Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)
1925-03-26 / 83. szám
előfizetési Iroáaia ÁRA VU DINAR Poštarfna plaéena! XXVI. évfolyam Suboiica, CSÜTÖRTÖK, 1925 március 26. S3, szám Megjelenik minden reggel, ünnep után éa hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58.Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 13. dinár Kiadóhivatal: Scbotica, Aleksandrova ul.l.(ieüiack-palotal Szerkesztőségi Aleksandrova uL 4. (Rossia-Foseiére*palotal Panem et circenses (+) A. közvélemény feszült figyelemmel fordul a parlament felé, ahol a politikai gladiátorok felvonulnak vészülte képpel, hogy megvívják harcukat a hatalomért. A szónoki párbajokat néha fizikai erőpróbák is tarkítják, mintegy intermezzók gyanánt a komoly mozzanatoktól kifáradt érdeklődés felüditésére. Rövid néhány nap óta ülésezik az ország törvényhozó testületé és máris alkalma volt a parlamenti krónikásnak ada tokát szolgáltatnia arról, hogy például TomovicsTósa radikális képviselő milyen hatalmas testalkattal rendelkezik és hogy Zsebot demokrata honatya is kiváló dalia, aki nem ijed meg a saját árnyékától. A tömegek ösztönös hajlama az idegborzongató szenzációk iránt kedvét leli a szenvedélyek összeütközésének izgalmakat szóró tűzijátékában és egy parlamenti verekedésről szóló riport mindenesetre kapósaöb olvasmány, mint a szakemberek tárgyilagos és hozzáértő polémiájáról beszámoló tudósítás. / m - kor azonban a nép kettős ele - elvének, a panem eí circenses-nek a kenyérre vonatkozó ágát tördelik a cirkuszi mulatsággal szolgáló, meddő parlamenti viharok, akkor előtérbe nyomul a gond, hogy ml lesz az országgal, ha az alkotó munka feltételei belefulladnak a pártok örökös viszályába. Az igazolóbizottsóg jelentése fölött megindult vitából mindjárt az első napon verekedés robbant ki. Széklábakkal és a padokból letört deszkadarabokkal rontottak egymásnak az elkeseredett ellenfelek. A botrány ahogy kitört, nyomban el is simult és most már nem fizikai eszközökkel, hanem szóval, de minél kevesebb tárgyi érveléssel és minél több személyes vádaskodással hadakoznak a pártok. Magát azt a kérdést, hogy semmisitsék-e meg, vagy hagyják jóvá a Radics-párti mandátumokat, végeredményben nem a felsorakoztatott argumentumok értéke, hanem a hatalmat gyakorló többség akarata dönti el. Ebből a szempontból mérlegelve a vita jelentőségét, a hét napban limitált tárgyalási időtartamot bőségesen elégnek kell tartani ahhoz, hogy a pártok egymásról táplált véleménye alaposan kifejezésre juthasson. Mi lesz azonban, ha az ellenzék a Radics-párti mandátumok piegsemmisitése után obstrukciót índit a csonka parlament munkájának megakadályozására? Mit fognak szólni az állam tisztviselői, ha az ország exlexbe jut és a hivatalnoki illetményeket a kormány nem folyósíthatja? A drámai feszültségű színjátékban csak a gondtalanság gyönyörködhetik, a gondoktól sújtottak első sorban a sorsdöntő problémák megoldá sát követelik. Előbb ion a kenyér, azután a cirkusz. És abban a pillanatban megszűnik a cirkusz népszerűsége, mihelyt a kenyeret veszélyezteti. A belügyminiszter figyelmeztetéséhez képest nem kívánunk állást foglalni az államalkotó pártoknak abban a harcában, amely a parlamentet terméketlenségre kárhoztatja. Csak annak az óhajunknak adunk kifejezést, hogy az uralomra jutott pártok a maguk igazát a nép gazdasági ér* dekeinek hathatós felkarolásával demonstrálják. Ha a többségi akarat a termelés fokozásában, munkaalkalmak teremtésében, n --------------■■■iimiiifiTirwmi kereskedelem, ipar- és mezőgazdaság fellendítésében, az adóterhek arányos és igazságos elosztásában és az állampolgári jogegyenlőség teljes megvalósításában diadalmaskodna, okkor a kormányzat a békén dolgozni kívánó nép elégedettségében olyan megrendithetetlenül szilárd bázist nyerne, amelyről tehetetlenül pattannának vissza politikai ellenfeleinek támadásai. Induljon m<g végre a konstruktív munka, fogjanak hozzá a sebek orvoslásához, a mulasztottak pótlásához, a jogos igények kielégítéséhez. Az a rendszer, amely erre az útra lépne, a nép osztatlan támogatásának immunitását élvezné és az ellene irányzott politikai jelszavakat végleg megfoszthatná hitelüktől. Elhangzott az első Radics-párti beszéd a parlamentben Folyik a vita a Radics-párti mandátumok igazolásáról Beogradból jelentik: A parlament szerdai ülésén, amely fél tizkor kezdődött-, rendkívül nagy számban jelentek meg a képviselők és ott volt a kormánynak csaknem valamennyi tagja is. Akiknek kát mandátumot adott a végzet Napirend előtt Sznbotics elnök bejelenti, hogy Pasics miniszterelnök közölte a parlament elnökségével, hogy a választási törvény 85-ik szakasza értelmében lemond a Banjaluka kerületben és Beograd városi kerületben nyert mandátumairól és szerémségi mandátumát tartja meg. Sztojadinovics -pénzügyminiszter leköszönt pancsevó-belacrkvai mandátumáról és a inontenegróit tartja meg, dr. Korosec, akit szintén bárom helyen . választottak meg, lemond ljubljana-novomestoi mandátumáról és egyelőre a másik kettőt megtartja, miután a mariborceljei még nincs igazolva. Makszimovtes Bozsó belügyminiszter tetővoi mandátumáról mond le és a beograd-városit tartja meg. Ezután az elnökség közli, hogy levelet kapott Smodelj klerikális képviselőtől, amelyben ez tiltakozik a legutóbbi ülésen tett elnöki figyelmeztetések és nyilatkozatok ellen s ezek miatt fel akar szólalni. Ezt a felszólalást — mondja Szubotics elnök — nem engedheti meg, tekintettel arra, hogy a házszabályok a parlament előzetes tanácskozásain nem engedik meg az elnökkel való vitát, a maga részéről mégis nyilatkozni kivan a levélben íóglaltakra vonatkozóan. Beismeri, hogy valóban azt mondta Smodelinek, bogv a papnak a reggeli órákban imádkoznia kellene, nem pedig zavart okozni. Azt hiszi azonban, hogv ez a kijelentése nem tartalmaz sértést. (Nagy zaj a baloldalon, a klerikálisok as elnök felé kiáltják: Mi itt képviselők vagyunk és nem papok!) Smodelj amiatt is panaszkodik, — mondja az elnök, — hogy azt mondottam, hogy nem a legszebb a megjelenése a parlamentben. Ezt valóban szintén mondtam, azonban a megjegyzés nem Smo delj külső megjelenésére, hanem viselkedésére vonatkozott. Megállapítja végül az elnök, hogy a klerikálisok valóban rendetlenséget idéztek elő és ez indította kijelentéseire. A napirend tárgyalására térnek át ezután és folytatják a vitát a megtámadott mandátumok fölött. Az államvédelmi törvény ellentétben áll az alkotmánnyal Polics dr., horvát Zajedpicapárti képviselő, a zagrebi egyetem volt rektora, a közjog tanára az első szónok, aki az államvédelmi törvénynek a Radics-párttal szemben való alkalmazását teszi szóvá. Mindenekelőtt megállapít ja, hogy a< államvédelmi törvény ellenkezik az alkotmánnyal. Ezt tudományos munkáiban is többször kifejtette é megvan az az elégtétele, hogy ezt a felfogást Jovanovics Szlobodan, a beogradi egyetem közjog-tanára, a kiváló jogtudós is magáévá tette. Hosszasan fejtegeti, hogy az államvédelmi törvénynek mely szakaszai ^ütköznek az alkotmányba. Maga a törvény ellentétben áll az alkotmány 72-ik szakaszával, amply meghatározza, iiogy milyen feltételek kvalifikálják és diszkyaliiikálják a polgárokat a mandátum viselésére, az államvédelmi törvény mégis újabb korlátozásokat áljit fel e tekintetben. Az államvédelmi törvény ellentétben áll a demokrácia általános alapelveivel is, amelyek az alkotmánynak . az állampolgár k egyenlőségét biztosító 4-ík szabászában !e vamigk fektetve. Tör* vénytelen aktus volt az Obznatiarendelet kibocsátása is. A niin.sztertanácsnak nincs joga ahhoz, hogy ilyen rendeleteket hozzon, miután a közigazgatási jog szériái: a minisztertanács csak tanácskozó testület és csupán a törvényben szigorúan körülírt esetekben van döntési joga. Az államvédelmi törvényt most nem a kommunisták, hanem egy parasztpárt ellen alkalmazzák. A kormány azzal indokolta ezt a határozatát, hogy a Radics-párt belépett a paraszt-internacionáléba és igy közvetve, tagja lett a harmadik intemacionálénak is. Szociális szempontból vizsgálja ezt a fikciót. A kommunista-párt ■ az egész világon a munkások pártja. Mjnthogy pedig a munkások mindenütt kisebbségben vannak, . céljaikat a proletáriátus diktatúrája utján akarják megvalósítani. Most azonban egy parasztpártról van szó, amely a magántulajdon elvi alapján áll. A Radics-párt soha nem hajtotta végre a paraszt-iuternacmáiéjba való belépésről hozott határozatul. Történelmi: visszapilantást Vet a forradalmak történetére, különösen a francia forradalommal foglalkozik részletesen.' Kijelenti, hogy a Raj dics-párt működésében nem találha- 1 tők meg azok a terrorisztikus csele■ kedetek, amelyekre az államvédelmi törvény alkalmazásiánál olyan sokszor hivatkoztak. Emelt fővel jelenti ki, hogy eddig egyetlen horvát sem vett részt semmiiéle merényletben, sem a Radics-párt tagja, sem más. (Nagy taps az ellenzéken.) Leovac képviselő támadásaival szemben ezután megvédi a zagrebi bíróságot és végül ismételten hangsúlyozza, hogy az államvédelmi törvény 18. szakaszát a Radicspárt ellen nem lehet alkalmazni. Leovac Dragisa radikális ezután személyes • megtámadtalak '• 'óimén' kér szót és kijelenti, hogy Polics kicsavarta tegnapi beszédének értelmét. Nem beszélt általánosságban a bíróságok ellen, hanem csak a zagrebi törvényszékről és a báni tábláról. A bíróságot csak akkor lehet respektálni, ha nem tendenciózus, hanem a törvényeken nyugvó ítéleteket hoz. Ez pedig a zagrebi bíróságokról nem állítható. Különösen azt hibáztatja, hogy a Radicspárt vezetőit szaibadlábrahelyezték azzal az indokolással, hogy bünpőrükben legfeljebb tíz évi. .. fegyház lehet az Ítélet, holott az államvédelmi törvény értelmében busz évi íep-vházra, spt esetleg halálra is ítélhetők. Végül az ellenzék állandó közbeszólásaiíól zavarva, hivatkozik arra. hogy más bíróságok, mint például a spliti, a zagrebivel ellentétes döntést hoztak. A kormány szerint Polics beszéde is súlyon bizonyíték Uzunovics Nikola építésügyi miniszter emelkedik ezután szólásra, aki látszik a vitában, a kormány főszónoka. Azzal kezdi, hogy Polics szép beszédét örömmel. hallgatta, mert azt hiszi, hogy az, amiket Polics mondott annak az álláspontnak
