Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-23 / 80. szám

4 OLDAL * ARA DINÁR

PoStarias pfećenai

2055—K

XXVI. évfolyam

3ubotica, HÉTFŐ, 1925 március 23»

szám

Megjelenik minden reggel, ünnep után él hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58, Szerkesztőség 5—10

Előfizetési ár negyedévre 135 dinár

Verekedés a parlamentben

A képviselők hosrvát megszólítása miatt tort ki a botrány — Bazala képviselőt a szónoki emelvényen arculütötték — Székekkel és a padokból letört deszkadarabokkal rohant egymásra a kormánypárt és az ellenzék — Állandó viharban folyt a vita az igazolóbizottság jelentése fölött —- Davidovics a nemzeti megegyezésről — Özunovics miniszter válasza

Éjfél után ért véget 3 ules ígQzoltsiíü 3 meg ne isi tsrii^clott mdndfí.iumolk3í

' Beográdból jelentik: A parlament vasárnap délelőtt ült össze, hogy a mandátumoknak az igazolú-Aizoit- Siigban ^történt letárgyalása után döntsön a mandátumok igazolásáról, vagy megsemimsitésérőlv • Szabó ties elnök negyedtiz órakor nyitotta meg az illést .és a jegyzo. könyvek kiolvasása után tfefeictitette, hogy az igazolö-bizott^ig jelentése v-in napirendéi].

Vajics . Dinritrije íöldmivespárti képviselő napirend előtt a házszabályokhoz kért, szót, amit- az elnök 3 képviselők, ii£gy .derültsége közben megtagadott. A kormánypárti oldalról gúnyos közbekiáltásokat intéztek Vujics felé:

. A- Átvette Ldzies Voja szerepét! (A múlt nemzetgyűlésben ugyanis Lázics Voja íöldmivespárti képviselő, aki a mostani választásokon kibukott, minden eg\ es ülésen hoszszadalmas liázs/abály-relszólalásokát tartott.)

Az elnök ezután bejelenti, hogy a házszabályok érteimében az igazoló-bizottság jelentése feletti vita első napján végezni kell a meg nem támadott mandátumok ügyével. Felszólítja az előadókat, hogy foglalják cl helyüket az emelvényen.

Elsőnek az igazoló-bizottság többségi előadója, Sziúonovics Milán kezdi meg ' jelentése felolvasását, amiben később Milovdnovics radikális képviselő váltja fel. A jelentés közel másfél óra hosszat; tart és a képviselők, akik között különben nyomtatásban is szétosztották a jelentést, nem titkolják unalmukat. Csoportokba verődve tárgyalnak az ülésteremben és a folyosókon s alig várják, hogy a jelentések felolvasása befejeződjék, mert már kiváncsiak Davidovics Ljubának, a blokk vezérének előre bejelentett nagy beszédére. Még a kisebbségi jelentést is végig kell hallgatni a nemzetgyűlés tagjainak és a nagyszámú karzati közönségnek. Az előbbinél sokkal terjedelmesebb jelentést Polics horvát egységpárti és Szülik Bailies muzulmán képviselő körülbelül egy óra alatt olvassák fel általános figyelmetlenség mellett.

Fél tizenkét órakor az elnöki csengő újra beszólitja az időközben kiszállingózott képviselőket a terem be. Az elnök közli, hogy a vitában felváltva egy szónok a többségi/ egy.

szónok a kisebbségi jelentés mellett beszélhet. Az első felszólalás

Davidovics Ljuba beszéde,

Mindenekelőtt kijelenti Davidovics, hogy nem fogadhatja el a többségi jelentést, majd Így folytatja:

— Sem a hábornelötti kis Szerbiában, sem a háború utáni nagy, uj államban sohasem fordult elő olyan nagy terror, amilyent a kormány a. legutóbbi választásokon kifejtett. A választási küzdelem eseményei súlyosan kompromittálják a mai nemzedék demokratikus ' vívmányait ' és aláássák az ország nemzetközi tekintélyét. A választás nem járt azzal az eredménnyel, amelyet a kormány várt tőle.

Közbekiáltások a radikálisoknál: Az ön, számára nem járt credménynyeü-- Két politika között kellett választani folytatja Davidovics — a megegyezés vagy az erős kéz politikája között. A megegyezés politikájának eszméié az egyenlőség és egyenjogúság (Nagy taps az, ellenzéken.), amely a demokrácia elvein épül fel és erre a politikára kelleti volna áttérni. Ehelyett' a kormány, ahogy ők nevezik: az erős kéz, a valóságban: az erőszak politikáját választotta, amely gyakran a nyílt erőszak formáját vette fel. A blokk ezzel szemben úgy az ellenzéken mint a kormányon, a megegyezés politikája mellett volt.

— A hazaárulás-mellett! — mondják a kormánypárton. (Nagy zaj.)

— A választásoknak valójában a megegyezés, vagy az erős kéz vitáját kellett volna eldönteni, a kormány azonban nem maradt meg a kérdés ilyen felállítása mellett, hanem a bolsevizmus elleni küzdelem jelszavával ment a választásba. Azért fordultak ehhez a jelszóhoz, mert tudták, hogy a nyugaton. ez nagyobb megértésre talál, ott ugyanis akutabb volt a veszély, miiitjuaJunk. A kormány igyekezett a külföld előtt bebizonyítani, hogy a bolsevik-veszedelem nálunk is fennáll és egyik miniszter körutazást is tett, hogy összehozza a bolsevikellenes frontot

Grgin Dusán: Nagyon helyesen járt el.

— Ebbe u, frontba belépett volna a mi' kormányunk és belépett volna

Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul. l.’(Lelbach-paiota) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4, (Rossia-Fonciére-palota)

és a kormány azt mondotta; Ti nem vagytok kommunistáit. Másik, erősebb pártot kellett találni, amelyet a bolsevizmus vádjával lehet kompromittálni. Meg is kísérelték; hogy egy pártért bolsevikké fessenek át és az államvédelmi törvény, hatálya alá helyezzék. Ártól a. pártról, amely kijelentette, hogy sem programja, sem taktikája nem bolsevista, a kormány megállapította: kommunisták vagytok! így állott elő az az érdekes helyzet, hegy a kommunistákról nem hitték el, hogy kommunisták, azokra pedig, akik ez ellen tiltakoztak, ráfogták, Hogy igenis kommunisták.

A választási küzdelembe ezzel a jelszóval mentünk: a i egyezés' melléit v jelszó sikert is ar: százötvenezerrel kapott, mint áz* er(Zajos fi'i’S : el köteles,' -'I-a Vncz ■ álasztásvái után 1 a megegyezés hol — Állandóan s hogy eltértünk a rí derült,

L bolgár kormány, amelynek Cankov ur az elnöke. Cankov ur el is jött Beográdba, hogy tanácsokat adjon a kormánynak a bolsevizmus elleni küzdelemhez. (Derültség és taps az ellenzéken.)

. A bolsevizmus eszméje — folytatja beszédét Davidovics — ebben az országban valóban él. Be .nincs az- az erős politikai part, vagy Szervezet, amely azt meg tudná valós:tan?. A kommunisták szervezetileg és ■ számbelileg nagyon gyengék. Érdekes, hogy a kormány, ifrely u iiofsevtžhius öflihi' küzd elmet tűzte ki' célul, megengedte, hogy azok, akik magukat nyíltan kommunistáknak nevezik, szabadon agitálhassanak. Ezt nem kifogásolom, ínért én a választási szabadság hive vagyok. Arra a kérdésre azonban, hogy miért volt ez, igen, egyszerű a válasz: a kommunisták választási agitációja nem jelentett veszélyt a kormánypárti listák számára, ezért favorizálták őket. Azoknak, akik nyiltan kommunistáknak vallják magúkat, a belügymirr^ter ■ zést a parlamentté

ad-Ut. mert

mi i megí ez a károm» vázától néz politikája. mzékén.) Ezért.

ártjuk, hogy 3.

válj.'. Folytasstlk

kajái

érnünk re vetik. ;i programmunkogy a megegyeröl. most

zés politikája, amelynek jelszavával a választásokba indultunk, megkapta a nép többségének Wzaímát.

Ezután emelt hangon a -köt étkezőket mondotta Davidovics:-- Miután mq van az első .alkalom,. hogy mint politikai egyesülés a parlament elé lépünk, kötelességünk áz általunk kötött megegye* megismertetni.

Az ellenzéki felek», megegyezést nek szövege

Davidovics a zsebébe nyúl, elö-jj eszi a megegyezés szövegét és át-] ató, emelt hangon olvasni kezdi | aközben a radkálisok részéről töbr ben közbekiáltásokkal próbálják megzavarni. A megegyezés szövege szószerint a következő:

1. Azok a parlamenti pártok, amelyek eddig ellenzéki blokk néven .egyesültek, állandó politikai, egyesülést alakítanak a nemzeti megegyezés és. parasztdemokrá-. dia blokkja név alatt és a parlamentben mint egység lépnek íöl mindazokban a kérdésekben, amelyek a politikai egyesülés céljait érintik. A blokk szervei: elnök, végrehajtó-bizottság (szükebb.és tágabb) és a parlamenti képviselők közöá ülése.

2. A blokk a • Davidovics-kormánv 1924. évi augusztus 12-iki deklarációját tekinti munkaprogramja alapjául, amelyet kiegészítenek más, szükséges törvényjavaslatokkal, különösen a bírói függetlenséget garantáló törvénnyel, a sajtószabadságról és az-egyesülési és gyülekezési szabadságról, a községi és városi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatokkal: A legutóbbi választás keresztülvitelének módja bebizonyította, begy ezekre a törvényekre sürgős szükség van, mert velük erőteljesebben meg lehet védelmezni a választás szabadságát, pontosabban ki lehet jelölni azoknak a/, szerveknek a íelelősrésztvesznek és súlyosbítani lehet a I büntető előírásokat is.. . A parlamenti mandátumok igazolását végezze a bíróság.

2. A politikai munka alapelvei azok, amelyek már részben kifejezésre intőt-' tak a horvát köztársasági parasztpárt 1924 szeptember 24-iki közleményében . és pedig:

. a blokk- pártjai a szerbek, "hórvátofc és szlovének egyenjogúságának elvét követve megegyeznek abban, hogy. a. szerbek, horvátok és szlovének áüarnaegység, amelynek határai megváltozhataílanok és amelynek végleges, belső berendezését a szerbek, horvátok és szlovének szabad nemzeti - megegyezésével kell végrehajtani az alább kifejtett elvek szc.rint:

a nemzeti megegyezés végleges keresztülvitele normális, törvényes utón és a demokratikus kormányzás alapján minden belső megrázkódtatás és az ország nemzetközi helyzetének gyengítése nélkül, a legteljesebben csak az angol típusa parlamentáris monarchiával lehetséges, amely a népszuverenitáson alapszik;

. az államnak paraszídemokratikusnak kell lennie és a, selí-gouvernement (önkormányzat) rendszere alapján berendezve a községtől kezdve egészen a parlamentik:

az együttes parlament, valamint a

_ felsőfokú képviselőtestületek hatáskörét,

saget, amelyek a választás vezetésében ezeknek helyzetét és viszonyát a nekik

.1