Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)
1925-03-24 / 81. szám
Ara vi dinar Poštariuaplaceaai XXVI. évfolyam Subotica, KEDD, 1925 március 24. 81. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám; Kiadóhivatal S—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóim ctal: Subotica, Aleksandrova u’.I.fLeibaclnpalota) Szerkesztőség] Aleksandrova ni. 4. (Rcstía-íonci Jre-p/dota) KOZBESZÖLP35 A nemzetgyűlés tegnapi ülésén a belügyminiszter a magyar pártot azzal vádolta meg, hogy terrorral kányszeritette a magyar nemzetiségű választókat a magyar párt jelöltjei támogatására. A belügyminiszter ur szerint a magyar párt agitátorai, a bejövő magyar osztagok bosszújával fenyegették meg a magyar anyanyelvű választókat. Fáj nekünk ilyen határtalan tájékozatlanságot látni a belügyminiszter urnái. A magyar , párt vezetőségét végtére is sok Jogos szemrehányás érheti mindakét részről; Đe hogy a magyar párt agitátorai terrorizálták a magyar választókat — ezt a vádat f'ejcsóváló elképedéssel olvashatja mindenki, aki itt é! a Vajdaságban s akit sem süketséggel, sem vaksággal nem vert meg sorsa. A magyar párt agitátorainak az volt a legnagyobb hibájuk, hogy — nem is voltak. Szekulics, Kraft.és Varga' János megtá-. mad tatása el Jttvsem mentek a ma-gyat ^ it asztuk közé* a magyar pórt vezetői, akkor még. a szalmabáb elméletet hirdették s abban reménykedtek, hegy. a magyar választók, a magyar párt jelöltjeire rábeszélés, meggyőzés, lelkesítés és flgyehnezte tés nélkül is rá fognak szavazni. A magyar párt vezetői még a legalkot« Hiányosabb koríeseszközokkel sérti próbálkoztak meg, kinek jutott az eszébe, hogy ők terrorizáltak ? És a magyar osztagok bejövetelével való fenyegetés? Ilyen rágalomnak is talán csak az uj impériurn legelső heteiben, adhatott hitelt az éber gyanakvás. De most ? Ki az a tébolyult, aki itt magyar osztagok bejövetelével fenyegetőzik s ki az a tébolyult, akire ilyen fenyegetéssel hatni lehet. Ámde tagadhatatlan, hogy súlyos bűncselekményt követ el az, akinek ez a fényé getőzés eszibe jut. A belügyminiszter úrról ildomtalanság lenne föltételezni, hogy adatok nélkül, állít tényeket. Bátrak vagyunk tisztelettel indítványozni, 'hogy' a belügyminiszter ur hozza nyilvánosságra azoknak a neveit, akik ellen e fenyegetések miatt megindult a bűnvádi eljárás. De bátrak vagyunk tisztelettel kérni mindazokat, akik a Vajdaságban az ál lamhatalomnak s a kormány politikájának képviselőt, világosítsák fel a rosszul informált belügyminiszter urat s győzzék meg a végrehajtó. hatalom fpgfőbb urát arról, hogy a magyar párt a választási küzdelemben nem csak hogy illegális . választási eszközökkel nem harcolt, de legálisakkal sem. S taián az államalkotó pártoknak eme tagjai, akik magyar váias tők szavazataival kerültek be a parlamentbe, szintén tanúságot tehetnek a belügyminiszter ur-előtt arról, hogy magyar választóiknak nem a magyar pár! terrorjával kellett megküzdeniük. Végtére is a belügyminiszter ur tartja kezében az államhatalom legnagyobb részét, mit várhat a magyarság s mit /árhatnak a magyarok a legfőbb fokú közigazgatástól, ha gonosz rágalmazók s felelőtlen bajkeverők ezeket a rágalmakat el tudták hitetni a belügyminiszterrel. Ha annyi lakodalom lett volna az országban, mint. amennyi választóhely volt feiáiiitva, sokkai súlyosabb összeütközések történtek volna — mondotta beszéde során a belügyminiszter ur. Ez a kijelentés frappánsul hatásos, szellemes is, ötletes js s legalább egy kocsideréknyi érvvel és adattal ér föl. Csak éppen, mit bizonyít? Lakodalmas, duhajkodással, borgőzös virtuskodással, elhagyott szeretők vérbosszújával mérni — a jogrendet, a hatóságok' tőrvénytiszteletét s az alkotmányosság fokát, aligha olyan politikai módszer, mely iskolát csinálna. Szónoki hatásnak elsőrangú, de bizonyítéknak gyönge. A belügyminiszter ur nemrégiben a Radics elleni bírói eljárásról szólva, azt mondotta : „ezt nem mint belügyminiszter, de mint jogász mondom“. Azt hiszszük, most is szívesen elmondaná : „ezt nem mint jogász mondom, de mint —r debatter". ■5-„A túlságos udvariasság lesz a Népszövetség halála“ — irta vasárnapi cikkében Lloyd George. Ha Lloyd George mondja, el kell hinnünk azt, amit a magunk két szemével is látunk, hogy tapintatlan mellékességck s hangzatos képmulatúsok foglalják Ve azt az időt, energiát s azokat az alkalmakat, amikkel valóban lehetne valamit tenni a Népszövetségre ruházott történelmi feladatok érdekében. Az idő s a szenvedés dörömbölve követelnek cselekedeteket s csak frakkba öltöztetett szavak és villogó piasztronjelzők hajbókoló kifogástalanságát kapják. Ha egyszer őszintén beszélnének, — mondja a háború nagydobosa — a lavinák rágörögnének.az önmaguknak tetszelgő alpesi gyülekezetre s a szabadulás reménye nélkül eltemetné képmutató meggyőződéseiket. Micsoda kataklizma lenne —- egy őszinte szóból. Nagy viharok a nemzetgyűlés hétfői ülésén Folytatták az igazoióbizottsáíf jelentése fölött a vitát — A kormánypártok, es az ellenzék kölcsönös pananja’Vádjai. Pribicsevic? támadása Korosec, ellen r---,.Érdemleges; vita btlj-eii szíméíjfeskedéselv A kormánypártok az 1918 óta fölmerült valamennyi panamavád * megvizsgálását követelik A parlament hétfői ülése ismét rendkívül viharos volt és a tanácskozások mindvégig feszült hangulatban folytak le. ami megcá tolta azokat a kombinációkat, amelyek a kormány és az ellenzék közt tárgyalások megindulíáról adtak. hirt. Különösen botrányos jelenetek játszódtak le Smodelj klerikális képviselő beszéde alatt Pribicseyics ,köz-oktatásügyi miniszter, és a klerikális képviselők közt, amikor az egymással szembenálló képviselők a legsúlyosabb sértésekkel illették egymást és minden pillanatban attól lehetett tartani. hogy tettlegességre kerül a sor. A. szkupstina ülését féltizenegykor nyitotta meg Szubotics ülnök, meglehetősen kevés képviselő jelenlétében. tizenegy'órára, azonban teljesen megteltek az ülésterem padsorai. A jegyzőkönyv felolvasása után Szubotics elnök napirendi javaslatot tesz és azt indítványozza, hogy térjenek út a megtámadott mandátumok tárgyalására. Azt a sorrendét javasolja, hogy a maribor—celjei választásokkal kezdjék a vitát, ezután a bregalnicai mandátumokkal foglalkozzanak és ezeknek elintézése után térjenek át a Radics-párti mandátumokra. A sorrendnek ezzel a megállapításával a kormány nyilván el akarta azt kerülni, hogy a vitára engedélyezett öt napot teljesen a Radics-párti mandátumok kérdése foglalja 1c és így a maribor—celjei és bregalnipai választások ügyére az ellenzék esetleges obstrukciója íoiytán ne kerülhessen sor. A nemzetgyűlés az. elnök sorrendi indítványát elfogadta és ezután áttértek a parlamenti bizottság által beterjesztett jelentés feletti vitára. Vtücs Dimitríje bánsági földmivespárti képviselő az első szónok, aki először a; választási törvény visszásságaival foglalkozik. Hibásnak tartja a törvényt amely úgy-van hogy a radikális-pártnak egy mandátum eléréséhez négyezer szavazat is elegendő volt. inig a iöidmivcs-pdrt csak minden ötvenezer szavazat után jutott egy mandátumhoz. A íválasztások során -mondja Vines, -- súlyos hivatalos és nem hivatalos erőszakosságok történtek- Élesén támadta Zsujevics Aleksza radikálrspárti képviselőt, aki szerinte a beogradi kerülethez tartozó Raljc községben fegyveres támadást szervezetit ellene és a földrrivas-pártnak egy másik jelöltje ellen. Az elnök figyelmezteti Vuicsot, hogy térien a tárgyra, mire a szónok ingerülten válaszolja: — Ön nem fogja megszabni beszédem beosztását! Az elnök ezért jegyzőkönyvi megrovásban részesíti Vuicsot. B'insc m panaszok Vnics ezután a Bánságban 'elkövetett erőszakosságokat ismerteti. Elmondja. hogy Kikinda állomáson hat rendőrtisztviselő: várt reá. akik egy térre vezették és az ott .felenvolt Budisin radikális képviselőjelölt utasítására megmotozták. — Ugy-e igaz. Budisin ur? — • mondja a jelenlévő Budisin felé fordulva. mire nagy zaj támad a parlament minden oldalán. Nova-Cernján — mondja Vuics — a községi jegyzőhöz vezették, aki kijelentette előtte, hogy nem engedi meg a hirdetett gyűlés megtartását és felszólította, hogy azonnal hagyja el a községet. Alekszandrovó községből ugyancsak a csendőrök űzték el. Ilyen erőszakosságokkal — folytatja — .mint ami'lyejiek ezen a választáson történtek, csak Törökországban. Ausztriában é-s Oroszországban fordultak elő. láthatjuk is. hogy emiatt milyen .sorsra jutottak ezek az államok. Élesen támadja Níncsics külügyminisztert is. aki szerinte Neuzinban szerb • hallgatók előtt: egy népgyiiléscn azt -mondta, hogy ha nem szavaznak rá. akkor stadia a községet Romániának, éppúgy. mint ahogy Zsombolyát átadta. — Amint látható — mondja —• Níncsics űr most nagyon harcias. 1914-ben azonban összecsertragolt és Fzafqhikihe ment. ahelyett. . hogy. harcolt volna. A túlsó ■ oldalon folytatja, a radikálisok, fejé- mutatva — nagyon sokan vannak, akik a magyarok alatt nagyobb magyarok voltak Tisza Istvánnál, most pedig nagyobb szerbek akarnak-lenni, mint mi vagyunk- -Megemlíti végiig , hogy Kokanovics Csédu, bár a parlament tegnap már igazol!a mandátumát, még mindig- le van tartóztatva. Budisin Jócó radikális kór ezután személyes megtámadta lés címén szót.1 Vuics-qn Kikindán ő csak segíteni akart. Ugyancsak személyes megtámad-* ■ tatás ebnen-, szólal fel Ninesics külügyminiszter és cáfolja Vnics áí-iitá;.ir. Kijelenti, hogy nem ő adta át Zsombolyát Romániának, -hanem a parlament. Zsombolyáért egyébként két községet adott Románia. Vuics válaszolni akar. az elnök azonban nem adja meg a szót, arra való hivatkozással, hogy a tanácskozási idő rövid és Smodelj klerjkális képviselő következik szólásra. Korosén tiltakozik ez ellen, mert az elnök néhány perccel azt mondta neki. lmgy Smodelj nem is szerepel u szónokok listáján. . Szubotics elnök erre rövid szünetet rendel cl. A marihori választások Szünet után Smodeli (klerikális) beszél. A maribor—celjei választások megvizsgálására parlamenti bizottságot kiküldeni, egyszerű erőszak — mondia ,a szónok. A kor-
