Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-26 / 83. szám

4. oldat BACSMEGYEI NAPLÓ 1925 március 26. Gazdasági érdekeltségek képviselete a törvényhozásban Készül a törvényjavaslat a Közgaz­dasági Tanács megszervezéséről Beograd'nói jelentik: Az alkotmány értelmében a kormány elhatározta, hogy életrehivja a Közgazdasági Tanácsot és * kereskedelmi minisztérium szakbizott­ságot küldött ki az erre vonatkozó tör­vényjavaslat kidolgozására. Az elsődle­ges tervezet körülírja, hogy a kereske­delmi minisztérium mellett működő Közgazdasági Tanács feladata, hogy szakszerű Útmutatásaival támogassa a kormányt és a nemzetgyűlést minden gazdasági és pénzügyi természetű kér­dés megoldásában. Véleményt nyilvá­níthat és javaslatokat tehet: a gazda­sági és pénzügyi politikába vágó tör­vényekre, rendeletckre vonatkozólag, továbbá minden gazdasági és politikai intézkedésről, amelyek befolyással le­hetnek a nemzetgazdaság fejlődésére. A resszort-minisztercknek kötelessége a nemzetgyűlés elé terjeszteni a Közgaz­dasági Tanács véleményét is a gazda­sági és pénzügyi törvényekkel kapcso­latban. A tanács tagjait királyi ukázjtal ne­vezik ki. A tagok három csoportba oszlanak. Az első csoportba tartoznak azok, akik állásuknál fogva kerülnek be: a kereskedelmi, pénzügyi, közleke­désügyi, földraivelésügyi, erdőügyi. szo­ciálpolitikai és agrárreformügyi minisz­tériumok delegátusai, a második cso­portot a kereskedelmi és iparkamarák, munkáskamarák, földmi vés szövetkeze­tek, gazdasági szervezetek képviselői, végül a harmadik csoportot a kormány által kiszemelt elméleti és gyakorlati közgazdászok alkotják. A tagok man­dátuma három évre szól. Evenként egyszer, október 1-én a Közgazdasági Tanács rendes ülésszakra ül össze. A minisztertanács rendkívüli ülésezésre bármikor összehívhatja. A Közgazdasági Tanácsnak joga lesz ki­küldeni szakértőit a parlamentbe és az egyes parlamenti bizottságokba, a ta­nács által kidolgozott törvényjavaslatok vitájára. Tíz permanens szakbizottságot küld gi a Közgazdasági Tanács, amelyeket eIsÖ ülésén megválaszt. A bizottságok mtanmBinimmaHBwmmcmMmMMmismmss? -vs* Emlékek és jegyzetek Irta Baedeker A karakter Mikor én jártain iskolába — ez persze nem tavaly volt — a/ Írásos dolgozatot -karakterének hívták. A buiíon-i mon­dást (le style c’est l'liomme mérne) al­kalmazták itt a gimnázium alsó osztá­lyainak pedagógiájában. Nemcsak a stí­lus — irály, ahogy akkoron negédesen hívták — jellemző az emberre, lianem az irás is, s még jobban. Az első A) osztály tanára és osztályfőnöke — unal­mas, maradi öregember — aligha állott a tudomány ama magaslatán, a honnan tisztán látják és bölcsen kormányozzák a fejlődő kis diák határozatlanul bonta­kozó jellemét, mégis igy hívta az Írás­gyakorlatunkat s belőle következtetett a jó és' rossz tulajdonságainkra . . . Azóta a kézírás e. megfigyeléséből valóságos tudomány lett, akár a chirognomónia vagy chirontancia, amely meg magának a kéznek az alkatából, az erezéséből, az izoirtzatából és a ráncaiból tudja megállapítani valakiről, hogy minő lelkü­letű. -Van olyan >■ írásszakértő*, aki a spe­cialitását egészen a virtuozitásig viszi, s a betűidből olyan sikeresen állapítja meg a karakteredet, mint ha ő nevelt volna azzá a gazemberré s esetleg azzá a derék, becsületes férfiúvá, aki vagy. Mi diákok akkor gyanútlanul irtuk meg a »karaktCTfc-ünket, s muukakőzben csak att az ellenszenvet éreztük, amelyet minden iskolai dolgozatnak a kényszere kivált a kis legénykék, leikéből, — de felnőtt emberekre az ily karakter-irás végzetessé válhatna. ? én. egyik-másik rovatiam múltú embertársamnak nem fa­a következők: 1. Agrárpolitikai. 2. Ipari. 3. Kereskedelmi. 4. Bank- és tőzsdeügyi. 5. Munkásbiztositási. 6. Köz­lekedésügyi. 7. Professzionális. 8. Egye­sületi érdekek részére. 9. Szociálpoliti­kai. 10. Pénzügyi. A bizottságok tanul­mányozzák át az érdekkörükbe vágó javaslatokat és kérdéseket, amelyekről referátumot készítenek a plénum szá­mára. Végül lesz egy általános bízott ság, amelyben a szakbizottságok képvi­selői és a plénum delegátusai vesznek részt. Az általános bizottság havonta kétszer ül össze, kivéve a julius l-től szeptember 1-ig terjedő nyári szünet tartamát. A Közgazdaság" Tanácsról szóló tör­­vényjavaslat előreláthatólag rövid időn belül a minisztertanács elé fog ke­rülni. A bánsági kereskedelmi- és iparkamara tízórai munkaidőt kíván A kamara közgyűlése Becskerekről jelentik: A bánáti ke­reskedelmi- és iparkamara szerdán dél­előtt kilenc órakor tartotta rendes évi közgyűlését Jankovics Koszta elnökle­tével. A kamarai elnök napirend előtt bejelentette, hogy Terzin Zs. Zsifkő al­­elnök lemondott tisztségéről, a jelenvolt nagyszám/' Kamarai tagok kívánságára azonban Ten.in a lemondást visszavonta. Manojlovics Miklós főtitkár lemondását a közgyűlés tudomásul vette és a fő­titkári teendők ellátásával Sztanojlovics Sándor titkárt bízta meg. Ezután Jan­kovics elnök felolvasta a kamara 1924. évi működéséről szóló jelentést, amivel kapcsolatban Bogdán Márk kikindai kereskedő kérte, hogy a kamara újból sürgesse meg a kormánynál a Kikinda és Szeged közötti vasútvonal megnyi­tását, valamint a kikindai másodosztályú vámhivatalnak elsőosztáiyuvá való át­minősítését. Sztanojlovics Sándor titkár felolvasta a kamara pénzügyi bizottságának jelen­tését, amelyet a közgyűlés elfogadott s felhatalmazta az elnököt, hogy a kama­rai tisztviselők nyugdij-alapiából az esetleges kiadásokra szükség szerint előleget vehessen fel. Ezután áttért a közgyűlés az ünnepi munkaszünetek kérdésének tárgyalására. Az ipari munkaidőre vonatkozóan a kamara javaslata a munkásokat két kategóriába sorozza és eszerint napi nyolc-, illetve tízórás munkaidőt kíván megállapítani. E tárgyban hosszú vita fejlődött ki. Malbaski Dusán szociális szempontból a nyolcórás munkaidő mel - leit foglalt állást, mig a többi felszó­lalók a tízórás munkaidő bevezetését kí­vánták. Végül is a közgyűlés a Vzárás munkaidő mellett döntött. Az üzletek zárórája tekintetében el­fogadták a kamara eredeti javaslatát, amely szerint az üzletekben tiz, az iro­dákban nyolc óra legyen a munkaidő. Az üzletek reggel 6 óra és este 8 óra közt tartandók tiz órán át nyitva. Az ünnepi munkaszünetekre vonatko­zóan a következőket javasolja a ka­mara : Vasárnap teljes munkaszünet minden üzletben és ipartelepen, a ká­véházak, borbélyüzletek és ujságárusitó üzletek kivételével. Teljes munkaszünet ezenkívül Vidovdán, az állami egyesü­lés ünnepe és a király születésnapja, görögkeleti és római katolikus újév és karácsony első napja. Délelőtt tiz órától legyenek zárva az üzletek görögkeleti vizkereszt napján és Űrnapján, csak délután legyenek zárva görögkeleti és katholikus karácsony, husvét és pünkösd második napján és Krisztus mennybemenetelének ünnepén. Délelőtt kilenc és tizenkettő közt tar­tandók zárva az üzletek Szent Száva­­napján, az- istentisztelet tartama alatt munkaszünet tartandó a királyné és a trónörökös születésnapján. Ezzel kap­csolatban elhatározták« hogy mint ki­sebbségi kérelmet a minisztérium elé terjesztik a vrsaciaknak azt a javasla­tát, hogy Vrsacon a vásárra való tekin­tettel vasárnap délelőtt nyitva tarthas­sák az üzleteket. A javaslat utolsó pontja a munkaidő tekintetében a munkaadók és munkások közt felmerülő vitás kérdések cHönté­nem érdemes az időt vesztegetni velük. De nem igy a kiváncsi hölgy s a tár­saságunk legtöbb tagja. Ott veszteget­tek és jóidéig bámulták őket, s mikor észrevették, hogy én > holmi« Botticel­­litől nem tudok megválni, valaki igy szólt: — Nézzék csak. az az ur ott el nem mozdul attól a mitológiai képtől! Való­színűleg nem hallotta, hogy ezeket a hercegnők festették. És tovább tanulmányozták a princi­­pessák remekműveit. A dicsőség A dicsőség sokféle. Az egyesületi szolgával beszélgettem a múltkor. Már öreg legény, kissé ne­hezére esik a hivatalával járó sok sza­ladgálás, s megkérdeztem tőle, meddig akar még szolgálni. Azt felelte: — Még két esztendeig, nagyságos ur. Akkor negyven éve leszek hivatalban, jubilálok és visszavonulok a magán­életbe. Megütödve hallgattam, ö. pedig foly­tatta: — Remélem, hogy a jubileum szép lesz. Ennyi munka után csak Iti cg ér­demiéin ezt a dicsőséget. Az asszony és a kávé Egy úriembert, aki nagyon szerette a nőket, meginterpeüáltam egyszer: —• Te egészen különösen vfselkedel a női ügyekben. Annyiban hü vagy a régi barátnödhöz, hogy minden sze­relmi kirándulásodról visszatérsz hoz­zá, bár a viszonyod vele már közel huszeszteiidős. E lAánduldsoknál csak a legfiatalabb nőket kedveled, a kezdő­két, a húsz óv alattiakat, s e primeur­nácsolnám, hogy a grafológusoknak be­pillantást engedjen a kezevonásába, mert azok a veszedelmes tudományukkal eset­leg kisüthetnék róla, hogy a rovatlan múlt nem jelent okvetetlenül feddhetet­len jellemet is. Érdekes képek Firenzében egy iőttri palotát tekintet­tünk meg. Voltunk vagy húszán, akiket egyszerre bocsájtottak be a pazarfényü termekbe, amelyeken egy érdemekben és borravalószedésben megőszült komor­nyik kalauzolt bennünket végig. A ké­­pesteremben néhány egészen elsőrendű festmény függött, amelyekért már igen tekintélyes összegeket kínáltak az'álla­mi galleriák és még sokkal fantasztiku­­sabbakat az amerikai műgyűjtők, s e remek konnipozjciókon kívül is sok fi­gyelemreméltó és muzeális becsű vár szón díszítette a falakar, egy csoport­ban pedig nyolc tájkép függött (négy­szer két.peudant-kép), különösen dí­szes. gazdag aranyozása cifra keretben. (Bizonyos, hogy a keretező nagyobb művész volt mint a landschafter.) — Mát ezek kitő! valók? — kérdezte egy hölgy a vezetőnktől. Az bizonyos fclsőbbséggel, kicsinylő kézlegyintéssel felelte: Ezeket a hercegkisasszonyok fes­tették. \ A vén komornyik valószínűleg hű szolgája volt a hercegi családnak, de .1 úgy látszik — nem vólt minden mű­­érzék hijján, mórt hangjából kihallat­szott. hogy a hercegnők alkotását fi­gyelemre nem méltó dilettáns-munká­nak tartja. Sőt az objektivitása még messzebb terjedt, — meg se akart ál­latit a szép keretek előtt, mingyárt to­vább indult, mintegy jelezve, hogy sére illetékes törvényes fórumokra vo­natkozott. A kamara azt javasolja, hogy másodfokon az Inspekcija Rada helyett a másodfokú iparhatóság, harmadik fo­kon pedig a szociálpolitikai minisztérium helyett a kereskedelmi minisztérium le­gyen az illetékes fórum, mert a munka­­felügyelőség és a szociálpolitikai mi­nisztérium a munkaadókkal szemben in­kább a munkások érdekeit • veszik vé­delembe. A javaslatot ilyen formában jóvá­hagyta a közgyűlés és elhatározták, hogy azt felterjesztik a kereskedelmi minisztériumhoz. A kamara közgyűlése ezután foglalko­zott a zagrebi és osijeki kamaráknak a tisztességtelen verseny ellen megindított akciójával és elhatározta, Hogy csatla­kozik a mozgalomhoz. Több kisebb ügy letárgyalása után a közgyűlés délben véget ért. Internálják a Délszerbiában elfogott bolgár aviatlkusokat A hadügyminisztérium elkobozta a bolgár repülőgépet Beogradból jelentik: A bolgár távirati ügynökség a külügyminisz­térium sajtóosztályához fordult fel­világosításért, hogy Georgijev és Csenankov bolgár aviatikusokat és repülőgépjüket mikor adják ki Bul­gáriának. A hadügyminisztérium befejezte a vizsgálatot a két aviatikus ügyé­ben, akik, mint jelentettük, a dél­­szerbiai Pirot mellett motorhiba kö­vetkeztében kénytelenek voltak le­­szállni. A vizsgálat megállapította, hogy a bolgár repülőtisztek, vallo­másukkal ellenkezően, különleges küldetésben cirkáltak gépjükkel ju­goszláv terület fölött. A hadügymi­nisztérium ezért elrendelte, hogy Georgijevct és Csenankovot mint kémeket internálják. Az aeroplánt hadizsákmánynak tekintik, mert Bul­gáriának a neuillyi békeszerződésben nincs joga katonai aeroplánokat tartani ök után megint csak boldog vagy a ró-' gi szerelmeddel, aki — ne vedd rossz néven — már rég elhullatta a bálvirá­gait. Erkläret mir, Graf Deriadur, diesen Zwiespalt de,r Natur! Egyrészt imádod a negyvenéves élettársadat, másrészt fitymálsz minden nőt, aki nem egészen friss. Elgondolkozott egy percig, s aztán felelet helyett a következőket beszélte el: * Együtt ültem a kávéházban Elekkel, aki nagy patáliát csapott, mert a kávé, melyet eléje tettek, nem volt elég me­leg. — Hányszor mondtam, — kiáltotta epésen, — hogy forrón kívánom a fe­ketémet? Kis idő múlva forrón párolgó italt hoztak neki, amely gözoszlopokat ere­getett ki a menyezet felé. A csésze ol­dalához se tarthatta az ember a kezét, ha nem akarta azt megsütni. Elek elégedettén mosolygott, s az­tán az újságja olvasásába mélyedt. Mi­kor elkészült ■ vele, pletykázrti kezdett. Elmúlt igy ió háromnegyed óra,-a kávé már nem gőzölgőit, s valószínűleg sok­kal hűvösebb lett mint az volt, amelyet méltatlanul sokkal hűvösebb lett mint az volt, amelyet méltatlankodva vis.z­­sz-antasitott. — Nem értelek, — mondtam neki. — Az imént nem fogadtad el a langyos kávét, s most, amikor meleget kaptál, magad vagy rajta, hogy egészen kihűl­jön. — Pedig érthetnéd, — felelte ő. — Előttem, nálam hült ki. S ez egészen más, mint Ira így tálalják elém.

Next

/
Thumbnails
Contents