Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)
1925-03-21 / 78. szám
PoÜarhut plaéejta! * ara VI dinar SaJiotica. SZOMBAT, 1925 március 21 78. szám zsmeemm^m & tjjelenik mhulun re^gci, ünnep ntin és aétíövt dStsea Telefon siíai! KiedóMvatal S—58. Szerkeazt&ég 5—IS Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Elsdéhivetah Subofcea, Aleksenékora uh 1, (Lclbech-péicts) Sserkesztősést AIcEsaEtSicva uL 4. {RöMÍa-Fuuuere-palsta) •o Üzenet odaálra Nem szívesen foglalkozunk megyaiorsí-agi eseményekkel. Bár milyen álláspontot foglalunk is e!, két irányban sértünk érzékenységet , mert két irányban szolgáltatunk alkalmat arra, hogy félreértsék a legegyértelműbb kijelentéseket is. Magyarországon kívüli magyar lau mégis kerülhet abba a helyzetbe, hogy kiíérhetetlen kötelességévé válik a magyarországi eseményekkel való foglalkozás. Ezt a kötelességet érezzük most is, amikor a magyar választójogi küzdelem legforróbb óráit éli a határon túl, amikor a demokrácia hívei a választójogot uralmi eszköznek tekintő poli:i ai irányzat képviselőivel birkóznak. Elképedve olvassuk azokat a fel izolálások ét, megdöbbenve figyeljük -©zakót t»z indokokat, amelyekkel a választójog megszoriffisa^meliett kardoskodnak a középkor Rip van Winkles. Miterr é-'Zeíesea távol állunk attól a gondolattól, hogy a vita érdemében résztvegyünk. Az elszakadt magyarságnak nincs többé véleménye, nincs többé álláspontja a magyar belpolitika kérdéseiben. Mégis azt kérdezzük, nem gondolják-e azok, akik olyan patakzó gazdagsággal, olyan .kifogyhatatlan bőséggé! szolgáltatnak indokokat az állampolgári jog korlátozása, a közjogok megszükitése mellett, hogy szavukat nemcsak azok hallják, akikhez intézik. Mint a leadó állomások az aetherrezgések üzeneit, úgy hallgatják Beograd, Bukerest, Prága és Budapest az egymás üzeneteit. Ne áltassuk magunkat mi s ne áltassák magukat azok, akik nem rázhatják majd le magokról a történelmi felelősséget, a budapesti példa termékeny talajra talál Prégóbon, Beográdon és Bukarestben. Azok, akik ma Budapesten a közjogok megszükitése melleit s a választójog általánossága és titkossága ellen harcolnak, az elszakadt magyarság kisebbségi küzdelmeinek sírját ássák meg. Mert mi lesz a kisebbségi mozgalommal, itt és Erdélyben és Szlovenszkóban, ha ez utódállamok kormányai a magyar kormányjavaslat hivatalos indokolására h - vatkozva fogják nyílttá tenni a választást? Ha Budapest mondja, Beograd, Prága és Bukarest is mondhatja, hogy „a magyar jellemmel nem fér össze a nyílt szavazás." Ha az utódállamok kormányai a magyarsággal szehiber a magyar kormány hivatalos álláspontjára helyezkednek, ki tagad hatja majd meg e jogforrás autentikus voltát. Ha a nyilt szavazó? — mint a magyar kormányjavaslat hivatalos indokolása mondja elősegíti a bolsevista propagandát. akkor e példán okulva, az utódállamok kormányéinak is meg lesz as erkölcsi jogcímük ahhoz, hogy o bolsevizmus vészedé! to ével szemben a nemzetiségi választók nyilt szavazásra való ényszeritásével védekezzenek. Amit a magyar miniszterelnök mondott, hogy „minden polgár a választás pillanatában köztisztviselője az országnak s a közhivatalnoki felelősséggel nem fér össze a közfunkciók titkos gyakorlása4 — azt ugyanígy elmondhatja majd Basics, Benes és Bratiánu is. És mi lesz a kisebbségi mozgalmakkal, ka a kisebbségekhez tartozó állampolgárokat nyilt szavazásra kényszerítik? Jól látjuk bizonyságát annak, hogy titkos választód rend zer mellett is milyen eredményeket érhet el s a befolyásol03 terén milyen mész .szjpo n»pj;£í. el ft kormányhata Ma az utódállamokban nyílttá teszik a választási, csirájában agyonfojtottak minden - kisebbségi küzdelmet. De igaztalanok lennénk, ha csak a magyar kormány állásfoglalásában s a kormányjavaslat hivatalos indokolásában találnánk meg a kisebbségi küzdelmek ellenséges aknamezőit. A választójogi bizottság ülésén az egyik képviselő azt indítványozta, hogy a passzív választójogot csak azoknak adják meg, akiknek föimenői mér 1867-ben magyar állampolgárok voltak. Ez az ötlet veszedelmesen csábitó. De mi lesz az elszakadt magyarság parlamenti képviseleteivel, ha • majd a beogradi és bukaresti törvényhozások arra az álláspontra helyezkednek, hogy országaikban csak azoknak adnák passzív választói ingat, nem is akiknek föimenői 1867-ben, — óh, ők sokkal libe* ráiisebbak lehetnek — da akik maguk 1918-ban szerbiai vagy romániai állampolgárok voltak. Végtére is —• mondhatják — ha magyar törvényhozó magyar állam polgároktól oz öregapjuk rendezetlen állampolgársága címén elkobozbatónak tartja a passzi' választói jogot, akkor mennyivel öbb joggal tagadhatják meg ők is azoktól, akiknek nem is fölmenti voltak idegen, hanem maguk voltak ellenséges államnak polgárai. A másik, magyar törvényhozó azt az álláspontot foglalta el, hogy e gazdásági cselédeknek és a mezőgazdasági munkásoknak nem szabfid megadni a választójogot, mert azok úgyis a gazdijukra szavaznak. Mit szóina ez a magyar törvényhozó ahhoz, ha ezet a elmen megfosztanák választó joguktól a Vajdaságon, Erdélyben és Szlovenszkóban élÖ magyar mezőgazdasági munkásokat és a magyar gazdasági cselédeket. Végtére is, ha magyar törvényhozó nem tartja őket érettefenek a választói jogra, hogy. követelhessék a választójogot erdélyi és vajdasági magyar mezőgazdasági munkások a román és jugoszláv áüamhataimaktó ? A harmadik magyar törvényhozó történelmi adatokkal kísérli meg rínak e tételének igazolásét, hogy forradalmak csak óit robban nak ki, ahol általános választójog van. Ha a választójog megszorítása a forradalomtól való védekezés egyik eszköze, ekkor az utódállamok mindegyikének meg lesz a jogc'me ahhoz, hogy e magyar nemzetiségű állampolgárok választójogénak elkobzásává1 - védekezzék & forradalom ellen. Ne hígyje senki, hogy a pestis könnyebben terjed, mint a reakció ragálya. Magyarországon csak e - készítették a rendtdrvényjavaslato : >a csehszlovák,. ű román és jugoszláv. törvényhozások megalkották a1 magok rendtörvényéi. Ha Magyar» országon cyan választójogot iktatnak törvénybe, amelyik sem nem általános, sem nem titkos-: akkor ne reménykedjünk abban, hogy az u ódóilamokban uralkodó közszellem ellent fog állni a varáüsos példának s meghagyja a magyar nemzetiségű állampolgárokat az általános és titkos választójog birtokában. Magyarország csak egyetlenegy módon támogathatja elszakadt véreit, csak egyetlenegy módon segítheti az utódállamok magyarságát : ha példát ad a tökéletes, az ő zisite. a fenlartéstjjélkülf, a törvényekben és intézményekben egyformán élű demokráciára Ez a segítés egyedüli módja 'Ártani sokféíekécen árthat, de talár. J legkátlékonycbban s a legkiyédket ieilenébbül olyan módon, ha--példát, jegeimet, bizonyságot, érveket szolgáltat a jogfosztásra, a köa-jogak léegseüleitéséia ős szabadságjogok korlátozására. Kiosztották a képviselek kozott az Igazolő-blzottság jelentését Abregainicai és a Radics-párti mandátumok megsemmisítésének • indokolása Beogradból jelentik : A nemzetgyűlés ideiglenes elröksége vasárnap délelőtt tizenegy órára összehívta a parlament ülését, s politikai helyzet azonban egy nap pal a szkupstina ülése előtt is, még mindig teljesen tisztázatlan és sem a kormánypártok, sem az ellenzék nem döntöttek tovább; magatartásukról. Az ellenzéki blokk vezetői pénteken délelőtt és délután is tanácskoztak, de tekintettel arra, hogy dr. Trumbics még nem érkezett vissza Zágrábból, érdemleges határozatot nem hozlak. Remélik, hogy szombaton Trumbics visszaérkezik Beogradba és igy e döntést az ellenzék szombati ülésén már meghozhatják. A kormány körében is még meglehetősen nagy bizonytalanság uralkodik. A radikálisok sem zárták még le véglegesen az igazolások aktáit, mert remélik, hogy az igazolási vita során, esetleg az -Menzák, vagy egyes ellenzéki pártok olyan lépésekre szánják el nagukat, amelyek lehetővé teszik, hogy a blokk eddigi merev Magatartását enyhítsék, az elvi dlásponl felad sa nélkül. Pénteken délután kellett volna a radikális klubnak ülést tartaia, hogy az igazolőoizottság jeentésérő! meghozzák a pórt döntését, a tanácskozást azonban azzal az indokolással, hogy a parlament üléstermének rossz a fü tése, szombatra halasztották. Az ellenzék ezzel szemben az ülés elhalasztását azzal magyarázza, hegy a radikális-párt újabb időt akar nyerni a végső döntés meghozataláig. A radikális- és demokrata-pártoknak összehívott ülései pénteken meglehesős élénkséget vittek a parlamentbe. A vidékről megérkezett e képviselők legnagyobb része. A demokrata-párt ülése A demokrata pártklub délelőtt tiz órától tizenegyig tartotta ülését, amelyen elsősorban az Igszolőbizoítság jelentése fölötti parlamenti vitáról tanácskoztak és kijelölték a párt szónokait, A vitában a demokrata-párt nevében D ividovics Ljuba,Mihajlovks Liuba, Agatonovics, Pecs’cs és Radószav- IjeviQS vesznek részt. A tanácskozáson megkezdték a politikai helyzet fölötti vitát is. azonban, tekintettel a blokk vezetőinek tizenegy órára összehívott konferenciájára, az ülést félbeszakították és annak folytatását szombatra halasztottak. Az igazolábizottság jelentése Az igazolóbizottség többségi je* lentése kikerült a nyomdából és nár ki Is osztották a képviselők között. A jelentés két részből áll. Az első rész a meg nem támadott," a második rész a megtér madott mandátumokkal foglalkozik. A második rész tüzetesen ismerteti a raenbor-celjeí, a bre-
