények közölt eltűnt, felesége minden eszközt megragadott, hogy férjének nyomára jusson. Lelkiismeretlen emberek kihasználták a szerencsétlen asszony állapotát és mindenféle „biztos“ híreket, adatokat hoztak arról, hogy hol tartózkodik Szántó Miklós. Akadt egy jósasszony, aki azt állította, hogy látja a vízben, hogy Szántó Miklós a. Dunántúl van egy nagy sárga házban. Ebből Szántóné azt következtette, hogy férjét </ margitköruti katonai fogházban tartják letartóztatásban. Végül is — mint ismeretes — hoszszabb idő múlva megoldódott a rejtély: cgv Dunából kifogott hullában felismerték Szántó Miklóst, akiről a törvényszéki orvosszakértők megállapították. hogy öngyilkos lett. Ezzel kapcsolatban a Pesti Napló 1924 március 2 1-iki számában Turcsányi Gyula hírlapíró cikket irt, amelyben elmondotta, hogy Szántónét egy magát katonai védőnek, a Nemzeti Hitelintézet Ügyészének, ébredővezérnek kiadó ügyvéd is felkereste és kijelentette, hogy férjét, .aki a margitköruti katonai fogházban van, ki fogja szabadítani, beszélni fog vele, mert neki nagijon jó összeköttetési vannak a margitköruti fogház foglárönnesterével. Pár nap múlva azzal jelentkezett, hogy bent vo.t a margitköruti fogházban, személyesen beszélt a: őrmesterrel. Szántó ott van, a fogház második emeletén, a politikai osztályon, csak az a kellemetlen, hogy nagyon hideg a cellája és sétálni se viszik. Szántóné kérlelni kezdte, hogy hozzá őt össze a foglárőrmestcrrel, az ügyvéd ezt nem tette . meg, mire az asszony végleg elveszítette hitét és felkuldptte fivérét, Kiss Ferencet, hogy az ügyvédtől vonja vissza a felhatalmazást és számoljon cl vele a költségekről. Az ügyvéd károm millió koronát kért Szántónétól, de később a honoráriumot két millió koronára redukálta. Az ügyvéd neve a cikkben nem is volt megemlítve, Bartck Lajos ügyvéd, a VI. kerületi ébredők vezetője, az Ébredő Magyarok Egyesületének és a Nemzeti Hitelintézetnek az ügyésze a.onban magára vette a cikk állításait és sajtó utján elkövetett rágalmazás címén pert indított a hirlapirá ellen. A rágalmazás ügyében szombaton volt tárgyalás a budapesti törvényszéken. Turcsányi Gyula hírlapíró védekezésében kijelentette, hogy a cikk minden egyes részét bizonyítani tudja. Tanúként kérte kihallgatni özvegy Szántó Miklósnét és Kiss Ferencet. A fomagánvádió ügyvéd ellenbizonyítást kért a bíróságtól. Özvegy Szántó Miklósné, akit tanúként hallgattak ki, elmondotta, hogy az ügyvéd igenis mindezt határozottan álíi....... tóttá és a cikk közlései megfelelnek a valóságnak. Kiss Ferenc, Szántóné fivére, ugyani yen vallomást tett. A bíróság rövid tanácskozás után bűnösnek mondta ki Turcsányi Gyulát rágalmazás vétségében és ezért egy hónapi jogházra és négy millió korona pénzbüntetésre ítélte, mert az indokolás szerint Bartek nem tolta fel magát hangzatos állításokkal Szántóné előtt és nem állított tudatosan valótlanságot. Turcsányi az Ítélet ellen íelcbbszctt. Uj vezetőséget választ az erdélyi Magyar Párt Revízió alá veszik a párt politikáját íz t kivan ja, hogy liivjon össze a Magyar Párt egy újabb nagygyűlést, ahol a magyar nép szabadon választhassa meg uj vezetőit, olyanokat, akik hajlandók a magyar ügy érdekében munkára és áldozatokra. Bárdos Péter azt hangoztatta, hogy revízió alá kell venni a párt jelenlegi politikáját és az összes reális erőtényezők nyugodt megvizsgálásáéul ui utakat kell keresni a kisebbségi magyar politika száméra. \ kalotaszegieknek, akik ismételten hangoztatták, hogy bontani és szakítást kezdeni nem akarnak, Ugrón István pártelnök megígérte, hogy !v\ áiiiágaikat a központi pártvezctöség honorálni fogja, miután meggyőződött, hogy az előterjeszteti követelések nem csupán Kalotaszeg, de valóban a magyar nép széles rétegeinek követelése. A Magyar Párt vezetősége, Ihr szerint, még ez évben, valószínűleg egyik őszi hónapban, összehívja a párt nagygyűlését, hogy döntsön a felmerült fontos kérdésekben. Kolozsvárról jelentik: A. Magyar Párt kolozsvári központi irodájában a pártelnök képviseletében Ugrón István elnök, Grandpierre Emil ügyvezető alelnök és Deák Gyula titkár tárgyalást kezdtek a kalotaszegi pártszervezet megbizotíaival, Koos Károllyal, Bárdos Péterrel és Deutschek Gézával, akik előterjesztették a kalotaszegi pártgyülésnek azt a kiviinságát, hogy a Magyar Párt központi vezetősége térjen át a demokratikus politika ösvényére és a pórteleiben adjon megillető helyet a magyar kisgazdáknak. A tárgyalások során a kalotaszegiek nyíltan bejelentették a központi vezetőségnek, hogy a magyar nép széles tömegei elégedetlenek a jelenlegi vezetőkkel, akik nagyrészt íendalis nagybirtokosok és mint ilyenek képtelenek osztály-érdekeik kikapcsolásával egy igazan demokratikus kisebbségi politika vezetésére. Koós Károly kifejtette, hogy a kalotaszegi magyarság, de altalajban a székelység nagy tömege is, Elkészült az ty lakástörvény 1927 május elsejéig akarják korlátosai a háztulajdonosok jogait Országos mozgalom indul az üzlethelyiségek szabad bí?rmegállapiinsa ellen A lakástörvény kidolgozására kiküldött szociálpolitikai" minisztériumi bizottság befejezte munkáját és a törvénytervezet szövegét megküldték a háztulajdonosok és a lakók szervezeteinek iá. hosrv néhány napon belül tegyék meg reá észrevételeiket. A javaslat ezután a minisztertanács elé kerül. A tervezet főbb rendelkezései a következők; A régi épületekben lévő lakások felett a tulajdonosok szabad rendelkezési jogát a törvény intézkedései tfJ27. évi május hó 1-ig korlátozásoknak vetik alá. Minden korlátozás alól felszabadulnak a javaslat szerint; az üzlethelyiségek, az állami és községi épületek, a vallási, művészi és közhasznú, jótékonvcélókat szolgáló intézmények épületei, továbbá a rokkantak és hadiözvegyek házai, végül az ui házak és újonnan épített emeletek. Uj épületeknek tekintik a Szerbián kívüli területen mindazokat az épületeket, amelyeknek építése 1918 november 1. után kezdődött cl. valamint a régi épületekben lévő. alaposait megjavított lakóhelyiségeket. amelyek ezelőtt nem voltak lakhatók. Megtiltja a törvény a lakásoknak üzlethelyiségekké való átalakítását A háztulajdonos saját lakásának cgv részét a lakásbíróság engedélyével alakíthatja át. Az intézkedés ellen vétőket a lakás helyreállításának kötelezettsége mellett még ezertől tízezer dinárig terjedő pénzbüntetéssel sújtják. ■ Senkinek sem lehet egyidőbeu két lakása. Nem lehet a régi épületekben bérlő az. akinek ugyanabban a községben saját, vagy családtagjai nevén háza van. A lakáscsere a háztulajdonos beleegyezése, vagy a lakásbiróság jóváhagyása folytán lehetséges. Tilos egész lakások, vagy lakásrcszek albérlete. Csak cgv bútorozott szoba adható ki. A megengedett albérletből a háztulajdonos húsz százalékkal, illetve abban az esetben. .ha az albérleti összeg eléri a Albérlet összegét, ötven százalékkal részesedik. A bérlő kiköltözése mindig maga után vonja az albérlő kiköltözését is. A háztulajdonos * felmondási ioga az alábbi esetekre terjed ki:: Ha a lakásra a tulajdonosnak vagy házas gyermekeinek múlhatatlanul szüksége van. Ha a régi épületet le kell bontani, hogy helyébe njat emeljenek, amelyben ötven százalékkal több lakásnak kell lenni. Az ui emeletek építése ebből a szempontból nem jelent ui építkezést. A tulajdonos az ui. emelet építésekor köteles technikailag biztosítani az alsóemeleti bérlők lakhatását. de kivételesen és végső szükség esetén a lakásbiróság megengedheti a kitelepítésüket, egyidejűleg pedig megszabja az újbóli beköltözés határidejét. Fel lehet mondani még: ha a lakó két hónapig nem fizet házbért, továbbá. ha a lakást szándékosan rongálja. lm erkölcstelen, botrányos életmódot folytat, vagy háborítja a 1 többi lakókat, végül a tnlaidonost {ért becsületsértés, vagy testi sértés I esetén. A kiköltözés} határidő a jógii erős felmondástól számított egy hóíj nap. vagy tizenöt nap. * Abban az esetben, ha a ‘háztulajdonos a felszabadult lakást nem a kilakoltatásért megjelölt célra használja fel ötezertől húszezerig terjedő pénzbüntetéssel sújtják, az illető lakások felett pedig a lakásbiróság fog rendelkezni. A lakbér magassága a tulajdonos és a bérlő megegyezésétől függ. Egyezség hiányában a liázbért az úgynevezett alapbérnek a törvényben megállapított szorzószámokkal való szorzata adja. Az alapbér az 1914 júliusában fizetett lakbér. Az ország azon részeiben, ahol a háború előtt koronákban vagy perpcrefeben fizettek, ugyanolyan összegű dinárt fognak fizetni. A lakbért a lakásbiróság állapítja meg, mégpedig, ha legfeljebb négy szobából álló lakásról van szó, az alapbér hatszorosában a következő bérlők részére: Aktiv állami tisztviselők és alkalmazottak, katonatisztek, altisztek, kivéve azokat, akik szabad orvosi, vagy mérnöki gyakorlatot folytatnak. Nyugdíjasok és családjaik, az ügyvédek kivételével. Szellemi munkások, úgymint irók, újságírók, művészek (festők, költők, színészek), lelkészek. Hadirokkantak, hadiözvegyek és a háborúban elesetteknek, eltűnteknek szegénysorsu családtagjai. Azok az iparosok, akiiének nincs önálló műhelyük. Kereskedelmi, ipari, részvénytársasági és más vállalatok tisztviselői. alkalmazottai, szolgái', akiknek havi fizetése nem haladja meg a háromezer dinárt, kivéve, ha a vállalatoknál vannak tisztviselő-lakások. Fizikai munkások és munkásnők és családjaik. Alapítványi és jótékonysági intézetek tisztviselői. Önkormányzati hatóságok tisztviselői. Amennyiben ezeknek fizetésükön és illetményeiken kívül más állandó jövedelmük is vau. akkor 10.900 dináron felüli évi jövedelemnél az alapbér kilencszerese. 60.000 dináron felüli évi jövedelemnél az alapbér tizenkétszerese lesz a házbér. A törvényjavaslat további szakaszai az üres lakások bejelentési kötelezettségét. továbbá a lakások kiutalását szabályozzák. Az üzlethelyiségekre vonatkozó szabad felmondás és bérmegáliapitás terve ellen az érdekeltek körében máris mozgalom indult meg. A beograái üzlethtlyiségibérlők, kereskedők, iparosok, vendéglősök értekezletet tartottak, amelyre Maximovies belügyminisztert is meghívták és jelenlétében tiltakoztak a tervezett intézkedés ellen. A miniszter kilátásba helyezte, hogy a kérdést közmegelégedésre fogják rendezni. Az értekezlet elhatározta, hogy március 8-ikán az üzlethelyiségek bérlői a »Párisi-szállóban nagygyűlést tartanak. Egyidejűleg elhatározták, hogy 'az érdekeltek az egész országban a lakókkal karöltve mozgalmat indítanak érdekeik védelmére. M KÖNYVEK víg zsigmgnd Sándor SÜBOTICA ZINE Ű- és KÖNYV ÁRJEGYZÉKEK INGYEN IRODAI SZEREK PAPÍRÁRUK NAGYBAN és KICSINYBEN Vig Zsigmond Sándor s'uBOTICA ZENEMŰ- és KÖNYVUJDONSÁGOK
