Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-26 / 83. szám

1925. március 26. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Elet A román közoktatásügyi miniszté­rium — . mint az erdélyi lapok írják — újabban hatvanöt bánsági kisebbsé­gi tarntet fosztott meg a kenyerüktől. Hat tanítót azon a ebnen, hogy,elérték a törvényben előirt életkort, kilenc te­mesvári, negyven vidéki tanítót, vala­min: hét temesvári óvónőt azon a el­men. hogy »képtelenek« ellátni a szol­gálatukat, három tanerőt pedig beteg­ség miatt. A minisztérium elrendelte, hogy ez a hatvanöt tanító április 1-ig okvetlenül nyújtsa be a nyugdíjaztatá­sa iránti kérvényét, máskülönben el­vesztik a tanítók azt a jogot, hogy bármiféle járandóságra igényt tartsa­nak. Alcik benyújtják kérvényüket, ,a nyugdíj elrendeléséig teljes fizetésüket kapják, ha szolgálatot teljesítenek. Azok ellenben, akik máris »ideiglenesen« let­tek nyugdíjazva, — ilyenek is vannak közöttük — a nyugdíj elrendeléséig fi­zetésük húsz százalékát kapják. *■ A belga kisebbségről, a fiamon» ról irt hosszabb cikket az egyik német folyóirat A cikk szerint a. flaniandok azt követelik a belga kormánytól, hogy adja meg Gandnak, a íLaiitaud-fóváro­sának azt u jogot, hogy ilamand nyelvű' egyetemet állítson fel. A belga kor­mány eddig még nem teljesítette kö­vetelésüket, bár a flaniandok 'nagy buzgalommal küzdenek kisebbségi jo­gaikért.' A belga-flamand konfliktusra különben jellemző por folyt le nemrégi­ben Gandban. A biróság vád Má,he­lyezett egy flamand tanárt, mert'~á'há­ború alatt a német megszállás elején, flamand nyelven tanított a gondi egye­temen. A tanárt emiatt ötesztendei (egyházra. ítélte a biróság, amelynek Ítélete ellen azonban a flamand nacio­­rydisták óriási propagandát fejtenek ki, ügy hogy valószínű, a belga kormány kénytelen lesz a pör revízióját elren­delni * A ruszinszkái földreformról az egyik pozsonyi lap érdekes részletet közöl. A földreform céljaira — iria — Ruszinszkóban lefoglalt 450 ezer hold­ból körülbelül 18%, azaz 80.000 hold az év végéig az igénylők kezére jut. A hivatalos íöldprogram két részből áll. Az első rész szerint 32.585 holdat osz­tanának fel földművelésre ' és 21 ezer holdat egyéb célokra. Baj azonban, hogy ebből csak 9500 hold jutna törpe­­birtokosoknak vagy nincsteleneknek és 100 hold Macsolg. községnek. Ezzel szemben 12.517 hold közcélokra és ál­lami cserebirtokokra esnék. Magánpar­­celázást is engedélyeznek az igénylők részére, még pedig 7400 holdat, ami­ből 5000 holdat tesz ki maga a Schőn­­born-íéle hitbizomány. Tervbe van vé­ve még a tizenegyedik paragrafus al­kalmazásával 5000 és néhány száz hold föld felosztása törpebirtokosok között is. *■ Magyar Népszövetségi Liga ala­kult a napokban Losoncon, azzal a cél­lal, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói magyarság is részt vehessen abban a. munkában, amely a világbéke meg­erősítésére irányul. A Liga megalakulá­sával megfelelő képviseletet biztosított magának a csehszlovákiai magyarság a nemzetközi fórumok előtt is, aminek különösen most, amikor minden nemzet az egész müveit világ itélőszéke előtt igyekszik feltárni kívánságait, sérel­meit, nagy jelentősége van. Az alakuló ülést, amely három éves mozgalom eredménye Novak Béla losonci gyáros a szlovenszkói magyarság egyik ve­zetőférfija hívta össze. Az ülésen az igazgató választmány tagjaiul a követ­kezőket választották meg: Dávid Sán­dor dr.. Dortsák Lajos iparos, Dortsák Lajos dr.. pillér János dr„ Hertsko Je­nő dt„ Koezórv István. dr„ Kövy Ár­pád Kristóf! Sándor, • Ruszy Emil, Kö­vek Béla, Oppenheimer Ferenc dr., Sö­rös Béla, Szilassy Béla, Stiga Béla, Tarján Ödön, Traum Péter, Vajda Béla dr., Wagner Sándor Losonc, Szüllő Gé­za, Bittó DéiiesSárosfa, Forgách Antal Podrecsáng, Jabionlczky János dr. Po­zsony, Wimmer Ferenc Pozsony, Kör­­mendy-Ékes Lajos dr., Qrosschmid Gé­za dr. Kassa, Blanár Béla dr. Kassa, Egry Ferenc Kisgejöc, Kerekes István dr. Ungvár, Both Tamás Eperjes, Lel­­ley Jenő df. Nyitra, Ozoray József dr. Érsekújvár, Kmoskó Béla dr. Léva, Al-Berlinből jelentik: Németországban teljes erővel tombol a választási küzde­lem a birodalmi elnöki szék betöltése körül. Tegnap éjjel véres összeütközésre került a sor a kommunisták és a nem­zeti szervezet egyik csapata I őzt. A kommunista vön s ifjúság egy csoportja megtámadta a Bismarck-szövelség tag­jait és elvették tőlük választási röpcé­­du’áikat és plakátjaikat. A Bismarck­­szövetség tagjai ellenállást fejtettek ki, mire a kommunisták késekké’, boxe­­rekkel és gumibotokkal támadtak a na­cionalistákra. Az éjszakai véres verekedésnek, amely­nek mindkét részről számos sebesültje van, a rendőrség vetett véget. A vere­kedésből kifolyólag hat embert letartóz­tattak. Alig fékezték meg a rendőrök az egyik tüntetést, máris egy másik helyen kellett beavatkozniok. A kommunisták az egyik villamoskocsiból erőszakkal ki akarták ráncigálni az utasokat azért, mert a vi lamoskocsi nekik nem tetsző Londonból jelentik: Nagy érdek­lődés előz-te meg az alsóház ülését, amely be is váltotta a hozzáfűzött reménységeket. Politikai körökben valósággal szenzációsnak mondják az ülés lefolyását. A szenzációt az hozta meg, hogy Chamberlain kül­ügyminiszter az angol kormány ne­vében a leghatározottabban a német javaslatok mellé állott. Ünnepélyes ígéretet tett Chamberlain, hogy semmiféle angol kormány a jövő­ben nem akad és nem akadhat, a mely Franciaország és Angolország, között olyan egyoldalú katonai szö­vetséget hoz létre vagy akár csak akar is létrehozni, amelynek éle Németország elleti irányul. Cham­berlain hatalmas beszédjét a követ­kező szavakkal fejezte be: — A jövő nemzedékek meg fog­ják átkozni a mai államférfiakat, ha ezek őket (beleviszik, hogy fel­áldozzák egy olyan egészen bizo­nyos háborúba, amely elkerülhetet­len, ha Európa tovább is két fegy­veres táborra oszlik. Angolország­nak kezébe van ma a béke sorsa letéve. Ha Angolország úgy akarja, nem lesz több háború Európában. Chamberlain után a munkáspárt nevében Henderson beszélt és főleg a genfi jegyzőkönyv kérdésével foglalkozott. Kijelentette, hogv hiba volt. hogy Chamberlain a parlament előzetes megkérdezése nélkül el­utasította a genfi jegyzőkönyvet. A genfi jegyzőkönyv igen alkalmas, mint amiket Chamberlain Géniben ajánlott regionális szerződések és időhöz kötött megállapodások for­májában. A genfi jegyzőkönyv. py Gyula dr. Komárom,' Csermák Ernő dr. Ipolyság, Szent-Iványl József Boje, Törköly József, Máriásssy Tibor Lőcse, Fried _ Sándor dr. Munkács,' Siménfalfy Árpád dr. Nagyszőlős, Fábry Tivadar. Beniczky Kálmán Rákö, Sümeg Húgó Uhrovich Vendel dr. Dunaszerdahely, Mark» János dr. Rozsnyó, Förster Sándor,Igló, Lengyel László dr. Király­­helmccz, Mécs László Író, Nagykanos, Flachbarth Ernő dr. Prága, Mandics Jó­zsef dr., Técső és Hunyadi István. A Liga május tizedikén tartja első dísz­közgyűlését Pozsonyban. jelölt plakátjaival volt teleragasztva. A rendőrök az utasok védelmére keltek, de a kommunisták megtámadták a rendőrö­ket is, akik gummiboíokkal hamarosan szétszórták a tüntetőket. Az éjszakai tüntetések megakadá'yo­­zására Berlin ucc un megerősített rendőr­­járőrök cirkálnak. A jobboldal politikai frontjának hely­zete egyébként erősen gyöngül. Jarres német elnökjelö trol újabb és újabb hírek kerülnek forgalomba, ame'yek azt bizonyítják, hogy 1923-ban mint bel­ügyminiszter, a Rqjnavidék elszakított részeit körülbelül húsz évre a szövetsé­geseknek akarta juttatni, amelyet aztán nv Iván fegyverrel akart visszaszerezni. Adenauer és Marx Jarresröl újabb ter­helő adatok közlését helyezték kilátásba. A jobboldali politikai front bomlásának egy másik jele, hogy a nagynémet szer­vezetek pert akarnak indítani Stresemann, ellen külpolitikai magatartása miatt, különösen pedig a szövetségesekkel kö­tendő biztonsági paktum terve miatt. tolom helyett, a támadó háborút jogbaütköző bűncselekménynek mi­nősíti és nem tartalmaz a Népszö­vetség szabályain túlmenő kötele­zettségeket, csak a népszövetségi szabályok végrehajtásait irja ponto­sabban körül. Ma vaunak, hibái a jegyzőkönyvnek, akkor ezeket me< lehet javítani, egyébként is a genfi jegyzőkönyv csak akkor léphet életbe, ha a leszerelési konferencia sikeres tevékenységet fejt már ki. A munkáspárt ellenez minden re­gionális külön megegyezést, ellenez minden katonai egyezményt, min­den katonai természetű paktumot. Angolország helytelenül cselekszik, ha a genfi jegyzőkönyv ellen fog­lal állást és ezzel szemben Francia­­ország magatartása korrekt, mert a genfi jegyzőkönyv alapelveihez ra­gaszkodik és hajlandó az esetleg szükségesnek látszó módosításról bármely hatalommal tárgyalni. Ezután Lloyd George szólalt föl. Kifejtette, hogy Chamberlain genfi expozéja azt a látszatot kelti, hogy a brit kormány nem szimpatizál a kötelező döntőbírósági eljárással. A genfi jegyzőkönyv, amely csupán fro-’-mország érdekeit szolgálja kísérlet arra, hogy Angliái a status­éin) íenta-rtására kénvszeritse. Macdonald emelkedett ezután szólásra. Másíélórás beszédben éle­sen támadta a békeszerződéseket és hangsúlyozta, hogy Anglia és Franciaország között nem állhat fenn nézeteltérés a döntőbírósági eljárás tekintetében. A vitát végül Baldwin miniszter­elnök zárta be. Az aiígol kormány — mondotta -- azon a leleményen van, hovv mindaddig nem lehet a békéi megvalósítani, míg Nyugaton­­rópa fontos kérdéseit nem rendezik. Ha a pillanatot elmulasztják, újabb eurónai krízis következik be, amely veszedelmes konfliktusokat von ma­ga után. A német kormány ajánlata komoly alap arra, hogv végre paci fikái iák az európai közszellemet. A brit kormány úgy látja, hogy Né­­•■>rtnre~*rr bel envu godott nyugati­határaiba, a keleti határok tekinte­tében nődig aláveti magát a döntő­bírósági eljárásnak. Anglia vállalni agy felelősség nehezedik, ha az Lnrmánv mindent’ megtesz, he--- az'általános béke ügyét előbb­revigye. Fantasztikus per Bécshen Erzsébet királynő ékszereiért Fantasztikus per folyik most a bécsi polgári biróság előtt, amely a per tár­gyánál fogva érdemli meg az ismerte­tést. A thaus-Glatz József, az osztrák államvasutak nyuga'mazott főfelügyelője pert indított Höpfner Henrik könyv­kötő-segéd ellen egy sok milliárd értékű brilliáns ékszer kiadásáért. Althaus-GIatz József periratában romantikus történe­tet mond el. Eszerint 1889-ben Zell am A’ee-ben teljesített szolgálatot, mint vasúti tisztviselő. Akkoriban ott időzött Erzsébet magyar királynő is, aki több Ízben kirándult a környékre. Mindany­­nyiszor Aithaus-Glatz kalauzolta. A királynő többizben kegyéről biztosította a vasúti tisztviselőt és közölte, hogy mennyire jól érzi magát társasagába!;,. Egy kirándulás után Paar gróf főbadse­­;>da felséges asszony kegyének jeléül egy platirtc-fügyöt és cgv platina-láncot gyönyörű briliánsokkal kirakva adott át a vasúti tisztviselőnek. Althaus-GIatz nyolc évig őrizte ezt a kincset, nyolc év múltán azonban nagy csapás érte, a felbecsülhetetlen értékű ékszer rejtélyes módon eltűnt Valószínűleg ellopták,: a nyomozás akkoriban nem vezetett ered­ményre. Azóta sok év múlt él, míg végre mostan a nyugalmazott vasúti tisztviselő az újságokban azt olyasta, hogy a rendőrség letartóztatott egy Höpfner Henrik nevű könyvkötő-segédet orgazdaság gyanúja miatt és ennél a Höpfnemél rendkivül értékes platina­­ékszert találtak, amelynek leírása haj­szálnyira megegyezik a vasúti tisztvise­lőtől évek előtt ellopott ékszerrel. Alt­­haus-Glatz nyomban a rendőrségre sie­tett és megtekintette az ékszert. Az első megtekintés alkalmával nagy hason­lóságot fedezett ugyan fel, azonban ki­jelentette, hogy ez nem az ő ékszere. Később azonban ismét visszament a rendőrségre és azt mondta, hogy a leg­nagyobb határozottsággal, felismeri a császárod ajándékát Höpfner,, a könyv* kötősegéd kihallgatásakor azt vallotta, hogy a romantikus eredetű platina-ék­szert a háború alatt vette egy ismeret­len katonától. A rendőrség erre polgári perre utasította a vasúti tisztviselőt. Althaus-GIatz a polgári pert megindí­totta és egy csomó tanú kihallgatását kéri Zéll arn See-ből és Innsbruckból, akikkel igazolni akarja a császárnő ajándékát. Azóta azonban már harminc­hat év telt el, a tanuk bajosan lesznek alkalmasak a bizonyításra és az sem igen valószínű, hogy Erzsébet királynő női ékszert ajándékozzon egy férfinek« Másrészt a törvényszék épületéből ki­szivárgott hírek szerint Aiíhau-GIatz igen gyanús módon viselkedik és a vizsgálóbírónak egy kihallgatás alkal­mával azt az ajánlatot tette, hogy rendkivül értékes gyémántot ajándékoz neki, ha a pert megnyeri, A vizsgáló­bíró ezért a császárnő. ajándékát rekla­­má'ó felperest fe'jelentette megveszte­getés kísérlete miatt. Erzsébet királynő ékszeréhek ügye tehát egyre bonyolódik, maga az ékszer a polgári törvényszék páncélos termé­ben várja a biróság döntését. Véres összeütközések a német elnökválasztási harcban Felbomlik a német jobboldal politikai frontja Anglia nem köt a franciákkal németellenes katonai egyezményt Chamberlain feltűnést keltő nyilatkozata az alsóházban „Ha Angoország úgy akarja, nem lesz több háború Európában“ alapja, a szellem uralma a durva ha-

Next

/
Thumbnails
Contents